Békés Megyei Népújság, 1964. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-08 / 210. szám

1964. szeptember 8. 2 Kedd Hruscsov televízió-beszéde Moszkvában Moszkva Nyikita Hruscsov hétfőn a moszkvai rádió és televízió hall­gatói, nézői előtt beszámolt a szovjet párt- és kormányküldött­ség csehszlovákiai baráti látoga­tásának eredményéről. Bevezetőben köszönetét mon­dott azért a rendkívül szívélyes, meleg fogadtatásért, amelyben részesítették a küldöttséget. Meg­jegyezte, hogy ezt a beszédét a prágai televízió is közvetíti, s így közvetlenül is köszönetét mond­hat a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának, Novotny elnöknek, Lenárt mi­niszterelnöknek és mindazoknak, akik a küldöttséggel oly nagy sze­retettel foglalkoztak a látogatás egész ideje alatt. Hruscsov méltatta a szlovák nemzeti felkelés, a csehszlovák— szovjet barátság és együttműkö­dés jelentőségét, majd szólt a besztercebányai és a prágai nagy­gyűlésről, a csehszlovák légierők díszszemléjéről, beszámolt a cseh­szlovák ipar és mezőgazdaság fejlődéséről. — A csehszlovák nép nagy győzelmekéit ért el és kivette ré­szét a szocialista építés elméleté­nek, gyakorlatának fejlesztéséből. Ez annak köszönhető, hogy a Csehszlovák Kommunista Párt és annak Antontn Novotny vezette Központi Bizottsága igazi marxis­ta—leninista politikát folytat — mondotta Hruscsov, majd részle­tesen foglalkozott a szovjet és a csehszlovák vezetők megbeszélé­seivel. örömmel állapította meg, hogy teljes az egyöntetűség, a né­zeteik azonossága a két párt, a két kormány között. A szovjet—csehszlovák közös közleményről szólva rámutatott, hogy mindkét fél továbbra is szí­vósan harcolni fog a békéért, a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélése elvei­nek diadaláért. A Szovjetunió és Csehszlovákia harcolni fog az európai biztonsáig megszilárdítá­sáért, a második világháború ma­radványainak felszámolásáért, a nemzetközi feszültség enyhítésé­ért. Pártjaink eltökélten tovább fognak küzdeni az imperializmus, a gyarmati rendszer ellen, min­dent megtesznek azért, hogy az emberiség a bäte és a haladás útján fejlődjék. Az Imperialisták a szocialista országok és a munkásmozgalom, valamint a nemzeti felszabadító mozgalom elleni harcukban jelen­leg a nacionalizmusra, az Imperi­alista-ellenes arcvonal erőinek kü­lönválasztására teszik a tétet — folytatta Hruscsov. — Véleményt cseréltünk a nemzetközi kommu­nista mozgalomnak a kínai veze­tők szakadár tevékenysége követ­keztében kialakult helyzetéről. A szovjet és Csehszlovák Kommu­nista Párt — miként a többi test­vérpárt többsége is — egyetért abban, hogy a Kínai Kommunis­ta Párt vezetőségének szaliadár tevékenysége tetemes kárt okoz a kommunista mozgalomnak. Ami­kor a kínai vezetők gyengítik az imperialista-ellenes harc közös frontját, lényegében újabb kalan­dokra serkentik az imperialista agresszorokat, segítséget nyújta­nak nekik a forradalmi erőkkel vívott harcukhoz. Ilyen feltételek között —amint ezt a közös közle­mény is hangsúlyozza — megérle­lődött a kommunista és munkás­pártok értekezletének szükséges­sége. Az értekezlet előkészítéséhez pedig célszerű, hogy már ez év decemberében összeüljön a szö­vegező bizottság. Ez a bizottság ama pártok képviselőiből áll, ame­lyek az előző értekezlet szövegező bizottságának tagjai voltak és haj­landók részt venni az új tanács­kozás előkészítésében. — A kínai vezetők nem hajlan­dók részt venni az értekezleten, s úgy látszik, az elvi, pártszerű vita helyett inkább a szitkozódást és átkozódást választják. A sza­kadás fenyegetésével zsarolják a testvérpártokat. Ilyen feltételek között az egyedüli helyes megol­dás az, hogy üljenek össze ama testvérpártok képviselői, amelyek védelmezik a nemzetközi kommu­nista mozgalom sorainak egysé­gét, a proletámemzetközi séget, s kollektíván vitassák meg a meg­érlelődött kérdéseket. Ebben egyetért a Szovjetunió Kommu­nista Pártja, a Csehszlovák Kom­munista Párt és a többi marxista —leninista párt többsége. — Mindkét párt kifejezésre jut­tatta, hogy továbbra is fáradha­tatlanul küzdeni fognak a szocia­lista országok egységéért, a nem­zetközi kommunista mozgalom­ban előállott súlyos nehézségek leküzdéséért — amelyeknek oka a kínai vezetők antileninista sza­kadár politikája —, harcolni fog­nak azért, hogy a nernzetközi kommunista és munkásmozgalom minden osztaga teljes egységbe tömörüljön a marxizmus—leniniz- mus, a proletárnemzetköziség alapján. Hruscsov i— mint befejezésül mondotta — kellemes kötelessé­gének tett eleget és tolmácsolta á szovjet embereknek a csehszlo­vák dolgozók szívélyes, baráti jó­kívánságait. A csehszlovák nép­hez szólva kijelentette: „a Szov­jetunió népei mindig veletek lesznek, együtt haladunk nagy cé­lunk, a kommunizmus felé”. (MTI) Az MSZMP Központi Bizottságának részvéttávirata az Amerikai Egyesült Államok Kommunista Pártja Központi Kedves Elvtársak! Megrendüléssel értesültünk Eli­sabeth Gurley Flynn elvtársnő­nek, az Amerikai Egyesült Álla­mok Kommunista Pártja elnöké­nek elhunytáról. A nagy gyász óráiben a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és tagsága nevében a legmélyebb együttérzésünket fejezzük ki az Amerikai Egyesült Államok Kom. munista Pártja Központi Bizott­ságának és tagságának. Tiszteltük és szerettük Eliza­beth Gurley Flynn elvtársnőt, aki már kora ifjúságában a proletár­mozgalom soraiban állt. Lánglel­kű forradalmárként életének csaknem hat évtizedét szentelte az amerikai munkásosztály és a nem­zetközi proletariátus nagy ügyé­nek. Halála nagy veszteség az egész nemzetközi kommunista mozgalomnak. Pártunk Központi Bizottsága és tagsága, az egész magyar nép osz­tozik gyászukban, meghajtja a kegyelet zászlaját Elisabeth Gur­ley Flynn elvtársnő, a kiváló for­radalmár emléke előtt. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága nevében KÁDÁR JÁNOS az MSZMP KB első titkára Eduardo Frei magyar és a szovjet kormányküldöttség Szófia Hétfőn délelőtt megérkezett a szófiai repülőtérre a bolgár nép felszabadulása 20. évfordulójá­nak ünnepségein részt vevő ma­gyar párt- és kormányküldöttség különgépe. A magyar vendégekét, Fehér Lajost, az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Bizottságá­nak tagját, a kormány elnökhe-J lyettesét, a delegáció vezetőjétJ Nagy Józsefné könnyűipari mi­nisztert és Dabronaki Gyulát, az élelmezésügyi miniszter első he­lyettesét, az MSZMP Központi Bizottságának tagját a repülőté­ren Borisz Velcsev, a BKP KB Politikai Bizottságának tagja, a BKP titkára, Oeorgi Kulisev, a nemzetgyűlés elnökségének el­nökhelyettese, Gero Grozev, a külügyminiszter első helyettese, valamint a Központi Bizottság és a kormány számos más tagja fo­gadta. A hazánkat képviselő de­legációhoz Szófiában csatlakozott dr. Ferencz László, a magyar nagykövetség ideiglenes ügyvi­vője. * Hétfőn a magyar küldöttség ér­kezett elsőnek, de az ünnepélyes fogadtatás alig ért véget, leeresz­kedett a repülőtérre a Leonyid Brezsnyev vezette szovjet kor­mánydelegáció különrepülőgépe is. Az SZKP és a szovjet kor- ímány képviselőit Todor Zsivkov, jGeorgi Trajkov, a BKP és a kor­mány más vezetői fogadták. Ve- fük együtt üdvözölték Leonyid Brezsnyevet a magyar delegáció tagjai, majd mindkét küldöttség autóba szállt és a szálláshelyére hajtatott. Tegnap óta már Szófiában van a Chivu Stoica vezette román kül­döttség is. Eduardo Freit, a keresztény- demokraták Jelöltjét választották 6 évi időtartamra Chile elnökévé. A 46 éve® szenátor Chile egyik ció révén, a feudális nagybirtok konzerválásával és az amerikai bányamonopóliumok érdekeinek kiszolgálásával egyre nehezebb életkörülményeket kényszerátett az elégedetlenkedő népi töme­gekre. Frei reformköveteléseit a kato­likus egyház — amelynek nagy a befolyása Chilében — támogatta. Arra számított, hogy a Népi Ak­ció Frontba tömörült baloldal befolyásának növekedésével szem­ben ez hatásos elv lesz. Frei programjára, ami legalább­is az ígéreteket illeti, nem mond­hatjuk, hogy „jobboldali” lenne. Az anti'kommun izmus ócska ge­béjét ugyan a választási harcban ő is megnyergelte, mert biztosíta­ni kívánta a konzervatív és libe­rális szavazókat is magának, de ugyanakkor figyelemre méltó vál­tozásokat is javasolt. Frei reformprogramja — amennyiben nem marad csupán választási ígéret — kétségtelenül előrehaladást jelent Chile életé­ben, ám az országot továbbra is jelentős, népszerű jogásza, eddig a2 eddigi társadalmi berendezke- ellenzékben volt. A keresztény- dós útján tartja és igyekszik fel­demokraták élén megbélyegezte tartóztatni a szocialista irányba az eddigi elnök, Alessandri és mutató, egyre elengedhetetleneb- konzervatív—liberális tömbje re- bül szükséges alapvető változáso- akciós politikáját, amely az inflá- kát. fl rendszeralkotás kérdése a marxista filozófiában A Megyénk legkorszerűbb szakintézményévé fejlesztik a Szarvasi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumot Az általános és a középiskolá­kat követően a megye felsőfokú tanintézeteiben is kezdetét veszi az oktatás. A Szarvasi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumban szeptember 7*én, hétfőn volt az ünnepélyes tanévnyitás. A fel­sőbb évjáratú és a 65 első osztá-1 lyos tanuló, valamint a tantestü­let és a megjelent szülők előtt Kovács Gábor igazgató mondott beszédet, továbbá Lévai István, az intézet pedagógus-pártszerve­zetének titkára, valamint Feld György iskolai KlSZ-titkár üd­vözölte a megjelenteket. Mind- jban kezdődnek. hárman hangsúlyozták azt a fon­tos szerepet, amit a Szarvasi Fel­sőfokú Mezőgazdasági Techni­kum, mely Tessedik Sámuel váro­sában, az Európa hírű Öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézet szomszédságában működik, a szo­cialista mezőgazdasági szakkép­zésben betölt. Jelentőségéi mi sem bizonyítja | jobban, mint az, hogy a techni­kumot 52 millió forintos költség­gel kollégiummal rendelkező in­tézménnyé bővítik ki. Az építési és fejlesztési munkálatok 1966­—-hr— marxista filozófiának az utóbbi években tapasztal­ható gyors fejlődésével, amelyet a filozófiai viták megélénkülése és számos új álláspont kialaku­lása eredményezett, előtérbe ke­rült és egyik legtöbb vitát kiváltó kérdéseként szerepel ma Is a di­alektikus materializmus rendsze­re megalkotásának problémája — szükségességének ténye. A vi­ták és álláspontok részletes is­mertetését vagy akárcsak a prob­lémamegoldással foglalkozók munkáinak értékelését e cikk nem tartalmazhatja, erre nem lenne elegendő; csupán a legfon­tosabb érvek elvi tényeken ala­puló megválaszolásának módjait kívánja vázlatosan körvonalazni, amelyek a marxizmus—leniniz- mus útmutató tételeit és az ezek­ből levonható következtetéseket felhasználva közelítenek a problé­mához. Van-e a marxista filozófiának, ’ a dialektikus) materializ­musnak rendszere? A kérdésre jelen pillanatban még egyértel­műen nemmel kell válaszolni. Ennek magyarázata kettős — tör­téneti és jelenbeli okokkal ma­gyarázható. A dialektikus materi­alizmus kialakulása idején létre­hozói és hirdetői, Marx és Engels életében és abban a filozófiai mi­liőben keresendő, amely akkor a filozófiában uralkodott. A filozó­fiatörténet éppen a rendszer vo­natkozásában képviselte a legde­kadensebb irányzatot és szinte semmit sem mutatott fel, ami az új, gyorsan diadalmaskodó dialek­tikus materialista elmélettel kap­csolatban ennek azonnali rendsze­rezésének szükségességét támasz­totta volna alá. Engels — találó­an — kora legnagyobb idealis­ta filozófusát, Hegelt bírálva ép­pen a rendszerével kapcsolatban mutatott rá, hogy azt az erőszako­san merevvé konstruáltság jel­lemzi és az idealista hegeli taní­tásnak a rendszere az, ami a leg- múlandóbb. A dialektikus mate­rializmus megszületése előtti filo­zófiák rendszereit bizonyos mes­terkéltség Jellemezte és fennállt az a veszély is, hogy vajon maga a konstruált rendszer — ami le­zártságot feltételez — megfelelő formája lenne-e az éppen fejlő­dést, változást hirdető, tételeiben is önmagát továbbfejlesztő, új filozófiának? Erre ma sem egy­formán válaszolnak meg a mar­xista filozófusok, s ez is egyik oka a rendszeralkotás körüli vitáknak, valamint magának a rendszer megalkotása késésének. Marx­nak és Engelsnek életükben nem jutott idejük az általuk kifejtett tételek rendszerezésére, ök ma­guk a tételek gyakorlati alkalma­zására törekedtek. Csupán Engels Antidühring-je fogható fel mun­káik közül teljes, kifejtett filozó­fiai műnek, de ez is, mint minden 1 polemikus munka, csak bizonyos sorrend betartását mutatja. Másik tényező, amely akadályozta a rendszeralkotást, a marxista filo­zófia viszonya a filozófiai és nem filozófiai fogalmaikhoz. A rend­szeralkotás alapja a fogalmak sta- bilsága; ez a követelmény döntő­en befolyásolta és befolyásolja je­lenleg is a rendszeralkotást. A marxista filozófia egyetért a fo­galmak meghatározottságának ko­rábban megállapított tényével, ugyanakkor szem előtt tartja a történelmi, társadalmi és filozó­fiai fogalmak mozgékonyságát. A későbbiekben ennek a szerepe is komoly súllyal került előtérbe. A dialektikus materializmus gyors térhódítása utón többen kísérle­teztek rendszerének megalkotá­sával, de akadtak, akik tagadták a rendszerezés szükségszerűségét. Sztálinnak A dialektikus és törté­nelmi materializmus című mun­kája ilyen rendszeralkotási kísér­letnek tekinthető, amely azonban az elmélet és módszer kérdésében tett téves megállapításai mellett, csak az. eszmét népszerűsítő alap­tételeket tartalmazott, mintegy kivonatoltan és összesűrítve. Munkája rendszerkénti felfogása és népszerűsítése a személyi kul­tusz téves filozófiai állásfoglalá­saival függött össze. Az 1950-es

Next

/
Thumbnails
Contents