Békés Megyei Népújság, 1964. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-15 / 216. szám

1964. szeptember 15. 4 Kedd A biztosítás új vonása a szociális jelleg Téglagyári művezetők tanácskozása Békéscsabán (Tudósítónktól) Az Állami Biztosító békéscsa­bai fiókja ankétot rendezett a csa­bai I. és II. sz. téglagyár műveze­tőinek, amelyen megbeszélték a csoportos élet- és balesetbiztosítás szervezésével kapcsolatos eddigi tapasztalatokat és a soron követ­kező feladatokat. A tanácskozá­son részt vett Cselovszki Mihály, az I. sz. téglagyár szakszervezeti titkárhelyettese is. Ruttkai Géza, a téglagyári CSÉB-tagtoborzás főszervezője beszámolójában hangsúlyozta an­nak jelentőségét, hogy a két gyár gazdasági és pártvezetősége, vala­mint műszaki törzsgárdája telje­sen magáévá tette a tagszervezés szükségességét és abban szemé­lyes példamutatást is tanúsított. Farkas László, az Állami Biz­tosító helyi fiókjának vezetője szakirányú tájékoztatójában rá­mutatott, hogy a pénzügyminisz­tériumi határozatban, amely az üzemi önsegélyező csoportok élet­re hívásáról gondoskodott, intéz­kedés történt arról is, hogy az élet- és balesetbiztosításnak ez az új, komplex formája szociális jel­leget öltsön. Űj vonás ez, ami ab­ban nyilvánul meg, hogy a nagy összegű kártérítéseken túlmenően, rászorultság esetén szakszerve­zeti mintára — gyorssegélyek fo­lyósítását is lehetővé teszi tagjai részére. Rámutatott, miszerint többen szóvá tették, hogy miért emelke­dett a korábbi havi 8, illetve 10 forintos díjtétel a CSÉB-biztosítás esetében 15 forintra. Ez a jelen­ség nem más, mint alkalmazko­dás az általános igények termé­szetes növekedéséhez. Napjaink­ban, amikor az emberek több ezer forintos beruházásokra takarékos- kodnak, már nem jelent számotte­vő segítséget például az 1200 fo­rintos temetkezési segély. Éppen ezért a CSÉB-biztosításon belül az életbiztosítás összegét — a dol­gozókról való fokozottabb gondos­kodás jegyében — természetes elhalálozás esetére 10 000 forintra emelték, míg baleseti halál ese­tén 25 ezer forint a térítés mér­téke. Nyilvánvaló, hogy ilyen je­lentős összegű térítés csak emelt díjtétel mellett lehetséges. A tag­díj azonban tulajdonképpen alig emelkedett, hiszen annak egyha- todát az önsegélyező csoport saját szociális alapja képzésére vissza­kapja. Többek érdeklődésére elmond­ta, hogy a belépési nyilatkozat Minden lehetőség: megvan a lemaradás pótlására A kosáripar további fejlesztését tervezik A Békés megyei Kosári pari Vál­lalat első féléves tervéit csak 94 százalékra teljesítette. Több új gyártmányt vezettek be, aminek a készítése — begyakorlottság hiá­nyában — lassabban haladt. Lét­számemelést is tervezett a válla­lat, de hely hiányában ez nem volt mindjárt megoldható. Később az egyik raktárból ideiglenes mű­helyt alakítottak ki. Ide átképzé­seket vettek fél, akik — fokozato­san — majd csak a negyedik ne­gyedévben végeznek teljes értékű munkát. Augusztusban már kedvezőbb volt a helyzet. A dolgozók a ter­vüket 98,8 százalékra teljesítették. Az eirdmény jól szervezett mun­kával még fokozható és lehető­ség van arra, hogy december 31-ig a lemaradást a vállalat pótolja. Ennek sikeresebbé tételére néhány technológiai változtatás történt. Egy újítás kikísérletezése befejezés előtt áll: a fűzvessző-hegyezéshez gépet konstruáltak. A fűzterme­lésben most tökéletesítik a íűz- vessző-hántoló gépet. Mindezek segítségével a munka termelé­kenysége jelentősen növelhető. A dolgozók az éves munkavar- senyen belül november 7. tisztele­tére külön felajánlást tettek, mely­nek célja a lemaradás mielőbbi pótlása. Az áru majdnem teljesen ex­portra kerül. A vállalat az igénye­ket csak részben tudja kielégíte­ni, ezért az Országos Erdészeti Fő­Szénből készült ékszerek A pasedenai Mount Canmelben, a Perfection Products vállalat ék­szert gyárt a szénből — a gyé­mánt „szegény rokonából”. Antracitdarabkákat csiszolnak különféle alakúra, kifényezik és kameákkal díszítve medalionokat és brosstűket készítenek belőle. igazgatóság az üzem további bőví­tését tervezi. Az idén a meglévő épületek nagy részét felújították, jdlenleg pedig egy 2800 négyzet- méter