Békés Megyei Népújság, 1964. október (19. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-16 / 243. szám
1964. október 16. 5 Péntek Másfél milliárd forint gazdái Eredményesen halad a község fejlesztési tervek teljesítése Tessék a sok mese... : Az Elnöki Tanács a közelmúltban jelentős új jogszabályt alkotott, s új keretek közé helyezte a községfejlesztési tevékenységet A változás lényege, hogy míg eddig a városok, községek egy-egy költségvetési évre állították össze a községfejlesztési feladatokat, ezentúl távlati tervet készítenek. Ez természetesen csak a keretet szabja meg. Mindenesetre az eddigi gyakorlatnál — amikor egy- egy városban vagy községben külön tervezett a tanács, külön a tsz, a foldművesszövetkezet, esetleg egy-egy ott tevékenykedő üzem is, s így az erők meglehetősen szétforgácsolódtak — egészségesebb lesz az új módszer: egy- egy város vagy község távlati terve valamennyi ott működő szerv, gazdasági egység elképzeléseit magában foglalja és összehangolja. Az új módszer új lehetőségeket s a korábbiaknál gazdagabb erőforrásokat nyit meg a falvak és a városok fejlesztésére. így — a többi között — megnyílik a lehetőség úgynevezett tájegységi létesítmények tervezésére és megvalósítására; több kisebb falu vagy például egy város és több község együtt közösen építhet egy-egy korszerű művelődési házat, iskolát, körzeti vízmüvet, halastavat stb. Az állami támogatás rendszere is megváltozott. Eddig évenként változó mértékben egészültek ki a tanácsok pénzforrásai az állami költségvetésből. Ezentúl minden város egységesen és hosszú távra minden lakosa után évi 30 forintot kap községfejlesztési célokra az államtól; ez lényegesen több, mint az eddigi támogatás volt. A községeknek minden, a községfejlesztési célra a lakosságtól kapott forintjukhoz 60 fillért ad az állam. A tanácsok a költségvetési többletbevételeik 30 százalékált is községiéjlesztési célokra fordíthatják. Az Elnöki Tanács új jogszabálya értelmében a lakosság községfejlesztési hozzájárulása nem változik lényegesen, csupán szabályozása vált pontosabbá. Akik jövedelemadót fizetnek, 1500 forintig évi 50—300 forintot, ezen felül pedig a jövedelemadó 20 százalékát fizetik községfejlesztési hozzájárulásként; a háztulajdonosok a házadó legfeljebb 30 százalékát, de legalább évi 50 forintot. Akinek háza és jövedelemadója nincs, továbbra sem fizet községfejlesztési hozzájárulást. Üdvözlendő változás az is, hogy míg az állaim eddig 50 százalékig gondoskodott a beruházások (iskola-, művelődési otthon, útépítkezések stb.) műszaki és anyagellátásáról, ez a hányad most 80 százalékra emelkedik. A tanácsok mind eredményesebb szervező tevékenységét, s a lakosság egyre aktívabb közreműködését dicséri az idei községfej- les2ítési tervek teljesítésének első félévi mérlege. Eszerint az egész másfél milliárdos bevételi terv 87 százalékát teljesítették már az első fél évben, a tavalyi 81,5 százalékkal szemben. Az egész évre előirányzott társadalmi munka csaknem kétharmada megvalósult az év első felében; s ez annál figyelemre méltóbb eredmény, mert az építőiparban megmutatkozó nehézségek természetesen kiha. MOTORKERÉKPAR-TULAJDONOSOK FIGYELEM! A BÉKÉSI FÖLDMÜVESSZOVETKEZET JÁRMÜBOLTJÁBAN golyőscsapágy-szükségletét MINDEN MÉRETBEN BARMIKOR BESZEREZHETI! Beszerezhető továbbá minden hazai és külföldi gyártmányú kis- és nagymotor-alkatrész is! Vidéki megrendeléseket postán utánvét mellett a legnagyobb készséggel szállítjuk. Telefon: 173. Gyors és előzékeny kiszolgálással állunk mindenkor kedves megrendelőink rendelkezésére. A FOLDMŰVESSZÖVETKEZET IGAZGATÓSÁGA 518 Egy életen át építi otthonát! A KÁR ECV PILLANAT MŰVE! Megtett-e mindent értékei védelmében? Lejáró tűzbiztosítása helyett vegye Igénybe az ÉPÜLET- ÉS HÁZTARTÁSI BIZTOSÍTÁST. Átdolgozás céljából az Állami Biztosító megbízottal a közeljövőben fel fogják keresni. Ne mulassza el az alkalmat és éljen az átdolgozás lehetőségével, annál is inkább, mert ezen korszerűbb biztosítások bármelyike fokozottabb biztosítási védelmet nyújt. Részletes felvilágosítást az Állanti Biztosító \ körzetfelügyelői és fiókjai adnak. tottaík a tanácsok községfej leszté- j sí tevékenységére is. Az eredmé- j nyék még szebbek lehetnének, ha j a községfejlesztési alapból tervbe j vett létesítmények építkezését | nem hátráltatta volna az építő- ] ipar ismeretes krónikus munka- j erőhiánya. i A községfejlesztési munka fej- i lődését jól szemlélteti egy másik i adatpár is: az idén az első fél év- | ben a tervezett felújítások 64 szá- i zalékát megvalósították már, j szemben a tavalyi 38 százalékkal. ! Eredményesnek bizonyult a me- j gyei tanácsok végrehajtó bizottsá- ! gai által kezdeményezett község- \ fejlesztési verseny is, amelynek j alapján e nemes vetélkedésbein leg- j jobb eredményeket elérő községe, j két, illetve községi tanácsokat ; megjutalmazzák. A községfej lesztési tervek meg- j valósítása terén eddig elért ered- j mények azt is jól mutatják, ml- ] lyen kimeríthetetlen tartalékok vannak még ezen a téren, s milyen hálás és valóban a köz érdekét szolgáló feladat a dolgozók, a lakosság segítését igényelni lakóhelyünk szépítéséhez, fejlesztéséhez. (V. L.) : Szeghalmon, a művelődési ház szomszédságában modern, szépen berendezett gyermekkönyvtár létesült az Idén. A polcok tele vannak mese- és képeskönyvekkel; ezek mind-mind a gyermekeké; elvihetik, nézegethetik, forgathatják kedvük szerint, és ha úgy tetszik, haza U vihetik, mikor pedig kiolvasták, másikkal cserélhetik. A szeghalmi gyermekkönyvtár a könyvek meseországa. (Fotó: Jermemdy) MMnUMtMlHIIItSMUNHIMMIIHIimMMMIUaMMW Sokat éra tanuháq A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátó- ipari Dolgozóik Szakszervezetének 1960. évi XXVIII. kongresszusán —- többek közt — határozat született a KPVDSZ kulturális napok évenkénti megrendezésére, azzal a céllal, hogy az alapszeirvi kulturális tevékenység fellendítésével az országban működő, idetartozó 1350 különböző vállalat szak- szervezeti szerveinek, bizottságainak és dolgozóinak figyelmét a művelődésre, s a kulturált szórakozásra irányítsa. Az akció hivatalos idejét 1964-ben október 11- töl 18-ig terjedően határozták meg. Megyénkben azonban a KPVDSZ kulturális napok idei rendezése nem korlátozódott a hivatalos időpontra. Miként Rákóczi Ferencnek, a KPVDSZ megyebizottsága titkárának, valamint Kovács István megyebizottsági kultúrfele- lősmék legfrissebb jelentéséből kitűnik, nagyon helyesen, a MESZÖV-vel közös egyetértésben, természetes kiegészítésként a kulturális napokat egybekapcsolták a szeptember derekán kezdődött szövetkezeti napokkal. Közös erővel és programozással, átfogó akció indult a kulturális tevékenység fokozására és kiterjesztésére. Az eseménysorozat úgynevezett „helyi jellegű” rendezvényeikkel kezdődött. Az elsőt szeptember 12-én, Mezőhegyesen tartottéit, műsoros esttel és társasvacsorával egybekötve. A következő napon, 13-án már öt helyen: Békésen, Mezőkovácsházán, Dévavá- nyán, Gyomán és Orosházán voltak " rendezvények, mindenütt más-más, változatos, érdekes műsorszám közbeiktatásával. Ily módon került sor Gyomán sportbemutatóra, Dévaványán divatbemutatóra, s a MÉSZÖV színjátszóinak az előadására, Orosházán pedig szőlő- és általában gyümölcski állitásra. Az események folytatásaként 16-án Kondoroson, Kétsoprony- ban, Vésztőn, 19-én Telekgerendáson, Füzesgyarmaton, 20-án Körösladányban, Dombegyházán, Battonyán, 26-án pedig Mezőmegyeren volt szövetkezeti nap. Űjabb műsorszámként iktatódott a programokba a föűdművesszö- vetkezeti színjátszók szereplése, továbbá a pesti Jazi-presszó fellépte. Vésztőn háztartási bemutató és gyümölcs-, zöldségkiállítás tarkította az eseményeket. Külön említendő az európai hírű békéscsabai KPVDSZ Napsugár Bábszínház. A kótsopronyi, dombegyházi, battonyai, kondorosa, mczőberónyi és mezőmegyeri szövetkezeti gyermeknapoknak ez az együttes volt a főszereplője. Szeptember 10-én és 14-én Gyulán folytak a rendezvények, így például a gyulai szövetkezetek Erkel Ferenc Együttesének ajándékműsora a KPVDSZ dolgozói részére, továbbá egyéb kulturális és sportrendezvények, szakmai és szellemi vetélkedők, szocialista brigádok találkozói. Nem tétlenkedtek természetesen a kereskedelmi vállalatok sem. A Békés megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalást október 12-től 17-ig sportnapokat, a csabai konzervgyár meglátogatását, nyugdíjasok találkozóját, könyvtári olvasók toborozását, a csabai hűtőház megtekintését, kollektív mozilátogatást, szellemi vetélkedőt és a sok hasznos mellett gazdag szórakoztató műsort veitt fel programjába, s eddig mindegyiket meg is valósították. Példájukat követte a MÉK is, biliárd- versennyel, filmvetítésekkel, könyvankéttal, közös színházlátogatással, szocialista brigádvezetők találkozójával. Az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat a politikai oktatás ünnepélyes beindításával kezdte, nyugdíjasok találkozójával, könyvankéttal, a Szolnoki FŰSZERT és az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat szocialista brigádvezetőinek találkozójával folytatta, s ezenkívül egyik aktív szervezője volt a gyulai eseményeknek. A Békés megyei Vendéglátóipari Vállalat azzal kapcsolódott a kulturális napok eseményeibe, hogy kampányt indított a Mérleg című kereskedelmi szaklap előfizetésigyűjtésére és megszervezte a vendéglátóipari dolgozók akadémiáját. Egyébként a KPVDSZ és a MÉSZÖV közösen vállalták a belkereskedelmi akadémiák október 15-i megnyitását és azt, hogy mindkét rész üzlethálózatában kirakatversenyeket rendeznek, melyeknek értékelése október 31-én lesz. Azok után, hogy a KPVDSZ kulturális napok 1960 óta immár negyedszer kerül megrendezésre, az idei alapján (noha teljes befejezéséhez még fél hónap van hátra) máris megállapíthatjuk, hogy szervezési!eg, műsorgazdagságban, tartalmilag és a városok, községek számát illetően az előző évben rendezetteket felülmúlja. Mikor az események első harmadának végén, szeptember 27-én, Szarvason az ünnepi műsort megnyitó szónokok méltatták az előző esztendők hasonló eseményeit, napjait és heteit, bátran állíthatták, hogy az ideiek semmiben sem maradnak el amazok mögött. Jellemző példa erre az „őszi megyei könyvhetek” október 3-i békési megnyitója, melyen a MESZÖV-nek és a KPVDSZ- nek Gera Jánosné által szervezett közös megyei zenés, irodalmi színpada akkora sikert aratott, hogy a megye minden járása kérte felléptüket, ami december 1-ig meg is történik. V olt idő, amikor — nem- is egészen alaptalanul — olyan vélemények keringtek a szakszervezetek művelődési, kulturális tevékenységéről, hogy az egyenlő a szürkeséggel, gépiesség- gel és így alig képes eredményeket felmutatni. A KPVDSZ kulturális napok idei eredményei azonban mindennek az ellenkezőjét bizonyítják. Érdekes, változatos, gazdag programú és tartalmas rendezvények során igazolódott az, hogy a szakszervezeti tagság érdeklődésének helyes irányú felkeltésével, jó szervezéssel a szocialista társadalom építésének kulturális feladataira is kitűnően mozgósíthatók a dolgozó tömegek. Ez a tanulság mindennél többet ér! Huszár Rezső