Békés Megyei Népújság, 1964. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-29 / 254. szám

1964. október 29. 3 Csütörtök Példát mutat a tömő szakcsoport elnöke Tót libatömő szakcsoport működik Orosházán, melyeknek tag­jai főleg a BARNEVÄL által kiadott libákat, kacsákat hizlal­ják meg a kívánt súlyra. A VII. körzeti szakcsoport elnöke, Molnár Jánosné 150 saját nevelésű libára és 50 kacsára kö­tött hizlalási szerződést. Azt mondja, muszáj példát mutatni, mert a szakcsoport tagjai is átlag 100 libát hizlalnak. laaaflaafe Százötven éves Mezőkovácsháza Gazdag program a jubileumon Mezőkovácsháza 150 éves jubi­leuma alkalmából ünnepi progra­mot szervez a községi, valamint járási tanács a párt- és a tömeg- szervezetek bevonásával novem­ber 3-tól 15-ig. A programból a többi között kiemelkedik a 3-i megnyitó ünnepség, s az az állat­tenyésztési ankét, amelyet szintén ezen a napon a járási Hazafias Népfront rendez az orosházi és mezőkovácsházi járás szakembe­rei részére. A KISZ járási bizott­ságának kongresszusi küldöttgyű­lését 4-én tartják. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom ünnepi megemlékezé­sére 6-án kerül sor. Ehhez kap­csolódik a 7-i koszorúzás! ünnep­ség, amelyet a szovjet hősök sír­jánál tartanak. A község 150 éves évfordulója alkalmából november 8-án Szat- máry Nagy Imre, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának tit­kára mond ünnepi beszédet. A többi napokon mind a helyi, mind pedig a vidéki érdeklődők a Mezőkovácsháza község doku­mentumai kiállítást tekinthetik meg, s 13-án este író—olvasó-ta­lálkozón vehetnek részt. Terven felüli cukorrépatermés a kardoskúti Rákóczi Tsz-ben Jól bevált a premizálási rendszer A kandosfcúti Rákóczi Termelő­szövetkezet gazdái az idén össze­sen 165 holdon termesztettek cu­korrépát és 150 mázsára tervez­ték az átlagos hozamot. Termé­szetesen a céljuk az volt, hogy ezt a mennyiséget túlszárnyalják, s ezért egy holdra 200 mázsa istál­lótrágyát, valamint 3 és fél má­zsa műtrágyát adagoltak. Kifogás­talanul végezték él év közben a soron következő ápolási munká­kat, s Gombkötő Imre brigádja a 42 holdas területről már szeptem­ber 10-re betakarította a répát, s átlagosan 200 mázsás termést ér­tek ei. Németh István brigádja 58 hold cukorrépát művelt, s az ed­dig betakarított átlagos hozam 220 mázsás. Aklan Jánosék is ha­sonló mennyiséget értek el, s csak a Bodrogi-brigád 25 holdas terü­letén volt 180 mázsa egy hold ter­mése. Ez azonban abból követke­zett, hogy a talaj minősége rosz- szabb volt, mint más helyeken. A szövetkezet gazdái úgy hatá­roztak, hogy a jövő esztendőben is hasonló területen termesztenek cukorrépát, s gondoskodnak a leg­jobban megfelelő talajról, a szer­ves és műtrágyázás biztosításá­ról. A répatermesztés sikerét mint az idén, 1965-ben is elősegíti a kedvező anyagi ösztönzés, mely szerint a 150 mázsás átlagtermés betakarításánál mázsánként 8 fo­rintot, azon felül 10 forintot, va­lamint egy hold után 20 munka­egységet kapnak a növényter­mesztők. Érdemes megemlíteni, hogy az idei répa termést a terv szerint november 5 és 10-e kö­zött legkésőbb betakarítják, s ez az elképzelés meg is valósiul, mert jelenleg is 8—10 lófogat és 4—5 vontató szállítja a répát a helyi állomásra, valamint Cirikus- ra, ahonnan a keskeny nyomtávú vasúton kerül a gyárba. rü, ha az országok azt termelik, amit a legolcsóbban, a legkedve­zőbb feltételek mellett leginkább képesek, azaz, ami az ország adottságainak legjobban megfe­lel. Mint említettük, a tervek készí­tése során minden ország főleg arra ügyel, hogy a szükségletek és a források valamennyi nép- gazdasági ágban egyensúlyban le­gyenek. Azaz —a nyersanyagpél­dánál maradva —, ha az ipar fejlesztéséhez és a foglalkoztatott­ságához 100 egységnyi nyersanyag szükséges, de az adott ország csak 20 egységet termel — tehát a