Békés Megyei Népújság, 1964. október (19. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-27 / 252. szám
1961. október 27. 5 Kedd Lehet-e kölcsönköfvényeket felvásárolni? Kapával veszélyes a „testi sértés” — Legfelsőbb bírósági állásfoglalások Meglepő eredménnyel végződött az a házkutatás, amelyet a rendőrség tartott Szabó Gyula 44 éves budapesti szövőmunkás lakásán. A szobában egy faládát, a konyhában bőröndöt találtak a nyomozók és néhány pillanat múlva kiderült, hogy az egyszerű láda és utazóbőrönd kincseket rejt: több mint húszezer kötvényt, 2 millió 210 ezer 700 forint értékben. Néhány héttel később a nyomozás nagyszabású üzérkedést tárt fel. Szabó ugyanis elmondta, már három évvel ezelőtt, egykori munkahelyén megfigyelte, hogy munkatársai közül egyesek kevésre értékelik, s időnként csekély ösz- szegért is eladják kölcsönkötvé- nyeiket. Ugyanezt tapasztalta több italboltban is. Ez adta Szabónak az ötletet: minden megtakarított pénzét kötvények vásárlásába fektette. Az üzér jól számított: csupán 1963-ban, a negyedévi húzásokon esetenként 30 —35 ezer forint nyereményt vágott zsebre. A Fővárosi Bíróság Szabó László Gyulát a kötvényekkel való üzérkedés és egyéb bűncselekmény miatt kétévi szabadság- vesztésre ítélte. Az ítélet ellen Szabó és védője azzal az indokkal illetve a Légmann család jelentette fel a múlt évben borrejtegetés miatt. A szemrehányásból szóváltás, a szóváltásból dulakodás lett, majd Mészáros a kezében tartott szőlőművelő kapával kétszer fejbe vágta Légmannt és elszaladt. A kaposvári megyei bíróság súlyos testi sértés bűntette miatt hathónapi szabadságvesztésre ítélte Mészáros Mihályt. Az Ítéletet a Legfelsőbb Bíróság megváltoztatta: a vádlott cselekményét emberölés kísérletnek minősítette, és ezért Mészárost kétévi szabadságvesztésre ítélte. Az indokolásban a Legfelsőbb Bíróság kifejtette, hogy a megyei bíróság tévedett, amikor a vádlott cselekményét súlyos testi sértésnek minősítette. Mészáros Mihály a cselekmény elkövetése napján kapával dolgozott a szőlőben. Azzal a kapával tért be a pincébe, majd a szóváltás során ezzel vágta kétszer fejbe Légmannt. A vádlottnak számolnia kellett azzal, hogy ezzel halált is okozhat; ütései a sértett koponyáját betörték és Légmann össze is esett. A vádlott tehát tettének elkövetésekor a következményeket ismerte. Szándéka ezért — az első fokú ítéletben foglaltak. A technika fiai fellebbezett, hogy a terv- és bé- tói eltérően — legalább eshetőleigesen a sértett életének kioltáséira irányult. A Legfelsőbb Bíróság (mindezekre tekintettel a vádlott cselekményét emberölés kísérletének minősítette. B. L. kekölcsön-kötvényeket a vádlott nem adta tovább, így azokkal nem üzérkedett. A Legfelsőbb Bíróság ezt az álláspontot nem osztotta. Rámutatott arra, hogy a terv- és békekölcsön-kötvények bemutatásra szóló papírok ugyan és azokat — beváltás végett — nálunk is bárki bemutathatja. A kölcsönök jegyzésének gazdasági indoka azonban szocialista viszonyok között nem azonosítható a tőkés államokban kibocsátásra kerülő kötvények jegyzésének gazdasági indokaival. Ott a jegyzés elsősorban a tőke befektetésének, a magasabb kamatláb biztosításának egyik eszköze, s ezért mint értékpapírnak, a kereskedelmi forgalomban kialakult árfolyama van. A szocialista állam a szocializmus építését kívánja kölcsönkötvények kibocsátása útján meggyorsítani: a beruházáshoz szükséges összegek egy részét fedezi ezzel úgy, hogy a pénzt a dolgozóktól kölcsönvé- ve, későbbi időpontban, az esetleges nyerménnyel együtt visszafizeti. Szabó ezekkel a kötvényekkel üzérkedett. Tevékenysége azért is veszélyes a társadalomra, mert megfelelő ellenszolgáltatás nélkül szerzett a maga számára gazdasági előnyöket, hiszen a kölcsön- kötvényeknek értéken aluli megvásárlása annak a lehetőségét biztosítja a vevőnek, hogy azt magasabb összegért, legalább névértékben értékesítse. A kölcsönköt- vény névértéken aluli megszerzése tehát üzérkedés. Ezért a Legfelsőbb Bíróság — a Fővárosi Bíróság ítéletét megváltoztatva — Szabó László Gyulát háromévi szabadságvesztésre ítélte és a közügyektől három évre eltiltotta. Súlyos testi sértés helyett — emberölési kísérlet Gálosfa község egyik pincéjében együtt borozgatott egy este Mészáros Mihály 62 éves tsz-tag és Légmann Gyula ugyancsak gálos- fai lakos. A poharazgatás után együtt indultak hazafelé. Útközben Mészáros szemrehányást tett társának, hogy állítólag Légmann, Olyan jó a híre gépjavító állomásnak, hogy nemcsak a város környékéről, de a megye távoli részéből is szállítanak oda javításra szoruló gépeket. Varga Lajos tanár, a csabai Rózsa Ferenc Gimnázium 3/E osztályfőnöke hozott ide, megmutatni, hogy az 5-f-l-es tanítási forma keretében mit is tanulnak szakmai gyakorlatként ebben az üzemben a fiai, szám szerint harminckilencen. Egy húszas és egy tizen- kilences csoportból áll a létszám. Húsz tanuló Stefanik András gép- járműjavító szakvezető irányítása alatt az erőgépek elektromos berendezésnek elvi és gyakorlati tudományával ismerkedik, míg a másik csoport tagjai, Huszár György szakirányításával a mezőgazdasági gépek szerelésének elméletét és gyakorlatát sajátítják el. Három esztendeje, hogy a hét minden hatodik napján itt vannak. A negyedik osztály befejeztével szakvizsgát tesznek, oklevelet kapnak, ami akár az életben való elhelyezkedésüknél, akár technikumi vagy műszaki egyetemi továbbtanulásuk esetében előnyt jelent számukra. Érkezésünkkor az „elektromos fiúk” éppen hatalmas futball- csatát vívtak egymással, mivel óraközi szünet volt, ami itt is csabai 1 galom, elektromérnökök szeretnének lenni, mások felsőfokú technikumokban tanulnák tovább a szakmát. Kelemen László például a piliscsabai technikumot említi, ám elárulja, hogy akár itt is maradna szakmunkásnak a gépjavítóban. Az ilyen kijelentéseket és fogadkozásokat szívesen hallja a gépjavító állomás vezetősége, hiszen, ha rajtuk múlna, készséggel itt. tartanák valamennyi fiatalt szakmunkásként, annyira kell a képzett munkaerő. De hát kettőn áll a vásár. Egyébként a maradók szándéka éppen olyan dicséretes, mint azoké a társaiké, akik érettségi után a továbbtanulást választják. Nem akarjuk zavarni az oktatást és a gyakorlati munkát, ezért a „gépszerelő fiúk” felkeresését a következő tízpercre halászijuk. őket a szünetben is fedél alatt leljük. Az alkalmi tanteremként szereplő ebédlőben vannak, ahol a szünet után majd Huszár György szakvezető elméleti órát tart részükre. Az „elektromosokhoz” hasonlóan ők is készségesek. Szeretnek itt lenni, mondják, és szavaik őszintén csengenek. Rádai János, Orbán János, Nigrédi János és a többiek egymás szavába vágva sorolják, hogy miért éppen ez a szakma nyerte ugyanúgy jár nekik, mint bent az meS tetszésüket. Érdekes is a moi/Vn rlivtllrnonin Ax 4A Anl/SM nMtnan iskolában. Aztán abbamaradt a mérkőzés, s a küzdelem résztvevői kíváncsian sereglettek körénk. Közöltem, hogy a sajtó részéről érdeklődöm itteni tevékenységük felől. Sásdi András és Kelemen Imre, akikben, mint társaik mondták, legnagyobb az érdeklődés és a bűz. Csapat Híradót adtak ki a békéscsabai VI-os számú általános iskola úttörői A békéscsabai VI-os számú ált. iskola Hunyadi János Úttörőcsapatának őrs-, raj- és csapatriporterei, faliújságszerkesztői, naplóvezetői elhatározták, hogy az iskola úttörőéletének még jobb összekovácsolása érdekében és nem utolsósorban az Expedíció a jövőbe-mozgalom feladatainak a támogatása céljából Csapat Híradó címmel, iskolai úttörőújségot szerkesztenek és azt időnként folyamatosan megjelentetik. Ancsin Pálné pedagógus-csapatvezető közreműködésével megkezdték tervük végrehajtását és most, október hónapban meg is jelent a stenciles módszerrel készülő lapocska első száma, melynek bevezető cikkében Kesjár János igazgató üdvözli a jó kezdeményezést. A további írások egyikében a csapatvezetőség a legfontosabb feladatokra hívja fel a figyelmet; Kiss Bólint pajtás, őrsvezető, őrsének expedíciós munkájáról számol be; a Gagarin raj nevében Tajáth Erzsébet rajvezető a téglagyári KISZ szocialista brigádoknál tett látogatásukról ír, Pri- bojszki Jolán édesanyja elbeszélése alapján idézi Békéscsaba felszabadulásának eseményeit; Zsilák László pajtás versikékkel jelentkezik. Az egyik oldalt a rajpróbákra való készülés írásos feltételei töltik meg. Az ügyesen, ötletesen szerkesztett Csapat Híradó a továbbiakban is bizonyára nagy segítője tor szerkezete és jó dolog orvosává lenni. — Feri bácsi a lakatosoknál, Péter bácsi a kovácsmdhelyben vagy Pápai József brigádvezető és mind a többi itteni szaki, idősebb és fiatal dolgozó szeret bennün- i két, mi is őket, mindenben segí- £ tenek, szívesen adják át szaktudá- £ sukat — vallja valamennyi fiatal. £ Egyetlen dolog, ami bántja őket, r hogy már lassan négy esztendeje ígérik nekik, hogy traktorra ülte- • tik és megtanítják őket vezetni. Ebből idáig még semmi sem lett. Pedig egyikük, Nátor János hangoztatja, hogy a szakma minden csínját-bínját szeretné kitanulni, a vezetést is. A honvédségnél tisz. . „ , ,, .... . . „. ti iskolára jelentkezik és jó lenne pat kollektív életének és egyben ^ már ^ dapfeUcéwűltség- példát mutat más csapatoknak is gel eljutni. Marik János ^g hasonló lapocska szerkesztésere. I egyenesen a gépkocsivezetést vá—r— lasztotta hivatásául. Juhász Péter, aki az osztály KISZ-titkára, agrárgépészmémöki pályára vágyik. Huszár György szakvezető, aki egyébként az üzem meósa, ő ellenőrzi a kijavított és átadásra kerülő gépeket, azon a véleményen van, hogy mindegyik fiatal, aki középiskolai tanulmányainak gyakorlati idejét tölti, jó alapot kap a szakma teljes elsajátításához. Varga Lajos osztályfőnök ennek igazolásaként megemlíti, ' hogy előző évben már érettségizett egy osztály, amelyik itt töltötte el a gyakorlati órákat, éveket. Mindazok, akikkel azóta módja volt találkozni és beszélni, valamilyen módon és formában nagyon jól tudták hasznosítani az életben a gépszerelésből tanultakat. A szünetnek vége. Amint becsukódik a terem ajtaja, már hallani is Huszár György hangját: — Figyelem, fiúk! Most az égéstér szerkezeti felépítéséről és működési elvéről hallanak majd. Nyissák fel könyvüket... Szakelőadó és tanuló egyaránt ügybuzgón végzi feladatát a gép- járműjavító állomáson, mind az elektromos, mind pedig a gépszerelő szakmában. Egyikük sem vár ezért elismerő szavakat, hiszen tudják jól, hogy közhasznú dologban ügyködnek. Mi mégis kérünk egy kis ajándékot a 39 fiúnak: amikor mód lesz rá, ültessék őket traktorra, és tegyék lehetővé részükre, hogy úrrá válhassanak ezen a vasbikán. Bizonyára még nagyobb kedvvel tanulnak majd. Huszár Rezső Harmincöt év a pult mögött Szakszervezeti mozaik Október 23-án a KPVDSZ megyei alapszervezeti titkárai értekezleten vettek részt. Megbeszélték a jövő évi vezetőségválasztásokkal kapcsolatos feladatokat és tennivalókat A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének megyei választmánya november 20-a és 30-a között ülésezik. A résztvevők megtárgyalják az idén végzett munkát és a jövő évi munkatervet * * * A Közalkalmazottak Szakszervezetének Békés megyei Bizottsága október 28-án, az SZMT-szék- házban ülést tart. Megvitatják a megyei kulturális és propagandabizottság jelentését, amely elemzi a Békésben élő alkalmazottak kulturális helyzetét. Szó lesz a szakmai továbbképzésről, az ismeretterjesztésben élért eredményekről, valamint a dolgozók élet- és munkakörülményeiről. A textiles szakszervezet megyei bizottságán most készítik az 1964/65. évi kulturális munkatervet. Eszerint üzemi általános isa békéscsabai és mezőberényi pa- mutszövőben, a Gyulai Harisnyagyárban és a Békéscsabai Kötöttárugyárban szerveznek. A sarkad! és a Mezőhegyesi Kendergyárbam ismeretterjesztő előadásokat tartanak, lépéseket tesznek az olvasómozgalom fellendítésére, szeretnék elérni az országos átlagot. November 16—20-ig fotókiállítást rendeznek a Szakszervezetek Megyei Tanácsának székházában. Itt a mezőberényi pamutszövő fotószakköre tagjainak felvételei mellett bemutatják az ország más textiles üzemében dolgozók produkcióit. Jövőre a megye legjobb textiles versmondói Szegeden szavalóversenyen, az irodalmi színpad pedig Győrben bemutatón vesz részt. • • • A pedagógusok megyei szakszervezetének szervezésében decemberben Békéscsabán kerül sor az általános iskola VII. osztályos magyar irodalom tankönyvének másodszori bírálatára. Ebben közreműködnek a megye legjobb irokolát a Békéscsabai Kötöttárugyárban és a Gyulai Harisnya- ! dalom szakos tanárai, a Művelő- gyárban; munkásakadémiát — désügyi Minisztérium és a Tan- ahol szakmai és politikai oktatás- . könyvkiadó Vallalat képviselője, lesz a Hunyadi János úttörőcsa-J ban részesülnek a hallgatók — | (D. S.) A múlt rendszer nehéz éveiben, alig tizenöt éves korában került a pult mögé kereskedelmi tanulónak Dombiratoson Kovács István. A felszabadulás után a földművesszövetkezet rábízta a bolt vezetését. Harmincöt évet töltött a pult mögött, s becsülettel helytállt. A község lakói tisztelik benne azt az embert, aki nagyon szereti szakmáját és érti is. A boltot, munkahelyét a második otthonának tekinti. Nemcsak jó szakember, hanem jó tanítómester is. A felszabadulás óta, a húsz év alatt, huszonnégy szakmunkás került ki a keze alól. Valamennyien kiváló szakemberek lettek. Ezt bizonyítja az is, hogy többen magasabb beosztásba kerültek. Munkáját mindig becsületesen elvégzi, leltárhiány még egyetlen egyszer sem volt a dombiratosi 5. számú boltban. A szakma szeretetére neveli társait is, s a kis bolt kollektívája most benevezett a Szocialista brigád cím elnyeréséért folyó versenybe. Kovács Istvánt megbecsülik felettesei is. Kiváló munkájáért, becsületes helytállásáért megkapta a törzsgárda tagjainak járó legmagasabb elismerést, az aranyjelvényt. Back Gyula
