Békés Megyei Népújság, 1964. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-18 / 193. szám
1964. augusztus 18. 4 Kedd Három megye — Csongrád, Békés és Bács — építőipari vállalatainak, az építtető, a kivitelező, a terméket előállító vállalat minőségvizsgálati megbízásainak tesz eleget az intézet. Ellenőrző tevékenységet is folytat az ÉM műszaki fejlesztési főosztályának megbízására. Számozott betonkockák várnak vizsgálatra, üvegedényben homok ülepszik, odébb meg gép töri ösz- sze a téglát. Adatokat jegyeznek fél, mérnek, számolnak, aztán kiállítják a bizonyítványt az ÉM Minőségvizsgáló Intézet Szegedi Építési, Anyag- és Szerkezetvizsgáló Állomásán. tőipari Vállalat központi előregyártó telepén ellenőrzik rendszeresen. A munkahelyek nem végeztetnek adalékanyag-, cementvizsgái tátják az anyagot, ha már valami baj történt. Előzetes vizsgálattal meg lehet akadályozni a nem megfelelő anyagok beépítéKét éve az építésügyi miniszter utasítására állították fel — mint az országban másutt is — Szegeden a minőségvizsgáló állomást. Feladatul tűzve a „létesítmények, épületszerkezetek, az épületgépészeti szerelvények és berendezési tárgyak, valamint az építési anyagok vizsgálatét és minősítését”. Az utóbbi években különösen időszerűvé vált az építőiparban is a fokozott minőségvizsgálat. Korábban erre nem fordítottak elég figyelmet. Sok, minőségileg nem ellenőrzött anyagot, szerkezetet használnak még ma is az építkezéseken. Magyarországon például évente ötmillió köbméter betont használnak fel, s ebből alig egymásfél millió köbméterből vettek A szegedi anyagvizsgáló állomáson száradnak a vizsgálatra váró betonkockák. és frissbeton-vizsgálaitot. Az ellenőrző és tájékoztató vizsgálatokat a legritkább esetben végzik el. Az intézet a három megye 25 téglagyárában vizsgálta az égetett anyagáruk minőségét. S megáüla'sét, felhasználását. Az intézet szakemberei tanácsadással, a szabványok ismertetésével is rendelkezésére állnak az állami vállalatoknak, ktsz-eknek és a tsz építőbrigádoknak. Kádár Márta a tég^la Bizonyítványt kap a beton? A pletyka — Uram —, esett be az ajtón ezelőtt kétezer évvei egy görög ifjú a valódi bölcshöz — érdekeset fogok mondani — képzeld... — Várj! — szólt közbe a mester — Hasznára lesz az az emberiségnek ? — Nem, de... — Akkor nem érdekes, távozz, ne zavarj! Kétezer omlatag esztendő telt él, s az „érdekességeket” közlő emberek nem szűntek meg. Nap mint nap „beesik” hozzánk is az ajtón egy-egy olyan ember — nemre való tekintet nélkül —, aki azt hiszi, hogy fontos, sőt életbevágó, hogy valami pletykát közöljön szomszédjával, ismerősével, rokonával vagy vélünk... Azt mondják: nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél... Valószínű, minden pletykában van valami igazság, ha más nem, legfeljebb annyi, hogy — valaki kitalálta. Lehetne arról is morfondírozni, mi a különbség a füllentés, a hazugság és a pletyka fogalmai között, azonban mi most csak az utóbbiról kívánunk szólni. Főleg arról, mennyi keserűséget okoz az üresfejű és az üreslelkű emberek abbéli szórakozása, hogy pillanatnyi ,„szenzáció”-kel tette sikerükért meggondolatlanul (ez a jobbik eset) vagy rossz szándékból rosszakat mondanak emberekről, különböző nem létező szituációkba helyeznek embereket, akik valamiért nem rokonszervesek számukra, anélkül, hogy meggyőződnének pletykájuk megtörténtjéről. Legjobb példákat sorolni: — Én nem akarok rosszat, kedvesem, de a férjedet tegnap egy csinos fekete hölggyel láttam Csabán az étteremben, tudsz te erről, kedvesem? — Mikor volt ez? — Vasárnap délután 5 és 7 óra között. — A hölgy ugye málnát ivott, a férjem pedig fröccsöt? — Igen. — Igazán jólesik, hogy szóltál „drágám”, de ne haragudjál, én voltam az a hölgy, aki a málnát itta..., de legközelebb nehogy véletlenül kellemetlenséged támadjon, „közölni” fogom veled, ha a férjemmel Békéscsabára utazom... Az ilyen jellegű pletyka ártatlannak látszik az első pillanatra, de ha netalán az a házastárs, akivel ezt közük, kicsit is hajlamos a bizalmatlanságra, már magában hord ettől kezdve egy olyan tövist, amit talán sohasem tud kihúzni..., szóval egy ilyen pletyka is sokszor elegendő ahhoz, hogy két meghitt élettárs kapcsolatát örökre szétszakítsa.;. A pletyka veszedelmes, sokszor szinte misztikus erejű „ófi- um” az emberiség nyakán. Kétezer év óta semmit sem változtunk ilyen irányban, és hajlamosak vagyunk arra, hogy csupán a pillanatnyi sikerért, hogy milyen nagyot tudunk mi mondani, meggondolatlanul ártsunk embereknek, nemcsak esetleges magánéletükkel kapcsolatosan, hanem munkájukat illetően is. Nem új javaslat, de megfontolandó: Ha valami pletykát hallunk, mi emberek, akár családi életünkkel, akár munkahelyünkkel kapcsolatosan, győződjünk meg arról, vajon igaz-e. Vagy az sem rossz, amit kétezer évvel ezelőtt a víflódd bölcs mondott az ifjúnak: „Csak az olyan hír az érdekes (mégha pletyka is), ami közvetlen vagy közvetett formában is, de hasznára van — nem pedig kárára — az emberiségnek.” Ternyák Ferenc ellenőrzési próbát. pították, a téglagyárak tekintet ^/\A/VWVWWW\AMVW\AAAAAAAA4WSAyWWV\A/W\AVWVWWV\AAA^WWVVWWV> Mecseki körkép Mózes Lászlótól, a vizsgálóállomás vezetőjétől tudom meg, hogy ebben a fél évben 106 adalékanyag-vizsgálatot (homok, kavics), 447 betonacél, 492 betonkocka, 37 tégla- és 16 cementvizsgálatot végeztek. A laboratóriumban hatalmas gépek is vannak. Szilárdságot, szakítószilárdságot mérnek, próbálnak. A téglavizsgálat például tartalmazza a tégla élmére'teit,; térfogatsúlyát, vízfelvevő szilárd-; sági és fagyálJósági képességét! Gőzöléssel hozzák felszínre a tégt Iából a mész és márga zárványor kát. Az intézet teljes betontechnolói- giai vizsgálatot végzett a kecskeméti tárháznál, a bajai hűtőháa- nál, a hódmezővásárhelyi és orosházi tárháznál, a szegedi, a békéscsabai és a kecskeméti központi. előregyártó telepen. A Szegedi Szalámigyár, a Szikra utcai raktár, a Lenin körúti bérház, a Hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat, a Lenin utcai bérház, a Békéscsabai Konzervgyár, valamint a kecskeméti Lenin város építkezésein. A vizsgálat eredménye nem nevezhető egyértelműen jónak. A vizsgált munkahelyek 30 százalékánál a minőség, a betonozandó szerkezetet figyelembe véve, nem volt megfelelő. Az adalékanyagok nedvességtartalmát például csak az ÉM Csongrád megyei Állami Épínékül arra, hogy árujuk milyen minőségű, gyári minőségvizsgálat, osztályozás nélkül, egységesen első osztályú áruként hozzák forgalomba. A legkorszerűbben felszerelt békéscsabai I. számú üzemen kívül a kisebb vidéki gyáraiknál kevés a fedett tárodóhely a tégla szárításához. A friss anyagot az eső megrongálja, sok esetben teljesen használhatatlanná válik a Itégla. Szervezési hibákra is felihívták a figyelmet, például arra, Ihogy az egyik Bács megyei tégüa- |gyárban elkészült a körforgalmú csillepálya gépi vontatáshoz. A vontatást azonban emberi erővel végzik, mert gépet nem kapott a gyár. A másik gyárban viszont a motoros vontató kihasználatlan, várják, hogy elkészüljön a pálya. Hőbb helyen még kézi erővel történik a nyersanyag mozgatása, naponta többször is mjg kell állni a gyártással, mert az alacsony létszám miatt nem tudnak folyamatosan szállítani. Ilyen, s hasonló észrevételek sora is jelzi a szegedi anyagvizsgáló állomás munkáját. Meglátásukat, minőségi kifogásaikat aztán közük az illetékes vállalattal, s felettes szerveivel. Csak az a baj, az építő vagy kivitelező vállalatok nem veszik kellően igénybe az intézet szolgáltatásait. Nem tesznek eleget a vállalatok a szabványokban előírt kötelezettségüknek. Akkor Ha az utas Baja felől jövet akár vasúton, akár az országútim közelíti meg a Mecseket, az első tipikus mecseki település, almi magára vonja a figyelmet, Pécsvárad. A 682 méter magas Zengő alján regényes környezetben épült háromezer lakosú községnek az északkeletről átölelő • vadgesztenyésen kívül, az egykor Kálmán király által megvakított gyermek Vak Bélát rejtegető kolostor-vár ad festői hátteret. Az István király által 1015- ben alapított bencés kolostorra épített vár ágyútornyával, román stílusú altemplomával egyik legjelentősebb középkori műemlékünk. A község, amely a Kelet-Mecsek turistaközpontja, gyümölcserdőbe rejtőzve éli megfiatalodott életét. Sajtgyára országos hírű. • Hosszúhetény már beleesik abba a mezsgyébe, amely a Földközi-tenger tájairól a hazánkba legészakabbra felkúszó mediter- reneum