Békés Megyei Népújság, 1964. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-17 / 244. szám

19M. október 17,

3

Szómba.

fl traktorosakén és a szerelőkön is múlik...

Az amúgy Is megkésett őszi betakarítást és vetést a napokig tartó, s helyenként 40 millimétert elérő esőzés is alaposan hátráltatta. Most már még inkább a traktorosok igyekezetén múlik az, hogy a késést behozzuk s a jövő évi termés szempontjából legalkalmasabb időben, október 31-ig földbe kerüljön a búzavetőmag a szántóföld egyhar- madán. Ezért felelősséget kell érezniük azoknak is, akik a korábbi években traktorvezetői jogosítványt szereztek, de még nem jelentkeztek gépre s emiatt megyénkben az elmúlt héten is elég kevés, mindössze 748 szántótraktor dolgozott két műszakban.

Egyes szövetkezetek vezetői ahelyett, hogy felkutatnák a más munkaterületeken dolgozó traktorosokat — az elnökök és a foga- tosok mellett — a traktorosoknak is kiosztottak egy-egy darab tör- nivaló kukoricaföldet. Emiatt például a mezőkovácsházi járásban napokig 30 traktor állt.

All jó néhány erőgép számos termelőszövetkezetben, köztük a csabaiakban is, meghibásodás miatt A gépjavító állomások és a termelőszövetkezetek szerelőin múlik, hogy ezeket a gépeket mielőbb kijavítsák és folytathassák a szántást és a vetést. Ne nézzék a következő két hétben az órát, a műszak leteltét, hanem azt, hogy lehetőleg minél kevesebb gép álljon műszaki hiba miatt

Az állatállomány átteleltetésének gondjai a gyulavári Lenin Hagyatéka Termelősző vetkezethet

A megtermelt takarmány és az állatállomány átteleltetéséhez szükséges készletek felmérése, az úgynevezett takarmánymérleg csak azután készül el, amikor befejeződik a kukorica betakarítása. Az előzetes kalkuláció azonban nem árt, mert, ha hiány mutatkozik, még van lehetőség kukori- caszárból és a cukorrépa melléktermékeiből szilázst készíteni. De van lehetőség arra is, hogy a hiányzó abrakmennyiséget felvásárolják szövetkezeteink. A takarmánykészletről és az átteleltetés gondjairól kérdezősködtünk a napokban a gyulavári Lenin Hagyatéka Termelőszövetkezet főállattenyésztőjétől, Szabados Béla elvtárstól.

— Mutatkozik-e pillanatnyilag takarmányhiány az állatnevelési és hizlalás! terv teljesítéséhez?

— Mint minden évben, az idén,

Kombájn aratja a takarmánycirkot az ÖRKI-ben

A szarvasi öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézetben két méternél magasabbra nőtt és bő termést hozott a helyi nemesítésű barna szemes cirok. A fehérjében gazdag takarmánycirok egyébként a szikes talajon jól díszük s hazánk különböző tájain — olyan területeken, ahol hat-nyolc mázsát terem csak egy hold kukorica — kiváló eredménnyel termesztik.

Az értékes takarmánycirkot megkedvelték a nagyüzemi gazdaságok, csak a betakarítása okozott eddig komoly gondot. A cirok érése ugyanis egybeesik a különféle őszi munkákkal s nehéz biztosítani erre a célra a sok kézi munkaerőt. A szarvasi magas barnacirok gépi betakarítását megoldották az ÖRKI-ben.

Az átalakított kombájnok vágószerkezetét 170 centire felemelték, így az a két méternél magasabb cirok bugáját szépen levágja. A dobkosarat és a verőléceket gumival vonták be, így nem törik a szem s veszteség nélkül kerül a zsákba az értékes mag.

A gépi betakarítás után azonban eléggé nedves a cirokmag. Ezért saját szárításra rendezkedett be az ÖRKI. A „Farmerek” éjjel-nappal üzemelnek, s hogy a vetőmagnak szánt cirokmag csírázóképességét megőrizzék, mindössze 40—45 fokos melegben, lassan, egyenletesen száritják a cirkot

a viszonylag jó termés ellenére, sem rendelkezünk megfelelő mennyiségű takarmánnyal. Ennek egyik oka, hogy földjeink nagyobb részén kenyérgabonát, különböző ipari növényeket és zöldségféleségeket termelünk. Ráadásul a háztáji állatállomány takarmányszükségletének biztosítása végett a szálas takarmányok betakarítását harmadába adtuk ki. Továbbá amellett, hogy a háztáji, kukorica területe csaknem annyi, mint a közösé, jelentős mennyiségre rúg a prémium: a többlettermés 25 százalékát kapják a szövetkezeti gazdák. Érthetőbben szólva: a szövetkezeti gazdák a háztájiból mintegy 320 vagon, prémiumból pedig mintegy 100 vagon csöves kukoricához jutnak, ezzel szemben a közös tárolóhelyeire 300 vagon körüli csöves ku. korica kerül.

