Békés Megyei Népújság, 1964. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-03 / 232. szám

1964. október 3. 3 Szombat II szomszédos szövetkezetek őszi munkáját is segíti a kondorosi Dolgozók Tsz Szilágyi Imre elvtárstól, a kon­dorosi Dolgozók Tsz főkönyvelő­jétől érdeklődtünk arról, hogy s mint haladnak az őszi munkák­kal — Szövetkezetünkben kétezer hold közös és háztáji kukorica vár törésre. A 440 hold cukorrépából 180 holdat szedtünk fel és szállí­tottunk el Elszállítottuk a 140 hold kender termését is, s helyét már bevetettük búzával. Eddig 400 holdon vetettünk búzát és 300 holdon őszi árpát. Ez a tervezett 2100 hold őszi vetésnek a 30 szá­zaléka. — Az egyéb őszi munkák is ilyen jól haladnak a kondorosi Dolgozók Tsz-ben? — Annyira, hogy gépeink egy részét átadtuk a szomszédos és a környékbeli termelőszövetkezetek­nek, mert mi magunk nemigen tudunk dolgoztatni velük. Ami sza­bad földünk volt, 2500 hold, azt már mélyszántottuk. Ugyanis 5 DT, 3 kormos és 33 univerzális erőgépünk többsége éjjel-nappali műszakban dolgozik az aratás ide­je óta. Nappal a terményt szállít­ják, éjjel pedig a talajmunkán dolgoznak. — Melyik szövetkezetnek és hány gépet kölcsönöztek eddig? — Először is a kondorosi Vörös Október Tsz-nek adtunk át 5 szer- vestrágyaszórót és egy markolót. Miután, ott befejeződött a trágya- szórás, ezeket a gépeket átadtuk a kétsopronyi Hunyadi Tsz-nek. A Szarvasi ÖRKI-nek 2 cséplő­szekrényt adtunk a rizs betakarí­tásához, erőgépekkel és kezelősze­mélyzettel. Az előbb elfelejtettem említeni, hogy a kétsopronyi Hu­nyadinak nemcsak trágyaszórókat, hanem 3 DT-traktort is átadtunk. — Sok az erő- és munkagép, avagy jó a munkaszervezés és a traktorosok anyagi érdekeltsé­ge? — Nem a túlgépesítettség miatt tudunk segíteni a szomszédos és a környékbeli szövetkezeteknek, hanem azért, mert valóban jól szervezi a gépi munkát Cesznak György többszörösen kitüntetett brigádvezető. A jó munkaszerve­zés és a traktorosok igyekezete lehetővé teszi, hogy a kölcsönadott gépekkel mintegy 450 ezer forint bevételhez jusson a szövetkezet. Ebből az összegből a még hiányzó munkagépeket vásároljuk meg. — A traktorosok nálunk érde­keltté vannak téve az idejében végzett talaj munkáért, vetésért, a terméseredményekért, de az üzemanyag- és az alkatrész-meg­takarításban is. Tavaly 120 ezer forint prémiumot osztottunk ki azok között a traktorosok között, akik az összes feltételeket teljesí­tették. Az idén is körülbelül ilyen összegű jutalomban részesülnek, ha teljesítik a megszabott mű­száknormákat, ha csökkentik a ja­vítási költségeket és takarékos- kodnak az üzemanyaggal. Emel­lett brigádonként is részesülnek többtermeiési prémiumban, amennyiben a brigád túlteljesí­tette búza, kukorica, cukorrépa és egyéb növénytermesztési tervét, — Hogyan takarítják be a ku­koricaszárat? —• A háztájit leginkább kézi erővel vágják le. Az igazgatóság kihirdette: akik akarnak, mindi- ben vághatnak szárat a közös ku­koricatáblából. A többi szárat si- lózógépekkel és szártépőkkel vá­gatjuk le takarmányozás, almozás és trágyázás céljára. Ez utóbbi úgy történik, hogy a gépek szé'j- jelszórják a szecskát s leszán tás előtt műtrágyát szórnak rá — fe­jezte be a kérdéseinkre adott vá­laszait Szilágyi Imre főkönyve­lő. K. I. Minden szombaton megbeszélést tarSanak a békéscsabai tsz-agronómusok A Békéscsabai Városi Tanács mezőgazdasági osztálya az őszi munkák sikeres lebonyolítása ér­dekében október 10-től minden szombaton délelőtt 10 órakor megbeszélést tart a város terme­lőszövetkezeteinek agronómusai részére. Ezeken a találkozásokon beszámolnak az eredményekről, és megbeszélik a további legsür­gősebb feladatokat. Parkettaüzem a tsz-ben Értékesítési tervének egy részét túlteljesíti a sarkadkeresztúri Egyetértés Tsz A sarkadkeresztúri Egyetértés Termelőszövetkezet vezetői, ami­kor a különböző termékek és ál­latok átadására kötöttek szerző­dést, mérsékelten terveztek, így jó néhány termékből túlteljesítik vállalásukat. Ennek ellenére is azonban az időjárás, valamint egyéb nehézségek miatt nem min. den leszerződött termék átadását tudják teljesíteni. Cukorrépából a tervezettnél na­gyobb mennyiséget szállítanak le, ugyanis a rossz talajviszonyok el­lenére is több termett, s holdan­ként átlagosan 160 mázsa cukor­répát takarítanak be. Már eddig 10 000 mázsánál többet adtak át s naponta 3 vagon cukorrépát szállítanak az átvevőhelyre. Kenderből 4500 mázsa leszállí­tására kötöttek szerződést, ezzel szemben mintegy 6—7000 mázsát adnak át a feldolgozó üzemeknek. Alomszalmából 2100 mázsát szál­lítanak, ennyire szerződtek, s tel­jesíteni is tudják. Ezenkívül 360 mázsa napraforgómagot is értéke­sítenek. Lucernamagból és vörös­Nagyobb mennyiségű fűzfatuskó gépi kidöntés utáni feles feldolgozásra kapható a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóságtól, a mezőberényi híd közelében, a Kettős-I^örös bal parti hullámteré­ből. Megbízott: Vámos György gátőr. Feldolgozás és elszállítás határideje 1964. október 10. 100 heréből viszont nem tudják telje­síteni vállalt kötelezettségüket. A terv szerint bárányból 250-et kell átadniuk, ezt teljesíteni tud­ják. Csirkéből 13 500 a tervük. Eddig több mint 8000 csirkét ad­tak át a baromfifeldolgozó válla­latnak. Hízó marhából a tervezett 80 darabból 37-et szállítottak le. A tervet ebből is túlteljesítik, ugyanis év végéig 5—6 darabbal értékesítenek többet. Ezenkívül októberben 30 tenyészüszőit is eladnak. Tehéntejből 114 300 liter, juhtej- ből pedig 9000 liter a tervük. Az eddigiek szerint ezek túlteljesíté­se is várható. A szövetkezetnek jól működő méhészete Is van, 30 csa­láddal. összesen 6 mázsa méz át­adására kötöttek szerződést, s előreláthatólag ezt a kötelezettsé­güket is teljesíteni tudják. Lemaradtak azonban a sertés­hizlalással. A kései fial ás miatt késve állíthatják be a süldőket, s így a szállítás zöme a jövő évre húzódik át. Gondot okoz a II. hizlalótáp beszerzése is, ami szin­tén akadályozza a sertésgondozók munkáját. Eddig 180 hízott ser­tést adtak át 212 mázsa súlyban. K. J. ván és Tóth Ferenc bognár a Kis­kunhalasi Faipari Ktsz-be láto­gatott el tapasztalatcserére. Ez­után született a döntés: parkettát tudnak ők is készíteni. A tapasztalatokat hasznosítva, a gyalugép egy részét átalakítot­ták, a marófejek helyett speciá­lis marókéseket állítottak be, me­lyek a parketta oldalát is lecsi­szolják. A végek lecsiszolása azonban gondot okozott. Ehhez nem volt megfelelő gépük. Far­kas István ötlete nyomán ezt is megszerkesztették. Az első megrendelők a batto- nyai fiúotthon építői voltak. Sür­házak, lakások mielőbbi felépí­téséhez. A községben már sok csa­lád érdeklődött az üzem készít­ménye iránt, ugyanis többen épí­tenek házat és a parketta beszer­zése gondot okoz. A tsz pedig el­sősorban a családi házak építői­nek megrendelését elégíti ki. Ter­mészetesen ez a mellék üzemág lényegesen elősegíti a tsz gazdál­kodását, hozzájárul a közös jöve­delem gyarapításához is. A gyalu­gépre fordított összeg pedig még az idén megtérül. K. J. Fotó: Kocziszky László Farkas István főgépész, a parket­taüzem megteremtője, egyben meós is. Ellenőrzi a parketta minőségét. Uj gyalugépet vásároltak a dombegyházi Petőfi Termelőszö­vetkezet vezetői a tavasszal az asztalosmunkák megkönnyítésére. A gép drága volt, 49 ezer forint, s már az első időkben látták, hogy a kapacitását nem használják ki, nincs annyi munkájuk az aszta­losoknak és a bognároknak. Az ötletet ez adta és az is, hogy mielőbb megtérüljön a gép ára. Farkas István főgépész sokat töp­rengett azon, mit kellene tenni, hogyan használhatnák ki a leg­célszerűbben és a legjövedelme­zőbben a gépet A parketta készítéséhez meg­volt az alapanyag, csak a gyakor­lati tudás hiányzott. Farkas Ist­Közületek munkaerőigénye Fejőtehenészeket, itatásos borjúneve­lőket alkalmazunk. Készpénzt, háztáji földet, lakást biztosítani tudunk meg­egyezés szerint. ÜJ Elet Tsz, Székku­tas. 871 Dekorációs munkára fiatal isztalost keres a békéscsabai Körös Állami Aruház, Gyüre Lajos és Kiss István a gyalugépnél. gősen szükség volt 200 négyzet- méter parkettára s nem tudták beszerezni. A tsz asztalosai és bognárai vállalták a munkát. Ter­mészetesen az első próbálkozás nem ment simán. Sok töprengés, munka közbeni ésszerűsítés kel­lett ahhoz, hogy végül is jó minő­ségű árut készítsenek. S mivel sürgős volt a munka, Tóth Fe­renc, Kiss’ István, Gyüre Lajos, Majoros István és Papp Mátyás sokszor a késő éjszakai órákig is dolgozott. A battonyai diákok így jutottak hamarabb második ott­honukhoz. Naponta 15—20 négyzetméter parkettát is készítenek a tsz új üzemágában. Az itt dolgozók ke­resete sem megvetendő, havonta átlag 1800—2000 forint. Ami pe­dig á legfontosabb, ez a kis üzem is hozzájárul az iskolák, családi Tóth Ferenc bognár csiszolj:’ a parkettavégeket. Éjszaka sem szünetel a munka a medgyesegykázi Aranykalász földjén ötödik zárszámadására készül megyénk egyik legfiatalabb ter­melőszövetkezete, a medgyesegy- házi Aranykalász Tsz. A rövid fél évtized elég volt arra, hogy a tag­ság meggyőződjék: a kollektív összetartás, a rendszeres munka minden eddiginél jobb megélhe­tést biztosít. Mindössze 273 munkabíró tag­gal rendelkezik a fiatal szövetke­zet, az őszi csúcsmunkák idején azonban legalább ötszázan dolgoz­nak. Segítenek az öregek és a fia­talok egyaránt. Még éjszaka sem szünetel a munka a szövetkezet nagytábláin. Késő estig törik a kukoricát, szedik és hordják a cukorrépát. Éjszakánként pedig hosszú rúddal megnyújtott szekér- 1012« rel hordják a kukoricaszárat a dűlő szélére. Ezzel a munkával 35—40 holdnyi területet szabadí­tanak fel egy-egy éjjel s így a tö­réstől számítva 24 óra múlva szánthatnak a traktorok a kukori­caföldön. Elhatározták azt is, hogy a mo- gyorószárat a közös területről háztáji takarmányozásra adják. Mivel a mogyorószár felér a kö­zepes minőségű lucernával, szíve­sen vesznek részt miatta a közös­ben a családtagok is. Egyébként az Aranykalász Tsz vezetői min­den korábbi munkaszervezési ta­pasztalatot jól hasznosítanak. így tudnak élvonalban maradni az idő­szerű munkákkal s nem csoda, ha a jövedelmük is a jók közé sorol­ható. A. R.

Next

/
Thumbnails
Contents