Békés Megyei Népújság, 1964. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-12 / 188. szám
1964, augusztus 18. 3 Szerda Az ötszázadik mázsa uborka Az örménykúti Egyetértés Tsz 50 holdon termel az idén uborkáit a Kecskeméti Konzervgyárnak. Bár a kora nyári szárazság miatt nem a legbőségesebb a termés, mégis eddig 500 mázsát szállítottak el, A szállítást gondos válogatás előzi meg. Augusztus 20-án tartja jubileumi ünnepségét a békéscsabai Május 1 Tsz Tizenöt évvel ezelőtt alakult meg a békéscsabai Május 1 Termelőszövetkezet. Jubileumi ünnepségét augusztus 20-án tartja, a ligeti szabadtéri színpadon délelőtt fél 10 órai kezdettel. Az ünnepségen. Andó Pál, a Május 1 Tsz tíz évvel ezelőtt megválasztott elnöke emlékezik meg dolgozó népünk 15 évvel ezelőtt rögzített alkotmányáról, s ismerteti a szövetkezet fejlődését, másfél évtizedes eredményeit. Az ünnepi beszéd után megjutalmazzák a 'szövetkezet alapító tagjait és azokat a szövetkezeti gazdákat, akik legszorgalmasabban járultak hozzá az elért eredményekhez. Ezután a szabadtéri színpadon a Balassi Művelődési Otthon együttesei adnak kultúrműsort. Huszonhét ozer-hatszáz kiló selyemgubót gyűjtöttek be az idén megyénkben (Tudósítónktól) Megyénkben minden évben nagy jelentőséget tulajdonítanak a földművesszövetkezetek a selyemhernyó-tenyésztésnek. Az idén 48 községben 722 termelő foglalkozott tenyésztéssel. Összesen 1163 doboz petéből 24600 kilogramm gübót adtak át a termelők a megye nyolc begyűjtőhelyén. A békéscsabai központi begyűjtőből folyamatosan szállítják a gubót Tolna megyébe, a fonógyárba, ahol feldolgozásra kerül. Az ország selyemgubó-mennyiségének 10 százalékát a Békés megyei termelők adják. Kiemelkedő- eredményt értek el Békésen, Battonyám, Békéscsabán és Kondoroson a tenyésztők. Nemcsak mennyiségben, hanem minőségben is kifogástalan árut szállítanak. Békésen a tervezett 2100 kilogramm helyett 2540 kilogrammot szállítottak le. A békéscsabai tenyésztők a terv szerinti 2000 kilogrammal szemben 2590 kilót adtak át. (B. 1.) nál megállapították, hogy azokban a szövetkezetekben, ahol a múlt esztendőben Radosan, Ceresan és Germisan vegyszerekkel kezelték a vetőmagot, a kőüszög és az árpa fedett üszög-fertőzöttség minimálisra csökkent. Üzemre készek a csávázógépek Háromezer vagon vetőmagot csávázhatnak a növényvédő állomás felszerelésével a termelőszövetkezetek Néhány nappal ezelőtt befejezték 16 PC nagyüzemi csávázógép műszaki hibáinak megszüntetését a megyei növényvédő állomáson Tarhoson. Az említett gépekkel augusztus 20-a után a növényvédő állomás és a járási tanács mező- gazdasági osztályának ütemezése szerint indulnak el az őszi vetésű gabonafélék magvainak előkészítésére. A növényvédő állomás vezetősége két és fél-háromezer vagon gabonavetőmag csávázásá- ra számít. A közös gazdaságok vetésterületének 95 százalékába jutó őszi árpát és búzát nyújtott, illetve három műszakos üzemeléssel a PC csávázógépekkel elő tudják készíteni. Több termelőszövetkezet már írásban kereste fel a növényvédő állomást és kérte, hogy a nagyüzemi csávázógépeket kapják meg a munkák elvégzésére. A növényvédő állomás szakemberei évről évre megfigyeléseket végeznek. Az idei aratásA szövetkezetek épületes gépellátásának tapasztalatai írta: Csatári Béla, a megyei tanács vb-elnökhelyettese A mezőgazdaságban most legfontosabb feladat a termelési, áru- termelési tervek teljesítése, hogy ezáltal biztosítsuk a lakosság növekvő igényeinek kielégítését különböző mezőgazdasági eredetű élelmiszerrel. Feladatunk ezenkívül az is, hogy a népgazdaság ex- portterveánek teljesítéséhez minél kedvezőbb feltételeket teremtsünk és megfelelő népgazdasági, és üzemi tartalékokat biztosítsunk. Megyénk termelőszövetkezetei a mezőgazdaság szocialista átszervezése utáni években egészségesen felfelé ívelve fejlődnek. A második ötéves terv első három évét alapul véve — mely évekről nem mondható el, hogy kiválóak voltak — jelentős a fejlődés. A halmozatüan termelési érték egy kaitasztrális hold termelőszövetkezeti szántóra számítva — 1960. évhez viszonyítva — 1963 végéig 15 százalékkal nőtt. Az 1963. évi termelési érték majdnem elérte a kétmilliárd forintot. A felvásárlás — tanácsi szinten, 54 cikkre számítva — 1960-hoz képest 1963-ban 23,1 százalékkal növekedett. A megye az ország felvásárlási tervének 10,4 százalékát adja, 1,6 milliárd forintot meghaladja az éves felvásárlási érték. A termelőszövetkezetek álló- vagyon-állománya a második ötéves terv első három évében megkétszereződött, egy katasztrális hold szántóra számítva elérte a 4044 forintot, s ennek 60 százaléka saját forrású. 1963-ban az egy tagra jutó közösből származó személyes jövedelem 13 764 forint, 2705 forinttal több, mint 1962-ben. Az alapvető mutatókat egybevetve országosan a Békés megyei termelőszövetkezeték az 1962. évi 11. helyről, 1963-ban a 2. helyre kerültek. Mindezek ellenére még nagyon sok lehetőség van, amelyeknek kihasználásával gyorsabban előre lehet jutni. A beruházások, mint az állóalapok bővítésének és pótlásának helyes iránya, hasznosulása alapvetően elősegíti a termelés biztonságos növelését. A mezőgazdasági termelésnek nem egyszerűen az ismétléséről van szó, hanem bővített szocialista újratermelésről, ez viszont az állóeszközök szám szerinti és minőségi fejlesztésével lehetséges. Az elmúlt évek beruházásaira jellemző volt: a közös gazdaságok alapvető szükségletének kielégítése; biztosítani kellett a közösbe bevitt állatállomány elhelyezését; a nagy tömegű mezőgazda- sági munkák és szállítás gépesítését, stb. E célkitűzés minél teljeÉrdekes műszerek bemutatója az Országos Mezőgazdasági Kiállításon Az Országos Mezőgadasági Kiállításon külön pavilont állít fel az Országos Meteorológiai Intézet is. Ebben több különleges műszert láthat és ismerhet meg a közönség. Egyik ilyen érdekes műszer az elektromos távhőmérő. Központi helyen ellenőrizni lehet vele különböző helyiségek, raktárak hőmérsékletét. Speciális mérőfejjel ellátva, vízhőmérséklet távellenőrzésére is használható. Terményraktáraink, halastavaink és sok más gazdasági épüket hőmérsékletét a későbbi években távhőmérőkkel fogják ellenőrizni, ezt teszi lehetővé a mezőgazdaság gyors fejlődése. Nagy érdeklődésre tarthat számot a növényzettel borított felszínpárolgás útján történő vízveszteségnek meghatározására szolgáló műszer is. A közönség és a mezőgazdasági kiállítást látogató szakemberek ezekkel ismerkedhetnek meg. Ezenkívül sok más érdekes műszert láthatnak. sebb elérése végett a korlátozottan rendelkezésre álló anyagi, technikai és pénzeszközök mellett, a komplettség és korszerűség elé kellett helyezni az egyszerű, olcsó megoldásokat, mert így az átszervezés után több tsz-nek tudtunk segítséget adni. Ez az elv helyes; szükségszerű volt, mert a termer lőszövetkezetefk megszilárdítását szolgálta. Szükséges azonban tanulságként megállapítani, hogy a felépített gazdasági épületek egy része szétszórtan, nem a távlati fejlesztési terveknek megfelelően lett elhelyezve. A járulékos beruházások nem valósultak meg az alapberuházásokkal egyidőben, így a szarvas- marha- és sentésistállók 57 százalékában sem víz, sem villany nincs. Sok az elhullás, mert hidegek, huzatosak az istállók, annak ellenére, hogy az utóbbi két esztendőben mintegy 15—18 millió forintot fordítottunk épületek korszerűsítésére. A növénytermesztés és a szállítás gépesítése nagyjából megoldottnak tekinthető, egy traktoregységre 117 katasztrális hold szántó jut. De megoldatlan a munkagépekkel és pótkocsikkal való ellátás. A termelőszövetkezeti saját gépeket alapul véve 100 darab univerzális traktorra 52 vetőgép, 33 függesztett kultivátor, 32 mű- trágyasaóró, 20 rendsodró és 27 járvasdlózó gép jut. Rendkívül lassú a mezőgazdasági pótkocsik leszállítása. Például az ez évre tervezett 521-ből csak 150 érkezett meg. Jelentős segítség az, hogy ebben az évben terven felül mintegy 16 millió forint hitelt kaptak a termelőszövetkezetek munkagépek vásárlására. Nincs minden állatférőhely a rendeltetésének megfelelően kihasználva, ez egyrészt összefügg azzal, hogy a meglévő növénytermelési vetésszerkezet mellett nem tudják biztosítani a termelőszövetkezetek a szükséges abrakta- karmány-fedezetet. Mindezek után felmerül, hogy milyen elvet és gyakorlatot kövessünk a beruházások odaítélésekor? Először is figyelembe kell venni, hogy még mindig jó néhány olyan termelőszövetkezet van, ahol a legszükségesebb alap- beruházásokat kell biztosítani, másrészt korszerűsíteni a meglévő épületeket. Az alapberuházásokat csak a távlati települési tervek szerint lehet megvalósítani, figyelembe véve a kisebb termelőszövetkezetek sorra kerülő egyesítését. Ennek a feltétele biztosított, a települési tervek több mint 90 százaléka már elkészült. Az alapberuházásokhoz biztosítani kell a járulékos beruházást és a korszerű technológiát. Megyénkben törekszünk a beruházások koncentrálására. Erre jó példa a kunágotai tsz-közi ser- téshizlalás, Mezőberény, Dévavá- nya területén értékhatáron felüli beruházással öntözőfürtök kialakítása, Békéscsabán és Tótkomlóson egy-egy 40 ezer férőhelyes tojóház építése, stb. Az így befektetett anyagi és pénzeszközök sokkal hatékonyabbak. A gyengébb adottságú gyomai, szeghalmi, sarkadi járások termelőszövetkezeteit fokozottabban segítjük, hogy felzárkózzanak a jobb adottságúakhoz. A beruházási irányelvek mellett nagyon határozottan előtért, kerül az építési beruházások előkészítése. Jelentős előrelépés az hogy az eddigi éves tervek helyet; két évre tervezünk, amely az előrelátást és a biztonságot seg;; élő. Meg kell azonban mondr hogy még sok a gond. Azért, me az anyagellátás nehézségei nem csökkennek, hanem növekszenek. Hol tégla, hol cement hiányzik vagy ha készek a falak, nincs te tőfedő anyag. Tekintve, hogy i kivitelező kapacitás kevésnek bizonyul, átmenetileg a termelőszö- veikezeti ópítőbrigádokat jobbár fél kellene szerelni a szükséges eszközökkel. A megyében termelő szövetkezeti építőbrigádokba n 14'00-an dolgoznak. A múlt évben az egy főre eső termelési értél 55 ezer forint volt. A feltételek biztosításával elérhető lenne 65— 70 ezer forint egy főre eső termelési érték. Különböző okok miatt a kivitelezés elhúzódik, s az objektum nem tervszerűen lép a termelésbe, ebből sok kiesés származik üze- mileg és népgazdaságilag is. A termelésbe való terv szerinti belépésnek gátló tényezője, hogy e> kivitelezési szerződést a vállalatok csak adaptált költségvetés alapján kötik meg, tehát az anyagot csak utána rendelhetik, holott az adaptálással az anyagszükséglet nem változik. A helyi anyagok felhasználás; a termelőszövetkezetekben nine; biztosítva, tekintve, hogy a rég' anyagok felhasználásához bizonyos új, közpxaiti gazdálkodás alá vont anyagra is szükség volna, amellyél a megye nem rendelkezik. Helyes volna, ha az FM illetékesei megfelelő anyagi alapot biztosítanának e kérdés megoldásához. A növénytermesztés és betakarítás gépesítése egyre jobban előtérbe kerül. Ez szükségszerű is. A termelőszövetkezetekben 1960-ban 29 százalékot, 1963-ban 37 százalékot tett ki a 60 óven felüliek aránya. Ma már a tavaszi növényvédelem, talajeüőkészítés, vetés, növényápolás, iuceroabetaka- rítás, stb. nem okoz különösebb gondot, esetleg a szükséges gépek számát kell tovább növelni. A nyári betakarítási munkák azonban nem egészen megoldottak. A megye gabonakombájn-park jártak 46 százaléka régi AC, ACD típusú, s ezek teljesítőkópiessége, üzembiztonsága nem kielégítő. A kombájnnal való betakarítás alapos szervezettséget igények Nem lehet ma már a régi, rozoga cséplőgépekre alapozni a gabonatisztítást, korszerű szérűk és tisztítógépek szükségesek. A kombájnszalma tarlóról való késői lehúzása kárt okoz. A szalmalehúzó szerkezetek száma kevés is, korszerűtlen is. Szükséges, hogy modern, nagy teljesítményű szalmabálázó gépiek biztosítsák a tarlók gyors szabaddá tételét. A fedett szérű is nagyon fontos feltétele a komplex kombájnmunkának. Az őszi betakarítás gépesítése is megoldatlan még. A munkák többségét kézi erővel kell végezni. Ez nem tartható sokáig. A csőtöiő, a kukoricaszem-szárító, a szárvágó-silózó, a cukorrépa-kombájn, és a cirokbetakarító gép közvetlen szükségletté vált. Ezek mielőbbi megoldásával gyorsabbá, biztonságosabbá tehetnénk az őszi mezőgazdasági munkákat.