— Mutatkozik-e felesleg kukorica a háztáji gazdaságokban, hajlandók-e riadni a szövetkezetnek, avagy annyi állatot nevelnek, hizlalnak, hogy szükségük van a háztájiban termett és a prémiumban kapott kukoricára?

— Gyulaváriban hagyományos a szarvasmarha-nevelés, de főként a bikahizlalás. Számításaink szerint a háztáji gazdaságokban legalább 200-al több a szarvasmarha, mint a közösben. Baromfit is jócskán nevelnek. Jóformán Gyulavári látja el csirkével, tojással a gyulai piacot. A sertésnevelés és hizlalás már régóta csak annyira szokás, amennyi a családok szükséglete. A idén igyekeztünk ezt a szokást megtörni azzal, hogy 43 előhasi kocát adtunk ki a szövetkezeti gazdáknak továbbtenyész- tés céljából. Ha már itt tartunk, akkor megemlítem, hogy 132 elő- hasival növeltük a közös kocaállományt, amely év végére előreláthatólag 264 lesz.

— Növekszik-e a közös szarvasmarha-, s főleg a tehénállomány is?

— Egyelőre férőhelyhiánnyal küszködünk s azzal, hogy tehénWVWWS/WVWWWVWWWWV VWWW^/VWVWWVvWVWVWWWN'VWWVW

Az egymenetes gépi betakarítás megoldja a cirokgondot s ezután biztonságosabban lehet termelni ezt a fontos abraktakarmányt a szikes talajokon.

A. R.

„Költöznek“ a nemesponty-ivadékok Biharugrán

A Biharugrai Halgazdaságban megkezdődött a nagy hálós őszi halászat. Naponta száz mázsánál több halat fognak a halászok. Külföldi és hazai piacra negyvenkét vagon hal értékesítésére készülnek 1964-ben. A hét végén naponta egy-két vagon élő halat indítanak speciális kocsikban külföldre. Az őszi nagyhalászat érdekessége még, hogy ilyenkor „költöztetik” a tenyészanyagot. Ebben az évben mintegy három és fél millió nemesponty-ivadékot keltettek és neveltek fel Biharugrán. Az előnevelő tavakból most lehalásszák és telelőkbe rakják őket. Az egynyaras pontyivadékok szépen fejlettek és makkegészségesek. A halászok különös gonddal bánnak velük, hogy a „költöztetés” ne viselje meg szervezetüket.

az

Tavasszal is, nyáron is, de ősz' szel különösen büszkén mutatják az Újkígyósra látogatóknak Aranykalász vezetői, dolgozói a szőlőskertet. Most a napokban odalátogató lengyel földművesszövetkezeti küldöttségnek is szinte az volt az első. S nemcsak mutatják, hanem mesélnek is róla, mert története, históriája van annak.

Valamikor régen gróf Weinck- heim József telepíttetett *10 holdat a homokon dombhajlatra. Levéből azonban nem sokáig szürcsölgethetett, mert 45-ben gazdát cserélt a szőlő. A földművesszövet- ! kezet vette névlegesen kezelésbe.

| Azért névlegesen, mert hiszen kiadta 3—400 négyszögölével a helybeli embereknek. Akadt köztük olyan is, aki értett hozzá, de a többség csak a szőlőért meg a le- ! véért vállalta el. így volt aztán is, amikor a Dózsa Tsz tulajdonába került, amely ugyancsak kiparcellázta. Nem csoda, hogy a tőkék csaknem fele kipusztult.

Ennyi dióhéjban a szőlőskert régi története. Az új története 1960-ban kezdődött, amikor a több kisebb-nagyobb tsz-ből megalakult a község egész lakosságát és határát egyesítő Aranykalász Tsz.

; cd iieqiiedilz szünet...

A sok egyéb mellett a szőlőskert sorsáról is tanakodtak s úgy döntöttek, hogy a korábbi gyakorlat helyett közös művelés alá helyezik. Meg is szervezték a brigádot s vezetőjévé Kovács Istvánt választották. Amint meséli, csak a gyakorlatból szerezte a hozzáértését. Abból, hogy már Weinckhe- im idejében is dolgozott a szőlőskertben, meg aztán ő maga is telepített a háza körül. A brigádba is főleg olyanok kerültek húszán, akik 4—5 évtizede már bajlódtak szőlővel és gyümölcsössel. '(Az Aranykalász Tsz-nek 17 hold gyümölcsöse is van.)

— Mennyi bort szűrtek 1960- ban és 1963-ban — kérdeztük a brigád vezetőjétől, hogy képet kapjunk a büszkélkedés okáról.

— Hát bizony, az első évben csak 53 hektót, tavaly pedig 158 hektolitert.

A bortermelés úgy háromszo- rozódott meg rövid három év alatt, hogy pótolták a hiányzó szőlőtöveket, szakszerűen művelték, permetezték, s vagy húszezer újjal cserélték ki a régi karókat. Ámbár jórészt ez is felújítás volt, mert bizony néhány parcellatulajdonos a gyér terméssel együtt a karót is hazavitte.

A régi 10 hold mellé még 15 holdat telepítettek négy évvel ezelőtt, s az idén holdanként erről is 40—50 mázsa termést szüretelnek már le. Mikor megtudtuk, hogy szőlőt nemigen értékesítenek, hanem kipréselik a termést, megkérdeztük, mi történik a sok borral?

— Kiosztjuk munkaegységre az embereknek. Nemcsak a bort, hanem a pálinkát is. Minden családban szeretnek koccintani névnap és disznóvágás idején, aztán meg gyakori a lagzi is. Óvatosak ám, leginkább csak az esemény napjára viszik el az italjárandóságukat.

— Ezek szerint jó ideig kell tárolni.

— Jókora nagy pincénk van, és edénnyel sem vagyunk szűkiben. Nemrég vettünk egy 200 hektolite rés hordót, aztán meg egy hónappal ezelőtt egy kádárt is vettünk fel a régi hordók és kádak javításához, karbantartásához. Minden elő van már készítve s a héten megkezdjük a szüretet. Ügy mutatkozik, ez lesz az eddigiek közül a leggazdagabb.

K. I.

állományunk 75 százaléka tb-fer- tőzött. Amíg elegendő férőhellyel nem rendelkezünk, elsődleges feladatunknak a negatív tehénállomány kialakítását tartjuk. A 21 negatív mellé 52 üszőt állítottunk be továbbtenyésztésire. Ha az idér épült volna fel és nem jövőre a 96 férőhelyes tehénistálló, akkor többet is beállíthattunk volna. így azonban a tenyészállatforgalmi vállalaton keresztül 134 tenyész- üszőt értékesítettünk. Ezekből 14 a gyulai Erkel, 20 pedig a sarkadi Kossuth Tsz-be került;

— A beszélgetésünk elején említett takarmányhiány ezek szerint nem az állatállomány növekedése, hanem a kevés vetésterület és az alacsony termésátlagokból adódik?

•— Szemes takarmányból elég jó terméseredményeket értünk el. azonban az első kaszálású szálas takarmányainkat eléggé tönkretette az eső, ráadásul terven felül is igyekeztünk lucernamagot fogni. A takarmányhiányt azonban mégsem ez idézi elő, hanem az, hogy évről évre kénytelenek voltunk abrakot kölcsönözni azért, mert mindig igyekeztünk a tervezettnél több állatot nevelni é= hizlalni. Az idén is 40 vagon kukoricát kértünk hitelbe. Elsősorban azért, mert a tervezett 41 640 pecsenyecsibe helyett csaknem 62 ezret nevelünk fel, ezenkívül terveztünk 45 600 pecsenyekacsa, 1560 hízott sertés és 261 hízott marha értékesítést is. Sertésből is és hízott marhából is csak ráhiz- lalással, vagyis többletsúllyal tudunk eleget tenni vállalt kötelezettségeinknek, azért, mert mint említettem, jelentős mennyiségű tenyészkocát és tenyészüszőt értékesítettünk. Az átteleltetéshez és a hizlalési tervek teljesítéséhez szükséges takarmányt tudjuk biztosítani. A szövetkezeti gazdáktól eddig 50 vagon kukoricát vásároltunk fel s még vásárolunk ezután is. Szálas takarmányból a kedvezőtlen tavaszi időjárás ellenére sincs hiány, mert jól sikerült 216 holdon a fő vetésű silókukorica. Emellett jelentős mennyiségű kukoricaszárat és cukorrépa- koronát silózunk be melasszal és répaszelettel. Mindent összevetve: szövetkezetünkben nem annyira a takarmány okoz gondot az átte- leltetésnél, mint inkább az, hogy kevés a megfelelő férőhelyünk — mondotta befejezésül Szabó Béla elvtárs.

Tízezer forint értékű társadalmi munka Magyardombegyházán

A Dombegyház és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet Igazgatósága még a múlt évben elhatározta, hogy a magyardombegyházi fmsz-székház előtt kikövezteti az utat. Eddig ugyanis igen sok gondot okozott rossz idő esetén az épület előtti sártenger. A földművesszövetkezet magyardombegyházi tagsága társadalmi munkában vállalta a kövezést, összesen 120-an dolgoztak, és mintegy 10 ezer forint értékű munkát végeztek.