Békés Megyei Népújság, 1964. október (19. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-18 / 245. szám
KÖRŰST AJ KULTURÁLIS MELLÉKLET Az isméretterj esztési évad küszöbén Az ősszel meginduló iskolán kívüli népművelő munka immár évek óta visszatérő eseménye egész társadalmunknak. E munka szélesedése élénk bizonysága annak, hogy a tanulás és a művelődés a mi korunkban a felnőtt ember életének is elengedhetetlen tartozéka. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat egyik fő részese annak a hatalmas munkának, amely országunkban az iskolán kívüli népművelés területén folyik. A nyáron lezajlott IV. küldöttgyűlés határozata előírta a társulatnak, hogy az ismeretterjesztő munka a továbbiakban is igazodjék a népünk előtt álló politikai, gazdasági és kulturális feladatokhoz, e feladatok teljesítését segítse elő. Hatalmas és szerteágazó tevékenységet jelent ez. Az ismeretterjesztő munka tartalmi meghatározója az elkövetkező időszakban természetesen a felszabadulás 20. évfordulójának megünneplése lesz. Ügy kell végeznünk a munkánkat, hogy a dolgozók előtt világossá váljék: felszabadulásunk óta milyen nagy fejlődésen ment keresztül hazánk, s hogyan vált az emberiség egész fejlődését meghatározó tényezővé a szocialista világrendszer. Ez az általános követelmény. Mindezen túl azonban lehetőségünk van arra, hogy — sajátos eszközeinkkel — kifejezetten az évfordulónak szentelt rendezvényeket is szervezzünk. Így kerül majd sor a Partizánszövetséggel közösen a Magyar partizánok nyomában címmel meghirdetendő túrákra, a partizánharcok színhelyére. A túrákon a történelmi múlt ismertetése mellett mód nyílik a szocialista építés eredményeinek bemutatására is. A TIT azt tanácsolta megyei szervezeteinek, hogy a különböző városok, községek felszabadulásának évfordulóján tartsanak olyan előadásokat, amelyek az adott község, város felsza- .badulásának történetével és az azóta elért eredmények ismertetésével foglalkoznak. Társulati tagok dolgoznak A megye ipari keresztmetszetének fejlődése az elmúlt 20 év alatt című komplex előadáson. E rendezvényeken közgazdászok, műszakiak és más szakterület művelői ismertetik a megye 20 év alatti fejlődését. Készülünk a Népgazdaságunk fejlődése 1945—$5 című előadássorozatra is. A felszabadulási évforduló jegyében hirdettük meg a termelőszövetkezeti mozgalom történetéről szóló pályázatot, amelyre 64 pályamunka érkezett be. A Gál Sándor: SZEPTEMBER Nagy pőrusú csend szorongat, hályogos az ég felettem és a felhő-rengetegben irtózatos nagy seregben néma vadlibák vonulnak délre, délre. Őszi felhők jönnek, mennek szele kél a hervadásnak és a nyár, mint csapdát járt vad, melynek még a nyomán járnak szárnyain jár szeptembernek hűvös úton. A hajnali kék derengés szürke csuhát öltve borzong és, hogy melegítse bort ont kebléből a táj a dombon s kóbor illatoknak szemcsés raja árad. Hej, szeptember, kancáidból hiába csurog a fény már, ha köröttünk hűvös szél jár és tudjuk, hogy ez a vén nyár úgy eltűnik, mint ki hídról vízbe ugrik. Ezüst dér remeg a lombbal zeng a kukorica szára eső készül éjszakára és a komorló határra szemlecsukva, nyugalommal dől a hűs éj. őszi csend és őszi vágyak, őszi ritmus zsong a versben. Elmúlt a nyár és mit tettem? Dolgoztam és énekeltem s az elmúlás ellen lázadt szívet óvtam. szerzők közt találunk tanítót, tanért, tanácsi dolgozót, orvost, jogászt, tsz-bri- gádvezetót és egyszerű szövetkezeti gazdát is. A legjobb pályamunkákat kötetbe foglalva megjelenteti a társulat. Az általános műveltség terjesztése, kiegészítése érdekében a társulat szélesíti szabadegyetemi tagozatait, s a természettudományos ismeretterjesztés hatékonyabbá tétele érdekében — az országban több helyen — természettudományos bemutatótermet állít fél. A bemutatótermekben kísérletekkel egybekötött kémiai, fizikai, biológiai előadások hangzanak el. Színesebbé kívánjuk tenni az idén a munkás- és tsz-akadémiá- kon elhangzó előadásokat is. Az ismeretterjesztési évad újdonsága a tsz-akadémiák természettudományi és műszaki tagozata, amely az alapvetően fontos tantár. gyak elsajátíttatásával elősegíti a mezőgazdaságban a szakképzést. A rendelkezések értelmében azok, akik ezt a tagozatot elvégzik, beiratkozhatnak a betaní. tott- és szakmunkásképző tanfolyamra. A felsorolt program ízelítő a társulati munkából. Választmányaink, szakosztályaink munkaterve még sok fontos és értékes, megvalósításra váró feladatot tartalmazz Végrehajtásukra biztosítékul szolgál a társulati tagok áldozatkészsége és az a jó kapcsolat, amely a TIT-et az ismeretterjesztő munkában érdekelt állami szervekhez, társadalmi és tömegszervezetekhez fűzi. Munkánk szempontjából rendkívül nagy jelentőségű, hogy a IV. küldöttgyűlés