határvonalát képezi. Ez a mediterrán jelleg nemcsak a klimatikus viszonyokra nyomja rá bélyegét, hanem a vidék flórájára is. Az itt található mintegy két és fél ezer növényfajtából ötvenöt többségében mediterrán vagy balkáni őshonos. Errefelé már elvirágzott az orgona, a japánbirs és jelenleg a vadgesztenye virágzik a parkokban^ liliomfélók nyílnak a kertekben. De úgy látszik, Pro- bus császár az első szőlővesszőt is szerencsés kézzel ültette el ezen a tájon több mint 1600 évvel ezelőtt, mert most is mindenfelé kapálják a szőlőt a mecseki déli lankákon. * Pécset nemhiába nevezte II. Szulejmán szultán földi paradicsomnak, a hegy déli lejtőjén gyökerező város utcái mint valami körszínpad ülősorai lépcsőzetesen ívelődnek egymás fölé, zöldpatinás tornyaikkal, kupoláikkal, tetőikkel. Évszázadok kőbe vésett és falba épített emlékeit őrzi a város helyén állott római kolónia: Sopianae megmaradt kőemlékei, Jaikovali Hasszán dzsámijának minarettje, a városban mindenfelé látható, ún. szamár hátú épületablakok törökkori építészeti stílusa, és a múzeumok gazdag gyűjteményei. Ennek a kétezer éves múltnak az egyes állomásait követem a Janus Pannonius Múzeum régészeti, néprajzi kiállításain, a képtárlaton, majd a művészet- történeti kiállításon a híres Zsolnai Porcelángyár bemutatóját nézem meg. Nehéz betelni a gyár művészi kivitelű alkotásainak káprázatos képével. A hajnal színeivel vetélkedő eozin, a népi és modem, a keleti formák gazdag változatai lebilincselik az embert és ezek kapcsán tanúja vagyok egy bájos jelenetnek is: az egyik vitrin előtt két kislány guggol és a parkettre helyezett egy-egy füzet fölé hajolva, egy iskolai múzeumlátogatás mulasztásait pótlandó, egymásnak diktálva jegyzik a vitrin feliratának szövegét: „Színes festésű porcelánok Magyarországon egyedül a zsolnai gyárban készültek.; * Az „uránváros” vagy az Üj- mecsekalja elnevezésű városrész Pécs életének legújabb arculatát mutatja, azt az arculatot, amit a kőszénbányászat fejlesztésén kívül a mecseki bányászat legfiatalabb, de jelentőségében ugrásszerűen növekedő ága, az uránérc kiaknázása hozott létre. A volt lóversenypélya, a későbbi repülőtér helyén szédületes tempóban épülnek fel a 6—8 emeletes házak sorai, parksávok üde zöldjeivel, tarka virágágyak díszeivel tagolt modern városnegyeddé. Van, ahol egyenes vonalú az utca képe. A házak külön állnak, de a tervező árkádszerűen, üzletsorral kötötte őket egymáshoz. Máshol az épületek fűrészfogszerű, lazább elhelyezkedése módot ad a perspektíva hangulatos kialakításéra. Az első kapavágást 1954-ben végezték el és a városrész ma már nyolcezer bányász számára nyújt kényelmes otthont. * A Jakab-hegy (602 m.) a Tubes és a Misina-tető után a Nyu_ gat-Mecsek egyik legszebb kilátóhelye. A to6caniai hangulatú mélykék égbolt alatt teljes panorámájában terül el alant a város, tőle keletre a mecseks zabol- esi bányaüzemek kéményei, sa- laikhegyei füstölögnek. A tekintet délre nem ismer határt, ahol a Dráva menti síkot átszelő Ba- ranya vári-hegység és a siklós- villányi hegyek után egy-egy kanyarjával megcsillan a Dráva vize. Azon túl pedig a szerém- ségi hegyek, a Papuk vonalai kéklenek a messzeség ködében. • Komlón, a Kaszámra-patak völgyének egykori jelentéktelen kis bányászfalujában is megfordultam. Az ismeretlenség homályában rejtőző egykori bányászfalu az ország első szociaüsita bányász- városává fejlődött. A kökön yősi dombon, ahoi a pécsi autóbusz befut Komlóra, egy nagyszerű, új város kellős közepén találjuk magunkat. Körös-körül csupa modem, két-, háromemeletes ház, előttük kedves park. Magasan, a régi település felett üdítő, jó levegőjű térségben épült ez a városrész. Gesztenyésen, a keleti városrészben viszont kertes családi házak százai nyújtanak kellemes otthont a komlóiaknak. A város lakóinak száma ma 25 ezer. Egyik legszebb épülete az új vájáriskola, de van gimnáziuma és zeneiskolája is. A viszontlátás reményében búcsúzom tőle. Surányi Sándor SÜRGŐS MEGVÉTELRE KERESÜNK NAGYOBB ÉPÜLETET, LEHETŐSÉG SZERINT 2x2 SZOBA összkomfortos ingatlant beköltözhető állapotban, Békéscsaba területén. Ajánlatokat kérjük szóban vagy írásban a Békéscsabai Konzervgyár, dr. Szabó címére bejelenteni. 9701
