Békés Megyei Népújság, 1964. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-11 / 187. szám
1964. augusztus 11.' 4 Kedd :k Napirenden az építőipar munkája A februári párthatározat hosszú időre megszabta az építőipar feladatait. A határozat az eddig elért eredmények elismerése mellett részletesen elemezte azokat a körülményeket, okokat, amelyek gyakran még gátolják e fontos iparág további fejlődését. Ezzel idejekorán, az év elején segítette a munka jobb megszervezését, a korszerűbb építési módok és technológiák merészebb alkalmazását. Az építőipar feladatai talán sohasem voltak olyan nagyok, mint az idén. Sok múlik azon, hogyan Az első fél év A vállalat idei építési szerelési terve 285 millió forintot tesz ki, 44 millió forinttal haladja meg a tavaly elért teljesítést. Az év elején a kedvezőtlen időjárás hátráltatta a termelést. Ez a tervtelje- sítésen is lemérhető, ugyanis az első fél évet mintegy négymillió forint lemaradással zárták. Ha azonban az idén az első fél évben elért eredményt összehasonlítjuk a tavalyival, akkor az derül ki, hogy az akkori teljesítést 28 millió forinttal felülmúlták. Biztató az is, hogy míg tavaly az első fél évben az éves tervből csak 31 százalékot teljesítettek, az idén 42 százalékot így, amint azt a nagyaktíva-ér- tekezleten megállapították: megvan a reális alap az éves terv teljesítéséhez. Természetesen csak akkor, ha az eddig szerzett tapasztalatok alapján a különféle intézkedések sem váratnak magukra. A lemaradás fő oka ugyanis, hogy a vállalat nem teljesítette a meghatározott termelékenységi szintet. A 97 százalékos tervteljesítést 101 százalékos létszámmal érték el. S hogy így történt, annak is megvannak a maga okai. A fizikai állományú dolgozók egy része nem vett részt a közvetlen terHogyan halad at előírásainak A vállalat intézkedési terve rögzíti azt a programot, amelynek megvalósítása az idén a vállalat kollektívájára hárul. A tervszámok teljesítésén belül — amint az intézkedési terv előírja — a legfontosabb feladatot az egyes beruházási objektumok határidőre való elkészítése és üzemeltetésre való átadása képezi. t Ennek elősegítésére az intézkedési terv azt is megjelöli, hogy mindez miképpen érhető el. Legfontosabb ezek közül a belső tartalékok feltárása, a koordináció és munkaszervezés tökéletesítése, a műszaki színvonal emelése, valamint a rendelkezésre álló létszám és eszközök hatékonyabb felhasználása. Az első fél évben, amint azt a^ terv teljesítés bői látni, nem sikerült mindenben követni az intézkedési terv célkitűzéseit. Ennek ellenére megkülönböztetett gondot fordítottak a kiemelt építkezésekre. A vállalat május elsejére teljesítette az Orosházi Üveggyár építkezésének átadási programját. A Békéscsabai Konzervgyárnál május 31-ig biztosították a borsószezon megkezdéséhez szükséges létesítményeket. Szakipari kapacitás hiánya, továbbá alvállalkozói munkák lemaradása miatt azonban a raktárt, valamint a tanktároló épületeket a vállalat nem tudta JÚn. 30-ig átadni. A szintén kihaladnak a fontos beruházások megvalósításával, milyen ütemben épülnek a lakások, iskolák, termelőszövetkezeti épületek, sikerül-e határidőre elkészülni az esedékes létesítményekkel. Ezekről a kérdésekről tanácskoztak nagyaktíva-értekezleten az ÉM Békés megyei Állami Építőipari Vállalatnál, amikor a párt- határozat szellemében, az idei intézkedési terv eddigi tapasztalatainak tükrében értékelték az első félévi tervteljesítést, megvitatták a második félévi feladatokat. tapasztalatai melőmunkában, olyan munkakört látott el, (anyagkezelő, takarító, udvaros stb). olykor feleslegesen, ami csökkentette az egy főre eső termelési értéket. Ugyancsak rontották ezt a tényezőt a garanciális munkák, a minőségileg hiányos dolgok helyreállítása. Tetézte ezt még a helytelen technológiai sorrendből, gondatlanságból előadódott utólagos javítások száma, a gondatlan műszaki irányítás következtében előadódott többletmunka, a veszteségidő kedvezőtlen alakulása, valamint a gépek elégtelen kihasználása. A gépkihasználás aránya a tavalyi bázisidőszak 52,7 százalékáról az idén a hasonló időszakban 49 százalékra csökkent. A sok kicsi sokra megy, s mindezek káros következménye a négymillió forintos tervlemaradás. A számítások szerint, ha ezeknek a hibáknak csak egy részét is sikerült volna lefaragni, a vállalat teljesíthette volna első félévi tervét. A gátló tényezők feltárása mindenesetre azt eredményezte, hogy a szükséges intézkedéseket most már a tervlemaradás tapasztalatai alapján sürgősen megteszik. intézkedési terv végrehajtása ? emelt, orosházi 600 vagonos tárház építkezésén az első fél évben elérték a szükséges készültségi fokot. Nagy feladat hárul a vállalatra a lakások építésében. Az idén, június 30-ig 130 lakás átadásával eleget tettek a fél évre esedékes lakásépítési programnak. A lakások zömének átadása a második fél évre esik, ezen belül is a harmadik negyedévre. Az idién 455 lakást építenek, ebből 196-ot a harmadik, 129-et a negyedik negyedévben kell a lakók rendelkezésére bocsátani. Békéscsabán, a vásártéren — bér nem kis erőfeszítések árán — úgy vélik, sikerül a harmadik negyedévre esedékes lakásokat átadni. Orosházán azonban csak a legnagyobb erőfeszítések után készülhet el a 39 lakás, amelynek építésével eléggé elmaradtak. Kétségtelen, a harmadik negyedév állítja a legnehezebb feladatok élé a vállalat dolgozóit, hiszen a lakásátadások mellett az iskolaépítési program teljesítése is sürget.' Nemhiába hangsúlyozták a tanácskozás részvevői a folyamatos termelés-szervezés fejlesztésének fontosságát, valamint azt, hogy ahol csak mód van rá, be kell vezetni a több műszakos termelést, amivel a gépek kihasználása is .kedvezőbben alakulhat. A folyamatos termelésszervezés előírásainak be nem tartása felborítja a gyári szalaghoz hasonlítható építkezési módot, ez viszont kedvezőtlenül hat a lakásépítkezés ütemére. A téliesítés időbeni és jó megszervezése • •• rr r m a jovo evw. tervteljesítés alapja Naptár szerint ugyan még nyár van, az építőiparban azonban már mind gyakrabban szó esik a téli- esítésről. Nemcsak beszélgetnek róla, hanem felmérés is készült már a téliesíthető építkezésekről. A téli munkaalkalom megteremtése csak a szükséges feltételek biztosításával érhető el. Legfontosabbnak a helyes szemlélet kialakítását tartják. Vagyis- azt, hogy már a felvonulásnál úgy szervezzék meg az építkezéseket, hogy a közlekedő utakkal, a vízelvezetéssel, a habarcstelepek kialakításával, a helyes anyagtárolással, az épületek szükséges készültségi fokának elérésével az építkezés minden tekintetben alkalmas legyen a télj munkavégzéshez. Sok függ attól, hogyan sikerül a téliesítés. Ha jól, akkor nemcsak a terv teljesítéséhez járul hozzá, hanem — és ez sem mellékes szempont — munkaalkalmat teremt ebben az időszakban is, ezzel pedig a jövő évi tervteljesités alapját is megveti. Az építőiparban a téliesítés jó előkészítésével mindinkább eltűnőben van az iparág idényjellege. Jól szemlélteti ezt az az elhatározás, mely szerint a vállalat építési szerelési dolgozóinak a téli időben mintegy 80 százalékát kívánják munkával ellátni. Ennyi munkást csakis jól előkészített és szervezett teljesítés esetén foglalkoztathatnak. A nagyaktíva-értekealet alapján a vállalat valamennyi munkahelyén termelési tanácskozásokon tárgyalják meg az első fél év tapasztalatait és a második fél év feladatait. Lesz miről beszélgetni, mert a termelésben a múlt évi bázisidőszaknál jóval nagyobb építési és szerelési teljesítmény ellenére is vannak még olyan hátráltató körülmények, amilyenekről már szó esett. Az elhárításukra fordított energia nemcsak a második félévi terv eredményes teljesítéséhez, az első félévi lemaradás törlesztéséhez járulhat hozzá, hanem elősegítheti a jövő évi terv megalapozását is. P. P. Még az idén elkészül a Kaszaper—Csanádapáca közötti útszakasz A Hódmezővásárhelyi Közúti Üzemi Vállalat orosházi főépítésvezetősége a napokban adja át a forgalomnak a Kaszaper—Mező- kovácsháza közötti útszakaszról épült — nagybánhegyesi bekötő utat. A második fél évben Orosházán befejeződik több utca és járda építése, valamint az Orosháza—Tótkomlós közötti út bitumenes hengerlése. Erre jövőre kerül záróréteg. Véglegesen elkészül a Kaszaper—Csanádapáca közötti útszakasz, a tótkomlós! átkelési szakaszon pedig az alépítmény. Mezőhegyesen egymillió forintos költséggel aszfaltburkolatú út épül. Kijelölt munka a kondorosi Lenin Tsz bekötő útja is. A rohamok egyre gyakrabban jelentkeztek. Hol a lépcsőházban, hol a munkahelyén esett össze és sebesítette meg magát. Rehó István tanácsi vállalati dolgozó gyógyíthatatlannak hitt epilepsziában szenvedett. Az utóbbi hónapokban szinte naponként voltak rohamai. Az orvosok véleménye az volt, hogy csak agyműtét segítene, viszont annak sikere bizonytalan, esetleg béna marad. Rehó István meg akart gyógyulni. Mint mondotta, ő gondoskodik egész családjáról. Édesapja beteg, édesanyja úgyszintén, kiskorú húga van, aki még iskolába jár, tehát nagy szüksége van rá a családnak. . Valahol az hallotta, hogy Svédországban sikeres agyműtéteket hajtottak végre epilepsziás betegeken. Levelet írt a műtéteket végző professzornak. Részletesen megírta betegsége körülményeit, helyzetét. „A műtétet ingyenesen vállalom — hangzott a hamarosan megérkezett válasz — viszont az útiköltséget és a kórházi ápolási költséget meg kell fizetnie.” A kérdés most már az volt, hogyan lehetne az utazáshoz és a kórházi kezeléshez szükséges tetemes összeget — több mint 20 ezer forintot — előteremteni? Rehó Istvánnak segített a társadalom. Az utazás költségét a SZOT vállalta, az ápolási költségekhez pedig hozzájárult a Vöröskereszt, a helyiipari szakszervezet és a vállalata. Munkatársai több mint kétezer forintot adtak össze számára. Két^ hét alatt együtt volt a pénz. Az útlevélre sem kellett sokáig várnia; a Belügyminisztérium útlevélosztálya soron kívül kiadta, a Nemzeti Bank pedig egy nap alatt biztosította a szükséges valutát. Remények és kétségeik között került sor a nagy útra: vajon sikerül-e az operáció? S Rehó István újra itthon van, egészségesen, kicsit még fáradtan, de túláradó boldogságban. A többit már tőle tudjuk. Svédországban várták. A kórházban is és azok is, akik tudtak érkezéséről. Szeretettel fogadták a követségen. Idegenbe szakadt honfitársaink felajánlották segítségüket, hogy a kezelési költségből ne kelljen feleslegesen költenie. A műtét előtt meghívták egy-két napra s gondoskodtak teljes ellátásáról, a műtét után pedig mindennap meglátogatták, gyakran többen is. Szekrényén mindig friss virág állt a vázában, látogatói ajándékokkal kedveskedtek neki. S gyógyulása mellett legszebb és legmaradóbb emléke: az emberi segítségnek és összefogásnak ez a nagyszerű megnyilvánulása. Nótári Sándor Emberi akarat — emberi segítség Épül a fedett uszoda Gyulán. (Fotó: Demény) DOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO Tizenötezren tekintették meg a kisipari szövetkezetek termékbemutatóját A Békés megyei KISZÖV Békéscsabán megtartott termékbemutatóján a megye 27 kisipari termelőszövetkezete több száz áruit állított ki. A nagyszerű rendezvényt csaknem 15 ezren tekintették meg. Legnagyobb érdeklődés az Orosházi Vas- és Fémipari Ktsz vákuumformázó gépe iránt mutatkozott, amit működés közben is láthatott a "közönség. Igen szépék voltak a cipők, a hordozható csempekály- hák, a bútorok és más áruk is. Ez utóbbiakból néhányat a helyszínen megvásároltak és többet megrendelitek. Sok külföldi vendége is volt a termékbemutatónak: lengyelek, csehek, németek és franciák, akik ugyancsak elismeréssel nyilatkoztak a látottakról. A kiállítóhelyiségek szűkek voltak, ezért a szövetkezetek a tervezett árunak csak egy részét tudták elhozni Békéscsabára. De ez a termékbemutató is jó módja volt a szövetkezeti ipar megismertetésének, népszerűsítésé- 'nek.
