Békés Megyei Népújság, 1964. október (19. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-16 / 243. szám
1964. október 16, 2 Péntek A szovjet sajtó az űrhajósokról Moszkva Andrej Lebegyinszkij, a Szovjet Orvostudományi Akadémia tagja a Pravdában elemzi az emberi szervezet életfunkcióit a kozmikus repülés viszonyai között. A tudós idézi Ivan Pa- lovot, a híres fiziológust, aki szerint az emberi élettevékenység, mondhatnánk, „három emeleten” zajlik le. Az első a sejtek és a sejtszövetek élettevékenysége, a második az életműködést biztosító rendszerek zavartalan munkája, yé- gül pedig a harmadik emeletnek a legfelsőbb idegrendszeri tevékenységet tekinthetjük. Lebegyinszkij akadémikus megjegyzi, hogy a repülés közben már az első emelet zavartalan munkája is veszélyeknek van kitéve, éspedig a nap sugártevékenysége miatt. Az asztrofizikusok kutatásai lehetővé tették, hogy a legkevésbé sugárzás-veszélyes útvonalakat válasszák az űrhajósok számára és az űrrepülést a minimális nap- tevékenység időpontjára tűzzék ki. Lebegyinszkij szerint sikerült kiküszöbölni a második emeletet fenyegető veszélyt, a nagy túlterhelést. Ebben mérnökök és orvosok egyaránt közreműködtek, ami pedig az úgynevezett harmadik emeletet, vagyis a legfelső idegtevékenységet illeti, e téren a suA Voszhod űrhajó utasai a leszállás után. gárzás és a túlterhelés egyaránt veszélyes. Nem lebecsülendő tényező emellett az űrhajósok érzelmi állapota sem, amely feltétlenül hat az űrhajósra a rajtnál. Ezért nagyon fontos az űrhajósok előzetes kiválogatása, hogy erős idegzetű embereket találjanak. Ugyancsak lényeges az idegi folyamatok erejének és rugalmasságának edzése, amelyre az űrhajósok felkészítése közben került sor. Indonézia a kairói értekezletről Djakarta Az Indonéz Köztársaság tájékoztatásügyi minisztériuma nyilatkozatban foglalkozik a kairói értekezlettel. .« v Úüásfogla’ások a kommunista és munkáspártok nemzetközi értekezlete maiiéit Párizs A Martinique! Kommunista Párt Központi Bizottsága a napokban tartott üléséin megvitatta a * nemzetközi kommunista mozgalom helyzetét. A párt elítélte a kínai vezetők egységbomtó magatartását és csatlakozott a Szovjetunió Kommunista Pártjának javaslatához, hogy a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének megszilárdítása érdekében össze kell hívni a kommunista és munkáspártok nemzetközi értekezletét. (MTI) Magyar—német barátsági találkozó Szarvason A Német Demokratikus Köztársaság megalakulásának 15. évfordulója alkalmából — mint arról már hírt adtunk — magyar— német barátsági napokat rendeznek megyénkben. Szerdán Gyulaváriban került sor barátsági találkozóra. A községbe Ernst Räder elvtárs, az NDK Kultúra igazgatója látogatott el. Csütörtökön Szarvason rendeztek találkozót. Räder elvtársat a község párt- és állami vezetői fogadták. Az esti órákban találkozott a vas- és fémipari ktsz dolgozóival. Ma Békéscsabán, a II. kerületben szerveznek barátsági találkozói Ä nyilatkozat felihív arra, hogy a világ haladó erői fogjanak össze az imporializcnus és a gyarmati- rendszer bármely formájának fejszámolásáért' folyó közös harcban. Az indonéz kormány felhívja az ázsiai, az afrikai és a latin-amerikai országokat, hiúsítsák meg az az imperializmus arra irányuló cselszövéseit, hogy aláássa az újonnan függetlenné vált államok szolidaritását, erősítsék gazdasági függetlenségüket és álljanak ellen a nyugati hatalmak gazdasági nyomásának. (MTI) A Krasznaja Zvezdában Kap- lunov professzor, a neves rádióelektronikai szakember a televíziós vételi távolság növeléséről írt tudósítást. (MTI) Szovjet őrnagy tart előadást Békéscsabán a Békés megyei felszabadító harcokról Hazánk felszabadítása 1944 októberétől 1945. április 4-ig tartott. A szovjet hadsereg magyarországi hadműveleteiben közvetlenül a 2. ukrán front csapatai vettek részt Malinovszkij rosigst y£zetgs$vel.,.... ^ A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Békés megyei szervezete megyénk felszabadításának 20. évfordulója alkalmával, a TIT Történelmi és Nemzetközi Szakosztálya szervezésében Békéscsabán, a TIT-klubban, október 19- én, hétfőn este fél nyolc órakor Magyarország felszabadulása és a Békés megyei felszabadító harcok címmel előadást rendez. Az előadó Andrianov Anatolij Erasz- tovics elvtárs, a szovjet hadsereg őrnagya. A percek értéke fimi az építőipari veszteségűnek mögött van Az éhség bűvös hőre A minisztériumi építőiparban a legutóbbi munkanap-fényképezések rendkívül tanulságos adatokat hoztak napvilágra. A veszte- ségidő-vizsgálatok kimutatták, hogy az építőiparban a munkaidő 15—20 százaléka elpazarlódik, műszakonként és dolgozónként átlagosan 75—95 perc megy veszendőbe. A veszteségidők vizsgálói természetesen csak a nyilvánvaló időpazarlást „fényképezhették le”, azt, amikor állt a gép, tétlenkedA föld lakosságának csaknem a fele éhezik Az Egyesült Nemzetek Szervezete mezőgazdasági és élelmezési problémákkal foglalkozó szervezetének, a FAO-nak az adatai szerint a föld 3100 millió lakosa közül 1960-ban 3—500 millió szó szerint éhezett, további 1000 millió ember pedig hiányosan táplálko- zott! Az éhség központjai Délkelet- Ázsia, (India, Pakisztán, Ceylon, Angol Észak-Borneó, Tailand, Laosz, Fülöp-szigetek, Dél-Korea stb.) Közép- és Dél-Amerika (Haiti, Bolívia Ecuador, Dominika, Salvador, Nicaragua, Peru, Afrika (Angola, Kenya, Tanganyika, Líbia stb.) és a közel-keleti államok (Irán, Irak, Szíria, Jordánia stb.). A statisztika szerint ezekben az államokban az egy főre jutó táplálék átlagosan 2150 kalória, míg a fejlett államokban (Európa, Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália) az átlag 3060 kalória. A rossz táplálkozás káros következményei nem csupán kaló- riahiányból fakadnak, hanem még inkább abból, hogy az elmaradt országok egyszerű embere alig jut értékes állati fehérjét tartalmazó táplálékhoz (húshoz, halhoz). A fejlett ipari államok lakosa átlag négyszer annyi állati terméket (24 százalékot) fogyaszt, mint az elmaradt országé (6,5 százalék). Egyes afrikai országokban az állati termékek fogyasztása mindössze 3—5 százalék. A föld lakossága állandóan szaporodik. 1950-ben 2400 millió, 1980-ban 3100 millió lakosa volt planétánknak. Némelyek azzal magyarázzák az éhezők nagy számát, hogy a „föld nem ad elég táplálékot az embernek”. Az ilyen maltnsista gondolkodásúak még arra is hivatkoznak, hogy a föld megművelt területe 1950-től 1960- ig mindössze 8,4 százalékkal nőtt, (1300 millió hektárról, 1409 millió hektárra) míg a lakosság 29,2 százalékkal szaporodott. Ez a magyarázat hazug. Magyarország lakossága a háború előtt 9 millió volt, most pedig több mint 10 millió; a szántóterület 1935-től 1962-ig 9,7 millió holdról 8,9 millióra csökkent, mégis az egy főre jutó hús- és zsírfogyasz- tás az évi 50 kilogrammról 73,4 kilogrammra emelkedett, a tojás- fogyasztás megkétszereződött, a cukorfogyasztás pedig megháromszorozódott (10,5 kilogrammról 30 kilogrammra). Világméretekben még nagyobbak az objektív lehetőségei az emberi táplálkozás megjavításának, az éhség megszüntetésének. Jelenleg a föld megművelt területe a másfél milliárd hektárt sem éri el, holott négymilliárd hektár lenne megművelhető. Emellett az elmaradt országokban a föld csak egy töredékét termi annak, mint a fejlett országokban, csupán azért, mert rosszul művelik és nem gondoskodnak termőerejének utánpótlásáról és fokozásáról. A meleg éghajlatú országokban akár két—három termés is betakarítható évente. Ha általánossá válik az öntözés és a műtrágyák bőséges használata — az agrotechnika mai állása szerint — úgy anyaföldünk mintegy 35 milliárd embert, a föld mai lakosságának több mint tízszeresét jóllakathatja. Ezt a tudósok számították ki. Ugyanakkor a mostani 3100 millióból minden második éhezik vagy rosz- szul táplálkozik! Sót a számok tanúsága szerint az egy főre jutó fehérje a háború befejezése óta átlag 72 grammról 68 grammra csökkent. Minthogy a fejlett államokban a fehérjefogyasztás nőtt, nyilvánvaló, hogy az elmaradt államokban a fogyasztás csökkenése még nagyobb. Miért? Azért, mert a gazdag tőkés országok monopóliumai évente sok milliárd dollár értéket szipolyoznak ki éppen az itt felsorolt ázsiai, afrikai és latin-amerikai éhség sújtotta államokból. Ha a fejletlen országokból származó hasznot és a fegyverkezésre fordított eszközöket eme országok termelőeszközeinek, főként a mezőgazdasági termelés fejlesztésére fordítanák — a földön minden ember jóllakhatna. Lovas Márton tek a munkások. A szakemberek azonban úgynevezett rejtett veszteségidőket is ismernek. Az így haszontalanná váló munkaidő mértékét legalább 15 százalékra becsülik. Harminc-harmincöt százalékos munkaidő-veszteség épp abban az iparágban, amely tekintélyes tervlemaradással, fokozódó munkaerőhiánnyal és időszakonként súlyos kooperációs gondokkal küzd!... mennyiségű munkát takaríthatnak meg. (Szemléltető példa ez egyébként a rejtett időveszteségekre, hiszen dolgoztak itt az emberek megállás nélkül — de jórészt feleslegesen.) Egy harmadik helyen pedig a következő bosszantó szervezési balfogás esett meg: felállítottak egy szállítószalagot, hogy a földszintről az emeletre szállítsák a téglát. Három ember állt a földszinten és rakta a téglát a szalagra, az emeleten pedig ketten várták a „szállítmányt”. A szalagra mindig csak egy téglát helyezhettek. Átlagosan másfél-két méterenként „utazott’’ egy-egy tégla a hevederen. Két ember; egy lent, egy fent tökéletesen elegenedő. A többiek hozzá sem férhettek a munkához. Az építkezésen mégis arról panaszkodtak, hogy a munkaerőhiány miatt lassan haladnak. A veszteségidők nagysága gyors, határozott beavatkozást sürget. Az MSZMP Központi Bizottságának februári határozata kimondja: „biztosítsák az építőipar vezetői, hogy a termelékenység lényeges növelésével járó korszerű, folyamatos, szalagszerű építésszervezés általánosan elfogadottá váljék”. Ez a határozat bizonyítja, hogy a párt- és a gazdasági vezetés jól ismeri az építőipar gondjait és azt is, hol kell keresni a kivezető utat. A folyamatos szalagszerű építkezési mód M unka fegyelem-szervezés A behatóbb vizsgálatok azt mutatják, hogy a veszteségidők egy- harmad része általában a munka- fegyelem lazaságából adódik, kétharmada pedig szervezési, vezetési hibákból fakad. (Ámbár a munkafegyelem lazaságán is elsősorban a vezetők változtathatnak.) Az ebédidő a megengedett 30 percnél hosszabb. Olyan építkezés gyakorlatilag nincs, ahol pontban 7 órakor valamennyi ember hozzáfogna a munkához. Gyakori az igazolatlan hiányzás is. A rossz munkamorál okozta időveszteségeket megduplázzák a szervezési hibák. Az egyik építkezésen például 150 méterről hordták kézben az anyagot a munkahelyre. Egy másikon pedig a ház egyik oldalán felállították a gépeket és a másik oldalról vitték hozzájuk az anyagot, miközben a munkások szüntelenül kerülgették az épületet. Mindkét esetben, ha a munkahely, illetve a gépek közvetlen közelében tárolják az építőanyagot, jelentős egyszerűen lehetetlenné teszi az időpazarlást. Olyan objektív körülményeket teremt, amelyek között egyetlen perc sem „veszhet” el nyomtalanul. Az Építésgazdasági és Szervezési Intézetben már készen állnak a szalagszerű, tehát gyáripari jellegű építkezési módok szervezési receptjei, amelyek a különféle rendeltetésű építkezések minden lényeges körülményét számba vették, hogy megkönnyítsék eredményes felhasználásukat. A szalagszerű építkezés alapja: a szakosítás és a szakmunkások specializálódása. Ez hosszú időre együtt tartaná a munkacsoportokat, így csökkenne a munkások cserélődése, javulna a munkamorál is. A szalagszerű folyamatos építési mód pontos ütemezést követel. A pontos program alapján pedig az anyagellátást, a gépeket, a munkáslétszámot is óráról órára ütemezni lehet. Az ütemesség a veszteségidők csökkenéséhez, a kooperációs gondok enyhüléséhez vezet. A szervezési sémák egy esztendeje készen állnak, de terjedésük rendkívül lassú. Az intézet
