Békés Megyei Népújság, 1964. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-13 / 189. szám
Mi augusztus 13. 3 Csütörtök Falusi észrevételek Paradicsomszüret A kondorosi Dolgozók Tsz-ben megkezdték a heterózis paradicsom szüretelését. A termés magjáért 750 ezer, a levéért pedig mintegy 40 ezer forint jövedelemre számítanak. Mikor képűnk készült, egy háromezer literes ciszterna paradicsomlevet készítettek elő a Békéscsabai Konzervgyárnak. nnO^WWWWVWVWWVWVWVWWNA« wwwvwwvwwwwvwwwww« wwwvwwyv Jól halad az aprómagvak betakarítása megyénkben A kenyérgabona learatása utáp a tsz-ekben az aprómagvak betakarításán van a sor. Megyénk termelőszövetkezetei közül jó néhány nagyobb mennyiségű aprómagot termel, hiszen a jó jövedelem ösztönzőleg hat. A Magtermeltető és Ellátó Vállalatnál kérésünkre elmondották, hegy az idén lényegesen jobb volt a tsz-ek aprómag termelése. Felismerték ennek jelentőségét és előnyét, s így a betakarítási munkát is jobban megszervezték, mint az előző években. Jobb minőségű árut adnak át, többet törődnek a tisztítással, a csépléssel, s időben fogtak hozzá a betakarításhoz. Az átvétel is jobb, folyamatosabb. A cséplés után azonnal megkezdték a szállítást. Megyénkben a borsó, bükköny, olajlen, salátamag betakarításában eddig már igen jó eredményeket értek el. A 2970 hold pan- nonbü'kkönyből 2440 holdról betakarították a termést, összesen 2204 mázsát. A tavaszi bükkönyből 380 holdról takarították be a termést augusztus 10-ig, a meglevő 955 holdból. Eddig 383 mázsát vettek át a vállalat dolgozói. Étkezési borsót eddig 30 200 mázsát szállítottak be megyénk termelőszövetkezetei és állami gazdaságai. A megyében az idén ösz- seesen 5640 holdon termeltek étkezési borsót. Ennek átvétele rövidesen befejeződik. Fajtaborsóból a 6421 holdon befejezték a cséplést. összesen 41 254 mázsa borsót vett át a vállalat. Megkezdték a salátamag aratását is. A megyében 449 holdon termeltek salátamagot, s eddig 116 holdról takarították be. Aratják az olajlent is. A 2333 holdból 1439 holdról aratták le és 918 termését csépelték el. Eddig 2212 mázsa magot vett át a vállalat. Megkezdték megyénkben a vöröshere és a maghozó lucerna aratását is, különösen a szarvasi járásban haladnak jól ezzel a munkával. Igen fontos ezeknél a növényeknél aiz aratás után a gyors csépié^ hogy minél kevesebb legyen a veszteség. Megyénkben a maghozó lucernából eddig 496 hold termését aratták le, a cséplést pedig a közeljövőben megkezdik, K. J. Az idén is üzemel a mezőgazdasági kiállítás baromfikombinátja Az elmúlt évben rendezett mezőgazdasági kiállítás látogatói bizonyára még emlékeznek az * ott bemutatott nagyüzemi csibenevelőre és tojóházra. Ez azóta is működik, s az idei kiállításon is látsőt hozzájárult ahhoz, hogy más vállalatnál magasabb beosztásba kerüljön! Mi ez, ha nem szemhu- nyás, megalkuvás? Ez a módszer merőben idegen a párttól. I^fásrészt arra hívta fel a fi* * gyeimet a végrehajtó bizottság, hogy nagyobb következetességre van szükség az alapszervezetekben a vezetők fegyelmi felelősségre vonásánál. Megtörtént, hogy egy éjjeliőrt három szál deszka eltulajdonításáért kizárták a pártból, ám nem háborgatták ugyanannál a vállalatnál azt a vezetőt, aki a vezetőség tud. tával<!) saját céljára lakására építési anyagot szállíttatott, sőt: csak hosszú „udvarlás” után fizette meg az anyag ellenértékét. Az ilyenfajta megkülönböztetés árt a pártnak, s talajt ad a felelőtlenségre hajlamosaknak. A következetesség hiányával egyébként máshol is lehet találkozni. Nem foglalkoznak kellően a pártszervezetek a fegyelmi bűn. tetősben részesítettekkel. Ügy kezelik őket, mint a párt számára elveszett embereket, függetlenül attól, hogy magatartásukkal és munkájukkal jóvátették vét. küket. Ez abból ered, hogy nem figyelik fejlődésében az embert. Ahol ezt teszik, ott rosszul értelmezik a fegyelmezés célját. Nem nevelnek, segítenek, hanem inkább kiközösítenek. Több törődéssel, több — egy- 1 más iránt