Békés Megyei Népújság, 1964. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-30 / 229. szám

1964. szeptember 30. 5 Szerda Nyolcvanhat forint negyven fillér Pedagógusok írják: Mezőgazdasági és ipari gyakorlati oktatás az NDK-ban A párthatározat és az iskola­reform hatására mind szorosabb a kapcsolat a gyakorlati élet és az iskolák között. Ma már kevés az olyan iskola, ahol valamilyen formában ne lenne gyakorlati, politechnikai oktatás. Ez a fejlő­dés megyénkben elég gyors üte­mű volt, és ez számos problémát váltott ki mind módszertani, mind tárgyi feltételekben. Szük­ségessé vált, hogy munkánkat még eredményesebbé tegyük. Már régebben kapcsolatot építettünk ki az NDK-ban Halle, Dessau ok­tatási szerveivel, és az ő meghí­vásukra az elmúlt tanév vége felé tanulmányozhattuk a gya­korlati oktatás helyzetét és mód­szereit. Tapasztalatunk szerint hasonló nehézségeket kellett ott is legyőz­ni Eredményeiket csak szívós harc árán tudták elérni. Segítsé­gükre voltak az üzemek és gaz­daságok pártszervei és ve­zetői, akik az új oktatási formák­ban meglátták a fiatalság mun­kára nevelésének, az iskola és az élet kapcsolatának szükségességét és az ebből következő népgazda­sági jelentőségét. A meglátogatott üzemek, tsz­ek és vállalatok mindenütt ren­delkeztek önálló tanműhelyekkel és itt olyan szakmunkások oktat­nak, akik pedagógiai képesítéssel is rendelkeznek. Számunkra meg­lepő, hogy az üzemek saját szak­embereiket, legjobb szakmunká­saikat az oktatás érdekében a pe­dagógiai képesítés megszerzésé­ben is támogatták és az iskolák rendelkezésére bocsátották. Ilyen irányú társadalmi segít­séggel kezdtek hozzá a német (Tudósítónktól) A szőnyegekkel terített, rózsa­szirmokkal behintett folyosón pi­ros és nemzetiszínű zászlókkal ke­zükben, kiszisták álltak egymás mellett. A házasságkötő teremben két fiatal szövetkezeti dolgozó állt izgatottan, de annál boldogabban. Szabó Éva, az Endrődi Cipész Ktsz dolgozója és Miklós Péter, a kartársak az iskolareform meg­valósításához. Utunk első állomása Haiie volt. A város zöldövezetében gaz­dálkodó „Előre” termelőszövetke­zetben látogattunk meg egy kö­zépiskolai gyakorlati foglalkozást. Alapos és részletes elméleti elő­készítés az üzem tantermében volt. Az elméleti előkészítés ala­posságát bizonyítja az üzemben lévő szertár, ami gazdag szem­léltetést tesz lehetővé. Meggyő­ződtünk arról, hogy az üzem tö­rekszik az elméleti anyagnak megfelelő gyakorlati munka bizto­sítására. Az üzem a tanulók munkájának teljesítésére számít és ezt a várható teljesítményt ter­melési tervébe beépíti; ugyanak­kor a tanulókra is érvényes a fel­nőtt dolgozók prémiumrendsze­re, megilleti a tanulókat az üzem többi dolgozójának egyéb juttatá­sa is, pl. a munkaruha, gumicsiz­ma, stb. Ilyen tapasztalatokat gyűjtöttünk más termelőszövet­kezetekben, gyáriparban és az építkezéseken is. Sokai vitatott probléma ná­lunk a kísérő tanár szerepe, annak szükségessége. Személyes tapasztalatunk, hogy a kísérő ta­nár még szorosabbá teszi az is­kola és az üzem kapcsolatát, ál­landóan figyelemmel kíséri a ta­nulók magatartását, munkához való viszonyát és ennek birtoká­ban a tanulók helyes értékelésé­nél nagy segítséget nyújt. A kí­sérő tanár által az iskola érvé­nyesíti az üzemmel szemben azt az igényét, hogy mindig a legfej­lettebb agro-, zoo- és termeléstech ­nikával ismerkedjenek meg a ta­nulók. Emlékezetes még az az állás­pont, amikor azt mondtuk, hogy helyi fmsz dolgozója, akik ezen a napon esküdtek egymásnak egy életre szóló örök hűséget Hanyeez Mihály anyakönyvvezető előtt. A násznép között ott találhattuk a rokonokon kívül a KlSZ-szerve- zet képviselőit, a barátokat és a két szövetkezet dolgozóinak kép­viselőit is. az üzemi szemlélet kialakítása csak nagyüzemben lehetséges. Ennek következményeként isko­láink nem rendelkeztek tanmű­helyekkel és tanulóinkat az alap­vető munkafogásokkal életkoruk­nak nem megfelelő körülmények között — üzemben — ismertettük meg. Az NDK-ban is felismerték ennek hátrányait és az alapkép­zést 1—2 éven keresztül iskolai tanműhelyekben vagy gyakorló területen sajátíttatják el. Az NOK-ban — mint nálunk is — az iskolareform óta a gya­korlati munka az egész oktatási rendszeren végigvonul. Személye­sen győződtünk meg a különböző iskoláknál kialakított gyakorlati oktatásról, hogy az minden esetben a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő. Nem találkoztunk egyet­len olyan foglalkozással sem, melynek tárgya gyakorlati érték­kel ne rendelkezne. Még a szak­körök is ennek szellemében mű­ködnek. Pl. a dessaui technika házában működő kémiai szakkör szerződéses alapon mezőgazdasá­gi és ipari üzemeknek végez vizs­gálatokat. A pedagógusok mindenütt a világon keresik az újat, a jobbat. Az élet új feladatokat ró a mai emberre; ezeket csak új módsze­rekkel lehet megvalósítani. Eh­hez a munkához német kartársa­ink felhasználják a technika vív­mányait is. A hallei tanárképző egyetemen láttunk ilyen irányú kutatómunkát, ahol az egyes mód­szerek helyességét a hallgatók ál­tal készített gépen ellenőrzik. Ez a gép képes minden egyes tanuló­ról megállapítani a megértés fo­kát, de ugyanakkor arra is képes, hogy az osztály teljesítményét le­mérje. E gép segítségével óra köz­ben is lehet ellenőrizni a módszer helyességét. A programozott okta­tás megoldatlan kérdéseire sok választ adtak mór e kísérletek. Hasznos volt számunkra az NDK tanárképzési reformjának tanulmányozása. Meggyőződé­sünk, hogy a reform alapján olyan pedagógusok kerülnek az iskolákhoz, az oktatási intézmé­nyekhez, akik maradéktalanul megvalósítják az iskolareformot. Tapasztalatainkat Halléban, Dessauban, Karl-Marx-Stadt-ban, Lipcsében szereztük. Utunk prog­ramdús, élményekben gazdag volt. Minket, mint pedagógusokat, fő­ként az oktatási problémák érde­keltek, emellett módunk volt meg­ismerni a német tájat, a történel­mi nevezetességeket, a német né­pet, annak szocializmust építő, eredményekben gazdag munkáját is. Laudisz László és Litauszki János szakfelügyelők Népfront-esték Almáskamaráson Az MSZMP helyi szervezete, a községi tanács, a tömegszerveze­tek, a Sallai Tsz és a Hazafias Népfront vezetősége Almáskama­ráson az elmúlt napokban nép­front-estéket szervezett, összesen mintegy 40 választókörzetben tar­tották meg ezeket, s ez alkalom­mal az őszi betakarítási és szán­tás-vetési munkákkal kapcsolatos feladatokról is szó volt. A cél: a kenyérgabona mielőbbi elvetése, és a betakarítás gyors befejezése. A községben az őszi betakarítá­si munkákat november 1-ig, a kenyérgabona elvetését pedig ok­tóber 20-ig be akarják fejezni. Kinek sok, kinek kevés. Tré­fásan fogalmazhatjuk így is: ha ki kell fizetni, akkor sok, ha kapjuk, hát, akkor lehetne több is« Ha meg jogtalanul kell ki­adnunk, akkor aztán igazán fel­háborítóan sok pénz a 86 forint 40 fillér. Az alábbi történet pedig ugyancsak a jogtalanul kifize­tésre kényszerített 86 forint 40 füléről szól. P. Gy.-né, a Körös Állami Aruház dolgozója hiva­talosan utazott Budapestre szep­tember 2-án a 0,35 órakor in­duló személyvonat hálókocsiján. Mint ez szokás, a MÁV ott szol­gálatot teljesítő embere lepihe- nés előtt elvette P. Gy.-nétöl is az IBUSZ-nál előre megváltott s egymáshoz tűzött, IBUSZ-bo- rítóval ellátott oda-vissza jegye­ket. Reggel távozáskor pedig visszakapta a paksamétát. A meglepetés délután történi, amikor az asszony felfiit a Bu­dapestről Békéscsabára jövő gyorsvonatra. A kalauz közölte, hogy a jegy Békéscsabáról Mo­sonmagyaróvárra szól (!), így nincs módjában elfogadni, s ezért kifizettetett 86 forint 40 fillért. Utólag derült ki, hogy a Bé­késcsabai Kötöttárugyár egyik dolgozójának jegyével cserélte össze a hálókocsi kalauza P. Gy.-né jegyét. Tehát a kötött­árugyári dolgozó utazott Moson­magyaróvárra, Budapesttől azon­ban már P. Gy.-né jegyé­vel, amely Budapest és Békés­csaba között volt érvényes. De neki szerencséje volt: ugyanis az ő kalauza „méltányolta” a A nagyüzemi gazdálkodós mind több mezőgazdasági szakembert igényel. Ennek az igénynek az ei- múlt évek folyamán mindjobban igyekezett eleget tenni az orosházi mezőgazdasági technikum. Rendes nappali tagozata mellett 11 leve­lező tagozatot indított eddig a megye különböző községeiben. Végre most megoldást találtak ar­ra, hogy Békéscsabán két kihelye­zett osztályt működtessen a tech­nikum. Felvételi közleményt első­sorban a békéscsabai és környék­beli termelőszövetkezeteknek, ál­lami gazdaságoknak, továbbá a cserét s beszámította a Buda­pest—Békéscsaba közötti utazás­ra érvényes jegyet a mosonma­gyaróvári vonalra. Mit tehetett P.-né? Kifizette a 86 forint 40 fillért, mert mégis­csak haza kívánt jönni. Viszont levelet írt a MÁV Szegedi Igaz­gatóságához s kérte, hogy mél­tányolják a MÄV tévedését! Csatolta az összes (5 db) névre kiállított jegybizonylatot, együtt a kötöttárugyár dolgozójának jegyeivel. Nemrég kapott választ. Gjabb elképesztő meglepetés; Vajda Sándor, a III. forgalmi és ke­reskedelmi osztály helyettes ve­zetője „megnyugtatta”, hogy a „kérelmében felhozottak nem jöhetnek számításba, állítását nem tudja igazolni”. És a je­gyeket ott fogta, vagyis az igazi bizonyítékokat — valószínű — nem állt módjában visszakülde­ni. Pedig mi más az igazolás, ha nem a csatolt, IBUSZ által névre kiállított jegytömb? Most valóban nincs bizonyí­ték, mert azt az osztályvezető­helyettes« — nem tudom hova tette... Olyan világos, hogy itt nem az utasok, hanem a MÁV al­kalmazottja volt a mulasztó! Az is igaz, hogy a Békéscsaba—Mo­sonmagyaróvár között érvényes menetjegyet Budapesttől senki nem utazta le. Akkor? Mondom, sok az a 86 forint 40 fillér, ha jogtalanul kell kifi­zetni! Varga Tibor Békéscsabán székelő megyei me­zőgazdasági vállalatoknak küld­tek. Hetven-nyolcvan jelentkező ese­tén két első osztályt indítanak. Felvételre jelentkezhetnek azok a 18. életévüket betöltött nők és férfiak, akik 8 általános vagy en­nek megfelelő iskolai végzettség­gel rendelkeznek. Jelentkezés he­lye a békéscsabai városi tanács mezőgazdasági osztálya, október 15-ig. Ott kapják meg a szükséges felvételi lapot s a választ is a ta­nulással kapcsolatos különböző kérdésekre. izabó Éva aláírással pecsételi meg esküjét. A „Nagykönyvbe” már így írja nevét: Miklós Péterné. A Várpalotai Szénbányászati Tröszt férfi munkaerőt vesz fel 18—45 éves korig mélyszinti bányamunkára. Kedvezményes munkásszállást és napi háromszori ét­kezést biztosítunk. Nős és családfenntartók évente 64 mázsa ahydrált sze­net kapnak térítés nélkül. Útiköltséget felvétel esetén megtérítünk. Felvételhez szükséges: munkakönyv, két hétnél nem régibb tanácsi igazolás és katonakönyv. JELENTKEZNI LEHET FOLYAMATOSAN A VARPALOTAI SZÉNBÁNYÁSZ ATI TRÖSZT MUNKAÜGYI OSZTÁLYÁN. 496 Szövetkezeti fiatalok KISZ-esküvője Endrődön Levelező tagozatot indít Békéscsabán az Orosházi Mezőgazdasági Technikum

Next

/
Thumbnails
Contents