Békés Megyei Népújság, 1964. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-23 / 249. szám

1994. október 23, 3 Péntek Több áru értékesítésére készül a kevermesi Lenin Termelőszövetkezet A vetésen a hangsúly Mint számos termelős zövetke- zet, a kevermesi Lenin sem dicse­kedhet különösebben az ez évi áruértékesítési terv teljesítésével. Nem a bevétellel volt inkább baj, mint azzal, hogy több mindenből nem tudtak eleget tenni szerző­désiben vállalt kötelezettségüknek. Ennek oka az, hogy szeszélyes, jórészt száraz volt az időjárás, sokféle kártevő is fellépett. Volt ezenkívül még egy harmadik je­lentős tényező is: az, hogy a ke- vermesii szövetkezetek tavaly ősz­szed egyesülitek s azóta meg kel­lett birkóznia a Lenin Tsz veze­tőinek, gazdáinak az egyesülés irtán felmerült nehézségekkel. A termelés sikerét hátrányosan befolyásoló nehézségek ellenére sem kell szégyenkezniük, mert állandóan figyelemmel kí­sérték a terméseredmények ala­kulását, s ha valamiből kiesés mutatkozott, akkor másik cikk­ből igyekeztek a bevételi tervet1 teljesíteni. Búzából például ma­gasabb termésátlagot értek el, de erőn felülinek bizonyult a leszerződött 15 ezer mázsa kenyér­A HERBARIA Országos Gyógy­növény- és Selyemgubóforgalmi Szövetkezeti Központ békéscsabai üzeme az idén eddig 65 vagon különféle gyógynövényt dolgozott fel nagyrészt exportra, aminek az elszállítása már meg is tör­tént. Szolánumból olyan nagy mennyiséget termeltek a megyé­ben, hogy annak a szárítását az üzemen belül már nem lehetett megoldani, s a Felsőnyomási Ál­lami Gazdaság bérmunkában vállalta ezt a feladatot. Az üzem dolgozói a IV. ne­szerkezet is, amellyel a kicsinyí­tett felfektetési rajzok sokszoro­sítása oldható meg. A kísérleti eredmények alapján történik majd döntés az iparági alkalma­zást illetően. A sablonterület-mérés módsze­reinek különbözősége egyébként ruhaipari vállalatainknál nehéz­séget nem okozott, miután egy- egy termelőüzem elhatárolt pro­fillal dolgozik s így egy terméken belül a mérési módszer homoge­nitása biztosított. A különböző kísérleteknél adó­dó statisztikai adatok feldolgozá­sa mellett ruhaiparunk szakem­berei részt vesznek az anyag gaz­daságos kihasználására irányuló nemzetközi kutatómunkában is. A kísérletek során kialakított op­timális felfektetési variációkat a gyakorlatban azonnal hasznosít­ják, s ezzel is növelik az anyag- gazdálkodás eredményességét. E. mellett a kutatómunka során ki­alakított belső hulladék-mutató­számok jelentős segítséget nyúj­tanak a reális alapokon nyugvó anyagnormák kidolgozásához. A ruhaipari anyagnormatívák jóváhagyása hazánkban ez idő szerint még központilag történik, bázis-időszak tényadataira épülő veszteségmutatók alapján. A köz­ponti jóváhagyásban rejlő szub­jektivitás, továbbá csupán a meg­előző tényszámokon nyugvó nor­mák gyors elavulásának ténye — ami a, műszaki színvonal állandó fejlődésének természetes velejá­rója — tette szükségessé, hogy olyan anyagnorma megállapítási módszer kidolgozásával foglal­1 gyár kérésére egy jó hónappal előbb kezdték betakarítani, azon­ban a holdankénti 20 mázsás ki­esésit pótolja a korai leszállítá­sért járó felár. Cirokból csak a tervezettet, dohányból és általá­ban a kertészetből többletbevétel, hez jutottak. Az ez évi árutermelési terv tel­jesítését mégis az állattenyésztés segítette legjobban élő. Az, hogy a tervezett 160 hízó marha helyett 239-et értékesítettek. Hízott ser­tésből 2543 értékesítését tervez­ték. Ezt már túlteljesítették 98- al, s ha minden számításaik sze­rint sikerül, akkor még további 398-ait értékesítenek terven felül év végéig. Tejből csaknem 1800 hektoliterrel adtak el többet ed­dig a tervezettnél. Baromfiból pedig a tervezett 33100 helyett 58 800-at értékesítenek. A kiváló állattenyésztési ered­mények titkának firtatásakor csak azt a rövid választ kaptuk, hogy jól sikerült az állatgondozók öszeválogatása, s most már megszűnt a kezdeti gyedévben koriandermagból 14, édesköményből 22, borókabogyó­ból 12, csalánlevélből 7, ánizs­magból 5 és egyéb növényféléből 13 vagont dolgoznak fel, amely­nek a nagy része exportra kerül. A termelés korszerűbbé tételére és, megkönnyítésére az üzem nem­reg kapott egy magrostát és len­gőrostát. Bulgáriából hamarosan megérkezik egy automata gyógy­növényszárító berendezés is, amelynek a napi kapacitása há­rom vagon áru. Beszerelése még tavaszig megtörténik. kozzanak szakembereink, amely műszakilag és matematikailag egyaránt pontos és mindenkor követi az adott műszaki színvo­nalat. Ez utóbbi egészséges tö­rekvés lehetővé teszi majd a köz­ponti jóváhagyó szerv megszün­tetését, egyszersmind a vállalati átfutási idő csökkentését, míg a központi szervnél felszabaduló szakemberek bevonásával a vál­lalati laboratóriumi munka szín­vonala növelhető. Ruhaipari szempontból a sta­tisztikai, kísérleti, laboratóriumi és technikai normák jelentik a mérési alaptípusokat. A statiszti­kai normák általában a megelőző időszakok tényszámaiból alakít­hatók ki. A kísérleti normák egy adott modell több variációs fel­fektetésén és az így adódó anyag­hányadok, illetve hulladék-muta­tók elemzésén alapulnak. A labo­ratóriumi normákat többnyire kis tételek anyagnormatíváinak meg­állapítására használják. Komplex fogalmat fejez ki a technikai vagy műszaki anyag­norma, amely már magában fog­lalja az említett anyagnormák valamennyi összetevőjének mű­szaki elemeit, meghatározza a késztermékben fellelhető anyag mennyiségét, valamint a szabás­nál előforduló veszteségeket. E helyütt érdemes megjegyez­ni, hogy például a lengyel ruha­ipar központi laboratóriuma há­romévi tényszám-adathalmaz elemzése alapján alakított ki sta­tisztikai anyagnormákat. A len­gyel módszer egyes sajátosságai­nak átvétele mellett ruhaiparunk „Én Kossuth Tsz-beli, Te Petőfi Tsz-beli vagy’' sovinizmus, amely nemcsak értelmetlen súrlódások­hoz, hanem különböző zökkenők­höz is vezetett a termelésben. Mi­után jól „összerázódtak” a szövet, kezeti gazdák, a vezetőség bátran állíthatott be az ideinél is több áruértékesítést a jövő évi előze­tes tervbe. Többek között kenyérgabonából az ideinél 900 mázsával, hízott sertésből 857-tól értékesítenek többet. Baromfiból, hízott marhá­ból és tejből óvatosságból az idén értékesítettnek a középarányo­sát tervezték. A növényterme­lést is módosították. Vagyis jövő­re kevesebb növényfajtát akarnak termelni azért, hogy amit vállal­nak, azt inkább túlteljesítsék, minthogy kiesés mutatkozzon belőle. Más szóval, több mint 1300 hold földön csak olyan ipari növényt termelnek, ami talaj, és egyéb adottságokhoz mérten leg- kifizetöbbnek mutatkozik. Töb­bek között az előzetes tervbe 450 hold cukorrépát, 350 hold cir­kot, 220 hold kendert, 100 hold napraforgót és 150 hold borsót ál­lítottak be. A jövő évi előzetes terv csupán arra vonatkozik, hogy miből mennyit akarnak termelni. A pénzbevétel alakulását csak a terv véglegesítésekor számítják ki. Egyelőre azon igyekeznek, hogy betakarítsák a még hátralévő nö­vényeket, mielőbb elvessék a bú­zát, s azon, hogy amiből lehet, túlteljesítsék az idei áruértékesí­tési tervet. Előreláthatólag ösz- szességóben ez sikerül is, s a ke­vermesi Lenin Tsz gazdái jó jöve­delemhez, munkaegységenként 33 szakértői abból az elvi koncepció­ból kívánnak kiindulni, hogy a kidolgozásra kerülő anyagnorma­tívák a tényszámok elemzésén túlmenően tartalmazzák a labo­ratóriumi kutatómunkák eddigi eredményeit is, szükséges továb­bá olyan módszer kidolgozása, amely rugalmasan követné a mű­szaki színvonalban bekövetkező változásokat is. Mindez csakis úgy érhető el, ha a statisztikai anyagnormatívák alapulvétele mellett követjük a technikai nor­mák előnyeit is és a két módszer kapcsolásával, egybehangolásával megkeressük a matematikai úton történő anyagnorma megállapítá­sának a lehetőségét. A matemati­kai normák megállapítására azért is szükség van, mert a ruhaipar divatcikk gyártási jellege a nor­mák állandó átdolgozását tenné szükségessé egyetlen cikkcsopor­ton belül is. Ez az átdolgozás vi­szont egy adott vezértípus sta­tisztikai adatainak matematikai variálásával elkerülhetővé vál­na. Az előzőkben a ruhaipar anyag­takarékossági törekvéseinek alap­vető motívumait mutattuk be. Ezek mellett még számos egyéb anyagtakarékossági tényezőt is számításba kell venni. Ilyen a szövet-, kelmeszélesség kihasz­nálása, az anyagkarakterek kiha­tásának elemzése az anyaghánya­dokra, a felfektetési rajzok vari­ációjának hatása vagy a mara- dékmentes szabás kérdése. Kazár Mátyás Októberben hét—nyolc nap kiesést jelentett az esőzés. Ezt behozni október 31-ig már szin­te lehetetlen. Sok termelőszövet­kezetben éppen ezért, a felme­rült nehézségek miatt, kapkodás mutatkozik. Néhány vezető, ag- ronómus, hogy a határidőt be­tarthassa — olyan javaslatot is tett már, hogy a kukoricatarlóba vessenek. Ezek az emberek a mi­nőség sutba dobásával, a min­denáron való vetés, a határidő betartásához való ragaszkodás mellett foglalnak állást. Nem kell különösebb magyarázat ahhoz, hogy mit jelentene a jövő évi kenyér biztosítása szempontjá­ból, ha ezt elfogadnánk. Nemcsak a határidő betartá­sán van a hangsúly, hanem első­sorban a jó minőségű munkán. Nem arra kell törekedni, hegy mindenáron vessünk, hanem — hogy a kiesést némileg behozva — szervezettebb munkával min­den erőt a vetésre összpontosít­sunk, a minőséget messzemenő­en figyelembe véve. A megyei tanács mezőgazda- sági osztálya kiszámította, hogy csaknem 93—94 ezer holdba kell elvetni még a magot. A meglé­vő gépekkel a kapacitás teljes kihasználása mellett tehát na­ponta átlagosan 9300 holdat kel­lene bevetni, hogy a határidő­ben ne legyen lényeges elcsú­szás. Ezzel szemben egyes járá­sokban sokkal kevesebbet vet­A Mezőhegyes! Cukorgyárban csütörtökre virradóra a gyár hét évtizedes fennállása óta páratlan rekorderedmény született: 24 óra alatt a szokásos 230—232 vagon helyett 261 vagon répából gyár­tottak cukrot. Említésre méltó, hogy az üzem munkásai maximá­lis erőfeszítéseket tesznek azért, hogy a megnövekedett területen termelt répát gyorsan feldolgoz­hassák. A gyár valamennyi átve­vőhelyén még szombat délután és vasárnap is nyitva tartanak, korlátlan mennyiségben vesznek bek be az előirányzottnál, hol­ott erre megvan a lehetőség. A szeghalmi járásban például a napi 942 hold helyett csak 230 holdat vetnek be. A gyomai já­rásban 846 hold helyett 330-ba kerül naponta a mag. A gépe­ket sem üzemeltetik mindenütt. A csanádapácai Köztársaság Termelőszövetkezetben három gép helyett csak egy dolgozik, és sorolhatnánk még ehhez ha­sonló jó néhány példát. Sok az állás a géphiba miatt is. Helyes lenne, ha egyes termelőszövet­kezetek a kapkodás helyett arra törekednének, hogy minden rendelkezésre álló gépet a szál­lításra állítanának be, és min­den vetőgépet — ahol szükséges a fogatokat is — a kapacitásá­nak megfelelően üzemeltetné­nek. Sok termelőszövetkezetben gondolnak is erre, s úgy szerve­zik meg a munkát, hogy külö­nösebb fennakadás ne legyen. Még vasárnap is dolgoznak. A gyulai Köztársaság Termelőszö­vetkezetben célprémiumot is ki­tűztek a vasárnapi munkáért. A gépállomás Gerdának ad segítsé­get és tapasztalható más válla­latoktól, üzemektől is hasonló segítségadás. Ez igen helyes, hi­szen mindnyájunknak fontos, hogy a jövő évi kenyémekvaló át répát. Ennek ellenére me­gyénkben az esős napokban csök­kent a répaátadás üteme. A mezőkovácsházi járásban például még négyezer vagon vár átadásra, az orosházi járásban 4200 vagon, Orosháza város határában pedig 1500 vagon. Különösen meg kellene gyorsíta­ni a répaszállítást Tótkomlóson, Békéssámsonban, Battonyán és másutt. Répaszállításra most egyébként is nagyobb apparátust lehet mozgósítani, mivel az ázott talajon nem végezhetnek minden időszerű munkát a gépek. Érdemes napraforgói termelni! A jó talaj előkészítés bő termést biztosít. A nagy olajtartalmú szovjet fajták termesztése gazdaságos és kifizetődő. Értékesítési szerződés köthető A GARONAFELVÁSÁRLÓ ÉS FELDOLGOZÓ VÁLLALAT KIRENDELTSÉGÉNÉL 2399 gabona átadása. A cukorrépát a Hatvanöt vagon gyógynövényt dolgoztak fel forint értékhez jutnak év végén. K. I. mielőbb a földbe kerüljön. Kasnyik Judit Répafeldolgozási rekord a Mezőhegyesi Cukorgyárban Gyorsabb ütemben várja a répát a termesüktől a gvár

Next

/
Thumbnails
Contents