érzett — felelősséggel csökkenteni lehetne az italozás, botrányokozás miatti párt- büntetések számát. Ezeknek az eseteknek a legtöbbször elejét lehet venni azzal, hogy nem nézik el az első „kilengést”, méltatlan cselekedetet, hanem szigorúan dorgálnak. Az emberi gyarlóságok sorozatos elnézéséből következik leginkább a botrány, a „nekem mindent szabad”, s végső soron egy ember züllése. A biblikus türelem, a közöny nem vezet jóra. A rágalmazás, intrika feszültséget teremt bármely kommunista kollektívában, rombolja az egységet. Csakis úgy lehet kivonni a „divatból”, ha szigorúan büntetik mindenütt elindítóit, terjesztőit. A végrehajtó bizottság jelezte még azt is, hogy minden kommunista kollektívában többet szükséges törődni a gazdasági szervező, nevelő munkával, ezen belül a terv-, a munka-, pénzügyi fegyelemmel, s a termelékenységgel. I^lindezek arra világítanak rá, 1 1 hogy van javítanivaló a pártfegyelmi munkában Békéscsabán is, de — mivel nemcsak itt fordulnak elő hasonló jelenségek — máshol is. Ha nincs is ok a vészharang kongatására, e mun. ka elhanyagolására sincs, hiszen a párt tekintélyéről, erősítéséről, tömegkapcsolatáról, a kommunisták neveléséről van szó. Pallag Róbert ható lesz, természetesen megújult és korszerűbb formában. A baromfinevelő érdekessége, hogy teljesen korszerűsített automata gépek állnak rendelkezésre és egy gombnyomásra megindul az etetés, itatás, szellőztetés. Négyezer-hatszáz tyúk és tízezer csirke gondozását mindössze négy ember látja el. Az elmúlt évben kiváló eredményeket értek el ebben az üzemben, s a legutóbbi szállításkor például a 64 napos húscsibéket adták át, amelyek elérték a 151 dekás súlyt. A tojástermelés a téli hónapokban is meghaladta a 60 százalékot. Az idei kiállításon bemutatják, miképpen kell intenzív tartási módszerrel, zárt tojóházak részére tojótyúkokat nevelni. Kétféle tartási módot mutatnak be a tojóházakban. Az egyik a mély almos, magyar rendszerű tartás, a másik az angol ketreces tyúktartés, melynek különlegessége az, hogy az előbbivel azonos nagyságú tojóházban csaknem kétszer annyi tyúkot tudnák elhelyezni, s egész éven át nevelni. Igen nagy előnye a férőhely gazdaságos kihasználása. A baromfinevelő üzem és a tojóház nagy érdeklődésre tarthat számot* Kartársnőm az első fél évben érkezett: falusi levelezésből sía- tiszrtikát készít. A beérkezett írósokait és a szóbeli jogtanács- kérést téma szerint csoportokba oszitja és a korábbi évek azonos kimutatásával veti egybe. Kutatja azokat az indítékokat, melyek tollat adtak a falusiak kezébe, hogy észrevételeiket, panaszaikat közöljék. A korábbi években — i'lyen tájban — legtöbben a szövetkezetiből kilépő szándékkal fordultak tanácsért szerkesztőségünkhöz. A panaszok mögött legtöbb esetben valamilyen személyes sérelem húzódott meg. Nem volt ritka az olyan érvelés sem, hogy gyengébb minőségű földiből került ki a háztáji kukorica, meg olyasmi is előfordult — talán ez volt a gyakoribb —, hogy a panaszt tevő és a szövetkezeti vezetők között a közös termesztés szervezésében olykor az egyéni érdek mellőzése miatt nézeteltérés alakult ki. Az idén érkezett panaszok más természetűek. Többségükben elsősorban szociális intézkedések kérését tartalmazzák, kisebb részük viszont továbbra is a termelés szervezésével kapcsolatos. Csupán ennek a két ténynek az alapján olyan következtetést vonhatunk le, hogy a falu népe, a termelőszövetkezetek gazdái egytre jobban beleilleszkednek a nagyüzemi gazdálkodásba. Falun is egyre jobban látják, csak a közös erőfeszítés hozza közelibb azokat a célokat, amelyeket néhány évvel ezelőtt maguk elé állítottak. A termelés szervezésében elsősorban azért tudtak a szövetkezetek előrébb lépni, mert legtöbb helyein szakképzett, a nagyüzemi gazdálkodás tudományában jártas embereket választottak a gazdaság élére, mert meghallgatják és valóra váltják a szakemberek tanácsát. Mindennek gyakorlati kivitelezésiét segíti az a sokszínű módszer, amely a termelés szervezésében az anyagi érdekeltséget a mai, igen magas színvonalig juttatta. Az elvet, hogy kiinék-kinek munkája szerint jusson a közös bevételből, az anyagi érdekeltség közbeiktatásával többségében mindenhol sikeresen oldják meg. Ez jórészt kellő magyarázatot ad a termelést és a jövedelem igazságosabb elosztását szóvá tevő panaszok statisztikai számának csökkenésére. Ez azonban távolról sem azt jelenti, hogy falun a termelés szervezésével kapcsolatos gondokat mindenhol sikeresen megoldották. Sok helyen bizony még gondot okoz, máshol finomításra szorul ez is, mag a premizálás módszere is. Ismét máshol a termeléssel kapcsolatos szociális intézkedések kerülnek mindjobban előtérbe. A nagyüzemek korszerű árutermelése elképzelhetetlen magas színvonalon gondolkodó err, berek nélkül. A falu népe elindult ezen az úton, s egyre többen ismerkednek meg a nagyüzem felszereléseivel és ezek kezelésével. Roppant erőfeszítés révén a géphez, a mezőgazdasági kemizálás tudományához értő szövetkezeti emberek ezrei nőttek fel néhány év alatt és még mindig csak keveser vannak. Ezek az emberek mialatt megbarátkoztak az új technikával, a környezet egy egész új nézőpontot alakított ki bennük saját életük kényelmesebbé tételére. Ma már nem ritka az olyan tartalmú levél, amelyben a traktoros a védőruhán túl a munka utáni tisztálkodás lehetőségeinek kialakítását sürgeti. A kulturált termelés szerves része a dolgozó emberről való gondoskodás, hiszen a tsz-ekben is minden az emberekért, a szövetkezet5 gazdák boldogulásáért történik. A panaszok, észrevételek tartalmi vonatkozásban két év alatt tehát jelentős változáson mentek át. A kilépési kérelmektől a szociális intézkedések kéréséig jutottak el faluin, más szóval a kifelé tekintgetéstöl a nagyüzemi gazdálkodás lényegének felismeréséig, és az ösz- szetartó szálak erősítéséig. Az eddig megtett útnak azonban még csak az elején járunk: többségében a munkaruhánál és a védőöltözetnól. A közeli években a termelés színvonalának növekedése révén a falu eljut majd arra a pontra, ahol közműveivel, igen választékos kereskedelmével és kulturális életével ma a város tart. A falusi észrevételek többse* ge — legalábbis amelyeket az elmúlt fél évben szerkesztőségünk is kapott — az igények ilyen irányát mutatják. Ebből máris levonható bizonyos következtetés: a jövőben egyre gyakoribb kérések hangzanak majd el kultúrházak bővítésére, felújítására, a berendezési tárgyak választékosabbá tételére, a termelés egyes központjaiban, kisebb egységeiben hideg és meleg vízzel ellátott fürdők, öltözők, korszerű üzemi étkezdék építésére, a közlekedés továbbfejlesztésére, bölcsődék, óvodák, gimnáziumok nyitására, újabb orvosi rendelők felállítására, s mindarra, amely révén a falu mai embere tovább tökéletesítheti felkészültségét a bonyolultabb termelési feladatok megoldására. Dupsi Károly Felemelték a juhbörök árát Az utóbbi években a hazai nyersgyapjas juhbőrfelhozatal igen jelentős mértékben visszaesett, mivel az élőgyapjú egységára lényegesen magasabb volt, mint az állatról lefejtett gyapjas juhbőré. Ezen aránytalanság következtében sokan, a juh levágása előtt vagy közvetlen utána, a bőrről a gyapjút lenyírták, s azt külön értékesítették, mert így lényegesen magasabb árbevételhez jutottak, mintha a bőrt gyapjasán adták volna el. Az illetékes hatóságok most a szőrmés juhbőr árát felemelték. Az eddigi elérhető 20—50 forintos árral szemben 80—140 forintnyi összeget kaphatnak a termelők egy darab gyapjas juhibőrért. Az állattenyésztők, az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek a juhbőmek gyapjasán történő értékesítésekor tehát jóval magasabb összeget kapnak, mint amit a gyapjúnak külön értékesítésével elérnének. Az új, felemelt árak augusztus 1-től érvényesek. Ezzel egyidejűleg egy leegyszerűsített minősítési szabályzat lépett életbe, mely az eddigi négy minőségi osztály helyett csupán két osztályba sorolja a gyapjas bőröket.
