Békés Megyei Népújság, 1964. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-27 / 227. szám

1964. szeptember 27. 3 Vasárnap Csak helyenként halad jól a vetőmag tisztítása, csávázása holdon kártékonykodik a mezei pocok A mezőgazdasági kiállításon láttuk A 65. Országos Mezőgazdasági Kiállításon és nem munkában láttuk ezt a képen látható NDK-gyártmányú cukorréparitkító gépet. Ha nem is egyeli ki tökéletesen a répát, sorozatgyártása sok segítséget adhatna a cukorrépatermelőknek. Őszi látogatás a Gyulai Állami Gazdaságban Húszezernyi Az 1963/64-es tél a kártevők át- telelésére igen kedvező volt. Ezért az idén szinte minden olyan kártevő tömegesen jelent meg, mely a megyében is időnként je­lentős kárt okoz. Az év folyamán a kártevők elleni védekezés igen komoly feladat elé állította a ter­melőüzemek szakembereit, rész­ben a tömeges fellépés miatt, részben azért, mert olyan kórte- vők is megjelentek (somkóró-ba- golypille, sáska, mezei pocok), melyek az előző években nemigen okoztak problémát, s így ezek el­len nem volt kialakult nagy­üzemi védekezési eljárás. A kártevők közül továbbra is igen nagy gondot jelent a mezei pocok irtása, mert kártétele egész évre s szinte minden nö­vénykultúrára kiterjed. Jelenlegi felméréseink szerint különösen a gyomai, a szeghalmi és a sarkadi járásban okoz jelentős károkat. A fertőzött terület 20 000 holdra tehető. Jelenleg különösen nagy kárt tesz a maglucernásokban, de a cukorrépában, kukoricában, — Fáj neked a vastagabb bo­ríték?! ■— Hova húzol te tulajdonkép­pen? Hozzánk vagy felfelé? — ...Adj a csórónak hivatalt, s felveszi a vasaltnadrágot... Ügy kell neked pór nép! Hiába mondta, hogy spórolni kell a fával, télen is kell anyag, a cigarettaszünetben már senki se szólt hozzá. Ügy tettek, mint­ha levegő volna. Még ebédkor sem álltak szóba vele. összedug­ták a fejüket és kirekesztették őt a beszélgetésből. Csak ez az egyik zuhanyozó, a Kabók mondta a WC-n halkan — de előbb ő is kö­rülnézett, hogy nem hallja-e va­laki. — „Hát, ami Igaz, az igaz. Sok selejtet adunk mi a raktár­nak...” De, hogy tegyen is ellene valamit... Minek is szóltam? Az egész nem ér annyit, hogy haragosokat sze­rezzek magamnak. Haragosokat? Ellenségeket. Ezek még képesek kibabrálni velem valahogyan. Ki­telik tőlük... De hát végtére is valakinek egyszer szólni kellett a rongy munka miatt. Talán nem jól szóltam, máshogyan kellett volna... Isten verje az egészet, ezt a fene megbízatást! Hisz az én borítékom is vékonyabb lesz tő­le... Akkor nyílt az ajtó. Kabók jött félmeztelenül, nyakát törölgetve. — Maga még itt van, miért nem cihelődik már? napraforgóban is. A védekezést megnehezíti, hogy megfelelő vegyszereink (Dieldrin, Aldnn) nincsenek, de ha volnának is, ve­szélyességüknél fogva növényKul- túránkban alkalmazni nem tud­nánk. Jelenleg kísérletek folynak különböző fertőzési eljárásokkal. Amennyiben ezek eredményre vezetnek, úgy remélhetőleg rövid időn belül — kevésbé veszélyes eljárással' — sikerül megoldani a védekezést. A csávázáshoz a növényvédő ál­lomásnak 16 nagyüzemi csávázó­gépe van. Ezzel a gépkapacitással a megyében elvetésre kerülő összes vetőmag nagyüzemicsávázását biz­tosítjuk. A munka zavartalanságát hátráltatja azonban, hogy több tsz-ben a vetőmagtisztítással le (Endrődi István rajza) vannak maradva, így a beüteme­zett időre nem tudják a gépet fo­gadni, ami természetesen többlet­utazással és munkaidőkieséssel jár. Igen jól Szervezett a -munka a békési járásban, ahol minden tsz Nem felelt egy szót sem. Ne­hézkesen feltápázkodott. Lehetett vagy háromnegyed há­rom. Mire becsukta maga mögött a zuhanyozó ajtaját, Kabók meg a másik, az Orsolyák már felöl­tözve vonult ki az öltözőből. Ész­revette, hogy a táskát elfelejtet­ték magukkal vinni. Nem szólt nekik az otthagyott táska miatt. Mit törődjön ezekkel a langyos pókokkal, akik csak halkan mernek vallani egyetérté­sükről. Egyáltalán, köp az egész­re! Ügy intézi majd a dolgot, hogy legyen bár hatszázzal is ke­vesebb a leadása, mégsem fog se­lejtet gyártani. Ez, mint bizalmi^ nak is kötelessége. Majd a töb­biek maguktól rájönnek és kő-' vetik őt... Igen, így kellett volna csinálni. Figyelmeztesse máskor őket a Bognár. Nem frissítette fel őt most, a hideg víz, inkább valami különös idegen érzést ébresztett benne. Mintha nagy, mély és rettentően hűvös verembe volna teljesen egyedül és minden mozdulata után tompa kongás visszhangoz­na a meredek, sötét falakról. Tompa dörejek. Így hangzik a lécköteg is, amikor a fűrészporra dobják, benne a sok két—három milliméterrel vastagabb ülőke­léccel. Az ördög!... Ez igazi dö­rej... És dobogó léptek zaja... Galambos felszakította a zuha­nyozó ajtaját. csávóztat, s jelenleg az ősziárpa- vetőmag 70 százaléka már meg van csávázva. Hasonlóan jól ha­lad a csávázás a szarvasi, a gyo­mai, a mezőkovácsházi járásban is. Remélhetőleg mind kevesebb lesz azoknak a tsz-ekmek a szá­ma, ahol a látszat kedvéért csak a vetőgépbe öntött vetőmagra szórják a csávázószert. Bár igaz, hogy ezen eljárás kevésbé költsé­ges, de ez csak önámítés és telje­sen eredménytelen. Tehát a költ­ségmegtakarítás csak látszólagos. A csávázás szakszerű végrehajtá­sa mellett igen fontos feladat — különösen azon területeken, ahol gabona kerül gabona után — a négyzetméterenkénti kártevő­létszám megállapítása, mivel a ta­vaszi fertőzést és a nyári bogár­rajzást figyelembe véve, az ősz fo­lyamán nagy területekre kiterjedő csócsóroló fertőzés várható, mely helyenként drótféreg-kártétellel is párosulhat. Azokban a tsz-ekben, ahol Hun- ganizos kukorica vegyszeres gyomirtást kívánnak végezni, le­hetőség szerint már most meg kell kezdeni a megfelelő talajelőr készítést, felül kell vizsgálni a növényvédő gépek állapotát, hogy a vegyszer kiszórására még az ősz folyamán sor kerüljön. Az ed­digi tapasztalatok ugyanis azt bi­zonyítják, hogy az ősszel kiper­metezett Hungazin hatása sokkal biztosabb, mivel a szer bemosódá- sa így jobban biztosítva van. Nagy István főagronómus Békés megyei Növény- » védő Á l lomás Már világosan hallotta a zajt. Óvatosan benyitott a műhelybe. Kabók és Orsolyák hátát látta először. Aztán szembe vele le­guggolva Oldovánt, aki délelőtt majdnem nekiugrott. És még kél —három embert. Csodálkozva, hirtelen nem tud­va, hogy mi történik itt, meredt rájuk. Csak lassan ocsúdott meg­lepetéséből, s valami különös új érzés kezdte szorongatni a mell­kasát. Olyasféle, mint mikor va­lami elérhetetlennek vélt célt vé­gül mégis elér az ember. Tétován állt egy darabig, mikor durva hang kiáltott rá. — Mit tátod ott a szád! Ha már felcsaptál agitátornak, dolgozz is, ne csak papolj... Oldován szavain még a bosszú­ság vibrált. Kabók enyhébben tette hozzá: — Kint a raktárban találkoz­tunk... ók már kiválogatták ak­korra a rossz darabokat. Nekilá­tunk, s ha maga is segít, egy-ket­tőre kijavítjuk... Galambos, mintha pillanatok alatt elmúlt volna iménti fáradtsága, fürgén ugrott oda az egyik gép­hez. Csak lopva figyelte a töb­biek arcát és eltűnődött: „Lám, mennyire nem ismerem az embe­reket. Még, hogy vad emberek!...” Varga Dezső Az Élüzem címet viselő Gyulai Állami Gazdaság határában sok­rétű őszi munkát látni: szántanaik, vetnek a traikitorolk, törik a kuko­ricát, szállítják a cukorrépát. Aki nagyjából ismeri a mezőgazdasá­got, rögtön látja: jól szervezett az időszerű munka ebben a híres gazdaságban. — Nálunk a munkaverseny a mindennapi élet szerves részévé vált — vélekedik Szilágyi János igazgató. — Tessék elhinni, a ne­mes vetélkedés sokat segít ne­künk. Én magam 15 éve dolgozom a Gyulai Állami Gazdaságban, amióta megalakult. Sokan vannak régi cimborák, jó barátok. A munkások legalább 80 százalék­ban törzsgárdához tartoznak, 8— 10 éve itt keresik meg a kenyerü­ket. így aztán mindenki ismeri a feladatát. Azt is kiszámolják, hogy mennyi bér jár az adott munká­ért, sőt a jutalom összegét is is­merik, ezért aztán iparkodik min­denki. Nekünk pedig többszörö­sen visszatérüli a különböző címe­ken kifizetett jutalom. Elmondotta az igazgató azt is, hogy a cukorrépatermelő brigá­dok például a rendes munkabéren kívül, ha kifogástalan minőség­ben látják el feladatukat, egye- léskor, betakarításkor száz-száz A közelmúltban megrendezett „Házi kertek szőlő- és gyümölcs- termesztése és növényvédelme” című kiállítás nagy sikerétől fel­buzdulva az Orosházi Földműves­szövetkezet elhatározta, hogy to­vább bővíti a kerttársulásokat. Ennek érdekében a jövő hét folya­mán az új belépők, érdeklődők számára közgyűléseket tartanak, forint jutalmat kapnak fejenként Minden évben a környék legjobb cukorrépa átlagtermését, takarít­ják be. A tehenészek például aszerint kapnak jutalmait, hogy mennyi idővel korábban teljesítik a tejtermelés éves tervét. A leg­jobb tehenész ezer forint cél ju­talmat kap, ezzel szemben terven felül legalább húszezer forint ér­téket termei. Hasonló a helyzet a juhászaiban és egyéb területen. — Mivel hosszú évék gyakorlata döntötte el a muntkaverseny sok­oldalú előnyét, mi most a beta­karításban segítő diákoknak is ju­talmat adunk. Nálunk egy-egy kampánymunkában a diákok szá­zai segítenék. Elhatároztuk, hogy a legjobban dolgozó osztályok a munkabéren kívül jutalmat kap­nak. Előfeltétel a kifogástalan minőségi munka. Elhagyott kuko- ri^acsövet például nem találha­tunk utánuk. így aztán a gyere-, kék is jól járnak, mi is. A Gyulai Állami Gazdaságban egyébként az elmúlt évhez hason­ló jó eredménnyel zárnak 1964- ben. Ebben pedig a kiváló szak­vezetésen kívül az állandó és időszaki munkáskoUektívának igen nagy a szerepe. Ary amelyeken ismertetik a kerttársu­lások célkitűzéseit, rendeltetését. Ezenkívül bejelenti majd a föld­művesszövetkezet, hogy az ősz folyamán az igénylők részére ezer darab málnasarjat, 4 ezer darab őszibarack-csemetét, valamint két­ezer vegyesgyümölcs-csemetét és 200 mázsa műtrágyát oszt szét. ÉRTESÍTJÜK KEDVES VEVŐINKET, HOGY AZ ÁRUKIADÁS OKTÓBER 1-10' lg leltározás miatt SZÜNETEL, PAPÍR ÉS IRODASZER NAGYKERESKEDELMI VÁLLALAT 20. SZÁMÚ LERAKATA BÉKÉSCSABA 10067 Sajno* nem tudom már elhelyezni, nincs rá szabad kapa­citásom. Tovább fejleszti a kerttársulásokat az Orosházi Földmüvesszövetkezet Facsemetét, málnasarjat és műtrágyát biztosítanak

Next

/
Thumbnails
Contents