Békés Megyei Népújság, 1964. október (19. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-24 / 250. szám
1964. október 24. 3 Szombat Tárolják a kukoricát .X.. m 5 mmmm A sarkadi Lenin Termelőszövetkezet az idén 500 holdon termelt kukoricát. Átlagosan 35 mázsás csöves termést takarítottak be holdanként. A kukoricát a tsz központjában épült gó- rékba rakják. Négy vagon kiváló minőségű lucernamag termett a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz-ben A füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz-ben — mint a megye más vidékein — a szokásosnál több volt a kártevő ezen a nyáron. Igen sok maghozót pusztított el többek között a mezei pocok, hisz a veszedelmes rágcsálók ellen rendkívül bonyolult a védekezés. Ennek ellenére 1964-ben négy vagon jó minőségű lucemamag termett ebben az egyetlen szövetkezetben, ami a jól megszervezett védekezésnek, megfelelő betakarításnak köszönhető. „Saját példánkon okulva...” SZERENCSÉM VAN. Gajdács András igazgatót éppen a gazdaság központjában találom. Ritkán az irodában, inkább a határban találkozhatunk vele. Nagy a Hidasháti Állami Gazdaság területe, van intéznivaló bőven kint is a földeken, a kerületekben. — A kitüntetés? ;: s ■— szól az előbbi komolyságból — a gazdaság egyik vezetőjével tárgyalt a jövő évi tervekről — felderülve, s arcára széles mosoly terül. *— Nem tettem én semmi különösebbet, csak annyit, amennyi kellett. Saját példánkon okulva fogtunk hozzá a tűzvédelem alapos megszervezéséhez — válaszol a kérdésre. — Négy éve vagyok itt, s az első időkben sok baj volt a gazdaságban. Az őszinteséghez tartozik az is, hogy egy kisebb tűz miatt büntetést is kaptam, 200 forintot kellett kifizetnem a saját zsebemből. Ez ugyan nem volt sok, de épp elég ahhoz, hogy figyelmeztessen: tovább nem lehet így, változtatni kell a helyzeten. Nem egyedül csináltam. Ha a gazdaság többi vezetője és a dolgozók nem segítenek, akkor nem érjük el, hogy tűzrendészeti szempontból ma már a legjobban felszerelt gazdaságok közé sorolnak. Valóban a legjobbak? Igen. A TAVASSZAL, itt tartották a megyei tapasztalatcserét is a mezőgazdasági vezetők, és az önkéntes tűzoltótestületek parancsnokai részére. Ez is bizonyít. Az igazgató példákat sorol fel a korábbi évekből, amikor a hanyagság, felületesség komoly tüzet, kárt okozott a gazdaságban. A „saját példa’“ tehát megvolt. Megalakulása óta a legmagasabb tervteljesítést érte el a megyei növényvédő állomás » Tavaly 123 százalékra teljesítet- I valóban befejeződtek s nem Is te éves tervét a Békés megyei Nö- , akárhogyan, hanem rekordteljeTegyük hozzá: sajnos. Hiszen meg lehetett volna előzni a kárt már ezekben az években is. Tavaly és az idén nem volt tűz ebben a gazdaságban. Az ok egyszerű . ; 3 ■— Ügy éreztem — folytatja az igazgató —, a jó szervezés, a fegyelem megkövetelése meghozza az eredményt. A gazdaságok közül elsőnek vezettük be az úgynevezett „betétlapot“. Akárcsak a közlekedésben, a dolgozó egy lapot kap. Ha vét a tűzrendészeti és balesetvédelmi — a kettő elválaszthatatlan — szabályok ellen, akkor a betétlapra ráírjuk a vétséget. A nyereségrészesedés elbírálásánál ez latba esik. TERMÉSZETESEN előbb meg nem értéssel találkoztak a gazdaság vezetői. Érthető. Senkinek sem esik jól, ha zsebbe nyúló dolgokról van szó. Később viszont a dolgozók maguk is megértették, ha törődnek a tűz- és balesetvédelemmel, biztonságosabban dolgozhatnak. — Megalakítottuk az öttagú tűzrendészeti bizottságot is — mondja Gajdács elvtárs. — A vezetője a tűzrendészeti előadó, egyébként szállítási agronómus, tagjai a főkönyvelő, főmérnök, építésvezető és főállattenyésztő. A feladatokat ez a bizottság ismerteti a kerületek vezetőivel és be is számoltatja őket a munkáról. A kerületekben rendszeresen tart ellenőrzést is. NEM KELLETT TEHÁT különösebben időt szakítani az igaz- gatónák a tűzrendészeti munkára, mégis sokat tett. Megszervezte, hogy állandóan szem előtt tartják az ezzel kapcsolatos tennivalókat is. Menet közben, a napi tennivalók során, erre is gondot fordít. A tűzrendészeti bizottság ellenőrzéséről szóló! jegyzőkönyv ott van íróasztala fiókjában. Naponta a keze ügyébe kerül s az ebben feltüntetett hiányosságokat piros ceruzával aláhúzza. Ha kimegy a területre, úgy azt is megnézi, hogy mit tettek az ott dolgozók a hibák megszüntetéséért. Ahol segítség kell, intézkedik. A jegyzőkönyv mindaddig ott van a fiókban, amíg a pirossal aláhúzott részeket ki nem pipálja, ezzel jelezve: megszüntették a hiányosságokat. Ezenkívül nincs olyan termelési értekezlet sem, ahol ne lenne szó a tűz- és balesetvédelemről. GAJDÁCS ANDRÁS igazgató méltán kapta meg megyénk gazdasági vezetői közül elsőnek a Tűzrendészeti Érem arany fokozata kitüntetést. Gratulálunk. Kasnyik Judit vényvédő Állomás. Ezt az akkor kiválónak számító teljesítményt az FM növényvédelmi szolgálata Élüzem címmel, oklevéllel és nagyobb összeggel jutalmazta. Az idén az állomás dolgozói és vezetői már október elejéig 123,43 százalékra teljesítették az ez évi tervet. Ezen belül a védekezési tervet 141,3, a csávázási tervet 147 százalékra. — Bizonyítani akarták az állomás dolgozói, hogy tavaly nem véletlenül kapták a kitüntetést, avagy túl sok feladat hárult rájuk, amelyekhez vasszorgalommal láttak hozzá? — kérdeztük Csomós István elvtárstól, a megyei növényvédő állomás igazgatójától. — Ebben az évben rendkívül nagy volt a különböző növényi kártevők fellépése. Nekünk fő feliadatunk az ezek elleni védekezés. Dolgozóinkat felelősségtudat hatotta át. Igyekeztek idejében a lehető legnagyobb területen megakadályozni a, növényi és rovarkártevést. Erre kötelezte őket az is, hogy mind az öt brigád tagjai beneveztek a szocialista cím II. és III. fokozatának elnyeréséért folytatott versenybe, az állomás pedig az országos méretekben a szocialista cím elnyeréséért folyó versenybe. Az éves tervteljesítést 100,5 százalékra vállaltuk. Később, mikor ez teljesülni látszott, 120 százalékra kerekítettük ki a vállalásunkat. Október 10-ig ezt is lényegesen túlteljesítettük. De még nincs vége az esztendőnek, december 31-ig még sok munkát végezhetünk el. — Mit csinálhatnak még az év hátralévő két hónapjában az állomás dolgozói, miután befejeződött a különböző kártevők elleni védekezés és a csávázás is? — A növényvédelmi feladatok « Rettenetes egerek A Várpalotai Szénbányászati Tröszt férfi munkaerőt vesz fei 18—45 éves korig mélyszinti bányamunkára. Kedvezményes munkásszállást és napi háromszori étkezést biztosítunk. Nős és családfenntartók évente 64 mázsa ahydrált szenet kapnak térítés nélkül. Útiköltséget felvétel esetén megtérítünk. Felvételhez szükséges: munkakönyv, két hétnél nem régibb tanácsi igazodás és katonakönyv. JELENTKEZNI LEHET FOLYAMATOSAN A VARPALOTAI SZÉNBÁNYÁSZATI TRÖSZT MUNKAÜGYI OSZTÁLYÁN. 524 Nem, nem félek tőlük. Nagyon csinos kis állatoknak tartom őket, és volt idő, amikor szerettem is | az egereket. Kicsiny gyermekkoromtól ] vonzódom az állatokhoz és elevenen él bennem a kép a kerek rácsos egérfogóban kétségbeesetten szaladgáló kisegérről. Akkor sirattam őket. Ma sírva keresem az ügyes kis csapdákat és átkozom a fel nem állítható, ujjamat odacsípő se- lejtnél selejtebb vas egércsapdákat. Mert így ősszel a városban is megszaporodik az egér, de a tanyákon valósággal ellepik a házat. A régi vályogfalú épületeket össze-vissza turkálják. Padláson, falakban, ajtó- és ablaktokokban esténként olyan kopogás, kaparás folyik, hogy aludni sem lehet tőle. Egér futkos a polcokon, az ételeket megrágja, a befőttes üvegek papírját kilukasztja. Befészkel a szennyeskosárba, a vendégágyba, bűzlik tőlük a ruha, de alaposan ki is rágja, mint a múlt ősszel nálunk egy nagykabát ujját. Egér néz rám az éjjeliszekrény fiókjából és Zilia, állatseregletem legújabb szerzeménye, a „háromszőrű“’ kismacska már csak megöli őket, de megenni nem bírja, A dűlőutakon, hereföld szélében kerékpározva úgy érzi az ember, mintha delirium trémens- ben, alkoholmámorban élne. Zörög, mozog a föld, szürke árnyak, hosszú farkú, rettenetes nagy egerek surrannak el a kerék előtt, nemegyszer ott is lelik halálukat. Az egyéni kár mellett, amelyet a házakban okoznak, rengeteget ártanak a mezőgazdaságban, és károsak egészségünknek is. Emlékszem, évekkel ezelőtt egy városi külsejű emberrel találkoztam a réten, aki csapdákkal, hálókkal vadászott eleven egerekre. Mint mondta, a budapesti járvány- tani intézet számára gyűjti őket, hogy ott tanulmányozzanak egy emberre is veszélyes kórokozót, az egerek által terjesztett leptospirát. Mindezek után fel kell hát vetni^ a kérdést, mit tehetünk ellenük? Egyénenként édeskeveset, hiszen még rendes egérfogót sem lehet kapni. De ha lehetne is, csepp a tengerben az az 1—2 egér, amit naponta kifogunk. Tsz-nek, állami gazdaságnak intézményesen kellene irtásukba fogni, a gabonában okozott kár azt hiszem elég nagy lehet, mert nekem is több mint egy mázsa kukoricám bánja az idei egérlakodalmat. H. I. sítménnyel. A vegyszeres gyomirtást például 19 500 holdon, csávó zást pedig a tervezett 9600 holdba elegendő mag helyett 14 100 holdba elegendőre végeztünk. Gépeink egy részét most előkészítjük a november elején kezdődő hungazinozásra, más részét pedig egymás után huzatjuk ki azokba a termelőszövetkezetekbe, amelyek kevés szállítójárművel rendelkeznek a cukorrépa és a kukorica betakarításához. Eddig a mezőberényi Petőfi Tsz-nek és a gyulai Vörös Csillagnak 3—3, a méhkeréki Balcescu Tsz-nek két Zetort adtunk át pótkocsival. Amíg a hungazinozás meg nem kezdődik, további 4—5 szállítójárművet bocsátunk a termelőszövetkezetek rendelkezésére. Azt mondanom sem kell, hogy a szállító- járműveinkkel végzett fuvarozás beleszámít a tervteljesítésbe s így az állomás fennállása óta az idén a legmagasabb teljesítményt érjük el. — Még egy kérdés: növekedett az állomás gépeinek száma, avagy csupán a dolgozik szorgalmának tulajdonítható ez a kimagasló teljesítmény? — Ugyanannyi gépünk van, mint amennyi tavaly volt s a dolgozók és brigádok száma sem növekedett. Amint már szó volt róla, igyekeztünk minél jobban csökkenteni a rendkívüli nagy mértékben jelentkező rovarok kártételét. Brigádjaink tagjai a korábbi években szokásos napi 10 —13 óra helyett az idén általában 14 órás nyújtott műszakban dolgoztak. Különösen kitűnt Braun Mihály brigádja: 10 888 holdas védekezési tervét 14 780 holdra, azaz 135,7 százalékra teljesítette október 10-ig. Csak néhány holddal maradt le mögötte Kurilla Pál brigádja, amelyik 131,4 százalékra teljesítette már az ez éves tervét. Év végéig ez a kettő s a többi brigád is lényegesen növelheti még a teljesítményét, hiszen Mezőhegyesen ezer, az orosházi és a mezőkovácsházi járásban 4—500 hold kukoricaföld vár hungazinozásra. Az elért nagyszerű sikerek ellenére sem teljes a növényvédő állomás vezetőinek és dolgozóinak öröme. Azért nem, mert közeledik a téli gépjavítás ideje, de a Békés megyei Építőipari Vállalat dolgozói nemhogy a november 1-i határidőre, de talán még az idén sem fejezik be az új, korszerű műhely építését. A hungazi- nozásra készülő gépeket, a Zeto- rokat és pótkocsikat az udvaron meg a rendelkezésre álló szűkös kis műhelyben igyekeznek üzemképessé tenni. Ha kínlódva is, megbirkóznak a feladatokkal, mert az öt brigád meg akarja nyerni a szocialista cím II. és III. fokozatát, az állomás pedig a Szocialista üzem címet. K. I. A műszaki anyag- és gépkereskedelmi vállalat (műszaki bizományi) október 27-én (kedden) Békéscsabán, a MÉH Vállalat, Sailai u. 6. sz. alatt gépek. motorok, műszerek, műhelyberendezések stb. becslését, illetve lebonyolítása? vépzi, 96569 l
