Békés Megyei Népújság, 1964. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-19 / 194. szám

1*64. augusztus 19. 4 Szerda Nem történt halálos baleset az idén a mezőgazdaságban Megelőző intézkedésekkel védi a dolgozók egészségét a munkavédelmi bizottság — Ha már a mezőgazdasági gépeknél tartunk, van-e olyan veszély, aminek elkerülése ne­hézségbe -ütközik, illetőleg tör­tént-e intézkedés az ilyen jel- legú gondok megszüntetésére? — Eddig valamennyi munkavé­delmi értekezleten felvetettük azt a veszélyt, amely a járvasilózás esetén fenyegeti az embereket. A pótkocsin álló, közben munkát végző dolgozó bármelyik pillanat­ban lezuhanhat. Három évvel ez­előtt egy 20 éves fiatalember szen­vedett ilyen balesetet, s a rajta keresztülhaladó gép valósággal széttépte. Kezdeményezésünkre lehetséges egy, a pótkocsi oldalá­ra szerelhető kezelő-állás. Elkép­zelésünket beterjesztettük a Föld­művelésügyi Minisztériumba, ahol elfogadták, s valószínű, hogy másfél hónapon belül ez az újítá­sunk az egész országban általá­nossá válik. — A munka közben történő balesetekért egyedül csak a gépek okolhatók? — Nem. Sajnos, sokszor a dol­gozók túlságosan könnyelműek. Tanácskozik a megyei szállítási bizottság A Békés megyei Szállítási Bizottság augusztus 21-én, pén­teken délután fél 2 órai kezdet­tel ülést tart Békéscsabán, az Irodaházban. Az értekezleten meghallgatják a résztvevők a cukorgyárak szállítási osztá­lyainak tájékoztatóját a cukor­Nyaralás Békéscsabán A mi kis városunk egy külföldi szemében Sokat törődünk éppen ezért azzal, hogy fényképekkel, tablókkal, vagy oktató filmekkel illusztrált előadásokon neveljük a dolgozó­kat. Természetesen határjárás formájában a gépeket is ellen­őrizzük. Megvizsgáljuk, rendben vannak-e a biztonsági berende­zések, s azt is, hogy a dolgozók eleget törődnek-e magukkal. — Valentinyi elvtárs eddig főleg a mezőgazdasági balese­tek megelőzéséről nyilatkozott. Megyénk gyárjeliegű üzemei- ben mire törekednek a közel- jövőben? — Az évszakokat figyelemmel kísérjük, s most megyénk két cu­korgyára kerül vizsgálatunk kö­zéppontjába, ahol azt ellenőriz­zük, hogy ezek az üzemek a bal- esetelhárítás vonatkozásában ho­gyan készültek fel. Nagyon jelen­tősnek tartjuk azt is, hogy a jövő hónap második felében, az ipari tanulók közreműködésével, ma­kett-kiállítást rendezünk, amely gépeivel, munkafolyamataival szemlélteti a munkásokra lesel­kedő baleseti veszélyt, illetőleg annak megelőzését, elhárítását is. répa betakarítására való felké­szülésről és a szállítások üte­mezéséről. Ezen a tanácskozá­son tárgyalják meg a kender­szállítás helyzetét is. Végül a részvevők megvitat­ják a szeptemberre igényelt TEFU-gépkocsik elösztását is. Jó úton halad a műszaki irányítás a megye kisipari szövetkezeteiben — Evek óta törekszünk arra, hogy az idénymunkáknál a mini­málisra csökkentsük a balesetek számát — kezdte tájékoztatását Valentinyi Márton, a Szakszerve­zetek Megyei Tanácsának munka- védelmi felügyelője. Az idén a ha­lálos balesetek száma örvendete­sen csökkent. Tavaly az aratás— csóplésben három baleset történt halálos kimenetellel. Az idén mindössze egy, amely csorbulás­sal járt. — Milyen megelőző intézke- désekkel védi a munkavédelmi bizottság a dolgozók testi ép­ségét? — Sok évek tapasztalatai alap­ján teszünk javaslatokat a külön­böző gépek védőberendezéseinek megvalósítására. A tavaszi mező- gazdasági munkák megkezdése előtt gépszemléket tartottunk, en­nek keretében megvizsgáltuk azt is, hogy a meglévő védőberende­zések megbízhatók-e, nem múl­ták-e idejüket. A