Békés Megyei Népújság, 1964. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-04 / 207. szám
1964. szeptember 4. 3 Péntek Törik a kukoricát Mezőhegyesen Megyénkben a hűvös időjárás miatt legalább két hetet késik a kukoricaérés. A Mezőhegyesi Állami Gazdaságban azonban törésre érett a korai kukorica. Igaz, ebbem a jó hírű gazdaságban máskor augusztus húszadika körül kezdik a kukorica betakarítását Mezőhegyesen ugyanis kétezer holdon állítanak elő hibridkukorica-vetőmagot. Ennek fele korán érő. A sárga csövű apasorokon láttak először munkához. A csőtörők és a kombájnok kifogástalan minőségű munkát végeznek. A korai kukoricát morzsolva takarítják be, s a hibridüzemben megszárítják, így azonnal takarmányozásra használhatják. Beérett az gnyasorak tarka szemű kukoricacsöve is. Ezt azonban csak akkor lehet törni, amikor az apasorokat teljesen betakarították, hogy véletlenül se történjék keveredés, mert akkor nem lenne minőségi vetőmag. A kisipari szövetkezetek részlegei között munkaversenyt szerveznek a békéscsabai lakatos ktsz-ben A közelmúltban a Békéscsabai Lakatos és Gépjavító Ktsz-ben egy hasznos javaslat nyomán elhatározták, hogy munkaversenyt kezdenek hasonló iparágú kisipari szövetkezetek között. A versenyt a KISZÖV megyei szervezete is segíti. A vetélkedést először a kezdeményező ktsz megyeszékhelyen működő kismotor- szervizrészlege és a mezőberényi hasonló ktsz ugyanilyen részlege között indítják meg. A részlegek teljesítménye jól értékelhető, a verseny minden bizonnyal hozzájárul majd a kismotorszerelők jelenlegi zsúfolt munkaprogramjának jobb teljesítéséhez. Méhészeti napok az Országos Mezőgazdasági Kiállításon A 65. Országos Mezőgazdasági Kiállításon a kiállítást szervező bizottság szeptember 8-án és 9-én méhészeti napokat rendez. Ez alkalommal szeptember 8-án. délelőtt 10 órakor Bakk Ferenc, az Országos Méhészeti Szövetkezeti Központ osztályvezetője Élmények az angol méhészetben címmel előadást tart. Szeptember 9-én dr. Búza László, az Országos Állategészségügyi Intézet tudományos munkatársa tart előadást A méhegészségügy helyzete és javításának módja címmel. Az előadásokat a kiállítás területén a SZÖVOSZ-pavilonban tartják. megkérdezte tőle Bagi: — Te, János, mi lenne, ha azt mondaná valaki: Rena János, szállj le a traktorodról! Lovakkal kell felszántani ezt a jókora darab földet... Rena csak nevetett, bolondnak tartotta fura gondolatáért a párttitkárt. Nem vette észre, hogy Bagi mire céloz. Mintahogy szinte észrevétlenül változott meg ő maga is, aki többi traktorostársával együtt, a fizetési napokon elégedetten teszi zsebre az előlegként kapott 1200—1300 forintot. Azaz dehogyis elégedetten. Mert, ha egyik társa 1500-at kap, rögvest elhatározza: — A jövő hónapban jobban megnyomom, tudok én is többet szántani. Nem is pontos kifejezés az, hogy „észrevétlenül”. Ebben az évben jóval nagyobb a tsz-tagok jövedelme, mint bármikor ezelőtt. A tavalyi 5 forinttal szemben először is most«12 forintot kapnak egy munkaegységre előlegként, és mindenből jóval magasabb lett a termés. Ezt mindenki észreveszi. Ennek is azonban politikai története van. Valóságos politikai csatát kellett ugyanis vívni annak idején, amikor az öntözéses gazdálkodást ki akarták terjeszteni a szövetkezetben. A tagság jelentős része appellált ellene. „Honnan teremtjük elő az öntözés költségeit?” „Ez megint csak elviszi a jövedelmet! Nem kell mindig valami újat kitalálni, jó az, ahogyan van, csak mindenki dolgozzék!” Meg kellett magyarázni, hogy az öntözéshez hitelt ad az állam', s a befektetett összeg hamar kamatozik. Bagiék szinte egyenként győzték meg az embereket az öntözés áldásos hatásáról. Ugyanígy a magas tőszámok meghagyásának fontosságáról, mert ezt is idegenkedéssel fogadták. Hiába! A gyakorlat a legjobb agitátor! S mivel Bagiék a közös öntözött terület mellett rá tudtak beszélni jó néhány embert, hogy öntözze a háztájiját is — ebben az évben döntő sikert aratott az öntözéses gazdálkodás Békésszentandráson. Cecon Márton tavaly még legyintett az újításra, de aztán „próbaképpen” mégis meglocsolta a háztájiját. Most maga állt fel a közgyűlésen és kijelentette: jó régen kínozza már a földet a nagyobb termésért, de ennyi tengerije még sohasem volt, mint az öntözés után. A közösen öntözött terület is szépen bizonyított: 35 mázsát adott, míg az a terület, amelyet nem öntöztek, csak 12 mázsás átlagot. Ezek észrevehető tények, s hogy mindenki lássa őket, ezért fáradozik annyit a párttitkár. Becsülik, szeretik is őt, fáradhatatlanságáért, szívósságáért, egyenességéért. S hogy még többet tudjon segíteni termelőszövetkezetének, egyéves pártfőiskolára javasolta őt a járási pártbizottság. Varga Dezső Békés megyeiek a mezőgazdasági kiállításon A közös gazdaságok seregszemléje az idei Országos Mezőgazda- sági Kiállítás. Megyénkből a régiek mellett több olyan gazdaság juttatta el termékeit, állatait, amely eddig még nem szerepelt országos kiállításon. Ezek a termelőszövetkezetek is méltán képviselték megyénket, s bebizonyították, hogy közös erővel, a régi tapasztalatokat hasznosítva, és a legújabb agrotechnikai módszereket alkalmazva, kiváló eredményeket lehet elérni. Az állami gazdaságok mellett jő néhány tsz, így a kamuti Béke, a füzesgyarmati Aranykalász, a végegyházi Szabadság, az eleiki Lenin, a békéscsabai Május 1. is arany, ezüst és egyéb díjat kapott a kiállított termékeiért, állataiért. A kiállítást járva, úton-útfélen találkoztunk Békés megyeiekkel, akiket — a sok látnivaló mellett — természetesen a megyéből felhozott termékek és állatok, valamint tárgyak érdekeltek. Képeinken néhány Békés megyei látogatót megörökítettünk. A KlOSZ-pavilonban a különböző mezőgazdasági kisgépek és felszerelések vonzották a látogatókat. Képünkön Békés megyeiek a Füzesgyarmati Járműkészítő Ktsz által készített korszerű húsvágó tőke előtt. Marosi János, a kamuti Béke Termelőszövetkezet állattenyésztője és frissen szerzett barátja, akivel a kiállításon ismerkedett meg, szabad idejében egy-egy pavilont látogat meg. Marosi János ugyanis a kamuti Béke Tsz által kiállított állatok kísérője s a kiállítás végéig itt lesz. A külföldi kiállítók pavilonjában találkoztunk Varga Lajossal, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának tőagronómusával, aki éppen az egyik angol cég vetőmagosztályozó gépéről érdeklődött. A gép fotocellával működik, s egy óra alatt például 90—100 kilogramm borsót tisztít meg. Az ötletes gép két ember egynapi munkáját végzi el egy óra alatt. Sokakat érdekelt a nagy teljesítményű Dutra traktor is, a megyéből a kiállításra látogatók közül is sokan megtekintették. A kiállításon régi és új ismerősök is találkoznak. Kerekes András, a végegyházi Szabadság Tsz elnöke és Fehér Illés szintén a végegyházi tsz-ből, valamint Varga József, a kaszaperi Lenin Tsz elnöke és Jámbor István, a földesi Rákóczi Tsz elnöke a T—100-as lánctalpasnál találkozott. Együtt csodálták meg a hatalmas gépóriást. „Ilyen kellene nekünk is” — jegyezte meg Kerekes elvtárs, amikor a gépet meglátta. Kasnyik Judit Fotó: Malmos A Várpalotai Szénbányászati Tröszt férfi munkaerőket vesz fel 1-8—45 éves korig mélyszinti bányamunkára. Kedvezményes munkásszállást és napi háromszori étkezést biztosítunk. Nős és családfenntartók évente 64 mázsa ahydrált szenet kapnak térítés nélkül. Útiköltséget felvétel esetén megtérítjük. Felvételhez szükséges: Rendezett munkakönyv, két hétnél nem régibb tanácsi igazolás és katonakönyv. JELENTKEZNI LEHET október 30-ig A VÁRPALOTAI SZÉNBÁNYÁSZATI TRÖSZT MUNKAÜGYI OSZTÁLYÁN. 451
