Békés Megyei Népújság, 1964. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-24 / 250. szám

1964. október 24. 3 Szombat Tárolják a kukoricát .X.. m 5 mmmm A sarkadi Lenin Termelőszövetkezet az idén 500 holdon ter­melt kukoricát. Átlagosan 35 mázsás csöves termést takarítot­tak be holdanként. A kukoricát a tsz központjában épült gó- rékba rakják. Négy vagon kiváló minőségű lucernamag termett a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz-ben A füzesgyarmati Vörös Csil­lag Tsz-ben — mint a megye más vidékein — a szokásosnál több volt a kártevő ezen a nyá­ron. Igen sok maghozót pusz­tított el többek között a mezei pocok, hisz a veszedelmes rág­csálók ellen rendkívül bonyo­lult a védekezés. Ennek ellené­re 1964-ben négy vagon jó mi­nőségű lucemamag termett eb­ben az egyetlen szövetkezetben, ami a jól megszervezett véde­kezésnek, megfelelő betakarí­tásnak köszönhető. „Saját példánkon okulva...” SZERENCSÉM VAN. Gajdács András igazgatót éppen a gazda­ság központjában találom. Rit­kán az irodában, inkább a határ­ban találkozhatunk vele. Nagy a Hidasháti Állami Gazdaság terü­lete, van intéznivaló bőven kint is a földeken, a kerületekben. — A kitüntetés? ;: s ■— szól az előbbi komolyságból — a gazda­ság egyik vezetőjével tárgyalt a jövő évi tervekről — felderülve, s arcára széles mosoly terül. *— Nem tettem én semmi külö­nösebbet, csak annyit, amennyi kellett. Saját példánkon okulva fogtunk hozzá a tűzvédelem ala­pos megszervezéséhez — válaszol a kérdésre. — Négy éve vagyok itt, s az első időkben sok baj volt a gazdaságban. Az őszinteséghez tartozik az is, hogy egy kisebb tűz miatt büntetést is kaptam, 200 forintot kellett kifizetnem a saját zsebemből. Ez ugyan nem volt sok, de épp elég ahhoz, hogy figyelmeztessen: tovább nem le­het így, változtatni kell a helyze­ten. Nem egyedül csináltam. Ha a gazdaság többi vezetője és a dolgozók nem segítenek, akkor nem érjük el, hogy tűzrendészeti szempontból ma már a legjobban felszerelt gazdaságok közé sorol­nak. Valóban a legjobbak? Igen. A TAVASSZAL, itt tartották a megyei tapasztalatcserét is a me­zőgazdasági vezetők, és az önkén­tes tűzoltótestületek parancsno­kai részére. Ez is bizonyít. Az igazgató példákat sorol fel a korábbi évekből, amikor a ha­nyagság, felületesség komoly tü­zet, kárt okozott a gazdaságban. A „saját példa’“ tehát megvolt. Megalakulása óta a legmagasabb tervteljesítést érte el a megyei növényvédő állomás » Tavaly 123 százalékra teljesítet- I valóban befejeződtek s nem Is te éves tervét a Békés megyei Nö- , akárhogyan, hanem rekordtelje­Tegyük hozzá: sajnos. Hiszen meg lehetett volna előzni a kárt már ezekben az években is. Tavaly és az idén nem volt tűz ebben a gazdaságban. Az ok egy­szerű . ; 3 ■— Ügy éreztem — folytatja az igazgató —, a jó szervezés, a fe­gyelem megkövetelése meghozza az eredményt. A gazdaságok kö­zül elsőnek vezettük be az úgy­nevezett „betétlapot“. Akárcsak a közlekedésben, a dolgozó egy lapot kap. Ha vét a tűzrendészeti és balesetvédelmi — a kettő el­választhatatlan — szabályok el­len, akkor a betétlapra ráírjuk a vétséget. A nyereségrészesedés elbírálásánál ez latba esik. TERMÉSZETESEN előbb meg nem értéssel találkoztak a gazda­ság vezetői. Érthető. Senkinek sem esik jól, ha zsebbe nyúló dol­gokról van szó. Később viszont a dolgozók maguk is megértették, ha törődnek a tűz- és balesetvé­delemmel, biztonságosabban dol­gozhatnak. — Megalakítottuk az öttagú tűzrendészeti bizottságot is — mondja Gajdács elvtárs. — A ve­zetője a tűzrendészeti előadó, egyébként szállítási agronómus, tagjai a főkönyvelő, főmérnök, építésvezető és főállattenyésztő. A feladatokat ez a bizottság is­merteti a kerületek vezetőivel és be is számoltatja őket a munká­ról. A kerületekben rendszeresen tart ellenőrzést is. NEM KELLETT TEHÁT külö­nösebben időt szakítani az igaz- gatónák a tűzrendészeti munká­ra, mégis sokat tett. Megszervez­te, hogy állandóan szem előtt tartják az ezzel kapcsolatos ten­nivalókat is. Menet közben, a napi tennivalók során, erre is gondot fordít. A tűzrendészeti bizottság ellenőrzéséről szóló! jegyzőkönyv ott van íróasztala fiókjában. Naponta a keze ügyébe kerül s az ebben feltüntetett hiá­nyosságokat piros ceruzával alá­húzza. Ha kimegy a területre, úgy azt is megnézi, hogy mit tet­tek az ott dolgozók a hibák meg­szüntetéséért. Ahol segítség kell, intézkedik. A jegyzőkönyv mind­addig ott van a fiókban, amíg a pirossal aláhúzott részeket ki nem pipálja, ezzel jelezve: meg­szüntették a hiányosságokat. Ezenkívül nincs olyan termelési értekezlet sem, ahol ne lenne szó a tűz- és balesetvédelemről. GAJDÁCS ANDRÁS igazgató méltán kapta meg megyénk gaz­dasági vezetői közül elsőnek a Tűzrendészeti Érem arany foko­zata kitüntetést. Gratulálunk. Kasnyik Judit vényvédő Állomás. Ezt az akkor kiválónak számító teljesítményt az FM növényvédelmi szolgálata Él­üzem címmel, oklevéllel és na­gyobb összeggel jutalmazta. Az idén az állomás dolgozói és veze­tői már október elejéig 123,43 szá­zalékra teljesítették az ez évi ter­vet. Ezen belül a védekezési ter­vet 141,3, a csávázási tervet 147 százalékra. — Bizonyítani akarták az állo­más dolgozói, hogy tavaly nem véletlenül kapták a kitüntetést, avagy túl sok feladat hárult rá­juk, amelyekhez vasszorgalom­mal láttak hozzá? — kérdeztük Csomós István elv­társtól, a megyei növényvédő ál­lomás igazgatójától. — Ebben az évben rendkívül nagy volt a különböző növényi kártevők fellépése. Nekünk fő fel­iadatunk az ezek elleni védekezés. Dolgozóinkat felelősségtudat ha­totta át. Igyekeztek idejében a le­hető legnagyobb területen meg­akadályozni a, növényi és rovar­kártevést. Erre kötelezte őket az is, hogy mind az öt brigád tagjai beneveztek a szocialista cím II. és III. fokozatának elnyeréséért folytatott versenybe, az állomás pedig az országos méretekben a szocialista cím elnyeréséért fo­lyó versenybe. Az éves tervtelje­sítést 100,5 százalékra vállaltuk. Később, mikor ez teljesülni lát­szott, 120 százalékra kerekítettük ki a vállalásunkat. Október 10-ig ezt is lényegesen túlteljesítettük. De még nincs vége az esztendő­nek, december 31-ig még sok munkát végezhetünk el. — Mit csinálhatnak még az év hátralévő két hónapjában az ál­lomás dolgozói, miután befeje­ződött a különböző kártevők el­leni védekezés és a csávázás is? — A növényvédelmi feladatok « Rettenetes egerek A Várpalotai Szénbányászati Tröszt férfi munkaerőt vesz fei 18—45 éves korig mélyszinti bányamunkára. Kedvezményes munkásszállást és napi háromszori ét­kezést biztosítunk. Nős és családfenntartók évente 64 mázsa ahydrált sze­net kapnak térítés nélkül. Útiköltséget felvétel esetén megtérítünk. Felvételhez szükséges: munkakönyv, két hétnél nem régibb tanácsi igazodás és katonakönyv. JELENTKEZNI LEHET FOLYAMATOSAN A VARPALOTAI SZÉNBÁNYÁSZATI TRÖSZT MUNKAÜGYI OSZTÁLYÁN. 524 Nem, nem félek tőlük. Nagyon csinos kis állatoknak tar­tom őket, és volt idő, amikor szerettem is | az egereket. Kicsiny gyermekkoromtól ] vonzódom az állatok­hoz és elevenen él bennem a kép a ke­rek rácsos egérfogó­ban kétségbeesetten szaladgáló kisegér­ről. Akkor sirattam őket. Ma sírva kere­sem az ügyes kis csapdákat és átkozom a fel nem állítható, ujjamat odacsípő se- lejtnél selejtebb vas egércsapdákat. Mert így ősszel a város­ban is megszaporo­dik az egér, de a ta­nyákon valósággal el­lepik a házat. A régi vályogfalú épülete­ket össze-vissza tur­kálják. Padláson, fa­lakban, ajtó- és ab­laktokokban estén­ként olyan kopogás, kaparás folyik, hogy aludni sem lehet tő­le. Egér futkos a pol­cokon, az ételeket megrágja, a befőttes üvegek papírját ki­lukasztja. Befészkel a szennyeskosárba, a vendégágyba, bűzlik tőlük a ruha, de ala­posan ki is rágja, mint a múlt ősszel nálunk egy nagyka­bát ujját. Egér néz rám az éjjeliszekrény fiókjából és Zilia, állatseregletem leg­újabb szerzeménye, a „háromszőrű“’ kis­macska már csak megöli őket, de meg­enni nem bírja, A dűlőutakon, he­reföld szélében ke­rékpározva úgy érzi az ember, mintha delirium trémens- ben, alkoholmámor­ban élne. Zörög, mo­zog a föld, szürke ár­nyak, hosszú farkú, rettenetes nagy egerek surrannak el a kerék előtt, nem­egyszer ott is lelik halálukat. Az egyéni kár mel­lett, amelyet a há­zakban okoznak, rengeteget ártanak a mezőgazdaságban, és károsak egészsé­günknek is. Emlék­szem, évekkel ezelőtt egy városi külsejű emberrel találkoz­tam a réten, aki csapdákkal, hálókkal vadászott eleven ege­rekre. Mint mondta, a budapesti járvány- tani intézet számára gyűjti őket, hogy ott tanulmányozzanak egy emberre is ve­szélyes kórokozót, az egerek által terjesz­tett leptospirát. Mindezek után fel kell hát vetni^ a kér­dést, mit tehetünk ellenük? Egyénen­ként édeskeveset, hi­szen még rendes egérfogót sem lehet kapni. De ha lehet­ne is, csepp a ten­gerben az az 1—2 egér, amit naponta kifogunk. Tsz-nek, állami gazdaságnak intézményesen kelle­ne irtásukba fogni, a gabonában okozott kár azt hiszem elég nagy lehet, mert ne­kem is több mint egy mázsa kukori­cám bánja az idei egérlakodalmat. H. I. sítménnyel. A vegyszeres gyomir­tást például 19 500 holdon, csá­vó zást pedig a tervezett 9600 holdba elegendő mag helyett 14 100 holdba elegendőre végeztünk. Gé­peink egy részét most előkészít­jük a november elején kezdődő hungazinozásra, más részét pe­dig egymás után huzatjuk ki azokba a termelőszövetkezetekbe, amelyek kevés szállítójárművel rendelkeznek a cukorrépa és a kukorica betakarításához. Eddig a mezőberényi Petőfi Tsz-nek és a gyulai Vörös Csillagnak 3—3, a méhkeréki Balcescu Tsz-nek két Zetort adtunk át pótkocsival. Amíg a hungazinozás meg nem kezdődik, további 4—5 szállítójár­művet bocsátunk a termelőszövet­kezetek rendelkezésére. Azt mon­danom sem kell, hogy a szállító- járműveinkkel végzett fuvarozás beleszámít a tervteljesítésbe s így az állomás fennállása óta az idén a legmagasabb teljesítményt ér­jük el. — Még egy kérdés: növekedett az állomás gépeinek száma, avagy csupán a dolgozik szor­galmának tulajdonítható ez a kimagasló teljesítmény? — Ugyanannyi gépünk van, mint amennyi tavaly volt s a dol­gozók és brigádok száma sem nö­vekedett. Amint már szó volt ró­la, igyekeztünk minél jobban csökkenteni a rendkívüli nagy mértékben jelentkező rovarok kártételét. Brigádjaink tagjai a korábbi években szokásos napi 10 —13 óra helyett az idén általában 14 órás nyújtott műszakban dol­goztak. Különösen kitűnt Braun Mihály brigádja: 10 888 holdas védekezési tervét 14 780 holdra, azaz 135,7 százalékra teljesítette október 10-ig. Csak néhány hold­dal maradt le mögötte Kurilla Pál brigádja, amelyik 131,4 százalék­ra teljesítette már az ez éves ter­vét. Év végéig ez a kettő s a töb­bi brigád is lényegesen növelheti még a teljesítményét, hiszen Me­zőhegyesen ezer, az orosházi és a mezőkovácsházi járásban 4—500 hold kukoricaföld vár hungazino­zásra. Az elért nagyszerű sikerek el­lenére sem teljes a növényvédő állomás vezetőinek és dolgozói­nak öröme. Azért nem, mert köze­ledik a téli gépjavítás ideje, de a Békés megyei Építőipari Válla­lat dolgozói nemhogy a novem­ber 1-i határidőre, de talán még az idén sem fejezik be az új, kor­szerű műhely építését. A hungazi- nozásra készülő gépeket, a Zeto- rokat és pótkocsikat az udvaron meg a rendelkezésre álló szűkös kis műhelyben igyekeznek üzem­képessé tenni. Ha kínlódva is, megbirkóznak a feladatokkal, mert az öt brigád meg akarja nyerni a szocialista cím II. és III. fokozatát, az állomás pedig a Szocialista üzem címet. K. I. A műszaki anyag- és gépke­reskedelmi vállalat (műszaki bizományi) október 27-én (kedden) Békéscsabán, a MÉH Vállalat, Sailai u. 6. sz. alatt gépek. motorok, műsze­rek, műhelyberendezések stb. becslését, illetve lebonyolítása? vépzi, 96569 l

Next

/
Thumbnails
Contents