Békés Megyei Népújság, 1964. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-11 / 213. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A M EG Y E I TAN ÁCS LA P J A 1964. SZEPTEMBER 11., PÉNTEK Ära 60 fillér XIX. ÉVFOLYAM, 213. SZÄM SRDACNO POZDRAVLJAMO U NASOJ DOMOVINI DRUG A JOSIPA BROZA TITA, PREDSEDN1KA SOCIALISTICKE FEDERATIVNE REPUBLIKE JUGOSLAV1JE! Szívélyesen üdvözöljük hazánkban Joszip Broz Tito elvtársat, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökét! • Barátok találkozása Népünk kedves vendégeket fo­gad. Barátok látogatnak hozzánk a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságból. Mint a sajtó már hírül adta, Dobi István elvtárs­nak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének és Ká­dár János elvtársinak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, a kor­mány elnökének meghívására hivatalos látogatásra hazánkba érkezik Joszip Broz Tito elvtárs, a Jugoszláv Szocialista Szövetsé­gi Köztársaság elnöke, a Jugosz­láv Kommunisták Szövetségének főtitkára, felesége, Jovamka Broz asszony, valamint több jugoszláv államférfi. A magyarokat és a jugoszlávo­kat történelmük során sok közö6 harc fűzte össze. Ezek a kapcso­latok a két nép nemzeti létének legsúlyosabb napjaiban kovácso- lódtak, amikor vállvetve küzdöt­tek a szabadságért és a társadal­mi haladásért. Magyarok, szerbek és horvátok sokszor fogtak fegy­vert a gyűlölt hódítók ellen és kö­zös erővel védték függetlenségü­ket. A törökök elleni honvédő harcok idején Hunyadi Szendrö vára alatt, és Nándorfehérvár fa­lainál csatázott, a parasztlézadá- sokban magyar és horvát jobbá­gyok közösen szálltak szembe a hűbérurakkal, a vajdaságban pe­dig magyar, szerb és horvát pro­letárok együtt vívták harcukat a tőke ellen. A szolidaritás és a ba­rátság érzései elmélyültek a má­sodik világháború éveiben, amikor népeinket a hitlerista hódító sa­nyargatta; amikor legjobbjaink hősi harcot vívtak a nemzeti fel­szabadulásért, egy új, igazságos társadalmi rendszerért. Történelmi sorsközösségünk az elmúlt 20 esztendőben új tarta­lommal gazdagodott, mert népe­ink hozzáláttak annak az évszá­zados elmaradottságnak a legyő­zéséhez, amelyet a népi hatalom a tőkés múlttól örökölt. Most te­hát már nemcsak a közös törté­nelmi küzdelem fűz össze ben­nünket, hanem a jelen és a jövő is; mindkét ország elindult a szo­cialista társadalom építésének út­ján, sajátos viszonyainak megfe­lelően munkálkodik a jobb, gaz­dagabb és kulturáltabb élet meg­teremtésén. Feladataink és céljaink azonos­sága a legtartósabb alap arra, hogy gyümölcsözően együttmű­ködjünk politikai, gazdasági, tár­sadalmi és kulturális téren egy­aránt. Az utóbbi években Ma­gyarország és Jugoszlávia között elmélyült a gazdasági együttmű­ködés, amelynek fejlesztésére együttműködési bizottság alakult. Árucsereforgalmunk évről évre növekszik. Lehetőségek kínálkoz­nak a termelési kooperáció bőví­tésére is, elsősorban a gépiparban, az energetikai iparban és a nép­gazdaság más ágaiban. A kapcso­latok bővítésén jelenleg 13 ve­gyesbizottság dolgozik, amelyek eredményesen kutatják a gyártás- megosztás, a profilcsere és az ösz- szefogás sok más hasznos formá­jának lehetőségeit. Gazdagodtak politikai és társa­dalmi kapcsolataink is. Hinnék egyik jele: felelős államférfiaink többször találkoztak az utóbbi években. Ezek a véleménycserék erősítették a kölcsönös bizalmat, hozzájárultak ahhoz, hogy még jobban megismerjük egymást. Jóleső érzéssel mondhatjuk, hogy országaink között erősödnek a szocializmust építő népek kapcso­lataira jellemző baráti szálak, egyre eredményesebben segítjük egymást nemes céljaink elérésé­ben, a szocializmus építésében. Népünk örömmel látja, hogy a jugoszláv nép a felszabadulás után gyökeresen átalakította az ország képét. Megingathatatlan akarattal újjáépítette hazáját, majd hozzálátott a szocialista jövő megalapozásához. Megvalósult Ju­goszlávia népeinek egysége; az or­szág nemzetiségei egyenjogúak i és közös erővel munkálkodnak hazájuk javára. Magyarország és Jugoszláviai barátsága a béke nagy ügyét szol-, gálja. Külpolitikánk közös voná­sa az a törekvés, hogy a háborúi és a háború veszélyével járó erő­politika szűnjék meg a nemzet­közi kapcsolatokban. Mindkét kormány gyakorlati tevékenysé­gével hozzájárul ahhoz, hogy vi­lágszerte diadalmaskodjék "a bé­kés egymás mellett élés eszméje. Közös célunk a leszerelés előmoz­dítása, az imperializmus, s külö­nösen a nyugatnémet militariz- mus fékentartása, a gyarmatosítás és annak modem változata, a neokolonializmus felszámolása, a népek önrendelkezési jogának biztosítása. Nagyra becsüljük Ju­goszlávia erőfeszítéseit a béke és a népek közötti barátság megszi­lárdítására, a társadalmi haladás meggyorsítására és szilárd meg­győződésünk, hogy összefogásunk jól szolgálja a béke, a haladás és a nemzeti függetlenség ügyét. Őszintén örülünk, hogy Tito elvtárs és munkatársai magyaror­szági látogatásuk során megismer­hetik népünk vívmányait, talál­kozhatnak a magyar dolgozókkal és személyesen is tapasztalhatják a szomszédos szocialista ország iránti baráti érzelmeinket. Meg­győződésünk, hogy a két ország vezetőinek találkozói gazdagítják és még szorosabbra fűzik Magyar- ország és Jugoszlávia együttmű­ködését, népeink, a szocializmus és a világbéke javára. Szeretettel köszöntjük jug- goszláv vendégeinket és szívből kívánjuk, érezzék jól magukat hazánkban. Tudományos konferencia Berlinben az I. Internacionálé megalakulásának 100. évfordulóján Berlin Csütörtökön délelőtt Berlinben a NSZEP Központi Bizottsága mellett működő marxizmus—le- ninizmus intézet épületében meg­kezdődött az a kétnapos tudomá­nyos értekezlet, amelyet az I. Internacionálé megalakulásának 100. évfordulója alkalmából ren­deztek. Az értekezleten részt vesz­nek az NDK vezetői, történészei, valamint a NSZEP körzeti veze­tőségeinek keretében működő ideológiai bizottságok képviselői. Képviselőket küldtek az értekez­letre a Szovjetunió, Len­gyelország, Magyarország, Ro­mánia, Csehszlovákia és Fran­ciaország marxizmus—leniniz­mus intézetei, illetve párttör­téneti intézetei. Az értekezleten képviselteti magát a Nyugat-Né- metországban működő Német Kommunisifca Párt is. (MTI) Joszip Broz Tito, s Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, a Jugoszláv Kommun isták Szövetségének főtitkára. Az építőiparban S979 a szolgáltatóiparban 7,7 százalékos lesz a jövő évben a termelés növekedése Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnapi rendes ülésén a megyei tanács végrehajtó bizottsága jó­váhagyta a jövő évre szóló taná­csi tervjavaslatot. Dr. Pusztay Fe­renc, a tervosztály vezetője több oldalas jelentésben tájékoztatta a végrehajtó bizottságot a terv el­készítésének irányelveiről. A he­lyiiparral kapcsolatosan a beszá­moló hangsúlyozta, hogy az elő­irányzott termelés emelkedésén belül legjelentősebb az Orosházi Faipari Vállalat nyolcmillió fo­rintos növekedése. A helyiipari vállalatoknál a termelést kilenc­százalékos növekedéssel tervezik, egy munkás átlagkeresete pe­dig 1,4 százalékkal növekedik a a jövő évben. Azt is hangsúlyozta a tervosztály tájékoztatója, hogy a termelékenység további nagymér­vű emelkedését szinte valamennyi vállalatnál csak a korszerűsítéssel lehet elérni A végrehajtó bizottság által jó­váhagyott terv szerint a várható igényeknek megfelelően a sütő­iparban egyszázalékos termelé­kenység-növekedés lesz. A bér­alap viszont 1,2 százalékkal emel­kedik majd. Az építőiparban 5,7 százalékos, a tnz. és csatornamű vállalatnál 6,7 százalékos, a szolgáltató ága­zatban 7,7 százalékos lesz a terv szerint a termelés növekedése. Jóváhagyta a végrehajtó bizofct­Pártnap a békéscsabai téglagyárban A szabad pártnapok jó szolgá­latot tesznek a párt tömegkap­csolatainak. A kommunisták és pártonkívüliek olyan dolgokról beszélgethetnek oldott légkörben, melyek kölcsönösen foglalkoztat­ják őket, szóba kerülnek az or­szág, világ, s az adott üzem, hi­vatal, szövetkezet, kerület min­dennapi gondjai, választ, felvilá­gosítást kapnak kérdéseikre az emberek. Tegnap a békéscsabai tégla­gyárban tartottak pártnapot. Délután Konner János elv-. társ, az MSZMP Központi Bizottsága Agitációs és Pro­paganda Osztályának munka­társa látogatott el az üzembe és tartott tájékoztatót az aktuális kül- és belpolitikai kérdésekről. Nemcsak az üzem dolgozói vol­tak kíváncsiak előadására, de a környékről a Barnevál, a kenyér­gyár, a vegyianyag nagykeres­kedelmi vállalat dolgozói, az V. kerületi pártszervezet tagjai is szép számmal vettek részt a gyű­lésen és az azt követő beszélgetés­ben. ság a különböző szektorok beru­házási, községfejlesiztési, felújítá­si és anyaggazdálkodási tervét is. A második napiredi pontként Békés megye anya-, csecsemő- és gyermekvédelmi helyzetéről tár­gyalt a végrehajtó bizottság. A megyei egészségügyi osztály be­számolója szerint a három város­ban 234 ággyal működik szülé­szeti, nőgyógyászati osztály, ezen­kívül megyéinkben a szülőottho­nok ágyszáma 151. A gyermekkórházakban az ágyak száma Gyulán és Békéscsabán összesen 205. Ez az ágyellátottság az országos átlag alatt van. Az a feladat tehát, hogy utolérjük me­gyénkben is e tekintetben az or­szágos színvonalat. A bölcsődék iránti igény egyre inkább kiterjed nálunk is. Míg eleinte az okozott gondot, hogy a meglévő helyeket benépesítsük, ma már szinte mindenütt a túlzsú­foltság a jellemző. Legna­gyobb gond jelenleg a három vá­rosban, valamint Békésen és Tót­komlóson jelentkezik. A jelentés szerint a gondozási munka az el­múlt évek során jelentősen fejlő­dött. Ma már a gondozónők 83 százaléka rendelkezik megfelelő szakképzettséggel. A végrehajtó bizottság a jelen­tés megtárgyalása után megfelelő határozatokat hozott az anya. és gyermekvédelemről.

Next

/
Thumbnails
Contents