óta a társulat szorosan együttműködik a Hazafias Népfronttal. Ez az együttműködés egyik feltétele’annak, hogy a TIT politikai felelősséggel eleget tudjon tenni a párt által kitűzött feladatokból reá háruló követelményeknek. A szoros kapcsolat megkönnyíti az ismeretterjesztő munka ösz- szehangolását, kiküszöbölt a falun, illetve városban folyó ismeretterjesztő munka többször tapasztalt párhuzamosságát. Ügy véljük, hogy — a feladatok összehangolásán túlmenően — a Hazafias Népfront segítségével szélesedik az ismeretterjesztő munka hatósugarú. Az együttműködés során fejlődik a TIT belső demokratizmusa, szélesedik tevékenységének társadalmi jellege is. Biztosak vagyunk abban, hogy sok hasznos tapasztalatot és eredményes munkát hoz mindannyiunk számára az új ismeretterjesztési évad és a TIT tagjai helytállnak abban a tevékenységben, amelyet a társulat jelmondata így fogalmaz meg: Tu- iomárnyal a népért! Honfi József a TIT ojszagos titkára Hajdik Antal Szüret Száz éve a falvak apraja-nagyja a halak tudósa volt — Érdekes kiállítás a gyulai múzeumban — A Természettudományt Múzeum vándorkiállítása, a „Hal és halgazdaság", melyet október első felében a gyulai Erkel Ferenc Múzeum mutat be, a különlegesség varázsával ha t a látogatóra. A magyar vizük halainak egy részét — különösen az olyan ritkaságokat, mint a kecsesét — a szakemberek, a horgászok Is csak sóvárogták, s akiknek tudománya a halász- csárdák, hatcsamokok akváriumáig terjed, e kiállításon látják először. Pedig alig száz éve a Körösök vidékének népe, a falvak apraja-nagyja a halak tudósa volt: az egyes halféléket nevén nevezte, ismerte a fontosabb életfunkcióikat, s nem esett zavarba, ha halételre éhezett a család. Az emberi Igyekezet azonban átformálta a vidéket: gátak karámjába szelídültek a vizek, az ember kezesei lettek. Forgassunk vissza most száz évet a történelemkönyvben, idézzük meg a mesés vízivilágot t Néhány éve Körös- tarcsa nagy időt élt öregjeit vallattam a múlt századról, a vizlecsapolások előtU időkről — őket hívom tanúnak. A Körösök védőgátjának megépítése előtt, ha a halzsákmányt emlegették, száz mázsákról beszéltek. Ilyen töméntelen mennyiségű halat bizony nem tudtak frissiben értékesíteni. Míg elszekerczték a távolt városokig, megromolha- tott, s ki tudhatta, akad-e ott egyáltalán vevőközönség akkor, amikor éppen viszik. Tartósítani kellett tehát a halat, s akkor elszállítani, ha biztosan megveszik: a bójtök idején. A halásztanyák mellett hasitó- kunyhókat építettek, s itt hasították, tartósították a zsákmányul esett halakat. De mi is volt ez a hasítékunyhó, s mi a halhasi tás? Asszonyok, férfiak szorgoskodtak a Körös-parton összeütött nádkrnyhóban, a durván megmunkált asztalok mellett. Feiétöl a farkáig felhasftották a halat, a belét kidobták, alaposan megmosták, klsikálUk, majd besózták és kitették a napra száradni. A hasitökuny- hó körül kifeszített zsinegeken szikkadt á sok-sok hal. A tűző napon csontkeményre száradt halat azután bálákba -kötözték s elraktározták. Várták az alkalmas időt. A böjt elérkezvén megjöttek a kereskedők és kofák Is. Szekérre rakták a bálákat, vitték Nagyvárad környékére, s messzebbre is, a görögkeleti románokhoz, akik örömmel megvették. Csemege volt ez a hosszú böjt szegényes étrendjén, az egyetlen húsféle, amit li szigorú vallási előírások megengedtek, , • S ami nem kellett a kereskedőknek, maguk is elfogyasztották. Kezébe adtak a gyereknek egy-egy darabot, s egész nap elszopogatta. Bor mellett üldögélvén a hosszú téli estéken meg-megkóstolta a halászgazda is: jobban csúszott utána a bor. A Körösök vidéke népének leleménye, a konzerválásnak e2 a módja azonban nem is olyan rendkívüli. A Tisza mentén s a Dunánál szintén ilyen hasítókunyhék sorakoztak az elmúlt századokban, Az Air Duna mentén, Dobrudzsában a turista még néhány éve is rábukkanhatott a zsinegen száradó (s nem éppen kellemes illatot terjesztő...) halakra. Ha tovább nyomozunk, távoli rokonaink; a finnek, s a közelebbiek, a vogulok és osztjáfcok étrendjében is rábukkanhatunk a napon szárított halra, A modem konzervgyárak las- san-lassan háttérbe szorítják ezt a kezdetleges tartósítási módot. Jómagam is — bizonygatva ugyan, hogy nem rossz az a szárított hal: megkóstoltam az egyik Duna menti faluban — a konzervgyárak termékét szívesebben veszem. Magyarország halállományát; a halak életét bemutató kiállítás idézte fel ezeket az emlékeket. A régi mesés halbőséget mi sem bizonyítja jobban; mint a halexportnak ez az érdekes módja. A halhasltók unokái a preparált halakkal ismerkednek, s leszűrik a kiállítás tanulságát: a régi idők halgazdaságát csak az okszerű haltenyésztéssel tudjuk megközelíteni. Szilágyi Miklós müzeumigazgató. Gyula li