múlt esztendő­ben az állami gazdaságok igazga­tóival egyetértésben a Békéscsa­bai Gépjavító Vállalathoz össze­hívtuk a megye főrríérnökeit és a szakszervezeti bizottságok munka- védelmi felügyelőit. Gyakorlati ta_ pasztalatcsere formájában a me­zőgazdaság legáltalánosabb gépein bemutattuk, hogy melyiknél mi­lyen védőberendezések alkalma­zása szükséges. Ellenőriztük a gépszemléken a gépállomások gé­peit is, s ezek ennek figyelembe­vételével készültek fel a munkák­ra. — Az idén milyen jelentő- sebb óvintézkedést tettek a bal­esetek- csökkentése érdekében? — Felsőnyomáson megyénk va­lamennyi állami gazdaságai részé­re munkavédelmi ankétot rendez­tünk. Később pedig, mintegy eb­ből következően, két részre osz­tottuk a megyét, s a gyulai, vala­mint a Hidasháti Állami Gazda­ságban munkavédelmi bemutatót ^ártottunk a megyei termelőszö­vetkezetek részére. Az ötletet mi ßdtukj de a bemutató gyakorlati fészét az állami gazdaságok szer­vezték (meg saját gépeik igénybe­vételével. Valamennyi géptípust alaposan körülnéztük, s a jelen­lévőknek: — azzal, hogy a látotta­kat és hallottakat szőkébb kör­nyezetükben is elmondják — ki- ielemeztük; melyik típusnál milyen balesetek az általánosak, s termé- szetesen arról is beszéltünk, ho­gyan lehet megelőzni ezeket. Űjabb közlekedési rém... A közlekedést helyzet súlyosbítá­sára egy újabb közlekedési rém je­lent meg Békéscsaba környékén; az [Újságot olvasó kerékpáros... Tegnap délután a dobozi úton ta­lálkoztam vele, egy fiatalemberrel, aki kerékpározva olvasott valami új­ságot. Hogy melyik lapnak szentelte ezt a nagy figyelmet, nem tudom. En motoron mentém el mellette, ő pedig ügyet sem vetve rám, böngész­te újságját. De ez nem is fontos. Az egész ügy Jelentéktelen mindaddig, míg csak egy közlekedési bohózatról van szó. De mi lesz, ha — mint minden hó­bortot — átveszik ezt az újságolva­sási módszert mások is, sokan. Ha ki-ki munkába menet vagy onnét jö­vet, a motor, vagy a kerékpár nyer­gében ülve tájékozódik kedvenc fut­ballcsapata rangadó mérkőzésének, vagy egy divatbemutatónak izgal­mas híreiről...? Mert a KRESZ sehol nem Írja elő, hogy motorozás vagy kerékpározás közben nem szabad újságot olvasni. (s—i) Nehéz interjút készíteni azzal, akit szeretünk, s aki minket is szeret. Az érzelmek, az udvari­asság megakadályoznak a tár­gyilagos kérdések feltevésében, és a válaszadásban. Én. is így jártam pár héttel ezelőtt, ami­kor az NDK-ból érkezett ifjú menyemet faggattam csabai tíz napjáról. A karcsú, szerény szi­gorló orvos, ha tudna sem mon­dana rosszat férje otthonáról, így hát a negatívumokat a fiam mondta el azon az alapon, hogy „az én gyerkem, hát szidhatom, de más ne merje bántani...” — György sokat mesélt Csa­báról, gyermek- és nagydiákko­rának színhelyéről — mondja Karin —, a nagytemplom impo­záns képét a fényképek által már ismerősként üdvözöltem. Meglepett a szép, nagy pályaud­var, és nagyobb várost sejtettem mögötte. György: Engem meg az, hogy taxit nem lehetett kapni. A Wie- ner-Walzerrel sok külföldi és nyaralásból jövő-menő érkezik. Poggyászok sokasága, kisgyere­kek, utasok lihegnek, idegesked­nek, és még hordár sincs! Én: Te nem tudhatod fiam, de a háború előtt a taxisok és a kedves, öreg konflisok is kibak­tattak minden fontosabb vonat­hoz, és hordárok is voltak... Karin: Szépek az új bérházak és a VI. kerület is árnyas utcái­val. Mi Stralsundban egy régi bérházakkal teli utcában la­kunk, öröm itt a virágoskert­ben üldögélni... Csak hát egy ki­csit élénkebb helynek képzeltem Békéscsabát. Egy évig éltem Bu­dapesten mint ösztöndíjas diák s valahogy úgy gondoltam, hogy a magyar kisvárosok szórakozás tekintetében egy-egy kisebb Pesttel érnek fel. György: 1958-ban egy vidám és a fiatalság számára szórako­zóhellyel ellátott várost hagytam itt. Nyári estékre gondolok, ami­kor táncolni, sörözni csak kert- helyiségekben élvezetes. Most, 1964 nyarán saját zsírunkban sülhetünk meg a zárt vendéglő­ben, piszkos abroszok és gyen­ge zenekarok mellett. Régebben volt a „Piros alma” kedves nyá­ri vendéglő, ez megszűnt. A strandvendéglő a vadszőlős te­rasszal és holdfényes tóra em­lékeztető strandmedencével; megszűnt... A „Halászcsárda”- kerthelyiség megszűnt; a „Csaba Szálló” szép nyári kerthelyisége és tánclehetősége— cementzsá­kok és építési anyagok tároló­helye. Maradt a „Ligeti Sörkert” hétköznap korai zárórával és millió szúnyoggal, a sivár udva- rú „Rózsafa” gyenge cigányze­néjével, plusz szúnyogfelhő. Én: Viszont Gyulán még szú­nyog sincs, igaz? Karin: Ja, Gyula ist ganz an­deres... Én: Hát igen, Gyula az egé­szen más! Vajon mit tettek ők a szúnyogok ellen? Nem lehetne elkérni a receptet, és a „Komló” ragyogó tisztaságát, jó konyhá­ját, „osztályon felüli kiszolgálá­sát” leutánozni? Karin: A koszt az igazán kitű­nő! Persze, itt elsősorban a ma­mát és a nagymamát illeti a dicsőség. Legjobban ízlett a rántott csirke, ami nálunk is­Ez év eleje óta átszervezett, technikusokkal, mérnökökkel megerősített műszaki osztály irá­nyítja a KISZÖV-ből a megye kisipari termelőszövetkezeteinek műszaki tevékenységét. E nem nagy idő tapasztalatai is azt mu­tatják, hogy hasznos ez az irányí­tás, mert egységesebbé, céltuda­tosabbá teszi azt a törekvést, amely a műszaki fejlesztést cé­lozza. Gyakorlatilag úgy valósul meg a central!záltabb irányítás, hogy a KISZÖV műszaki osz­tálya közvetlenül a szövetkezetek műszaki vezetőivel tárgyalja meg a feladatokat, így már nem mindent az elnök irányít, mint korábban, hanem fokozatosan át­adja a termelés irányítását a mű­szaki vezetőiknek. Sok példát lehetne felsorolni a fentire. Az orosházi kazánjavífó, a szarvasi papírfeldolgozó, vala­mint vasipari szövetkezetekben is önállóan intézi a termelés irányí­tását a műszaki vezető, s tevé­kenységéről beszámoltatja öt az elnök. Korántsem lehet azonban elmondani, hogy ez mindenütt így van. Néhány helyen a műszaki vezetők hanyagsága miatt csúszik ki kezükből a termelés irányítá­sa, s többnyire regisztráló, sta­tisztikai tevékenységet látnok el. Az orosházi építőipari szövetke­zetben, a békéscsabai textilfeldol. gozóban a termeléssel kapcsolatos csaknem valamennyi utasítást az elnök és a főkönyvelő teszi, ami helytelen és nem is tartható fenn. Hogy még nem mindenütt össz­pontosul a műszaki vezetők ke­zében a termelés irányítása, an­nak a régi, idejétmúlt gyakorla­ton túl az is oka, hogy a műszaki vezetők szakmai felké­szültsége nem minden szövetke­meretien. Utána jött a paprikás csirke galuskával. Finom a tej­feles zöldbabfőzelék, de még a spenót is! Én: Beszéljünk a békéscsabai piacról... Karin: Valóban, ilyet én csak filmen láttam... Óriási, szórakoz­tató színes kép az egész. Az elején a bazárosok a szörnyű giocseikkel, nem túl hasznosak a népízlés feljesztésére... Azok az iszonyatos falvédők, hímzett, üvegszemű cicák, gipsz-törpék... Ha a férjem egyszer rosszul vi­selkedik, veszek neki a csabai piacról egy dísztárgyat, bünte­tésből. Az élelmiszerpiac bősé­ges, és főleg az tetszik, hogy minden friss és élő, még a saj- nálnivaló, összekötött lábú, pihe- gő csirkék, kacsák is tetszettek. (Nagyon szeretem az állato­kat!) Nálunk, a hideg északon, a Balti-tenger partján csak hű­tőházi húshoz, gyümölcshöz jut­hatunk. A magyar kenyér Pes­ten is kedvencem volt, Csabán nem tudtam betelni a rengeteg; finom péksüteménnyel. György: Viszont a gyümölcs­árak elég „harapósak”. Karin: Én a ruházati cikkek árát számoltam át. A vászonne- műek nálunk olcsóbbak. Viszont a könyvek és a könyvtár... er­ről csak a legnagyobb elragad­tatással szólhatok. Az európai nívójú és ízléses, modern olva­sóterem, a rengeteg külföldi új­ság... alig tudtam elszakadni a polcoktól. „Zenei könyvtárat” zetnél kielégítő. Nem beszélve ar­ról, hogy jó néhány helyen nincs is mérnök. Ebben bizony gyenge lábon áll megyénkben, de országosan is a szövetkezeti moz­galom. A megye 38 ktsz-e közül például csupán ötben irányítja a műszaki tennivalókat diplomás mérnök. Sőt, szövetkezeteink egy részében a műszaki vezetők tech­nikusi képesítéssel sem rendel­keznek. Igaz, ezek az elvtánsak szakmai tapasztalatukkal, szor­galmukkal, lelkiismeretességük­kel helytállnak, de számukra is mind nehezebb lesz a növekvő feladatok korszerű irányítása. A szövetkezeti mozgalom ugyanis az elmúlt néhány év alatt szinte ugrásszerűen fejlődött, és olyan követelmények állnak előtte, amelyek feltétlenül kép­zett műszaki vezetőket igényel­nek. Ezért tartják egyik legfonto­sabb feladatuknak a szövetkezeti pártalapszervezetek, s ezért hang­súlyozza mint megannyiszor a megyei szövetség is az elnökök, főkönyvelők és nem utolsósorban a műszaki vezetők általános és szakmai képzésének fontosságát. Sajnos azonban, meg kell állapí­tani, hogy a szövetkezetek többse, ge nem igyekszik annak a lehető­ségével élni, hegy tanulmányi ösztöndíjat alapítson és szerző­dést kössön fiatalokkal, akik aztán a technikum vagy egyetem elvégzése után visszajönnének a szövetkezetbe. Csupán három ktsz-ről tudunk, amelyik kihasz­nálta ezt a lehetőséget. Igaz, a szerződtetett fiatalokból csak öt év után lesznek mérnökök, de mégis helyesebb út ez, mint más munkaterületről „elcsalogatni” a műszaki kádereket. még sohasem láttam. Nagy zene­rajongó vagyok, otthon óriási le­mezjátszónk van, gyűjtjük a le­mezeket, de ez pompás, hogy csak bejön az ember a könyv­tárba és meghallgat egy Bachot, vagy amit a kedve tartja... György: Ezt a szép, új könyv­tárat én is csak mo6t láttam először, és büszkén fogok róla mesélni. Viszont a mindenütt feldúrt utcák, bezárt utak kissé idegesítők, és nem emelik a vá­rosképet. A csatatérhez hasonló strandot ne is említsük... Én: Jó, hogy legalább „für­déskész” állapotban van. Ha láttad volna, még májusban is! Karin: A csabai strand na­gyon kellemes, és biztosan szép is lesz rövid időn belül... Általá­ban minden nagyon szép és jó itt nálatok. (Kedves mosoly önti el szép kis arcát, miközben be­csukja az utolsó bőröndöt.) Én: Bizony, a hőség és a szú­nyogok mindenkit alaposan meg­gyötört. Az első ellen nem te­hetünk semmit, a másodikra volna gyógyír, de mit tegyünk, ha egész nyáron hiába vada« szunk a rádióban és újságokban agyonreklámozott „Chemotol”- szúnyogirtóra? (Még kimondani is nehéz ezt a nevet, hát még kigondolni!) • A búcsúzás percei elérkeztek. Ahogy jöttek, megint taxi és hordár nélkül hurcolikodtunk ki az állomásra. Aztán elindult a gyors, s mi bús szívvel néztünk az egyre kisebbedé arcok után. Délutánra hűvös szél kereke­dett, a hőség véget ért, mintha csak kárpótolni akarná az idő­járás a kedves vendégeket a pár napos budapesti nyaralás alatt, a trópusi alföldi nyár után... Huszár Istvánná

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents