Békés Megyei Népújság, 1964. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-15 / 216. szám
ltM. szeptember 15. 3 Kedd Uj élet Gépesítsék szövetkezeteink a kukoricaszár betakarítását! Eltelik még jó néhány hét addig, amíg pontosan fel lehet mérni az állatállomány át- teleltetéséhez szükséges takarmánykészletet. Az előzetes becs. lés szerint korántsem lesz olyan abrak-, széna- és alom- hiány, mint amilyen egy évvel korábban volt. Azonban túl nagy bőség sem. Egyik-másik termelőszövetkezetben a készletek láttán mégis a teljes megelégedettség hangulatába estek, s úgy döntöttek jó előre, hogy a kukoricaszárból egy szálat sem tépetoek össze, s nem silózzák be a cukorrépa melléktermékeivel. Nem valami dicséretes álláspont ez. Egyrészt azért nem, mert a különböző szártépő gépek lényegesen meggyorsítják, s olcsóvá teszik a szántás-vetés útjában álló kukoricaszár betakarítását. Másrésizt akkor kell takarékoskodni, amikor van mivel. A tépett szár, a cukorrépa és a napraforgó melléktermékeivel megfelelő kiegészítő takarmány nemcsak a növendék szarvasmarháknak, hanem a teheneknek is. Emellett fel lehet használni alomnak is. Íme néhány példa állításunk helyességének bizonyítására. Az ecsegfalvi Egyetértés Tsz- ben az 586 holdon termett közös kukorica szárának a felét tépetik össze az ősz és a tavasz folyamán, kis részben silókészítés céljából, nagy részben pedig almozás céljából. Az indok az, hogy a szárat a kukoricamoly elleni védekezésként ei kellene égetni. De ha összetépetik, jelentős mennyiségű szalmát tudnak megspórolni vele. A dobozi Petőfiben is két silókombájnt és két szártépőt állítanak rá a kukoricaszárra. Mintegy 400 vagon mennyiséget besilóznak, a többit alomnak használják a növendék- és hízómarha-istállók- ban. Nincs olyan sok, ami el ne fogyna! Ezt tartják az eleki Lenin Tsz-ben is. Annak ellenére, hogy az idén 230 holdon termeltek fővetésű silókukoricát, s hogy szálas takarmányuk is, alomszalmájuk is van bőven, mégis arra az álláspontra helyezkedtek, hogy szársilót is készítenek és jócskán használnak belőle alomnak. Igazuk van, akkor kell takarékoskodni, tartalékolni, a biztonságos takarmánybázis alapját megteremteni, amikor lehet. Meg aztán ki tudja, hogy milyen lesz jövőre a széna- és a szalmatermés? Ezek a szempontok is követelik azt, hogy a rendelkezésre álló szártépők közül egy se álljon. De az is, hogy e gépek segítsége nélkül elképzelhetetlen a kukoricaszárat olyan ütemben betakarítani, hogy az ne akadályozza a magágykészítő és a mélyszántást végző traktorokat. Az eleki Lenin Tsz-ben a kukoricaszár 70 százalékának gyors és olcsó betakarítását két szovjet silókombájnnal és öt Orkán szártépővei oldják meg. A két kombájn silózásra, az öt Orkán pedig almozásra tépd a szárat. Mind az öt Orkán szár- tépőre rákapcsolnak egy-egy ÁC aratókombájn szalmagyűjtő kocsit. Ezeket a tábla végén ürítik, s a tépett szárból afféle mezei kazlakat alakítanak ki. Megyénk valamennyi szövetkezetében van mód és lehetőség arra, hogy hasonló módon, gépek segítségével takarítsák be a kukoricaszár jó részét. De szükséges is, mert sok kukorica vár törésre, sok répa szedésre, s csak úgy tudnak vele idejében megbirkózni, ha az embereknek nem sokat kell vesződniük a szárvágással, kötözéssel, a járművekre való fel- és lerakodással. Az eleki módszernek ugyanis nagy előnye az, hogy a fogatok és a járművek nagy részét nem kénytelenek a szántást gátló szár hordására ráállítani, ehelyett gyors ütemben szállíthatják befelé a letört kukoricát, a felszedett cukorrépát. Ezek mellett az előnyök mellett ne feledjék szövetkezeteink vezetői, hogy a tépett és silózott szárral jelentős mennyiségű szalmát és szénát takaríthatnak meg a biztonságos takarmánybázis megteremtéséhez. Kukk Imre Tótkomlósi zöldség, gyümölcs az angyalföldi háziasszony kosarában egy mezőtúri szövetkezet. Egy éve a minisztérium tsz-mintaüzletté nyilvánította a Viharsarok Tsz elárusítóhelyét. TEHERGÉPKOCSIK hozzák naponta a friss árut Budapestre. Látogatásunk napján éppen öt teherautóval érkezett eladnjvaló. Mondják, előfordul, hogy több kocsit is küldenek Békésből. Paradicsom, hagyma, paprika — ez most a sláger. Eltevési szezonban nagy a keletje. A piacon tíz dolgozót foglalkoztatnak. Közülük ketten tsz-tagok. Szabó Vilmos, az üzletvezető is tagja a tsz-nek, s kezdettől fogva irányítja az elárusítóhelyet. — Jó a forgalmunk — mondja —, havonta átlagban 500 000— 1 000 000 forint. A tavalyi évi forI galmunk majd nyolcmillió forint volt. Ez nagyon jó szám, főleg, ha arra gondolunk, hogy a milliókat kis értékekből, 2—3 forintokból kell összerakni. — A vásárlók elégedettek a tsz áruival? — Ezt kérdezze meg inkább tőlük! Én csak azt mondhatom, nyolc év alatt mindössze egy panasz-bejegyzést tették, ezt is arról, hogy a terményhez nem adtak zacskót. Állandó vásárlóink vannak, angyalföldi háziasszonyok és még a közeli üzemek konyháira is kerül áruinkból. MEGKÉRDEZTEM egy fiatal- asszonyt, szokott-e ennél a pavilonnál vásárolni? — Majdnem mindennap. Az a jó, hogy este 6-ig tartanak nyitva, az Uj Életben s (Tudósítónktól) Várda! László műhelyvezető, a félautomata libatömő gép egyik konstruktőre. érőhiány —, s ott vannak a fiatalok is a nyári tanítási szünet diákjaival együtt, vagyis az Üj Élet Tsz egész mai nemzedéke. Nem titok: egy-két éven belül a megye leggazdagabb szövetkezetévé akarják sajátjukat fejleszteni. Az idén jelentős ütemű fejlődésre határozták el magukat. A tavalyi 14 millió forintos bevételt 26 millió forintra növelik. Termel- vényeiket az államnak adják el. AZ ÉLMUNKAS TÉRI piacon korszerű elárusítóhelyeivel, áru- választékával, s méreteivel egyaránt a tótkomlósi Viharsarok Tsz vezet. Nemcsak ezen a piacon, de Budapest bármely más vásár- csarnokában, piacán elvinné a pálmát. 1957 óta látja el gyümölccsel, zöldséggel, friss áruval az angyalföldieket a Békés megyei tsz. Akkor még asztalokon, szabadtéri pultokon árultak. A termelőszövetkezet később saját beruházásból építtetett elárusítóhelyeket, vásárolt gépeket, berendezéseket. Gondoskodtak dolgozóik szociális ellátásáról — öltözőt, hideg-melegvizes mosdót, a gépkocsivezetőknek négyágyas pihenőszobát építettek (ilyen létesítménye ezenkívül I udapesten egy vidéki elárusítónak sincs). Kihelyezett reszortokban, hét helyen kapható a tótkomlósi gyümölcs, zöldség, élő és vágott baromfi, hal tojás. A tsz- nek néhány más szövetkezet is „besegít”. Így küld árut a gyulavári Lenin Hagyatéka Tsz, a fü- zesgyarmati Vörös Csillag Tsz és ha munkából megyek haza, akkor is tudok friss vacsorához valót vinni. Mindennap, vasárnap is nyitva a piac. (Hétfőn van szünnap.) Éjjel hozzák az árut, s mire világosodik, kirakva, készenlétbe áll minden. Egész évben „üzemel” a tsz elárusítócsamoka. Itt hozzák forgalomba kora tavasszal a tsz új primőrtelepének első termékeit. Most alakítják ót a vágott baromfi részleget. Szeptember közepén már megnyitják a műkő- burkolattal, márványlapokkal újjávarázsolt boltot, A halüzletet zárva találjuk. —- Május 1-től szünetéi a halárusítás — tájékoztat a vezető. — Tavaly a tsz-nek befagyott öt vagon hala. Reméljük, még szeptemberben árulhatunk az új telepítésből. AZ ÉLŐ BAROMFIT is higiénikusan kezeljük. Beépített ketrecekben 1700 hetvendekás csirkét tudnak tárolni. A tiszta, gondozott csarnok és a kifogástalan áru méltán szerez jó hírnevet a tótkomlósiaknak Budapesten. (K. MJ Néhány évvel ezelőtt vizsgálta I Jövőre még tovább lépnek. A a párt orosházi végrehajtó bízott- libatartás jövedelmezőségében sága az Üj Élet Tsz vezetőségé- bíznak. Jelenleg 10 ezernél is több nek és gazdatársadalmának mun- Rajnai ludat tartanak, övék az kájót A gazdálkodásról akkor ki- ■ ország legnagyobb lúdtörzse. JöÓzv. Tóth B. Mihályné a gond jaira bízott libafalka egyik igen szép példányával. Varga Mihály, a szövetkezet elnöke. rül a tojásrakás, akkor még ennél iá többet. A libatömést gépesítették s a tovább tenyésztésre nem alkalmas egyedeket májlibónak hizlalva értékesítik. A próbavágások kiváló eredményt hoztak. A libák mája az országos átlagnál 50 százalékkal többnek és jobb minőségűnek bizonyult. Az eredmények méltán keltenek a tagokban reményeket. A szövetkezet kilábalt a néhány évvel ezelőtti kátyúból, mert új élet lett az Űj Élet-ben. Dupsi Károly Makó aranya az idén is bőven termett. Szivák Ilona gimnazista az exportra csomagolt hagymával. alakított összkép nem volt valami biztató: mérleghiány, alacsony jövedelem, laza termelési fegyelem.» vőre ez az egy tsz adja az ország jelenlegi libaállományának csaknem 20 százalékát, de ha jól sike. Akkoriban azt mondták az Üj Élet-ről, hogy megették a jövőjüket. Így teljesen újra kellett kezdeniük. És elkezdték. A termelés sok ágazatát kifejlesztették. Parabola-tükrök segítségével átalakított istállópadláson a csirkék és pulykák tízezreit nevelték. Nyárfaiskolát csináltak, kifejlesztették a kertészetet és a sertéstenyésztést. Apránként törlesztették tartozásaikat, s egy szép napon azzal léptek a közgyűlés elé, hogy a rendszeresen dolgozó nyugdíjasok állami járulékát ki kellene egészíteni. A tagság megszavazta a javaslatot és ma ez is egyik magyarázata annak, hogy a tsz- ben munkát vállalnak a nyugdíjasok — viszonylag nincs munka-
