Békés Megyei Népújság, 1964. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-16 / 243. szám

1964. október 16. 5 Péntek Másfél milliárd forint gazdái Eredményesen halad a község fejlesztési tervek teljesítése Tessék a sok mese... : Az Elnöki Tanács a közelmúlt­ban jelentős új jogszabályt alko­tott, s új keretek közé helyezte a községfejlesztési tevékenységet A változás lényege, hogy míg eddig a városok, községek egy-egy költségvetési évre állították össze a községfejlesztési feladatokat, ezentúl távlati tervet készítenek. Ez természetesen csak a keretet szabja meg. Mindenesetre az ed­digi gyakorlatnál — amikor egy- egy városban vagy községben kü­lön tervezett a tanács, külön a tsz, a foldművesszövetkezet, eset­leg egy-egy ott tevékenykedő üzem is, s így az erők meglehe­tősen szétforgácsolódtak — egész­ségesebb lesz az új módszer: egy- egy város vagy község távlati ter­ve valamennyi ott működő szerv, gazdasági egység elképzeléseit magában foglalja és összehangol­ja. Az új módszer új lehetőségeket s a korábbiaknál gazdagabb erő­forrásokat nyit meg a falvak és a városok fejlesztésére. így — a többi között — megnyílik a lehe­tőség úgynevezett tájegységi léte­sítmények tervezésére és megva­lósítására; több kisebb falu vagy például egy város és több község együtt közösen építhet egy-egy korszerű művelődési házat, isko­lát, körzeti vízmüvet, halastavat stb. Az állami támogatás rendszere is megváltozott. Eddig évenként változó mértékben egészültek ki a tanácsok pénzforrásai az állami költségvetésből. Ezentúl minden város egységesen és hosszú távra minden lakosa után évi 30 forin­tot kap községfejlesztési célokra az államtól; ez lényegesen több, mint az eddigi támogatás volt. A községeknek minden, a község­fejlesztési célra a lakosságtól ka­pott forintjukhoz 60 fillért ad az állam. A tanácsok a költségvetési többletbevételeik 30 százalékált is községiéjlesztési célokra fordít­hatják. Az Elnöki Tanács új jogszabá­lya értelmében a lakosság község­fejlesztési hozzájárulása nem vál­tozik lényegesen, csupán szabá­lyozása vált pontosabbá. Akik jö­vedelemadót fizetnek, 1500 forin­tig évi 50—300 forintot, ezen fe­lül pedig a jövedelemadó 20 szá­zalékát fizetik községfejlesztési hozzájárulásként; a háztulajdono­sok a házadó legfeljebb 30 száza­lékát, de legalább évi 50 forintot. Akinek háza és jövedelemadója nincs, továbbra sem fizet község­fejlesztési hozzájárulást. Üdvözlendő változás az is, hogy míg az állaim eddig 50 százalékig gondoskodott a beruházások (is­kola-, művelődési otthon, útépít­kezések stb.) műszaki és anyagel­látásáról, ez a hányad most 80 százalékra emelkedik. A tanácsok mind eredménye­sebb szervező tevékenységét, s a lakosság egyre aktívabb közremű­ködését dicséri az idei községfej- les2ítési tervek teljesítésének első félévi mérlege. Eszerint az egész másfél milliárdos bevételi terv 87 százalékát teljesítették már az első fél évben, a tavalyi 81,5 szá­zalékkal szemben. Az egész évre előirányzott társadalmi munka csaknem kétharmada megvalósult az év első felében; s ez annál fi­gyelemre méltóbb eredmény, mert az építőiparban megmutatkozó nehézségek természetesen kiha. MOTORKERÉKPAR-TULAJDONOSOK FIGYELEM! A BÉKÉSI FÖLDMÜVESSZOVETKEZET JÁRMÜBOLTJÁBAN golyőscsapágy-szükségletét MINDEN MÉRETBEN BARMIKOR BESZEREZHETI! Beszerezhető továbbá minden hazai és kül­földi gyártmányú kis- és nagymotor-alkat­rész is! Vidéki megrendeléseket postán utánvét mellett a legnagyobb készséggel szállítjuk. Telefon: 173. Gyors és előzékeny kiszolgá­lással állunk mindenkor kedves megrende­lőink rendelkezésére. A FOLDMŰVESSZÖVETKEZET IGAZGATÓSÁGA 518 Egy életen át építi otthonát! A KÁR ECV PILLANAT MŰVE! Megtett-e mindent értékei védelmében? Lejáró tűzbiztosítása helyett vegye Igénybe az ÉPÜLET- ÉS HÁZTARTÁSI BIZTOSÍTÁST. Átdolgozás céljából az Állami Biztosító megbízottal a közel­jövőben fel fogják keresni. Ne mulassza el az alkalmat és éljen az átdolgozás lehetőségével, annál is inkább, mert ezen korszerűbb biztosítások bármelyike fokozottabb biztosítási védelmet nyújt. Részletes felvilágosítást az Állanti Biztosító \ körzetfelügyelői és fiókjai adnak. tottaík a tanácsok községfej leszté- j sí tevékenységére is. Az eredmé- j nyék még szebbek lehetnének, ha j a községfejlesztési alapból tervbe j vett létesítmények építkezését | nem hátráltatta volna az építő- ] ipar ismeretes krónikus munka- j erőhiánya. i A községfejlesztési munka fej- i lődését jól szemlélteti egy másik i adatpár is: az idén az első fél év- | ben a tervezett felújítások 64 szá- i zalékát megvalósították már, j szemben a tavalyi 38 százalékkal. ! Eredményesnek bizonyult a me- j gyei tanácsok végrehajtó bizottsá- ! gai által kezdeményezett község- \ fejlesztési verseny is, amelynek j alapján e nemes vetélkedésbein leg- j jobb eredményeket elérő községe, j két, illetve községi tanácsokat ; megjutalmazzák. A községfej lesztési tervek meg- j valósítása terén eddig elért ered- j mények azt is jól mutatják, ml- ] lyen kimeríthetetlen tartalékok vannak még ezen a téren, s mi­lyen hálás és valóban a köz ér­dekét szolgáló feladat a dolgozók, a lakosság segítését igényelni la­kóhelyünk szépítéséhez, fejleszté­séhez. (V. L.) : Szeghalmon, a művelődési ház szomszédságában modern, szépen berendezett gyermekkönyvtár létesült az Idén. A pol­cok tele vannak mese- és képeskönyvekkel; ezek mind-mind a gyermekeké; elvihetik, nézegethetik, forgathatják kedvük sze­rint, és ha úgy tetszik, haza U vihetik, mikor pedig kiolvasták, másikkal cserélhetik. A szeghalmi gyermekkönyvtár a könyvek meseországa. (Fotó: Jermemdy) MMnUMtMlHIIItSMUNHIMMIIHIimMMMIUaMMW Sokat éra tanuháq A Kereskedelmi, Pénz­ügyi és Vendéglátó- ipari Dolgozóik Szak­szervezetének 1960. évi XXVIII. kongresszusán —- többek közt — határozat született a KPVDSZ kulturális napok évenkénti megrendezésére, azzal a céllal, hogy az alapszeirvi kultu­rális tevékenység fellendítésével az országban működő, idetarto­zó 1350 különböző vállalat szak- szervezeti szerveinek, bizottságai­nak és dolgozóinak figyelmét a művelődésre, s a kulturált szóra­kozásra irányítsa. Az akció hiva­talos idejét 1964-ben október 11- töl 18-ig terjedően határozták meg. Megyénkben azonban a KPVDSZ kulturális napok idei rendezése nem korlátozódott a hivatalos idő­pontra. Miként Rákóczi Ferenc­nek, a KPVDSZ megyebizottsága titkárának, valamint Kovács Ist­ván megyebizottsági kultúrfele- lősmék legfrissebb jelentéséből kitűnik, nagyon helyesen, a MESZÖV-vel közös egyetértés­ben, természetes kiegészítésként a kulturális napokat egybekapcsol­ták a szeptember derekán kezdő­dött szövetkezeti napokkal. Közös erővel és programozással, átfogó akció indult a kulturális tevékeny­ség fokozására és kiterjesztésére. Az eseménysorozat úgynevezett „helyi jellegű” rendezvényeikkel kezdődött. Az elsőt szeptember 12-én, Mezőhegyesen tartottéit, műsoros esttel és társasvacsorá­val egybekötve. A következő na­pon, 13-án már öt helyen: Béké­sen, Mezőkovácsházán, Dévavá- nyán, Gyomán és Orosházán vol­tak " rendezvények, mindenütt más-más, változatos, érdekes mű­sorszám közbeiktatásával. Ily mó­don került sor Gyomán sportbe­mutatóra, Dévaványán divatbe­mutatóra, s a MÉSZÖV színját­szóinak az előadására, Orosházán pedig szőlő- és általában gyü­mölcski állitásra. Az események folytatásaként 16-án Kondoroson, Kétsoprony- ban, Vésztőn, 19-én Telekgeren­dáson, Füzesgyarmaton, 20-án Körösladányban, Dombegyházán, Battonyán, 