Békés Megyei Népújság, 1964. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-19 / 220. szám
r 1964. szeptember 19. 5 Szombat OLVASNIJO — Az olvasás nem megy ki a divatból — kiáltotta egy ismerősöm a barátjának, aki látva, hogy könyvespolcot szállít haza, nevetve jegyezte meg, hogy a film és a televízió korában furcsán hat az efféle holmi. Látszólag egy kicsit valóban így is van. Körülöttünk ma any- nyi minden változik, alakul, elavul, kiöregszik, új támad helyette. Csodálatosképpen azonban a könyv mégsem megy ki a divatból, az olvasás továbbra is száz és százezreknek állandó, megszokott kedvtelése marad. A rádiót, tévét gyakran elzárjuk vagy be sem kapcsoljuk, a mozi sem midennapi kenyerünk, olvasni azonban mindig jó, legyen akár napilapról, folyóiratról, szépirodalomról vagy bármi más szórakoztató, avagy hasznos olvasmányról szó. A könyv, az olvasás valóban „képtelen kimenni a divatból”. Mi ennek az oka? Miért vonzódunk olyan mély nosztalgiával a nyomtatott betűkké rögzített gondolatokhoz, mondanivalókhoz. Tagadhatatlan, hogy a nyelv, s a dal, a zene mellett az írásos közlés a legősibb mód és eszköz az emberek tudati, értelmi kapcsolatának a gyakorlati megvalósításában. Tehát ne- vezhetnők az olvasást a társadalmi életforma megszokott, kiírthatatlan részének. Kényelmi oldala is van a dolognak. A moziba el kell menni, a rádió, a televízió és más gépi szórakoztató eszköz mindenkor ki van téve a technikai eszközök velejárójának: üzemzavarnak, bizonyos fokú helyhezkötöttségnek, nem is nagyon olcsó és így tovább. A könyv viszont fillérekbe kerül, amellett igénytelen, üzemzavarmentes, zsebben, táskában elfér, csendes, hűséges jószág, mindig kéznél van. Az emberiség éhezi az olvasást. Egyre többen forgatják a könyvet a változó és társadalmi formájában, technikájában rohamosan modernizálódó világban is, amit a könyvtárak olvasóinak egyre növekvő száma és a könyvesboltok pénztárkönyveiben a Bevétel-rovat emelkedő számösszegei is bizonyítanak. A mi világunkban kimondottan izgalmas látvány, szakadatlan élmény az, ami az olvasás terén van. Mi, idősebbek még nagyon jól emlékszünk a korra, melyben falvak tömege létezett anélkül, hogy könyvtárat ismertek volna lakói. A biblián, zsol- tároskönyvön és a kalendáriumon kívül az egyszerű paraszti kezekbe más irodalom nem is került akkoriban. Az írástudatlanok nagy száma sem igen segítette elő a nyomtatott betű térhódítását. Ma az országban, és így megyénkben sincs község és település, ahol ne lennének könyvtárak, sőt fiókkönyvtárak is! A messzi tanyákra művelődési autók szállítják a klasszikus és a mai irodalmat. Szép és felemelő érezni, hallani, látni azt, hogy a könyv most éli nálunk hatalmas reneszánszát. Soha annyi ember nem érezte még ebben az országban, hogy olvasni jó. Mind több a házikönyvtár és egy picit humorosra és mégis komolyra fordítva a szót, elmondhatjuk, hogy nemcsak a televízió, a repülés, nemcsak az űrhajózás és az atom, hanem a könyvespolcok korát is éljük... Huszár Rezső Jól sikerült vidám műsort tartottak a békéscsabai Fér fi fehérneműgyárban Szeptember 12-én, szombaton este, Nevess velünk címmel vidám kabaréestre került sor Békéscsabán, a Férfifehérneműgyár újjáalakított kultúrtermében. A jól sikerült műsorban énekszámok, táncok, villámtréfák szerepeltek, melyeket a fehémeműgyá- ri és az MN 5585 számú alakulat KISZ-szervezetének tagjai adtak elő. A sikerben nagy része van Pataki Józsefnek is, aki a műsort összeállította, rendezte és betanította. A vidám kabarées-t után bált rendeztek. A közeljövőben a Nevess velünk című vidám kabaréesttel két-három községben is fellépnek a KISZ-fiatalok. „Férjhez akarok menni../* Az Orosházi városi tanács gyámügyi főelőadójának szobájában a szokásos négy szék helyett kilenc található, öt az asztal mögé, négy pedig eléje került. Azért növekedett meg az ülőhelyek száma, mert kéthónapi szünet után ismét társadalmi bizottsági ülés lesz, ahol négy fiatalkorú kislány házasságkötésének engedélyezése ügyében tesznek javaslatot a gyámhatóságnak a bizottság tagjai. Kilenc óra előtt néhány perccel elfoglalja helyét a nőtanács, az ifjúságvédelmi bizottság, a kiegészítő parancsnokság és a KISZ képviselője, valamint dr. Román Zsuzsanna gyámügyi főelőadó. — Először a kiskorú M. ügyét tárgyaljuk — mondja dr. Román Zsuzsanna és röviden ismerteti a kislányra, leendő férjére és a két A békéscsabai nőtanács hírei A békéscsabai háziasszonyok klubja ötéves fennállásának alkalmából szeptember 28-án, hétfőn délután háziasszonyikonferen- ciát rendez a városi nőtanács az iparos székházban, Fekécs Margit országgyűlési képviselő elnökletével. * A városi termelőszövetkezeti nők egy csoportja egész napos kirándulást tesz október 3-án, szombaton, Sarkadra. Találkoznak az ottani tsz-asszonyokkal, majd megtekintik a Sarkadi Cukorgyárat * A bukaresti nőkonferencia anyagát, határozatait ismertette Gyebnár Jánosné, a Békéscsabai Városi Nőtanács titkára, az AG- ROKER nődolgozói előtt szeptember 17-én, csütörtök délután 4 órakor. Szeptember 22-én, kedden, a Békéscsabai Faipari Ktsz központjában kerül sor ugyanerre az előadásra. A konferencia tárgyának ismertetését Békéscsaba valamennyi nagyobb üzemében és termelőszövetkezetében megtartják a közeljövőben. 1 családra vonatkozó legfontosabb adatokat. Néhány perc múlva barna hajú kislány lép a szobába. Amikor hellyel kínálják egy pillanatig tétovázik, majd leül. Elhangzanak az első hivatalos kérdések: hány éves, hol dolgozik? Ügy látszik, mintha megbarátkozott volna a környezettel, mert magabiztosan felel. — Tizenhét múltam. Állami gazdaságban dolgozom. — Vőlegénye eljött? — kérdezi a városi nőtanács elnöke. — Beteg, operálták. — ö hány éves, — veszi át a szót a kiegészítő parancsnokság képviselője. — Tizennyolc. — Tehát még nem volt katona... Ezután, mér lassabban halad a beszélgetés. Kérdések hangzanak el, melyekre őszinte választ várnak a bizottság tagjai. — Miért akar férjhez menni? — Szeretem. — Ne siesse el a dolgot. Nem korai ez? — Azt hiszem, igen. — Ezek szerint tudna még várni? — Két és fél hónapja együtt élünk, s elhatároztuk, hogy összeházasodunk. — Sürgős? A lány bólint. — Két hónapja terhes vagyok, — mondja lehajtott fejjel. — Szülei tudják? — I... igen. — Csupán azért akar férjhez menni, mert gyermeke lesz? — Nem tudom. M-nek ezután arra kell választ adni, hogy höl fognak véglegesen lakni, ímeg tudnak-e élni a fizetésből, ha a férjét behívják katonának? — A vőlegényeméinél laknánk, ha szűkösen is, de megélnénk. — Azt tudja-e, hogy