Békés Megyei Népújság, 1964. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-20 / 221. szám

1964. szeptember 20. 7 Vasárnap Interjú Ispánovils József alezredes elvtárssal, a megyei kiegészítő parancsnokával — A 18 évesekről — A fiatalok műveltségéről — A tartalékos állomány oktatásáról — Megyénk katona fiairól Felkerestük a Békés megyei Ki_ egészítő Parancsnokságon Ispáno- vits József alezredes eüvtársat és néhány, bevonulással kapcsolatos kérdésire kértünk választ — Mikortól kezdődik a sorköte­les kor és meddig tart? Mi tet­te szükségessé » korhatár le­szállítását? — Az 1960. évi ÍV; törvény módosítása közül a legjelentősebb a bevonulási korhatár 19 évről 18 életévre való leszállítása. Tehát: a sorozáson való megjelenési kö­telezettség annak az évnek janu­ár 1-től kezdődik, amelyben a sorköteles a 18. életévét betölti, és annak az évnek december 31. napján ér véget, amelyben a 23. életévét eléri. A honvédelmi tör­vény különösen a fiatalok érdek­lődését váltotta ki a katonai szol­gálat iránt Ez érthető, hiszen bi­zonyos „tervmódosítást” követel ez meg, mind a fiataloktól, mind a szülőktől. A korhatár leszállítását rövi­den azzal lehet indokolná, hogy így a társadalmi és az egyéni ér­dek összhangba kerül Az a cél, hogy minden arra képes sorköte­les teljesítsen katonai szolgálatot, technikai ismeretekkel rendelkező fiatalok kerüljenek a hadseregbe, és hogy ne szakítsák meg tanul­mányaikat. A fiatalok 18 éves ko­rukban fejezik be középiskolai tanulmányaikat. Évről évre több azoknak a fiataloknak a száma, akik egyetemre és főiskolára je­lentkeznek, ezért szükséges, hegy tanulmányaik megkezdése előtt teljesítsék katonai szolgálatukat. Akik felvételt nyertek a maga­sabb iskolára, azok egyévi szol­gálat után leszerelnek, s mehet­nek az egyetemre vagy a főisko­lára. — Vannak-e már tapasztalatai a kiegészítő parancsnokságnak a 18 évesek alkalmasságáról? — Még a honvédelmi törvény módosítása előtt sokan jelentkez­tek korengedélyes fiatalok kato­nai szolgálatra. Természetesen a jelentkezők közül azok, akik egészségügyi vagy iskolai végzett­ség tekintetében megfeleltek, be­hívásra kerültek. Ezeknél a fia­taloknál a sorozáson történt vizs­gálatok alapján az a megállapí­tásunk, hogy mind fizikailag, mind általános műveltségük szempont­jából megfeleltek katonai szolgá­latra. Ezt bizonyította az ez év­ben történt összeírásunk is. Az al­kalmas és az alkalmatlan egész­ségügyi arány az idősebb évfolya­mú sorkötelesekétől nem nagyon tárt el. Bővebb tapasztalatot ter­mészetesen, majd a sorozáson fo­gunk szerezni, ahol szigorú or­vosi követelmények vannak, éppen azért, hogy csak a fizikai­lag alkalmasak kerüljenek behí­vásra. Ahol fejletlenséget tapasz­talunk, ott halasztást adunk, — Mikor részesülhetnek a sor­kötelesek szolgálathalasztásban, és biztosítja-e a leszállított kor­határ azt, hogy a fiatalok isko­lai tanulmányaikat folytathas­sák? — A jogszabályok módosításá­nál messzemenően figyelembe vették a családi érdekeket is, melyet így határoz meg a tör­vény: „A családfenntartó indo­kolt esetben szolgálathalasztás­ban részesülhet”. Egyébként az ilyen kérelmek száma az utóbbi időben növekedett megyénkben. Sok közülük az indokolatlan ké­relem, ami abból adódik, hogy nem mindenki ismeri a jogszabá­lyokat. Ilyen esetben a kiegészítő parancsnokságok a jogtalan kérel­meket elutasítják. Ezenkívül a ta­nulmányaikat folytató fiatalok halasztási kedvezményben része­sülnek, amennyiben