bel­ső forrásokból ennyi fedezhető —, akkor importtal biztosítják a hi­ányzó 80 egységet. Ilyenkor tár­gyalásokat folytatnak a külföldi országokkal és kereskedelmi szer­ződéseket kötnek a szükséges nyersanyag szállítására. Igen ám, de az importért fizetni is kell, te­hát a tervet úgy dolgozzák ki, hogy a belső fogyasztáson kívül maradjon elegendő termék ex­portra is, amivel fizetni tudnak. Ismét tárgyalások folynak, hogy megállapítsák: a nyersanyagot el­adó országoknak mire van szük­ségük, vagyis mit és mennyit kell exportra termelniük. Ily módon kialakul valamennyi mérleg egyensúlya. Ez egy ország kereté­ben is igen bonyolult feladat és sok munkát igényel. Képzeljük el, hogy milyen bonyolult lehet a KGST-országok méretében. Bonyolult feladat A probléma ott jelentkezik — s ezt kell elsősorban a sokoldalú tervegyeztetések során tisztázni —, hogy az egyes tagállamokban a tervezés során kiegyensúlyozott mérlegek együttesen nem azono­sak a KGST szintű mérlegek egyensúlyával. Szeretnénk ezt is egy példán át megvilágítani. Te­gyük fel, hogy az egyik ország számára szükséges 80 egységnyi import nyersanyagból 30 egység csak KGST-n kívül álló államok­ból szerezhető be. Ezért — mint a tárgyalások és a piackutatás so­rán kiderül — univerzális eszter­gagépeket kell fizetésként szállí­tania. Az adott ország növeli a gép gyártását, miközben esetleg más KGST-ország annyit termel ugyanebből a termékből, hogy nem tudja a teljes mennyiséget eladni. Mit jelent ez KGST szin­ten? Ebben az esetben ezen a szinten az univerzális eszterga­gépekből túltermelés keletkezik, holott az adott ország népgazda­sági arányai nemzeti keretben megfelelőek. Ugyanakkor lehetsé­ges, hogy más szükséges gépeket nem gyártanak, pedig abból hiány jelentkezik. Más szóval, ami a KGST szintjén arányosság, az nemzeti keretben aránytalanság lehet, és fordítva: a nemzeti ará­nyosság nem feltétlenül egyezik meg mindig a KGST arányaival. A két- és sokoldalú tervegyez­tetéseknek éppen az a fő felada­tuk, hogy a kérdéseket úgy old­ják meg, hogy nemcsak nemzeti keretekben biztosítsa a megfelelő összhangot, hanem a KGST-álla- mok szintjén is. Ezért felmérik, hogy milyen termelési kapacitá­sok állnak rendelkezésre, azok se­gítségével mit termelnek, mire van a tagállamoknak szükségük és ez a szükséglet a KGST kere­teiben miképpen biztosítható. Mondani sem kell, hogy milyen bonyolult és nagy feladat ez! A történelemben ilyen munkára még nem volt példa. így bizonyos fo­kig érthető, hogy ma még lassan és nagy nehézségekkel folyik ez a munka, de már eredményeket hoz. A tapasztalatok gyarapodásával biztosítani lehet majd, hogy va­lamennyi KGST-ország, megfele­lően koordinált tervek alapján, a jelenleginél is gyorsabban fejlőd­hessék. Hatmillióval nagyobb forgalom a tartós fogyasztási cikkekből Félévi beszámolókat tartanak a földmüvesszovetkezetek C öldművesszövetkezeteinkben 1 október és november hó­napban a vezetőségek beszámoi- naík az első félévi eredményeikről, fogyatékosságokról és ismertetik a további teendőiket. Szövetkezeteink az első fél­évi tervüket teljesítették, illetve túlteljesítették. A tervezett 568 millió forint helyett 600 millió fo­rint értékű árut adtak el, ugyan­akkor számos olyan cikket hoztak forgalomba, amely előbbre vitte a falusi emberek kulturáltságát, megkönnyítette a termelőszövet­kezeti asszonyok házi munkáját. Az első fél évben megyénk föld­mű vesszövetkezetei összesen 2720 mosógépet, 5809 kerékpárt, 1987 rádiót, 1022 televíziót, 1898 kály­háit és 2338 tűzhelyet adtak el, ezenkívül több mint 19 millió fo­rint értékű bútort hoztak forga­lomba. Csupán a tartós fogyasz­tási cikkekből 6 millió forinttal többet adtak el, mint 1963 első fél évében. Jelentősein növekedett a ven­déglátóipari egységek forgalma is. A féléves 135 milliós tervet 147 millió forintra