vőlegénye sorozás előtt áll? — kérdi az őrnagy elvtárs. — Igen — válaszol a lány. — Nem lenne jobb, ha akkor kötnek házasságot, ha a vőlegénye leszerel? Higyje el: nehéz így élni. — Értem, amit mond. De majd meglátjuk ... — Legyen szíves küldje be a szülőket. A jegyzőkönyv aláírására szólítani fogjuk — közli a gyámügyi főelőadó. Idős, meglett emberek ülnek a bizottság tagjaival szemben. — Tudják-e, hogy lányuk másállapotban van? — hangzik a kérdés. A szülők összenéznek, némi csodálkozás után az apa kijelenti: „Most hallom először”: Majd gondolkodik, s aztán hozzáteszi; még öt kiskorú gyermeket kell felnevelnem, ha a fiút beviszik katonának, ez az egy már nem számít...” Az édesanya megfontoltabb. — Kérdeztem tőlük, hogy mit akartok, de csak vállukat vono- gatták. Az eljegyzésről sem tudtam, mert elszöktek otthonról... Az apa maga elé nézve mondja: „Amikor felelősségre vontam, azt válaszolta a lény: „Ügy próbáljon megfenyíteni, hogy feljelentem...” A társadalmi bizottság tagjai egymásra néznek. A szülők kimennek a szobából, s a bizottság tagjai az elhangzottak alapján tesznek javaslatot a kiskorú házasságkötésének engedélyezése ügyében. Javaslatok hangzanak el, amelyek az engedélyezés mellett szólnak és ellen- vélemények: a házasságkötés szándéka nem meggyőző. Nincs értelme, hogy néhány hónap múlva elváljanak. „Inkább ne hozza világra gyermekét — jegyezte meg a bizottság egyik tagja, — s akkor nem kell most házasságot kötni.’’ — De most egy egészséges gyermek, míg az abortusz után esetleg egy béna, korcs szülemény — hangzik az érvelés. Végül a bizottság tagjai javasolták a gyámhatóságnak, hogy engedélyezze a kiskorú házasság- kötését. Az idézettek aláírták a jegyzőkönyvet, s néhány nap múlva kézhez kapják a gyámhatóság határozatát. Ezután még három ügyet tárgyalt a társadalmi bizottság. Valamennyinél érvek, ellenérvek állnak egymással szemben a házasság engedélyezését illetően. „Rosszak a családi viszonyok, a fiú otthon nem kapott szeretetet, a kislány jobb környezetbe kerülne, gyermeket vár” stb. Ha körülményeik különbözőek is, de egyben megegyeznek: mindegyik kislány fiatalkorú, s egyik vőlegénye sem töltötte le katonaidejét. Hogy a társadalmi bizottságoknak a jöJorzy Edigey: A csekk Fordította: Bába Mihály 7. — Mi van Kalinkowskival? Szeretnék vele beszélni. — Beteg szegény — válaszolta Wilsfca — maga pedig kénytelen lesz máskor jönni. Holnap vagy holnapután... — Mit tippelünk vasárnapra, szerkesztő úr? — Az ügyész igyekezett témát változtatni. Tudta, hogy az újságírónak a bíróságon kívül van egy másik szenvedélye is: a „lovak”. A barátai röviden „Ló”-nak is nevezték. De Stefan Bocianski nem engedte magát kiütni a nyeregből. — Állítólag valami gondjuk van Kalinkowski esete miatt. Ügy tudom, valamilyen iratok vesztek el. — Ugyan, pletyka az egész — legyintett az ügyész, mintha jelentéktelen dologról lenne szó. — Valamelyik ostoba kigondolt valamit és mások tovább szajkózzák. Szerkesztő úr, nincs mi után érdeklődnie. Nincs semmi az „Expressnek”. De megígérem, ha befejezzük a „fehér gengszterek” ügyét, maga lesz az első, aki megkapja az anyagot. A „Zycie” előtt... Bocianski egy pillanatig mint. ha gondolkozott volna, aztán az ügyész felé nyújtotta kezét. — Nos, akkor áll az alku! Tehát elsőnek kapom meg a „gengszter”-anya@ot. Még a távirati irodát is megelőzve? — Rendben van — válaszolt az ügyész elbúcsúzva a szerkesztőtől, Ugyanazon a napon, néhány perccel este nyolc óra után, Jerzy Kur ügyész belépett a Wo- lowska utca egyik házának lakásába. — Jó estét Jerzy — üdvözölte az ügyészt Maria Krzyzewska asszony. — Már elfelejtettem, hogyan is néz ki. Hónapok óta életjelt sem adott magáról. Néhányszor kérdeztem a férjemtől, mi van magával, de ő sem tudott semmit... — A munka Maria asszony, a! sok munka — magyarázkodott az ügyész, üdvözölve a háziasz- szonyt. — őszintén bevallom, ma sem jöttem volna el, ha nincs sürgős ügyem a férjével. Néhányszor telefonáltam, de senki sem vette fel a kagylót. — Pedig jó a telefon, viszont Stach szolgálati ügyben elutazott Zembrewába. Azt mondta, hat óra tájban hazajön, tehát kilenc előtt biztosan megérkezik. Mostanában állandóan utazik. Krzyzewskiék két esztendő óta . laktak Varsóban. Azelőtt Stanislaw Krzyzewski, aki a jogi fakultás elvégzése után a rendőrség kötelékébe lépett, előbb mint főhadnagy, később mint rendőr- kapitány Wroczlawban dolgozott a városi rendőségen, később aztán a vajdasági rendőrparancsnokságon. Néhány sikerült akció, többek között egy titokzatos gyilkosság felderítése, aminek során az egyetlen nyom egy csontváz volt, amelyen a bal kéz két ujja hiányzott. Majd a wroez- lawi múzeumból elrabolt képek híres esete, Vladislaw Baczyns- ki, a többszörös gyilkos, a hírhedt „ördög” elfogása — mindez felhívta a fejesek figyelmét a tehetséges és érdekes módszerekkel, koncepcióval dolgozó nyomozótisztre. Ennek a figyelemnek az eredménye két sáv és csillag lett, az egyenruha vállpántján. S Krzyzewskit áthelyezték a fővárosba, a rendőrfőparancsnokságra. Az őrnagy csaknem egy fél órával később érkezett haza. Közölte felségével: olyan éhes, mint egy farkas, és kikérdezte barátját az ügyészség új hírei felől. Remek hangulatban volt. A zambrowai utazás nagyszerűen sikerült. Tetten érték a helybeli kovácsot, aki összevásárolta az alumíniumedényeket és belőlük „házi módszerrel” ötzlotysokat csinált, s ily módon „könnyített” az állami pénzverdén. — Nagyszerű üzlet volt ez! — nevetett az őrnagy — egy lábasból, amely alig ötven—hatvan zlotyba került, ez a ravasz fickó több mint kétszáz ötzlotyst gyártott. A hamis pénzt minden csütörtökön, a zambrowai vásárban hozta forgalomba. Amikor a házigazda lecsillapította éhségét, és a két férfi egy-egy csésze feketét kapott, az őrnagy kérdő tekintetet vetett vendégére. Jól tudta, nem elsősorban a barátság vezette a Wo- lowska utcába. (Folytatjuk) vőben minél kevesebb hasonló ügyben kelljen javaslatot tenni, az a felnőtteken is múlik. Ha nagyobb felelősségérzettel nevelik gyermeküket, akkor egyre ritkábban halljuk maid 16—17 éves kislányoktól: „férjhez akarok menni”. Dékány Sándor I A KUNÁGOTA ÉS VIDÉKE KÖRZETI FÖLDMÜVESSZÖVETKEZET értesíti a lakosságot, hogy KEVERMESEN, FOLYÓ HÓ 10-ÉN HÁZTARTÁSI ÜVEG,PORCELÁN ÉS ÍRÓSZER szakboltul nyitott. Kérjük kedves vásárlóinkat, hogy bizalommal keressék fel újonnan megnyílt és korszerűen berendezett szakboltjainkat, ahol mindenkor előzékeny és pontos kiszolgálásban lesz részük. KUNÁGOTA ÉS VIDÉKE KÖRZETI FÖLDMÜVESSZÖVETKEZET IGAZGATÓSÁGA 483