tanulmánya­ik vagy szakmai képzettségük in­dokolja. Ezek a kérelmek határ­időhöz vannak kötve, s ennek be nem tartása esetén nem tudjuk őket teljesíteni. —i A tartalékállomány tovább­képzését haderőn kívül hogyan szervezték meg7 — A tartalékosok továbbképzé­se, honvédelmi ismereteiknek fejlesztése rendkívül fontos. Azok, Nyolcvanötmillió forint értékű árut értékesített július—augusztus hónapban a Békés megyei Ipar­cikk Kiskereskedelmi Vállalat, hét százalékkal többet, mint a tavalyi azonos időszakban. A me­gyei élelmiszerkiskereskedelmi vállalat ugyanebben az időben 40 millió forintot forgalmazott, szin­tén hét százalékkal többet a tava­afcik ezt maguk is kötelességnek tartják, az MHS keretében elsa­játíthatják a fontosabb ismerete­ket. A tartalékos tisztek részére szervezett az MHS kétéves és egy­éves időtartammal továbbkép­zést. Zömük aktívan részt vesz ezeken a tanfolyamokon és érzik a felelősséget, hogy eleget tudja­nak tenni a növekvő követelmé­nyeknek. Véleményünk szerint azonban nem megoldott a tiszthe­lyettesek és a legénység haderőn kívüli képzése. Bár az MHS szer­vezésében lehetőség erre is nyíl­na, de többet kellene véle foglal­kozni. És persze, az is fontos, hogy a tartalékos állományban le­vők érezzék a katonai ismeretük fejlesztéséért a felelősséget. Ehhez a honvédelmi sportszövetség biz­tosítja a lehetőséget. — Mi a véleménye a hadsereg­ben levő Békés megyei katona­fiúkról? — Az alakulatok parancsnokai­tól kapott tájékoztatások alapján a hadseregbe bevonult fiatalok a Viharsarok hagyományaihoz mél­tóan, becsülettel helytállnak a ha­ditechnika elsajátításában és a napi kiképzésben. Ezt bizonyítja az is, hogy sok kiváló katonánk van, akiknek fényképét az alaku­latok parancsnokai megküldik a szülőknek. Egyébként a hadse­regbe kerülő fiatalok sokat ta­nulhatnak bent, amit leszerelé­sük után a polgári életben hasz­nosítani tudnak. Gépkocsivezetést, munkagépkezelést, híradástechni­kát stb. sajátíthatnak ét, melyek­nek alapján általában örömmel várják vissza őket régi munkahe­lyeikre. lyinál. A Békés megyei Vedéglá- tóipari Vállalat 23 millió forinttal 74,2 százalékra teljesítette au­gusztus 31-ig harmadik negyed­évi tervét, s 13 százalékkal for­galmazott többet a tavalyinál. A számítások szerint mindhárom vállalat 3—4 százalékkal túltel­jesíti majd harmadik negyedévi tervét. ▼. % Négyszázalékos tervtúltejesítés várható a harmadik negyedévre a kereskedelemben és a vendéglátó- iparban ELNÉZÉST KEREK... Szokták régebben mondogatni, hogy „a szabónak jó ruhája, suszternek jó cipője sosem volt.” Vala­hogy így vagyunk mi is, csabaiak, azzal a húsipari termékkel, amely hírnevet adott egykoron a városnak. A csabai szalámiról van szó, amely hosz- szú időkre eltűnik az üzletekből. Viszony­lag országjáró ember vagyok, s bármerre járok, beszélgetés közben szóba kerül a csabai szalámi. Ál­talában irigykedve néznek rám az ínyen­cek, akik szeretik a csípős, szaftos . köz­kedvelt csabait. Azt hiszik, hogy nálunk annyi szalámi van, hogy amelyik csabai lakos nem eszik meg naponta legalább tíz dekát, az szabálysér­tést követ él. Pedig ha tudnák?... Mi tudjuk és már elég régen. Igaz, más helység is járt már így a ne­vezetességével, pl. a híres parádi víznek is elillant a szaga, el- sinkófálták a tihanyi visszhangot is, de Pa­li csabai rádnak legalább meg­maradt a vize, Ti- hanynak a Balaton és a félsziget, de mi maradt a csabaiból? Még a szaga sem. Még pult alól sem kapni. Hallottam, hogy lesz majd (és remél­jük, több mint az­előtt), de mikor? Nem lehetett volna átmenetileg valahol gyártani többet belő­le? Persze nem ex­portra, sem turista, valutaként, hanem szigorúan belső fo­gyasztásra. Ügy tu­dom, a gyulait is csinálják gyulai mód­ra, a debrecenit is debreceni módra, nem csorbítva hírne­vüket. Rendben van, megesszük a lecsó­kolbászt, a parizert és más hentesárut is, de hébe-hóba, ha megkívánjuk és a gyomorsavunk, vagy anyagi eszközeink megengedik, megen­nénk a fűszeres csa­bait is. Nem vagyok rossz­májú, sem örök elé­gedetlen. Azt sem ál­lítom, hogy a szalá­mi híre hozott Békés­csabára lakni. Tu­dom, hogy nem is miattam készül — ha készül — e márkás hüvelyes, de szere­tem és rajtam kívül még jó egynéhányan, és azt hiszem, már így is fogunk meg­halni. Lehet, hogy majdan megbékü- lünk még az algák fogyasztásával is, mint ahogy tudomá­sul vesszük a konok, kemény természetű zöldborsó létezését is, de a csabai akkor is kísérteni fog, mert megszerettük, büsz­kék voltunk rá és szerettünk vele di­csekedni ország-világ előtt. De most mivel dicsekedjünk? Talán a város labdarúgásá­val, az állatkertünk­kel vagy a szökökűt- tal? Nem mondom, az állatkert is, a szökő­kút is egyedülálló az országban és lassan a város nevezetessé­gei lesznek — merem állítani, biztosan ha­ladnak ezen az úton — de szerintem a csabai sem kutya. Dobra Sándor LMOM írta: Petre Bokor Ma éjszaka magamhoz rendel­tem főnökünket, Puiu elvtársat. Megállt előttem, minden ízében remegett a félelmetes és könyör­telen Puiu. — Hívatott? — kérdezte dadog­va, látszott rajta, hogy rázza az ijedtség. — Igen. Az utóbbi időben egy­általán nem vagyok magával megelégedve — rivalltam rá — jóllehet maholnap öt éve, hogy az alárendeltje vagyok. Maga komoly, lelkiismeretes és buzgó főnök. A prémiumnál és az elő­léptetésnél csak a munka minő­ségét és a dolgozó odaadását ve­szi tekintetbe. — Igen, így van — ismerte be félszegen. — Nos, lássa be, hogy ilyen­formán én sohasem léphetek elő. Engem bürokratának minősített és ebből reám sok hátrány há­ramlik. — Mit tegyek? Emberek va­gyunk. Én is követhetek el hi­bát — mondta és füle tövéig el­pirult. ■— Helyes, de ennek a helyzet­nek legyen most már vége. Ezen­túl legyen elnézőbb. Legyen sok­kal felületesebb. Legyen a hatá­rozatai kimondásában sokkal könnyedébb. Hagyja, hogy bol­doguljanak a gyengék is. Segítse őket. Hunyjon szemet a lógósok, a későnjövők, a bürokraták fe­lett, hiszen mi vagyunk kisebb­ségben. Támogassa őket — mondtam neki komolyan. — Ahogy ön kívánja. — És még valami. Ha a jövő­ben még a legkisebb rendet vagy lelkiismeretességet tapasztalom magánál, mehet. Megértette? Ettől főnököm annyira meg­ijedt, hogy... felébredtem. i át építi otthonát! A kár egy pillanat műve! MEGTETT-E MINDENT ÉRTÉKEI VÉDELMÉBEN? Lejáró tűzbiztosítását dolgoztassa át: a) ÉPÜLET- ÉS HÁZTARTÁSI ALTALANOS BIZTOSÍTÁSRA; b) VAGY ÚJFAJTA HÁZTÁJI BIZTOSÍTÁSRA; c) VAGY ÁLLAMI GAZDASÁGI DOLGOZOK ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÁSÁRA. Az átdolgozás céljából az Állami Biztosító megbízottai a közeljövőben fel fogják keresni. Ne mulassza el az alkalmat és éljen az átdolgozás lehetőségével, annál is inkább, mert ezen korszerűbb biztosítások bár­melyike fokozottabb biztosítási védelmet nyújt. Részletes felvilágosítást AZ ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ körzetfelügyelői és fiókjai adnak. 484

Next

/
Thumbnails
Contents