Békés Megyei Népújság, 1964. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-01 / 179. szám
1964. augusztus 1. Szombat Miért halad vontatottan Gyulán a tanácsi bölcsőde bővítése? Dr. Gyenge István főorvost, a Gyulai Városi Tanács egészség- ügyi osztályának vezetőjét kerestük fel, mondja el, miért szakad meg á tanácsi bölcsőde bővítési, felújítási munkáinak folytonossága. — Az elkészült terveket tanulmányozva- abban a szerencsés helyzetben éreztük magunkat, hogy rövid időn belül korszerűen felszerelt, a higiénia követelményeinek megfelelő bölcsődét nyithatunk meg még a nyár folyamán. Eddig a tanácsháza főbejáratán hozták be gyermekeiket bölcsődénkbe a szülők reggelenként. Ez nem volt megnyugtató, hiszen, főleg a reggeli órákban, igen nagy a közúti forgalom a tanácsháza előtt. A közelmúltban azonban egy nagyon egészséges ötlet látott napvilágot: a kis forgalmú, a tanács épülettömbje mögötti Munkácsy utcai részen ingatlant vásárolt meg a városi tanács. Itt képezik ki .az új bejáratot. — Különböző határidőkről hallottunk már a bölcsőde megnyitását illetően. Mégis, mi az oka annak, hogy például a januárra tervezett épületrész csak most egy hónapja került a bölcsődések birtokába, s a nyár közepére tervezett teljes átadás legfeljebb csak késő ősszel valósulhat meg? Ennek talán anyagi okai vannak? — Anyagi vonatkozású gondjaink nincsenek. A megyei tanács és az Egészségügyi Minisztérium támogatása, s a mi szerény községfejlesztési alapunkkal együtt, több mint egymillió forint áll készen arra, hogy városunk gyermekeinek szülei minél előbb, s minél zavartalanabból dolgozhassanak munkahelyükön, mert gyermekük bölcsődénkben van. Más itt az alapvető hiba. Az építkezési, bővítési munkálatokat a városi' tanács kivitelező részlege végzi... — Talán nem elég szorgalmasak? — Szorgalmasak ők, de építési anyag nélkül nem lehet falakat húzni, sem festeni... Titz Józsefet, a kivitelező részleg vezetőjét kerestük meg, nyilatkozzék, mi az oka annak, hogy nem kapnak anyagot. — Kérem, mi a levegőben lebegünk. Sokszor úgy érezzük, senkihez sem tartozunk. S onnan, szerzünk anyagot, ahol megszánnak bennünket vagy kimaradt anyaggal rendelkeznek. Idegölő, hogy néha még alkalmi gépkocsival is szaladgálunk Pestre, Szegedre —anyagért —, kölcsön kérünk az elfekvő készletekből. Például, hogy ne mondjak mást: végre megjöttek a gömbvasak, de most meg cementet nem tudunk szerezni. — Ha nagy áldozatok árán is, de el fog készülni őszre a bölcsőde, és jogos tulajdonosai átvehetik... Hány gyermek számára tud otthont és gondos ellátást adni az intézmény? — Nyolcvan gyermek befogadására lesz alkalmas. Azonban a távolabbi terveket tekintve szükséges, hogy legalább ‘140-es létszám befogadására bővítsük a tanács bölcsődéjét. — Hogyan tudják ezt megoldani? — Űjabb ingatlanok vásárlásával talán egyszer eljutunk oda, hogyha 150 gyermek felvételét kérik, 160-nak is tudunk bölcsődei ellátást biztosítani... WJt __ Orsvezetőképző tábor Mezőhegyesen Augusztus 2-től 12-ig a mezőkovácsházi, az orosházi és a szeghalmi járás őrsvezetőinek részvételével továbbképző tanfolyamot rendeznek Mezőhegyesen. Orosházáról és a járásból összesen mintegy kilencven pajtás vesz részt, ebből tizenkét fő mint középiskolás ifjúsági és rajvezető tevékenykedik a csapatoknál. A tanfolyam hallgatói az elméleti oktatás keretében megismerkednek az úttörőélet további feladataival, s -a tanulás mellett bőven jut majd idő szórakozásra, játékra is. «WWW. „..„Cl FVl/WKvRU>6 Sodrásban Cj magyar film, a Kariovi Vary-i fesztiválon is sikert aratott. (A mezőmegyeri Szabadság mozi vetiti augusztus 1-től 2-ig.) MSZBT-képkiállítás nyílt július 31-én a csabai forgácsolóban Békéscsabán, a Szerszám és Gépelemgyárak Forgácsoló Szerszám- gyárában a Magyar—Szovjet Baráti Társaság munkásságát sokan követik figyelemmel, hiszen nem akad olyan, aki ne kísérné rokon- szenwel a társaságnak a magyar és a szovjet nép közti kapcsolat elmélyítését célzó törekvéseit. Ráadásul nem egy dolgozó van, aki járt már a Szovjetunióban és közvetlen élmények kötik őt a testvéri országhoz és népéhez. Ilyen körülmények közt érthető az a spontán érdeklődés, mely ebben az üzemben az MSZBT minden megmozdulását követi. Most is örömmel vették a hírt, hogy július 31-én, pénteken egy, a Szovjetunióval kapcsolatos kiállítás megnyitására került sor. Az Űt a csillagok felé című kép- kiállításról van szó, melyet először a békéscsabai fűtőház dolgozói láthattak néhány hétig, tőlük — miként azt annak idején lapunkban írtuk — a’ gyulai állomás várótermébe került, ahol a vasúti dolgozók és az utasok százai tekintették meg. A forgécso- lógyári kiállítást a vállalat igazgatója, Bakó Ignác nyitotta meg. Beszédében ismertette a Szovjetuniónak az űrkutatásban eddig elért eredményeit. — h — Megyénk KISZ’-fiataljai csoportosan is látogatják a mezőgazdasági kiállítást A KISZ Békés megyei Végrehajtó Bizottsága az idei mezőgazdasági kiállításra a termelőszövetkezetekben, az állami gazdaságokban és a gépállomásokon dolgozó fiatalok részvételével két turnusban — szeptember 10, 11, 12, valamint szeptember 15, 16, 17 — háromnapos látogatást szervez. A tervek szerint azok a fiaAUGUSZTUS 1. Békési Bástya: Már nem olyan időket élünk. Békéscsabai Brigád: Nincs többé válás. Békéscsabai Szabadság: A törvény bal keze. Békéscsabai Terv: 2x2 néha 5. Gyomai Szabadság: Hogyan lettem vezérigazgató? Gyulai Erkel: Gól, büntetésből. Gyulai Petőfi: Majdnem baleset. Mezőkovácsházi Vörös Október: A pénzcsináló. Orosházi Béke: Nincs többé válás. Orosházi Partizán: A párduc. Sarkad! Petőfi: Oly közel az éghez. Szeghalmi Ady: Sodrásban. talok vesznek részt ezen, akik a termelésben élenjárnak. A fiatalok részére gazdag programot állítanak össze. Az első napon megtekintik a mezőgazda- sági kiállításit, este pedig a Fővárosi Nagycirkuszba mennek. A második nap megismerkednek Budapest nevezetességeivel, délután hajóval Visegrádra utaznak. Az utolsó napon meglátogatják a visegrádi várat és a Salamon-tor- nyot, majd visszaindulnak a fővárosba. A tv műsora AUGUSZTUS 1-ÉN, SZOMBATON 16.25 Bp. Honvéd—Győr, bajnoki labdarúgó-mérkőzés közvetítése. 18.28 Hírek. 18.35 Szombat esti ultiparti. 18.55 Napló. Az 1944-es varsói felkelés. 18.00 Mátra. A tv dokumentumfilmje. 19.30 Tv-híradó. 19.45 Hétről hétre. 19.55 Tánevizsga. 20.55 A nagy alkotó. Magyarul beszélő olasz film. Kb. 22.35 Tv-híradó 2. kiadása. * wvvvvvvwv> 5Í03 ÚJ FELTÉTELEK A TELEVÍZIÓVASARLASNALU! OTF-HITELAKCIÖBAN: CARMEN K É K E S ALBA REGIA 1000,— Ft előleg BUDA’PEST KIFIZETÉSÉVEL, 18 HAVI RÉSZLETRE!!! 500,— Ft előleg 250 Valamennyiünket helytelenül nevelnek gyermekkorunkban. Bár meg kell mondanom, nem mindenkit és nem mindig. De lám, az életben előfordulnak olyan dolgok, amelyek az embert alapjaiban megrendítik és máris felmerül a kérdés: vajon a rossz nevelés következménye vagy az lenne a pillanatnyi életigazság? Emlékszem például, hogy mint minden előkelő családban, kisfiú koromban százszor is megpróbáltam megka. parintani egy fokhagymát, s legalább kétszer ennyi alkalommal utasítottak vissza. Azt mondták, hogy fokhagymát enni szégyen, hogy azt csak a közönséges emberek eszik és már mesz- sziről fokhagyma szagú, ak. Most aztán joggal mondhatom: „Ej, ej, hiszen nem is volt nekem gyermekkorom'.” Pedig valahányszor a fokhagymára gondoltam, összefutott a nyál a számban. Egyszer azon. ban, gimnazista koromban sikerült néhány gerezd fokhagymát szerez-. Óda a fokhagymához írta: Predrag Babies nem. Kaptam is olyan verést... Ahelyett, hogy finom úrigyerekekkel barátkoztam volna, a zongoraóráról kiszöktem a külvárosba és fokhagyma szagú gyerekekkel játszottam. Nagyon szerettem őket. Szinte elfogott a vágy, hogy beléjük harapjak. Otthon sohasem bo- csájtották meg, hogy kül. városi gyerekekhez vonzódom. Amikor felnőttem, kitagadtak. Most már nem voltam előkelő család tagja. Rossz jövőt jósoltak nekem. Előkelő családom ma már nem létezik. De nekem sem lett rossz sorsom, pedig még az irodában is ettem fokhagymát. Mire megférfiasod- tam, beláttam, hogy nem lehet állandóan fokhagymát enni és bűzleni, s ezért csak esténként fogyasztottam. Egy szép napon egyik barátom keresett fel bizalmas közléssel. El. mondta, hogy beleszeretett egy édes, gyönyörű kislányba, meg azt is, hogy jól szituált... Az utóbbi valahogy sértette a fülemet. Érdé. kelt azonban, hogyan sikerült megtudni egy lányról, akit még alig ismert, hogy „jól szitu- óit”? A válaszra nem kellett sokáig várnom. Barátom szinte mámorosán írta le alakját, okos homlokát és gyöngyfogait. A szájából pedig — mint mondotta — fokhagymaillat árad. — Te nem is tudod, hogy egy kiló fokhagyma többe kerül egy kiló déligyümölcsnél, téli sző. lőnél, sült csirkénél! Nem, ez. sohasem jutott eszembe. De eszembe jutott valami más: — Hogyan változik idővel a mérce és a vélemény. Valamikor kő. zönségesnek tartották a fokhagymát és szagát. Most meg azt magyarázzák, hogy nem juthat hozzá bárki. Még közepes átlagfizetésűek sem. Valóban, ez sohasem jutott eszembe! Legfőbb ideje, hogy megnősüljek. Erre már régebben is gondolnom kellett volna, de hát még nincs elveszve minden. Vacsora helyett reggelire kezdtem enni a fok- hagymát. Olykor még tejeskávé után is. Meg aztán, az irodába is viszek uzsonnára két-há- rom fokhagymát. A si. kér természetesen nem maradt el. Mira elvtársnő a bérelszámolásból többször odajött hozzám. Minden különösebb ok nélkül. Ö tudja, menynyi a fizetésem és ezért előtte nem játszhatom meg a nagyfiút. Azt azonban nem hiszi el, hogy csak fizetésem van. Csak mintegy mellékesen megkérdezte, hogy maszekolok-e. Nem válaszoltam, vagyis nem mondtam semmi határozottat, csak kihúztam az asztalfiókomat. Egy egész és egy megkezdett fej fokhagyma volt benne... És — minden olyan gyorsan ment... (Ford.: Péter Zsuzsa)