alapterületű raktár készül. Jövőre több millió forint értékű beruházásra kerül sor. A fejlesz­téssel egyidejűleg a munkásüét- számot is növelik. Már most 42 első és másodéves ipari tanulót képeznek, s az a törekvés, hogy a későbbiekben csak szakmunkás készítsen kosiarat. Az anyag biz­tosítására ebben az évben új füze­seket is telepítettek. aláírásával az intézet nyomban kockázatot vállal. Más a helyzet a gyorssegélyek folyósításánál, amelyre a hatályos jogszabály ér­telmében csak egyéves folyamatos tagság után kerülhet sor. Erre azért van szükség, hogy a csoport megfelelő összegű saját alappal rendelkezzék. A javaslatok nyo­mán mégis megvizsgálják, mi­ként lehetne ezt a várakozási idő­tartamot lerövidíteni. Választ adott az előadó arra is, miként lehetséges ilyen sok irányú, jelentős térítés viszonylag szerény díjtételek ellenében. Az igények és arányok összhangját precíz matematikai valószínűség­számításokkal állapították meg. Ebből következik az is, hogy egy- egy nagyüzemen belül körülbelül 75 százalékos beszervezettséget kell elérni ahhoz, hogy egészséges arány képződjék a fiatalok és az idősebbek között. Zahorán Györgynek, a II. szá­mú gyár téglaprése művezetőjé­nek az volt a véleménye, hogy a balesetvédelmi oktatás időpontja a legalkalmasabb az új belépő dolgozók beszervezésére. Elmond­ta, hogy téglagyárnál szerencsé­sebb lett volna a tagszervezést már kora tavasszal megkezdeni. Janovics Mihály irodavezető eredményesnek tartja az értekez­letek, rendezvények keretében folytatott tagtoborzást is. Zsibrita György, az I. számú gyár művezetője úgy vélekedett, hogy a kampányszerű tagtoborzás után most már az egyedi szerve­zést kell előtérbe helyezni. Rutt­kai elvtárs javasolta: megnyugta­tó módszert kell találni arra, hogy a téli fagyszabadság idején mi­ként rendezzék a dolgozók a tag­díjat. Számos további felszólalás, ja­vaslat után a jelenlévők egyértel­műen megállapították, hogy a ta­nácskozás igen hasznosnak bizo­nyult, azon számos nyitott kérdést tisztáztak, s így alkalmas volt ar­ra is, hogy a további tagtoborzás­nak újabb lendületet adjon. Kazár Mátyás Az NDK-ban jártam Augusztusban a Keletnémet Kézműipari Kamara vendégeként két hétig a Német Demokratikus Köztársaságban voltam. Indulás előtt kettős célt tűztem magam elé: közelebbről megismerkedni a fejlett keletnémet kisiparral és az ország nevezetességeivel. Hogy sikerült? Csak részben. Nagyon sok érdekességet láttam, még töb­bet szerettem volna közvetlen kö­zelről érzékeink Sajnos, aiz idő rö­vidsége miatt erre nem került sor, de a látottak emléke eleve­nen él bennem. Altenstein — itt volt az üdü­lőnk — és Eisenacht szűk zeg­zugos utcái csodálkozásra készte­tik az idegent: mindenütt faházak láthatók. De ez olyan természe­tes, hiszen a thüringiai erdők vö­rösfenyőben gazdagok. Eisenachtban ellátogattam az autógyárba, itt készítik a Wart­burgokat. Szinte percenként hagy­ja el a szerelőcsarnokot egy új személykocsi. Egy kilométerre a várostól, fent a hegytetőn emel- kedig Wartburg vára, melyet most restaurálnak. A XI. század­ban épült várhoz fűződik Árpád­házi Szent Erzsébet legendája és itt fordította németre a Bibliát Luther. A felújítási munkák so­rán a zeneterem már elkészült, amely a Minnesängerek dalnok- versenyeire emlékeztet. Erfurtban, a kertészeti kiállítás városában feltűnt, hogy milyen virágkultusz van. Szép, rendezett parkok, s minden ház ablakát száz és száz színű virág díszíti. Nálunk nem lehetne így? Jártam Buchenwaldban is. A volt koncentrációs táborban két évtizeddel ezelőtt 18 nemzet fiai estek áldozatul a nácizmus em­bertelenségeinek. Miközben a ko­szorú a magyar emlékmű talap­zatára került, kihullott a könny a szememből. Mint említettem, a látványossá­gokon túl árgus szemekkel figyel­tem a német szövetkezeti ipart. Az iparkamarához tartozó kis­üzemekben tettem látogatást. Be­szélgettem asztalosokkal, bőrönd­készítőkkel, késesekkel. Voltam húsfeldolgozó és kenyérsütő szö­vetkezetben is. Ami közelebbről érint — mint az orosházi házi­ipari szövetkezet elnökét — külö­nös érdeklődéssel tanulmányoz­tam a kamarához tartozó könnyű. Wartburg vára. ipart. Nagyon szép babákat, fara­gott tárgyakat, szőtteseket készí­tenek. Megállapíthattam, hogy igen fejlett a szövetkezeti köny- nyűipar — ebben benne van a ruhaféléktől a közszükségleti cik­keken át a játékokig minden — mondhatnám, teljesen automati­zált. Az eredmény sem marad el: a könnyűipari termékekből az or­szág szükségletének 80 százalékát a szövetkezetekben állítják elő. Bizonyára felvetődik az olvasó­ban: hoztam-e magammal vala­milyen újdonságot, amit a htsz- ben szeretnénk megvalósítani? Igen. Különböző népművészeti munkáikat (asztalterítő, falvédő) „modernizáljuk”, de az orosházi jellege megmarad. A kísérletek elkezdődtek, s ha sikere lesz új készítményeinknek — melyekkel a vásárlók rövidesen megismer­kedhetnek —, mind belföldre, mind pedig exportra szeretnénk szállítani. Elmondta: Koczka György Feljegyezte: Dékány Sándor 3. Ebben a pillanatban megcsör­rent az ügyész asztalán lévő te­lefon. Kur gyorsan felkapta a kagylót. — Igen, én vagyok. Tessék... Tessék... Köszönöm. Lassan a villára akasztotta a telefonkagylót — A főnök titkárságáról tele­fonáltak. A mentőktől értesítést kaptak, hogy Kalinkowskit bal­eset érte. összeesett az utcán. A Hoza utcai kórházba vitték. A joggyakomok fiókjaiban, melyeket az altiszt nyitott ki, csak egy kevés tiszta papírt, a .gyanúsított személyek kihall­gatási jegyzőkönyveit” és a tanúk jegyzőkönyveinek nyomtatott űrlapjait találták. — A vádirat nincs sehol — bosszankodott Kur. — Sem a vádirat, sem a „fe­hér gengszterek” ügyének utoi- 6ó kötete — fűzte hozzá Wilska. Abban a kötetben voltak a vádlottak utolsó vallomásai. Ab. ban volt az a bizonyos bécsi le­vél is. — Az ügyészhelyettes tel­jesen magába roskadt. — Hol lehetnek azok az akták? — Kalinkowski addig dolgo­zott itt, amíg be nem zárták az épületet. Biztosan nem fejezte Jorzy Edigey: A csekk Fordította: Bába Mihály be a munkát és az aktákat ma­gával vitte. — De mi jutott eszébe, hogy magával vigye a vádiratot és a dokumentumokat? — Az ügyész egyre dühösebb lett. — Hiszen ez tilos. Na, lesz itt nemulass, ha ezt a főnök megtudja. Mit csináljak most a dokumentu­mok nélkül? A bécsi levél nél­kül? Még másolatunk sincs ró­la. — Ne aggódj — nyugtatta meg Wilska az ügyészt —, ha Kalinkowski idejövet útközben lett rosszul, akkor a papírok ná­la vannak. Ha nincsenek nála, akkor holt biztos a lakásán van­nak. Jerzy Kurt megragadta ez a gondolat. — Telefonálj a mentőknek — kérte Wilskát. — A telefonszám 8—24-1—24. A titkárnő felvette a kagylót. — Itt a vajdasági ügyészség! Kalinkowski joggyakornok iránt érdeklődöm. be... Ma reggel vitték — Igen, igen. Köszönöm. — Wilska letette a kagylót és az ügyészhez fordult. — Nem volt jó a telefonszám. Ez csak a mentők hívószáma. Azt mondták, hogy hívjam a balesetinformációt. — Add ide — határozta él magát Jerzy Kur — felhívom az igazgatót. — Feltárcsázta a telefonkönyvbem talált számot. — Kérem az igazgatót, dr. Mulát. — Hol van? Nem lehet a tele­fonhoz hívni? Itt Jerzy Kur ügyészhelyettes beszél. Nagyon fontos és sürgős ügyről van szó. — ön doktor Mula titkárnő­je? — A mentők ma bevitték a joggyakomokunkat, Zygmunt Kalinkowskit. Nagyon fontos ügyészi iratok voltak nála. Két rém helyezze biztonságba ezeket az aktákat, azonnal értük me­gyünk. — Igen. Várom a telefonérte­sítést! Kérem, hívja a központot, és kérje a 483-as melléket. Az ügy valóban nagyon sürgős.... Nagyon!... Igen! Várom... Az irodában feszült csend volt. Az ügyész és a titkárnője szótla­nul ült; megbabonázottan néz­tek az íróasztalon heverő kis fekete készülékre. De a makacs készülék sokáig hallgatott. Vég­re megcsörrent. Kur gyorsan felkapta a hallgatót. — Igen! Hallom! Semmiféle papír nem volt nála? Jól meg­nézték? Biztosan nem volt? Mi­kor lehet vele beszélni?... Rend­ben van, telefonálok. — A hall­gatót tartó keze lassan lehanyat­lott. Utolsó reménye is szerte­foszlott. — Elmegyek a lakására — ajánlotta Halina Wilska. — Ta­lán otthon vannak az akták. Hol is lakik? — Ellenőrizte a címet a betűrendes mutatóban — Ujazdów negyed, a „finh há­zak”. Már rohanok is! — Én is veled megyek — mondta az ügyész. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents