Békés Megyei Népújság, 1964. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-03 / 232. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TAN ÁCS LA P J A Világ proletárjai, egyesüljetek I NÉPÚJSÁG 1964. OKTÓBER 3., SZOMBAT Ara 60 fillér XIX. ÉVFOLYAM, 232. SZÁM Csehszlovákia Kommunista Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt kozott felhőtlen a barátság: Magyar—csehszlovák barátsági nagygyűlés a Sportcsarnokban A Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága és a Hazafias Népfront Budapesti Bi­zottsága pénteken délután magyar—csehszlovák barátsági nagygyűlést rendezett a Sportcsarnok­ban. A magyar és csehszlovák nemzetiszínű zászlókkal, vörös lobogókkal díszített nézőtéren és a díszemelvény előtt elhelyezett széksorokban több ezren foglaltak helyet. A gyűlés résztvevői között ott voltak a budapesti gyárak, üzemek, hivatalok, vállalatok és intézmények küldöitei, a termelőmunkában kitűnt dolgozók, a társadal­mi és tömegszervezetek aktivistái, a főváros min­den rétegének képviselői. A díszemelvény és a lelátók fölött magyar és csehszlovák nyelvű fel­iratok éltették a két nép megbonthatatlan ba­rátságát. Néhány perccel négy óra után a megjelentek lelkes, ütemes tapsa, ünneplése közben foglalta el helyét az emelvényen a nagygyűlés elnöksége. Az elnökségben foglaltak helyet csehszlovák ^ vendégeink, élükön Antonin Novotnyval, Cseh­szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsá­gának első titkárával, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökével. Kádár Jánost Ugyancsak az elnökségben foglalt helyet Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának el­nöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára, a kormány elnöke, Apró Antal, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Nemes Dezső, Rónai Sándor, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagjai, dr. Ajtai Miklós, Brutyó János, Czinege Lajos, Cseterki Lajos, Uku Pál, Nyers Rezső, a Politikai Bizottság póttagjai, dr. Korom Mihály, Németh Károly, Szurdi István, a Központi Bizottság titkárai, Pap János, a kor­mány elnökhelyettese, továbbá politikai, társa­dalmi és kulturális életünk, valamint a dolgozók képviselői. Részt vett a nagygyűlésen Antonin Novotny felesége, Bozena Novotna, Dobi Istvánná és Ká­dár Jánosné. A csehszlovák és a Magyar Himnusz hangjai után Szépvölgyi Zoltán, a budapesti pártbizott­ság titkára nyitotta meg a nagygyűlést, majd nagy taps közben Kádár János emelkedett szó­lásra. Az osztáhjharc döntő kérdése a kapitalizmus és a szocializmus versenye Kádár János bevezetőben az MSZMP Központi Bizottsága, a kormány nevében és a maga ré­széről köszöntötte a gyűlés elnök­ségét, minden résztvevőjét, majd így folytatta: E napokban méltán áll közéle­tünk figyelmének középpontjában a szomszédos Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság hazánkban tar­tózkodó legmagasabb szintű párt­ós kormányküldöttségének látoga­tása. A látogatás eseményei kö­zül kiemelkedő jelentőségű a ba­rátságunknak szentelt mai nagy­gyűlés. A Magyar Szocialista Munkás­párt és kormányunk külpolitikai céljai és törekvései, ugyanígy a nemzetközi kommunista mozga­lomban elfoglalt álláspontunk jól ismert egész népünk, de mondhat­juk, a nemzetközi közvélemény előtt is. Talán javunkra írják, hogy mi a politika nagy kérdései­ben nem szeretjük a bizonytalan­ságot és homályt, ezért álláspon­tunk világos és mentes minden kétértelműségtől. Mindenki tud­ja, hogy mi imperialista-ellenesek, a gyarmati rendszer minden for­májának ellenségei vagyunk, szi­lárdan és ingadozás nélkül a Szov­jetunió, a Varsói Szerződés, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Ta­nácsa mellett állunk és minden cselekedetünkkel a szocializmus, a haladás, a béke összes erőinek egységét és összefogását kívánjuk szolgálni. A szocializmus eszméjétől át­hatott magyar népet forró béke­vágy és mély internacionalista érzések töltik el. Ezért várta oly bensőségesen és fogadta oly test­véri érzésekkel programjának minden állomásán Novotny elv­társat, csehszlovák barátainkat. Ebben kifejezésre jut az a mély meggyőződés, hogy a csehszlovák párt- és kormányküldöttség jelen­legi magyarországi látogatása jól szolgálja a magyar—csehszlovák barátság és együttműködés to­vábbfejlesztését, ugyanakkor je­lentős hozzájárulás a szocialista országok, a nemzetközi kommu­nista mozgalom, minden haladó és békét védelmező erő ma min­dennél fontosabb tömörítéséhez. Manapság az osztályharc dön­tő kérdése a kapitalizmus *és a szocializmus versenye. küzdelemben dől el, melyik rendszer biztosítja az emberi­ségnek a békét, melyik rend­szer nyújt többet a dolgozó embernek anyagiakban és kultúrában. Csehszlovák ba­rátaink építőmunkájának eredményei jól bizonyítják a szocialista rendszer fölényét. Kádár elvtárs a továbbiakban a csehszlovák ipar fejlődéséről be­szélt. Szólt anyagi és kulturális eredményeiről, s hangsúlyozta, hogy mindemellett a szocialista Csehszlovákia legnagyobb vívmá­nya, hogy megvalósult az ott élő népek, a csehek és a szlovákok, valamint az országban élő többi nemzetiség, közöttük a magyarok egyenjogúsága és összefogása. Csehszlovákia eddigi sikereinek és további eredményeinek kiapad­hatatlan forrása népének önfelál­dozó munkája, valamint szoros együttműködése a Szovjetunió­val és a többi szocialista ország­gal. Csehszlovákia Kommunista Pártja minden állásfoglalásának alapja az elvhű viszony a szocia­lista világrendszerhez, a nemzet­közi kommunista mozgalomhoz, azokhoz a lenini eszméikhez, ame­lyeknek átgondolt alkalmazása minden országban a szocialista fejlődés biztosítéka. Ez a magya­rázata annak, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt között fel­hőtlen a barátság, szoros és fej­lődő az együttműködés, a viszony bizalomteli — mondotta. A népek történelmi útja általá­ban rögös, vérrel, könnyel öntö­zött; ilyen volt a magyar nép út­ja is. Egyetlen emberöltő alatt az első világháború, a 19-es ellenfor­radalom, a huszonöt éves fasisz­ta terror, a második világháború, majd amikor ez már igazán elma­radhatott volna, a személyi kul­tusz és egy ellenforradalmi felke­lés gyötörte népünket. Ma a vilá­gon kb. százhúsz állam, közöt­tük több mint ötven újonnan fel­szabadult, az önálló fejlődés útjá­ra lépett nép van. Nem kérke­dünk, de büszkék vagyunk arra, hogy a magyar nép minden aka­dályt leküzdve ma már az új, a szocialista világrendszert alkotó 14 ország népei sorában, az embe­ri haladás élvonalában jár. Népünk egysége, amely a ma­gyar történelem legjobbjainak ál­ma volt századokon át, most meg­valósult; ez az egység a' társada­lom valamennyi dolgozó osztá­lyának szövetsége a szocialista társadalom teljes felépítésére. E célkitűzésben találkozik és egybe­esik az egyéni és a közösségi ér­dek, Ma népünk nincs megosztva. minden erejét és tehetségét a szo­cialista építés szolgálatába állít­ja. Ennek meg is vannak az ered­ményei. Második ötéves tervünk megvalósítása sikeresen folyik. 1964 első nyolc hónapjában ipa­runk termelése 9 százalékkal ha­ladta meg, a múlt évit. A múlt ősszel 14 százalékkal növeltük a kenyérgabona vetésterületét. En­nek és a jó munkának köszönhető, hogy az idei aratás biztosítja az ország kenyérszükségletét az újig. Szocialista iparunk, a termelőszö­vetkezetek fejlődnek, jelentős eredményeink vannak a tudomá­nyos élet, a közoktatás, a kultú­ra területén. Amikor arról szólunk, hogy ha­zánkban a szocialista építés évről évre új sikereket ér el és népgaz­daságunk, a kultúra, az életszín­vonal bármely korábbi állapotához mérve nagyszerű fejlődést mutat, hozzá kell tennünk, hogy az el­ért eredmény a növekvő igények­hez mérten nem kielégítő. Évente több mint 40 milliárd forintot fordítunk beruházá­sokra, s ehhez képest a mun­ka termelékenységének növe­kedése, az önköltség csökken­tésének üteme nem kielégítő. A most készülő 1965-ös, s a készülő új ötéves tervet, de az év hátralévő hónapjait is arra kell felhasználni, hogy növekedjék a munka termelé­kenysége, hatékonysága, szi­lárduljon a munkafegyelem, s ezzel javuljanak az eredmé­nyek. Csak így lehet az elért eredményekre támaszkodva új sikerekért küzdeni. Magyarország népgazdasági eredményeiben, s általános fejlő­désében jelentős szerep« volt és van a Szovjetuniónak és a többi szocialista országnak. Nehéz idők­ben önzetlen segítséget nyújtot­tak, most pedig fejlődik és bővül együttműködésünk. Ezen beiül Csehszlovákia igen fontos partne­rünk. Növekszik áruforgalmunk, mind több területen indult meg a magasabb fokú együttműködés. Csehszlovákia a magyar külkeres­kedelmi forgalomban a második helyen áll. Az országainkban fo­lyó szocialista építés szempontjá­ból kölcsönösen előnyös, és népe­ink javára szolgáló együttműkö­dést csehszlovák barátainkkal együtt a továbbiakban még to­vább szándékozunk növelni és bő­víteni. Ezt kívánjuk nemcsak az egyszerű áruforgalom, hanem ter­veink egyeztetése, a termelési együttműködés és a kölcsönös be­ruházások terén is. Mi a magyar népgazdaság fej­lesztésének tervezésénél építünk a szocialista országok hasznos és szerintünk törvényszerűen foko­zódó gazdasági együttműködésére, mind a kétoldalú, mind a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében megvalósuló sokolda­lú kapcsolatokban. Kádár elvtárs hangsúlyozta, hogy belső fejlődésünk elválaszt­hatatlanul összefügg a nemzetközi helyzet általános alakulásával, s nagymértékben függ attól a küz­delemtől, amelyet a szocialista or­szágok, az antiimperialista és bé­keszerető erők a világbéke meg­őrzéséért, a termonukleáris hábo­rú megakadályozásáért vívnak. A nemzetközi helyzetnek ma meghatározó tényezője a Szovjet­unió, a szocialista országok fejlő­dő, legyőzhetetlen ereje és közös fellépése a világ nagy kérdései­ben. Nagy öröm számunkra, hogy a szocialista országok kapcsolatait érintve megállapíthatjuk, hogy a magyar—csehszlovák barátság és együttműködés erős, és politikai, gazdasági és kulturális téren egy­aránt egészségesen fejlődik. Országaink szorosan együttmű­ködnek a külpolitika területén is. A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság alapvető feladatának tekinti, hogy külpolitikájával is szolgálja a szocializmus építését és a béke erőinek növekedését. A Szovjetunió, a többi szocia­lista ország — köztük orszá­gaink — külpolitikájának, erőfeszítéseinek legnagyobb sikere, a békés egymás mel­lett élés politikája realitásá­nak legmeggyőzőbb bizonyí­téka, hogy az imperialisták által az utóbbi években több­ször végsőkig kiélezett nem­zetközi feszültség ellenére si­került megóvni a békét és megakadályozni a termonuk­leáris világháborút. A világ különböző pontjain fo­lyó fegyveres imperialista akciók és agressziós kísérletek nem fe­ledtethetik el velünk a nemzet­közi élet nagy központi kérdése­it. Célunk az általános és teljes leszerelés, az atomfegyver-kísérle­tek teljes beszüntetése, az atom- és hidrogénfegyverek teljes meg­tiltása. Biztonságot a népeknek csak a leszerelés és a békés egymás mellett élés megvalósítása adhat Az európai és egyben a világbé­két fenyegető legnagyobb veszé­lyek egyike a nyugatnémet impe­rializmus. A német békeszerződés hiánya és a nyugat-berlini kérdés a feszültség és a nyugtalanság ál­landó forrása. A szocialista orszá­gok, különösen a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság ésszerű, keresztülvihető javasla­tokat tettek a ma lehetséges meg­oldásra: a békeszerződés megkö­tésére, s Nyugat-Berlin szabad, demilitarizált várossá nyilvánítá­sára. Azoknak a nyugatnémet (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents