Békés Megyei Népújság, 1964. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-23 / 197. szám
1861. augusztus 23, 6 Vasárnap CSALÁD-OTTHON * WWSAAAA. Híradás az őszi—téli divatról Még javában tart a nyár, de már megkezdődött a nagy őszi— téli divatbemutatóik sorozata. A bemutatott modellek tanúsága szerint az 1864. évi őszi—téli divat tervezőinek az a törekvésük, hogy, minden alkalomra túlzásoktól mentes, egyszerű, elegáns és nagyon nőies hatású ruhákat, kosztümöket és kabátokat készítsenek. A téli- és átmeneti kábátok vonala kissé bővebb, de egyenes sziluettet mutat. A gallérok kissé megnagyobbodtak — s az újjafcnál nagy divat a ragián. A legtöbb kabáton a kabát színétől elütő — világoshoz sötét, sötéthez világos — gallért és ugyanolyan színű kalapot, kucsmát vagy sapkát viseltek a mane- kenék. Különöse« szépek , voltaic az Import teddyből készült télikabáÉrdekes megoldású alkalmi kabát. A kalapot ékszer díszíti. A modell a szeptemberi londoni divatbemutatóra készült. tok. Ä kabátok anyaga bűddé, velúr, fésűsszövet* gyapjú vagy mohair. A ruhák vonala enyhén karcsúsított, a fazonok egyszerűek. Az új szabásvonalat a csípővonaltól felszaladó, különlegesen újszerű mel Ivarrással adják meg. Az övék egészen keskenyek. A ruhákon sok a díszítés, a legtöbb manöken művirágot és divaték- szent viselt a _ hangsúlyozottan egyszerű szabású ruhákon és kosztümökön. Mivel téli kosztümök iránt tavaly sem mutatkozott különösebb érdeklődés, a hangsúly az idén is az úgynevezett szobakosztümökön lesz. A szoknyák rövidebbek a tavalyinál, de takarják a térdet. Az import ruhaanyagok közül különösen tetszettek az angol jer- seyből készült délutáni és irodai ruhák. Vezető divatszín a fekete és a púderrózsa, továbbá a zöld minden árnyalata. A bemutatott modellek nagy részét konfekcióiparunk is készíti 50—60 darabos szériában. A ruháknál 500—600 forint az irányár, a kabátok általában 1500—1600 forintba kerülnek, az alkalmi toalettek ára pedig 800 forint körül lesz. (PJ Miben vétkes a huzat? A húszas évek elején sokáig orvosi körökben is vita tárgya volt: van-e egyáltalán léghuzat (köznyelven „huzat" vagy „cúg”), s ha van, ugyan miben vétkes? Miképpen lehet ártalmas az egészségre? Az utóbbi évtizedekben végzett reumatológiai kutatások végül határozott választ adtak ezekre a kérdésekre: igenis van huzat, amely hatásában egészen más, mint a légáramlás. A tapasztalt szakorvosok szerint a reumatikus megbetegedések nagy részét éppen a huzat váltja ki: rövidebb- hosszabb időre elferdült nyak, gyulladt szem, fog, eldugult fül, „csikorgó" ízület, homiloküreg- és arcüreg-gyulladás, derékfájás stb. vall a huzat ellen. Lényegében a huzalt lokális — egyes testrészekre, kisebb bőríelü- letre ható — hirtelen lehűl legesen elgyengíti a szervezet ellenállását, a lappangó gyulladásokat felerősíti, vagy baktériumos megbetegedéseknek nyit utat. Jellemző például, hogy sok embernek a jeges dunai fürdő, hideg szélvihar, hófergeteg sem árt, még náthát sem kapnak tőle, viszont, ha huzamosan huzatban ülnek, (az autóbuszok „élesre állított’’ tető- nyüása alatt, villamosok, vonatok ablakánál, stb), reumatikus fájdalmakkal kell orvoshoz menniük; Különösen veszélyes a huzat, ha felhevült testrészeket ér hosz- szabb ideig. Az idősebb és gyengébb szervezetű embereknek is hamarabb megárt, mint az edzett fiataloknak, tehát indokolt az öregek fokozott óvatossága. Kánikulai forróságban sokan kiadós náthát, rosszabb esetben reuthás gyulladásokat kaphatnak, ha mértéktelenül hűtőzpek erős ventillátor alatt — különösen alvás közben káros hatású —. vagy akik aja'fhely az I éfíntejtt szövetek!,- „Jn . ’megzavarja a vérkeringést, s rédz« .PM'&W gyorsa« arain-.; . _ ... . ’ « 1A. 1 mrfA A fííínöí r>n_ 'ló levegő. A huzatnak fittyet há- nyókat sokszor csak évek múlva „kapja el" a reuma, s akkor — úgy lehet — kamatostól fizetik a felgyűlt „könnyelműség-számlát”. Vörös Felhő parancsot ad o Képesregény IS folytatásban Irta; KUCZKA PÉTER Rajzolta: CSANÁDI ANDRÁS ■*— Nem szégyelled magadat — mondja az apa a f iának az ebédnél. —• Nem mostál kezet. Mit szólnál, ha én piszkos kézzél ülnék az asztalhoz? — Úgy tennék, mintha nem látnám. • . Bácsikéin, te ^csakugyan nőtlen ember vagy? ! — Igen fián« ne- : ;kem nincs feleségem. — Akkor ki figyelmeztet arra, hogyan kell viselkedned? — Miért eszel olyan mohón, Lili? , — kérdezi a néni, aki vendégségbe jött és csokoládét hozott ajándékba. — Elfelejtetted. hogy van egy öcsikéd is? — Dehogy felejtettem. Hiszen éppen azért eszem ilyen gyorsan! — Apuka; drága a tinta? — Nem, fiacskám, nagyon olcsó. De miért kérdezed? — Mert a mama nagyon haragszik, hogy a tintát a szőnyegre öntöttem. • — Bácsikám, nem adhatnál nékem 20 forintot kölcsön? Szívesen; — De nem szívesen többet is adnál? ■ »»»««♦♦■♦ «♦♦*» ♦- *Kis történet három képben 1. Mi az? Fésű? Meg egy olló?! Ó, borzasztó! Ö, borzasztó! Hajvágásról Szó sem lehet, Még levágják A fülemet! \ 2. Fodrász bácsi Nem hallgat rám; S hiába lesz Szép frizurám; Az ollótól Mégis félek! Sírok addig, Amíg élek..". 3. Egyszer aztán Volt^nincs olló, Arcom máris Víg, mosolygó. Indulhatunk Anyucika!... ' Fodrász bácsi Szia, szia! Fotó; Marosi Hosszú életű apák gyermekei is hosszú életűek Az amerikai Hopkins egyetemen genetikai kutatásokkal arra az eredményre jutottak, hogy a hosszú életű apák gyermekeinek vannak a legjobb esélyeik a hosz- szú életre. Minthogy a nők általában hosszabb életűek a, férj«* aknái és a magas életkor férfiaknál ritkábban fordul élő, ez nyújtja a legjobb biztosítékot a gyermekek életkorának becslésénél.
