Békés Megyei Népújság, 1964. október (19. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-03 / 232. szám
1964. október 3. 6 Szombat Délutáni coctail címmel új, vidám, zenés rendezvény a Balassi kultúrotthon programjában A Rózsa Ferenc Gimnázium, a közgazdasági technikum, a híd- és vízműépítési technikum, valamint a szlovák nyelvű gimnázium tanulói közül választott nyolctagú ifjúsági klubtanács szeptember 24-én tartotta első megbeszélését. Ez a bizottság szervezi az október 11-től minden vasárnap délután 4—9-ig tartandó új, vidám, zenés, tánccal egybekötött Délutáni coctail című rendezvényt. Újdonság, hogy a Balassi kultúrotthon által a középiskolások részére kibocsájtott diákigazolványok felmutatása ellenében az eddigi 6 forintos belépőjegyek féláron kaphatók. A Délutáni coctail — amelynek premierjét október 11-én tartják — ízléses, színvonalas szórakozást biztosit a középiskolásoknak. Az első alkalommal a csabai közönség által is jól ismert fővárosi táncdalénekesek, Aradszki László és Ambrus Kyri lépnek fel — akik legutóbb a Nevető vendégszolgálat nyári műsorában mutatkoztak be. A későbbi rendezvényeken öntevékeny művészek, táncdalénekesek, gitárosok, zenekarok és parodisták szórakoztatják majd a Délutáni coctail közönségét. ■‘H- —esik— Kísérleti terv az öntevékeny művészeti csoportok közös foglalkoztatására Újkígyóson Máté Lajos, a Békés megyei Jókai Színház rendezője Irányításával az újkígyóst művelődési otthonban kidolgozták a különböző művészeti csoportok kísérleti közös programját. A tervek szerint meghatározott alkalmakkor az Irodalmi színpad tagjai a népi táncokkal, a táncosok a képzőművészet kérdéseivel, a színjátszóik az Irodalmi színpad feladataival vagy más öntevékeny művészeti ág problémáival ismerkednek meg, hogy tájékozottságukat ezáltal is növeljék. A művelődési otthonban a napokban alakították meg a Móra-klubot, melyben elsősorban a község fiatal értelmiségi dolgozói találkoznak, és vitatják meg a népművelés, a művészeti élet kérdéseit, Germinal Területi népművelés: korszerű népművelés Idézetek és rövid eszmefuttatás egy hasznos kiadvány olvasása után A Népművelési Intézet először 1963-ban jelentette meg azt a kiadványát, melyben a járási művelődési házak területi munkáját értékeli és ad ehhez módszereket, tanácsokat. A kiadvány sikere és hézagpótló volta egy második, javított kiadás megjelentetését is szükségessé tette: ez a közelmúltban jutott el azokhoz, akikre a járásokban kialakuló területi népművelő munka különböző feladatai hárulnak. A kötetet dr. Kátai Ferenc állította össze az Orosházán, Vácott, Szigetváron, Vásá. rosnaményban és Szombathelyen rendezett tapasztalatcserék tanulságai alapján. Bevezető megállapítása érthetően sommázza a járási művelődési otthonok egyre bővülő feladatkörét „Kultúrpolitikánk alapvető céljai közé tartozik a város és falu műveltségi színvonala közötti különbség megszüntetése, intézményeink hatókörének bővítése, a korszerű, rendszeres kulturális ellátás kiterjesztése a termelőszövetkezetekre, az eddig még nem vagy kevéssé befolyásolt rétegekre. E célok érdekében adta ki a kormány 1960. évi határozatát arról, hogy a megyei és járási művelődési otthon hálózatot két év alatt ki kell építeni és e hálózaton keresztül kell a községi, üzemi művelődési otthonok munkájának szakmai, módszertani segítséget biztosítani.” A határozat megjelenése óta négy esztendő telt ei, me. gyénk minden járásában központi művelődési ház segíti vagy lenne feladata segíteni a népművelést. „A területi munkára kijelölt járási művelődési házak nagy többsége azonban ma még gyengén működik — állapítja meg a Népművelési Intézet kiadványa. — Többnyire nem példamutató székhelyi tevékenységük sem, alig látják el alapvető területi feladataikat: a községi, üzemi művelődési otthonok munkájának tanulmányozását, sokoldalú segítését. Ez is oka a falusi kulturális munka fejlődése nem kielégítő ütemének.” Ez az egyáltalán nem rózsás összefoglalás a mi járási művelődési házainkra is érvényes, különbségekkel ugyan, de alapvetően. Az orosházi országos tapasztalatcserén is kiderült, hogy az akkor egyébként kiemelkedő székhelyi eredményekkel rendelkező mű. velődési ház nem jut el a községekig olyan hatóerővel, ahogyan kellene. Tény, hogy, a járási művelődési házak elsősorban rendezvényekkel jutnák ki a járás községeibe, területi munkájuk valójában ezzel ki is merül. A kérdés kézenfekvő: mi az oka, hogy a járási művelődési házak területi módszertani munkája gyenge? A Népművelési Intézet szerint: „... a járások illetékes vezetőinek szemléletében a járási művelődési házak területi munkájának szükségessége nem világos, a helyes szemlélet kialakításához az illetékes központi szervek sem adtak kellő segítséget.” „A járási művelődési házak munkatársai közül még sokan nem pótolták felkészültségbeli hiányaikat... a járási népművelők egy részének munkastílusa gátolja a területi munkát; módszereik merevek.” A helyes szemlélet kialakítása söhol sem történik küzdelem nélkül, néhol felesleges huzavonát is produkált; élég talán, ha az orosházi példát említjük, ahol több éven át arról vitáztak az elvtársak, hogy a városé vagy a járásé-e a kultúrház? A vitát természetesen a népművelés sínylette meg, visszaesése néhány területen ezzel is magyarázható. Nem kevésbé sok éve kialakult gátja a jó területi munkának az, hogy tíz esztendővel ezelőtti merev, kissé adminisztratív, egy időben eredményekkel kecsegtető, azóta sémává köményedéit módszerek uralkodnak olyan népművelők tudatában is, akiknek ma már mozgékonyam, differenciáltan, ötletgazdagon és főleg gyorsan kellene reagálniuk minden eseményre, tennivalóra. Ahol még mindig mindent egyedül akar megcsinálni a népművelő, ahol formális a társadalmi vezetés, ott korszerű népművelést, területre kisugárzó népművelést nem is lehet elképzelni. Igaz, hogy egy-két járási művelődési házunk tárgyi feltételei nem valami első- rangúak, az is igaz viszont — idézet a kiadványból —, hogy: „... az országos átlagot felülmúló eredmények mögött egyik helyen sem kiemel pénzügyi ellátottság, nem is valami különös technikai felszereltség, hanem egyrészt a helyes kultúrpolitikai irányítás, másrészt a járás népművelőinek éveken át végzett lelkes, szakszerű munkája áll.” (Vélemény a vásárosnaményi és a szigetvári járási művelődési ház munkájáról.) Egyszóval: rátermettség, szaktudás, tájékozottság, szervezési készség és hivatásszeretet; ennyi és nem több a jó népművelő saját, j ja. Ha bármelyik is hiányzik, már j egyenetlenné válik a munka, már gyengül a terület segítése. Ügy véljük, hogy most, az új ! népművelési évad kezdetén, nem volt felesleges ezekről a problé- mákról — ha csak egészen rövi- j den is — szólni, és felhívni nép- j művelőink figyelmét egy hasznos tájékoztató második, bővített ki- I adására. A Népművelési Intézet Hogyan fejlesszük a járási művelődési házak területi munkáját? című füzete nem unalmas, ellenkezőleg; izgalmas, mai olvasmány. Az egységes művelődési gyakorlat kialakításához jó útmutató, jó segítő, mely tapasztalatokon alapuló, változatos módszerek elterjesztésével igyekszik a szocialista mű. vetődés határait az eddig nem mű. veit területekre is kiterjeszteni. Sass Ervin Zola világhírű regénye magyar—francia filmen. (Bemutatja békéssámsoni Szabadság mozi, október 4—5-én.) * wnwwvmwwmmmwwwmwvmwwwmwwww m űsora Október 3-án, 19.00-kor Lökösházán: KAM ÉLI AS HÖLGY Egy tudós hagyatéka az utókorra Pillanatkép a kiállításról. Fotó: Kocziszky László Bereczki Máté Európa hírű gyümölcskertészeti szaktudós 1895 decemberében halt meg Kunágotán. Életében nyolcszáz gyümölcsfajta megállapítását és pontos leírását végezte el gyümölcsöskertjében, olyan elvi és gyakorlati jelentőségű eredményekhez jutva, melyeket a mai szocialista nagyüzemi mezőgazdaság is jól hasznosíthat. Miként azt lapunk már közölte, nemrég leplezték le Kunágotán a nagy tudós emléktábláját, ugyanakkor a községi művelődési otthonban alkalmi kiállítás nyílt Bereczki Máténak az utókorra hagyott műveiből, szakmunkáiból, értekezéseiből és a mindezzel kapcsolatos gazdag hazai és külföldi irodalmi anyagból. —ő— " ALLALATOK, ÁLLAMI GAZDASÁGOK ÉS TSZ-EK FIGYELMÉBE! MUNKA- ÉS VÉDÖRUHASZÜKSÉGLE- TE1KET BESZEREZHETIK a Bizományi Áruházból VÉTEL! ELADÄS! bizományi Áruház, Békéscsaba, TANÁCSKÖZTÁRSASÁG ÚTJA 6. SZÁM. TELEFON: 22—37. 10056 OKTÓBER 3. Békési Bástya: Sándor Mátyás. Békéscsabai Brigád: Blood kapitány fia. Békéscsabai Szabadság: Blood kapitány fia. Békéscsabai Terv: A harmadik rakéta. Gyomai Szabadság; Szereti az embereket, professzor úr? Gyulai Erkel: Oly közel az éghez. Gyulai Petőfi: Nemo kapitány. Mezőkovácsházi Vörös Október: Egy ember, aki nincs. Orosházi Béke: Lövés a ködben. Orosházi Partizán: Élők és holtak L, n. Sarkadl Petőfi: Ének az esőben. Szeghalmi Ady: Jánosik I,; II. A tv műsora OKTOBER 3-AN, SZOMBATON 17.03 Hírek. 17.10 Magyarország állatvilága. Közvetítés a természettudományi múzeum kiállításáról. 17.50 Tudomány a filmszalagon. Beszélgetés Vamcsa Lajos és Hárs György rendezőkkel. 18.50 Szellemi olimpia. Felhívás vetélkedőre. 19.10 Hétről hétre... 19.20 Esti mese. 19.30 TV-hÄudö. 19.45 A Kis Színpad előadása képfelvételről : Fogad 3—5-ig... Zenés vígjáték két részben. (14 éven felülieknek!) 22.25 Tv-hlradó. — 2 kiadás. (MTI) AZÉM 25. SZ. ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT Budapest és Pest megye területén lévő munkahelyeire azonnal felvesz; kőműves, vasbetonszerelő és ács szakmunkásokat, valamint azok mellé férfi segédmunkásokat, továbbá gyakorlott ka- bikosbrigádokat, akik önelszámolási alapon lesznek foglalkoztatva. Munkásszállás biztosított. Jelentkezés: Bp. XXI. kér. (Csepel) Kiss János altábornagy u. 19—21. Vidékieknek tanácsi igazolás szükséges. A szakmáknál szakmunkásbizonyítvány megszerzése lehetséges. 2056 .ycyt/o-ocrocycKytHMKXXKyooocK» Hirdessen Lapunkban! ►oo-ooooooo-ooo-oo^oooooooo
