Békés Megyei Népújság, 1964. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-25 / 225. szám

1964. szeptember 25, 3 Péntek Mind több gép könnyíti az állatgondozók munkáját A mezőgazdasági termelés számos ágának gépesítése eléggé lassú. Leglassúbb ezek közül az állattenyésztés gépesítése, azért, mert nemcsak a munkát megkönnyítő gépekre, hanem e gépek al­kalmazásához új, gépesíthető istállókra, ólakra van szükség. A jö­vő mindenesetre a gépesített állattenyésztésé, ennek előhírnökei az országos mezőgazdasági kiállításon látott, az állatgondozók munkáját megkönnyíteni hivatott gépeli is. Íme a viliázást vagy a kassal való cipekedést feleslegessé tevő, az istálló etetőplaccán könnyen közlekedő, keskeny szilázs ta­karmányadagoló. Működése a szervestrágyaszóró rendszerén alapszik, hátul két szállítószalag adagolja a szilázst jobbról és balról a jászolba. Legtöbb cipekedést és fáradságot az istállók takarítása okoz az állatgondozóknak. Ennek a megszüntetése volt az állami gazda­ságok szerelő és segédipari vállalatának a célja, amikor meg­szerkesztette a vákuumvezetékes szervesitrágya-kihúzót. Abban az istállóban, ahol ennek a működését bemutatták, önitató és automatikus takarmányadagoló is volt, A sertésgondozók munkájának megkönnyítésére készült az RS _09-es vagy RS—56-os típusú traktor gerendeiyóre szerelhető, h idraulikával mozgatható trágyatoló lapát. Üzemeltem csak nagyméretű, vagyis 300 és 600 férőhelyes hizlaldákban lehet; s főleg sima felületű kifutókon, Hatszáznyolcvan traktor és 545 szállítójármű dolgozik két műszakban Nyolcszáz hold kukoricát törtek le a szarvasi, a szeghalmi és a gyomai járásban — 1836 holdon földbe került már a búza is Az elmúlt héten ütemesen ha­ladt megyénk termelőszövetkeze­teiben' az őszi betakarítás, a szántás és a vetés. A cukorrépa- termés 32,8 százalékát szedték fel, legtöbbet, a termés 45 százalékát a szeghalmi, 43 százalékát pedig a gyomai járásban. Az orosházi járásban a napraforgó 65, a gyo­mai járásban 53, a szarvasi járás­ban 43, az egész megyében pedig 33,7 százalékát szedték le és csé­pelték el. A kukoricatörést is megkezdték s a megyében össze­sen 5339 hold termését törték le, ebben 853 holddal a szarvasi, utá­na pedig a szeghalmi és a gyomai járás vezet több mint 800 hold le­törésével. Vetőszántást az elmúlt hét végéig 117 804 holdon készítettek a szövetkezeti és a gépállomási erőgépek. A szeghalmi járás 63, a gyomai járás szövetkezetei pe­dig 62 százaléknál tartanak a ve­tőszántással. A tavasszal bevetés­re kerülő földnek a sarkadi járás szövetkezetei 49, a gyomai járás szövetkezetei 47, a szeghalmi já­rás szövetkezetei pedig 42 száza­lékát mélyszántották. Az istálló­trágyázással a gyomai járásban 74, a szarvasiban 71, a gyulaiban pedig 69 százaléknál tartanak a szövetkezetek. A két műszakos traktorok szá­ma 680-ra növekedett. Az éjjel­nappal szállító járművek száma pedig 545-re. Kissé érthetetlen, hogy amíg a békési járásból 258, Négyféle változatban készítettek cirokbetakarító gépeket Hazánk legnagyobb cirokterme­lő vidéke Békés megye. Jelenleg csaknem tízezer holdon díszük ez a jól jövedelmező, főleg exportra termelt növény. A betakarítása azonban minden eddiginél na­gyobb gondot okoz, mert késik az érése csakúgy, mint a kukoricáé és egybeesik más fontos teendővel. Ezen a gondon akarnak segíteni az Orosházi Mezőgazdasági Gép­javító Állomás szerelői — akik egyébként is híresek az újítások­ról, ésszerűsítésekről •—, amikor négyféle változatban, átalakítá­sokból cirokbetakarító gépeket szerkesztettek. Az ötletes masiná­kat a tótkomlósi Viharsarok Tsz cirokföldjén próbálják ki. Ha csak egy is kifogástalan lesz, éjszakai munkával szerkesztenek belőle újabb példányokat, ha másképp nem megy. a gyomaiból 242, addig a sarkadi járásból csak 30, a többi járásból pedig egyetlen két műszakban dol­gozó szállítójárműről sem érke­zett jelentés. Kevés az éjjel-nap­pal üzemelő erőgépek száma is, különösen a szeghalmi, a gyulai és a gyomai járásban. Fél évvel ezelőtt a Kommu­nista Ifjúsági Szövetség sarkadi járási bizottságán a közepesnél gyengébben működő kollektívák között emlegették a sarkadi Dó­zsa Termelőszövetkezet KISZ- alapszervezetét. Nem úgy dolgoz­tak a fiatalok, ahogy kellett vol­na... S most, hat hónap elteltével, már más a véleménye a KISZ járási vezetőinek. Azt mondták, ha meg akarom tudni kinek kö­szönhető a változás, keressem fel a szövetkezet vezetőit, ők majd tájékoztatnak. Széplaki elvtárs, a tsz párttit­kára röviden ismertette a ve- zetőségválasztó taggyűlés előtt álló alapszervezet munkáját. El­mondta, hogy a fiatalok jól dol­goznak, fejlődik a sport-és a kul­turális élet. Majd egy nevet emlí­tett, Tóth Ilonkáét. Közölte, hogy Ica — mindenki így szólítja — nagyon ügyes kislány, szorgalma­san tevékenykedik a határban és a KISZ-szervezetben is. Már­ciusban került a tsz alapszerveze­téhez, s néhány hónapi munkájá­nak eredménye a változás. Ö volt, akire a járási vezetők hivatkoztak. Pór száz méterrel az irodá­tól, a kertészetben középkorú asszonyok és fiatal, csinos lányok együtt dolgoznak. Káposztát, pa­radicsomot „szüretelnek”; —• Tóth Ilonkát keresem — mondom a tábla szélén ügyködő néninek. •— Az Icát. Ott van kedvesem, a negyedik sort csinálja. Az irodában elmondottak után, pontosan így képzeltem el Icát, mint amilyen. Középmagas, barna kislány, határozott beszédű. Ami­kor közlöm, hogy miért jöttem hozzá, kicsit meglepődik. Miután rendezi gondolatait, így szól: — Nemcsak nekem, hanem az alapszervezet valamennyi tagjá­nak köszönhető, hogy ma már a közepesnél jobban dolgozók között említenek minket. De ami igaz, az igaz: nagyon sokat dolgozom a Őszi árpa több mint 19 000 hol­don került földbe, a tervezett te­rület 41,4 százaléka. Takarmány- keverék 3028 holdon, a tervezett 56 százalékán, búza pedig 1836 holdon, a tervezett vetésterület egy százalékán került földbe a múlt hét végéig. szervezetben. Bántott, hogy itt a tsz-ben nem sportolnak a fiatalok. Miért? Egyszerűen azért, mert nem volt pálya. Az elnök elvtárs­sal néhány héttel ezelőtt meg­egyeztünk: munkaidő után, társa­dalmi munkában elkészítjük a ké­zilabda-pályát, s így mi is bene­vezhetünk a járási kongresszusi kupaversenyekbe. Már megalakí­tottuk a kézilabda-csapatot... — Tudom, most azt fogja kér­dezni: aki lelkesedik a sportért, az maga is aktívan kiveszi részét a küzdelmekből? Csak ezt felel­hetem: igen. Atletizálok és céllö­vészetre járok. De most már ke­vesebbet, mert néha erős szúrást érzek a szívemben. Tudja, hogy van ez? A sportolást nem lehet úgy egyszerűen elhagyni! Amióta érzem a fájdalmat, azóta köny- nyebb munkát végzek. Addig a gépkocsira az áruval megrakott ládákat raktam, jelenleg a kerté­szetben dolgozom. — Mi újdonság van még a KISZ-szervezetben ? — Most szervezzük a kultúrcso- portot. November 8-ár klubestet tartunk járási Ki mit tud-dal egybekötve. Szeretnénk egy szín­darabot megtanulni, amelyet a járás más községeiben is bemu­tathatnánk. Jelenleg a tagdíjfize­téssel nincs baj, s már ez is elő­relépést jelent. Egy autó áll meg a tábla szélén. Az asszonyok körésereg- lenek és egymás után teszik fel a paradicsommal és káposztával teli ládákat. — Ne haragudjon, segítenem kelL — De megerőlteti magát... — Néha, néha nem árt a nehe­zebb fizikai munka, szinte jól jön a tanulás mellett. Levelező tago­zaton végzem a mezőgazdasági technikumot, másodikos vagyok. — Nem tágít elhatározásától, kezet nyújt, s néhány pillanat múlva már rakja az autóra a paradi­csomtól roskadozó ládákat... Hat hónap telt el azóta, hogy Tóth Ilona a Dózsa Tsz alapszer­vezetének a tagja. E rövid idő alatt is sok változás tapasztalha­tó a szövetkezet ifjúkommunistái­nak munkájában. S ez jórészt ne­ki köszönhető, annak a kislány­nak, akit a fiatalok különböző problémákkal keresnek fel, mond­ván: majd az Ica elintézi. Jelen­leg, mint gazdaságvezető dolgozik az alapszervezetben. De fél év alatt bőven bebizonyította, hogy jó szervező, s nem csalódnának benne sem a tsz vezetői, sem pe­dig a KISZ-tagok, ha a KISZ VI. kongresszusa előtti vezetőségvá­lasztó taggyűlésen az alapszerve­zet titkárévá jelölnék. Dékány Sándor Gyűjtse a csipkebogyót, kilogrammonként 2 forintot fisét a földművesssövetkeset

Next

/
Thumbnails
Contents