26-án pedig Mezőme­gyeren volt szövetkezeti nap. Űjabb műsorszámként iktatódott a programokba a föűdművesszö- vetkezeti színjátszók szereplése, továbbá a pesti Jazi-presszó fel­lépte. Vésztőn háztartási bemuta­tó és gyümölcs-, zöldségkiállítás tarkította az eseményeket. Külön említendő az európai hí­rű békéscsabai KPVDSZ Napsu­gár Bábszínház. A kótsopronyi, dombegyházi, battonyai, kondoro­sa, mczőberónyi és mezőmegyeri szövetkezeti gyermeknapoknak ez az együttes volt a főszereplője. Szeptember 10-én és 14-én Gyu­lán folytak a rendezvények, így például a gyulai szövetkezetek Erkel Ferenc Együttesének aján­dékműsora a KPVDSZ dolgozói részére, továbbá egyéb kulturális és sportrendezvények, szakmai és szellemi vetélkedők, szocialista brigádok találkozói. Nem tétlenkedtek természetesen a kereskedelmi vállalatok sem. A Békés megyei Iparcikk Kiske­reskedelmi Vállalást október 12-től 17-ig sportnapokat, a csabai kon­zervgyár meglátogatását, nyug­díjasok találkozóját, könyvtári ol­vasók toborozását, a csabai hűtő­ház megtekintését, kollektív mo­zilátogatást, szellemi vetélkedőt és a sok hasznos mellett gazdag szórakoztató műsort veitt fel programjába, s eddig mindegyi­ket meg is valósították. Példáju­kat követte a MÉK is, biliárd- versennyel, filmvetítésekkel, könyvankéttal, közös színházláto­gatással, szocialista brigádveze­tők találkozójával. Az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat a politi­kai oktatás ünnepélyes beindításá­val kezdte, nyugdíjasok találko­zójával, könyvankéttal, a Szolnoki FŰSZERT és az élelmiszer kis­kereskedelmi vállalat szocialista brigádvezetőinek találkozójával folytatta, s ezenkívül egyik aktív szervezője volt a gyulai esemé­nyeknek. A Békés megyei Ven­déglátóipari Vállalat azzal kapcso­lódott a kulturális napok esemé­nyeibe, hogy kampányt indított a Mérleg című kereskedelmi szak­lap előfizetésigyűjtésére és meg­szervezte a vendéglátóipari dolgo­zók akadémiáját. Egyébként a KPVDSZ és a MÉSZÖV közösen vállalták a belkereskedelmi aka­démiák október 15-i megnyitását és azt, hogy mindkét rész üzlet­hálózatában kirakatversenyeket rendeznek, melyeknek értékelése október 31-én lesz. Azok után, hogy a KPVDSZ kulturális napok 1960 óta immár negyedszer kerül megrendezésre, az idei alapján (noha teljes befe­jezéséhez még fél hónap van hát­ra) máris megállapíthatjuk, hogy szervezési!eg, műsorgazdagságban, tartalmilag és a városok, közsé­gek számát illetően az előző év­ben rendezetteket felülmúlja. Mikor az események első harma­dának végén, szeptember 27-én, Szarvason az ünnepi műsort megnyitó szónokok méltatták az előző esztendők hasonló esemé­nyeit, napjait és heteit, bátran ál­líthatták, hogy az ideiek semmi­ben sem maradnak el amazok mögött. Jellemző példa erre az „őszi megyei könyvhetek” októ­ber 3-i békési megnyitója, melyen a MESZÖV-nek és a KPVDSZ- nek Gera Jánosné által szervezett közös megyei zenés, irodalmi szín­pada akkora sikert aratott, hogy a megye minden járása kérte fel­léptüket, ami december 1-ig meg is történik. V olt idő, amikor — nem- is egészen alaptala­nul — olyan vélemé­nyek keringtek a szakszervezetek művelődési, kul­turális tevékenységéről, hogy az egyenlő a szürkeséggel, gépiesség- gel és így alig képes eredménye­ket felmutatni. A KPVDSZ kul­turális napok idei eredményei azonban mindennek az ellenkező­jét bizonyítják. Érdekes, változa­tos, gazdag programú és tartal­mas rendezvények során igazoló­dott az, hogy a szakszervezeti tagság érdeklődésének helyes irá­nyú felkeltésével, jó szervezéssel a szocialista társadalom építésé­nek kulturális feladataira is kitű­nően mozgósíthatók a dolgozó tö­megek. Ez a tanulság mindennél többet ér! Huszár Rezső

Next

/
Thumbnails
Contents