teljesítették. Ezen belül az ételforgalom 5,1 millió forinttal lett több az elmúlt év ha­sonló időszakáihoz hasonlítva. Ér­dekességnek lehet megemlíteni, hogy csupán az eszpresszó-feketé­ből- 715 ezer forinttal bonyolítot­tak le nagyobb forgalmat, vendég­látói pari egységeink, mint az el­múlt óv első felében. < ildmű vessző vetkezetünk nagy gondot fordítottak a lakosság kulturális igényeinek ki­elégítésére is. Az elmúlt fél év­ben 826 különböző rendezvényt szerveztek. Ezen belül 296 ma- gyamóta-estet, 30 táncdalestet, valamint operettesteket és egyéb rendezvényeket A felvásárlásban is jó eredmé­nyeket értek el megyénk földmú- vesszövetkezetei. A tojásfelvásár­lási tervet 140, a barcmfifelvásár- lásd tervet pedig 102,3 százalékra teljesítették. A zöldségfélékből 159,5 százalékkal vásároltak fél többet a tervezettnél. Ezek a szá­mok is bizonyítják, hogy megyénk földművesszövetkezetei eredmé­nyesen oldották meg feladataikat az elmúlt fél évben. A helyes irányítás és a dolgozók áldozat­kész munkája az év első hat hó­napjában 18 millió 416 ezer fo­rintos eredményt hozott. i kiskereskedelmi és vemdég­” látóipari, valamint a felvá­sárlási tevékenység mellett jelen­tősen segítették a háztáji gazdál­kodást is. Többek között tíz köz­ségben megszervezték a baromfi­törzsállomány cserét. Erre a célra 460 ezer nagy tojáshozamú és faj­tiszta naposcsibét osztattak ki az igénylők között. Ez az állomány képezi majd a jövő évi tojás- és baromfifelvásárlás alapját a fent említett tíz községben. 1965- ben újabb községekben bonyolít­ják le a törzsállomány-cserét. A háztáji gyümölcsösök védel­mét permetezőgépekkel segítet­ték. Az idei tél folyamán pedig előreláthatólag mintegy 30 ezer gyümölcsoltványt bocsátanak a la­kosság rendelkezésére megyénk földművesszövetkezetei. Még ae idén megépül a vésztői nyúlt»- nyésztő telep, amely majd alap­ját képezi a házinyúl nagyobb arányú tenyésztésének. A tervek szerint 1965-ben a ” baromfitörzsállomány cse­rék folytatásán kívül tovább bő­vítik a lakosság által megkedvelt kölcsönzési és szolgáltatási tevé­kenységet. A háztáji gazdaságok­ban a jövő évben nemcsak a ker­tek és szórvány gyümölcsösök ápolását terjesztik ki, hanem fo­kozottabb gondot fordítónak a málna és a földieper termesztésé­re is. A jövő évi feladatokat földmű­vesszövetkezeteink csak úgy tud­ják eredményesen teljesíteni, ha a mostani taggyűléseket, tanácsko­zásokat úgy szervezik meg, hogy ott a tagság túlnyomó többsége nemcsak megjelenik, hanem ja­vaslataival konkrét segítséget ad a feladatok végrehajtásában, s közvetlenül, az elkövetkező hóna­pokban a felszabadulás 20. évfor­dulójának tiszteletére tett vállalá­sok valóra váltásában. A felada­tok végrehajtásához elengedhetet­lenül szükséges, hogy a szövetke­zetek igazgatóságai és a helyi in­téző bizottságok tagjai közös meg­beszéléseket tartsanak, és e mun­kában személyesen közreműköd­jenek. A z elkövetkező taggyűlése­" ken, tanácskozásokon és a választókerületenként összehívott megbeszéléseken a földművesszö- vetkezetek vezetői találkoznak a tagsággal, akik javaslataikkal, bí­rálataikkal segítik majd a veze­tőség munkáját és azt, hogy a választott vezetők kapcsolata to­vább szilárdul a tagsággal. Föld­művesszövetkezeti mozgalmunk fejlődésében ez igen fontos té­nyező. Nun Mihály MÉSZÖV ig. helyettes A Várpalotai Szénbányászati Tröszt férfi munkaerőt vesz fel 18—45 éves korig mélyszinti bányamunkára. Kedvezményes munkásszállást és napi háromszori ét­kezést biztosítunk. Nős és családfenntartók évente 64 mázsa ahydrált sze­net kapnak térítés nélkül. Útiköltséget felvétel esetén megtérítünk. Felvételhez szükséges: munkakönyv, két hétnél nem régibb tanácsi igazolás és katonakönyv. JELENTKEZNI LEHET FOLYAMATOSAN A VARPALOTAI SZÉNBÁNYÁSZATI TRÖSZT MUNKAÜGYI OSZTÁLYÁN. 524 Gyulai István

Next

/
Thumbnails
Contents