Békés Megyei Népújság, 1964. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-26 / 226. szám
1964. szeptember 26. 6 Szombat Közgazdasági szemlélettel (Tudósítónktól) I apunk tegnapi számában hírt adtunk a Magyar Közgazdasági Társaság Békés megyei csoportjának megalakulásáról. Nem véletlen, hogy az alakuló közgyűlés mintegy 250 meghívottat és érdeklődőt vonzott, hiszen nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy Miskolc, Győr, Szeged, Veszprém és Pécs után — sorrendben tehát hatodikként — éppen Békéscsabán alakult meg a már kétezer tagot számláló szervezet vidéki csoportja. S a megjelentek gazdag elvi tapasztalatokkal térhettek vissza munkahelyeikre. Az ünnepi közgyűlés előadója, dr. Garamvölgyi Károly kandidátus, a MKT főtitkára, pénzügyminiszterhelyettes, ugyanis rendkívül hasznos útravalót adott a legifjabb vidéki csoport működéséhez. Beszédéből az alábbiakat elevenítjük meg, a legértékesebb gondolatokat. Hazánkban első alkalommal 1880-ban alakult közgazdasági kérdésekkel foglalkozó társadalmi szervezet. Nyilvánvaló, hogy ez jellegileg, struktúrájában, méreteiben más volt a mostaninál. Hogy miben nyilvánultak meg ezek az eltérések, ez a közgazdászok között ismert tény. Ezért szükségtelen is ezzel foglalkozni. Fontos tudni viszont, mi tette voltaképpen szükségessé az 1959-ben újjáalakult — s most már a marxista—leninista elvek alpján nyugvó — szervezet életrehívását? kyá indenekelőtt a közgazdasági 1 * kérdések sokasága. Talán így fogalmazhatnók meg tömören az indokot, amely azonban korántsem fejezhető ki ebben az egyetlen gondolatban. Pártunknak és kormányunknak az élet minden területén alapvető törekvése, hogy kis és nagy ügyekbe egyaránt bevonja a lakosság széles rétegeit. Nos, ez a fontos elv természetszerűen vonatkozik a közgazdasági tevékenységre is. Az ország egészét érintő gazdaságszervező funkciók, elhatározások — ha úgy tetszik: népgazdasági tervek — az erre illetékes csúcsszervek hatáskörébe esnek. A gazdaságpolitika alapvető princípiumainak érvényre juttatása — úgymond: a gazdaságpolitika „aprópénzre váltása” — azonban már a területi és helyi szervek gyakorlati tevékenységére épül. S e helyütt csúcsosodik ki a közgazdasági tevékenység nélkülözhetetlen volta, közvetítő szerepe az országos gazdaságpolitikai tervek és a végrehajtó egységek között. E funkció gyakorlati vitelében viszont előtérbe kerül az alapvető módszertani kérdések szerepe. Gyakorlati alkalmazási felmérések, közgazdasági vizsgálatok, számítások légiója szükséges például a beruházásokkal kapcsolatos országos döntések gyakorlati végrehajtásának elősegítéséhez, csakúgy, mint az anyag- és készletgazdálkodással kapcsolatos problémák megoldásához, vagy a vállalati tervezések és elszámolások rendjével összefüggő, újszerű jelenségek analizálásához. Mem kétséges, hogy a közgazdasági tevékenység „összekötő kapocs” szerepe rendkívül sokféle relációban jelentkezhet. Kifejezésre jut például a termelő gyár és a kereskedelmi vállalat kapcsolatában éppen úgy, mint a gyártó cég és a megvalósult beruházás, vagy az üzem és a külkereskedelmi vállalat viszonylatában. Ezek, a napjainkban egyre sűrűsödő s volumenükben is mindinkább terebélyesedő kapcsolatok önként diktálják a nép- gazdasági és vállalati érdekek egybehangolásának szükségességét. Természetesen ez is közgazdasági feladat, csakúgy, mint annak a törekvésnek gyakorlati megvalósítása, hogy a vállalati — sőt továbbmenve: az egyéni — érdekeltség fontos elvének érvényre juttatása egyben az országos gazdaságpolitika érdekeit is szolgálja. De nem lekicsinylendő feladata a közgazdászoknak az olyan vizsgálódás, elemzés sem, mely a különböző munkaerő- és béralapgazdálkodási rendszerek során közös platformot keres az egyéni érdekeltség és a népgazdasági érdek egyidejű érvényesülésére. Elengedhetetlenül szükséges, hogy mindeme kérdésekkel megfelelő közgazdasági szemléletben foglalkozzanak a hozzáértők, hiszen elhanyagolásuk alapvető problémákat vethet fel még népgazdasági szinten is. S hogy a közgazdaságtudomány töretlen továbbfejlesztése, alkalmazási körének szélesítése mennyire fontos, azt talán legmeggyőzőbben érzékeltette mezőgazdaságunknak néhány év előtti szocialista átszervezése vagy az iparnak a termelőerők koncentrálását célzó tavalyi átszervezése, amely még jó néhány megoldandó feladatot hagyott örökül a közgazdászoknak. Nem kell talán külön hangsúlyozni, hogy mindkét népgazdaságformáló intézkedés a bonyolult közgazdasági kérdések halmazát vetette fel. De „kenyeret ad” közgazdászainknak az a felismerés is, hogy a korábbi extenzív termeléssel szemben népgazdaságunknak mindinkább az intenzív, bővített termelés a jellemzője s ennek egyik igen fontos motívuma a műszaki fejlesztés. Mindeme jelenségek a tudományt — így a közgazdaságtudományt is — termelőerővé léptették elő. Az előzőleg vázolt helyzetből önként adódnak e tudományág művelőivel szemben támasztott igényes követelmények, alacsonyabb vagy magasabb szinten egyaránt. Ilyen követelmények többek között például az állóeszközök kihasználásának beható elemzése, különös tekintettel az érdekeltségi összefüggésekre vagy a gazdasági tevékenység devizális kihatásának vizsgálata annak érdekében, hogy az a fizetési mérleget pozitív irányban befolyásolja. De ilyen feladat a népgazdasági és vállalati gazdaságosság párhuzamának megteremtése vagy a termelés egyenletes, harmonikus működésének biztosítása is. Fontos követelmény továbbá a források és az elosztás közötti megfelelő összhang kiépítése, úgyszintén az életszínvonal-emelkedés természetes következményeként jelentkező óhajok és az e célra adódó lehetőségek összehangolása. Ugyancsak e tudomány, illetve gyakorlati művelőinek feladata, hogy a termelőegységek vezetési módszereire, a dolgozók személyes anyagi érdekeltségének fokozására hozott elvi téziseket gyakorlattá, élő valósággá tegyék az egész gazdasági mechanizmusban. A társasági élet keretében ” mód nyílik az ismeretek bővítésére, a közvélemény helyes irányú formálására, előadások, viták, ankétok tartására, szakirodalmi tevékenységre, tudományos pályázatok kiírására csakúgy, mint a szocialista országok közgazdászaival való kapcsolat, együttműködés megteremtésére. Továbbmenően: a közgazdasági társaság itteni csoportjának lehetősége van a helyi jellegű problémák feltárására, a népgazdasági döntések előkészítésében való közreműködésére s nem utolsósorban ama megszívlelendő célkitűzés megvalósítására, hogy tevékenységével hathatósan segítse a helyi párt- és állami szervek munkáját a különféle gazdasági feladatok megoldásában. E gondolatok jegyében kívá- ^ nunk a Magyar Közgazda- sági Társaság legifjabb vidéki csoportjának eredményekben gazdag, hasznos munkát! Kazár Mátyás A Békéscsabai Lakatos és Gépjavító Ktsz üzemi kőművest keres azonnali felvételre. Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezés: Petőfi u. 4. szám alatt a szövetkezet központi irodájában. x Állami vállalatok, f|f|!fQfjrtlTl ! '"“x”, iiyycism. A KÖRÖSLADÁNYI FA-, VAS- ÉS VEGYI KISIPARI SZÖVETKEZET láncred (detektívrács) és vasportál KÉSZÍTÉSÉT MEGBESZÉLT HATÁRIDŐRE VÁLLALJ Aj • MEGRENDELÉSEKET KÖZPONTI IRODÁNK CÍMÉRE KÉRJÜK: KÖRÖSLADÁNYI FA-, VAS- ÉS VEGYI KTSZ KÖRÖSLADÁNY, TELEFON: 23. 498 wv W» 1‘»JCT3nt ■ MM. Jánosik II. Romantikus szlovák film egy szabadsághősről. Az első részt már bemutatták. (Csorvás, Május 1. mozi, szeptember 27—28.) SZEPTEMBER 26. Békési Bástya: Blood kapitány fia. Békéscsabai Brigád: Igen. Békéscsabai Szabadság: A betörő. Békéscsabai Terv: Ma éjjel meghal egy város. Gyomai Szabadság: Már nem olyan időket élünk. Gyulai Erkel: A harmadik rakéta. Gyulai Petőfi: Sándor Mátyás. Mezőkovácsházi Vörös Október: Magánélet. Orosházi Béke: Négy lány egy udvarban. Orosházi Partizán: Nemo kapitány. Sarkadi Petőfi: Dollárpapa. Szeghalmi Ady: Ének az esőben.; Köziiletek munkaerőigénye Békés megyei GFV Békéscsabai Ist- ván-malom üzeme állandó munkára 3 fő férfit rakodónak és 3 fő férfit szárítósnak felvesz. x A medgyesbodzási Egyetértés Mező- gazdasági Termelőszövetkezet üzemi villanyszerelőt keres. Fizetés megegyezés szerint. Ütiköltséget felvétel esetén térítünk. Jelentkezés a fenti címen. 10041 Szerszámlakatos munkában jártas nyugdíjas lakatost és nyugdíjas kőművest azonnal felveszünk. Cím: Békéscsaba, Petőfi u. 4. Lakatos és Gépjavító Ktsz. 476 Vizsgázott kazánfűtőt azonnal felvesz a békéscsabai ruhagyár, Tre- fort utca 2. alatt. 9996 A 8. számú AKÖV (Békéscsaba) ka- lauzi munkakörbe felvesz női és férfi munkaerőket. Jelentkezés: Békéscsaba, Hunyadi tér 2. Személyforgalom. 10028 A színház műsora Szeptember 26-án, 19.30 órakor, Végegyházán: vándordiák Szeptember 26-án, 19.30 órákor Gyulán: KAMELIAS HÖLGY A tv műsora SZEPTEMBER 26-AN, SZOMBATON 17.20 Hírek. 17.34 Újvilág Anno 1883. Francia kisfilm. 17.50 Tudomány a filmszalagan. 16.50 A porondról jelentjük... 19.06 A Maros-parti város: Makó. Beszélgetés a város vezetőivel, 19.20 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 19.4S Hétről hétre..; 19.55 Supraphon-album. Az Intervízió műsora Prágából. 21.20 A Madách Színház Kamaraszínházának előadása a stúdióból: Mérimee: A művésznő hintája. Játék egy felvonásban. (16 éven felülieknek!) 22.25 TV- híradó. — 2. kiadás, (MTI) A műszaki anyag- és gépkereskedelmi vállalat (műszaki bizományi) szeptember 29-én (kedden) Békéscsabán, a MÉH- váJlalat, Sallai u. 6. sz. alatt gépék, motorok, műszerek, műhelyberendezések stb. becslését, illetve lebonyolítását végzi. 96558 Valóban játék a mosás, ha használ! Ruháját kíméli, munkáját megkönnyíti! 10065
