Békés Megyei Népújság, 1964. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-18 / 193. szám

'• augusztus 18. 3 Kedd Vályog ver ők A kondora« Dolgozók Tsz központjában az idén több mint 8# ezer vályogot vertek a szövetkezet gazdái saját részükre. Többek között Pillár György és Nagy József egy-egy háznak valót. A képünk előterében látható Varga János fia segítsé­gével hatezer vályogot vert kamraépületnek, sertés- és tyúk­ólnak. •QOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOUOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO Jó úton a juhtenyésztés Milyen változást hozott a kongresszusi készülődés egy üzemi KISZ-szervezet életében? Mindenből többet! Ez a szocia­lizmust építő népünk vágya, de akarata is. A mindenből nem hi­ányozhat például a juhhús, a go­molya, de főként nem agyajú-kö- töttáru és szövet, no meg az irha­bunda sem. Megyénkben a kiterjedt legelők nagy lehetőséget biztosítottak ed­dig is a juhtenyésztésre. Ennek a lehetőségnek a kihasználása azonban nem volt valami gyors ütemű. Szövetkezeteink egy része ugyanis nem sok rációt talált a juhtenyésztésben a korábbi évek­ben. Leginkább azért, mert a le­gelők nagy része kevés füvet adó, szikes volt, s bizony a takarmány­termelés is döcögve fejlődött. Most már más a helyzet. A ta­lajjavítás és az öntözés kiterjedt a legelőkre is, meg aztán a juhá­szok rájöttek, hogy a juhokat hetekig jól lehet tartani a letaka­rított gabona, Cukorrépa, kukori­ca és más növények tarlóin. Ez év elején mér tízezerrel több ju­hot tartottak megyénk szövetke­zetei, mint egy évvel korábban, vagyis 125 200-at. Érdemes, mert például a békéscsabai Május 1 Tsz az idén az 1230 juhból álló állományának gyapjújáért és tej­termékéért 260 ezer forint bevé­telhez jutott. Ezenfelül bőrt is értékesítenek. S most már érde­mes értékesíteni a juhbőrt, mert a tavalyi árának a négyszeresét fizetik érte. Megyénk szövetkezetei tudná­nak 180—200 ezer juhot is tarta­ni. Tegyük hozzá, hogy kellene is, mert bár mind több a műszálas ruhaanyag de télen nélkülözhetet­len a gyapjú-kötöttáru, a gyapjú- szövet, az irhabunda és a prém­sapka is. Látszólag termelőszövet­kezeteink igyekeznek is növelni a juhállományt. Bizonyíték erre az, hogy most már a legelőkre is jut talajjavító gép, öntözővíz és mű­trágya is. A füzesgyarmati Arany­kalász Tsz-ben mostanában fejez­ték be egy 400 holdas legelő víz­vezeték-csatorna hálózatának épí­tését. Ezt a területet újrafüvesí­tik, rendszeresen öntözik, s bősé­gesen legelhet a növekvő juhállo­mány. Több szövetkezetben ol­dották vagy oldják meg hasonló­an a legeltetési és a takarmányo­zási problémát, s jó úton halad a juhászok szakképzettségének nö­velése is. Már a korábbi években bebizo­nyosodott, hogy mind a fajtajel­leg, mind a szaporulat szempont­jából nagyon előnyös a juhok mesterséges termékenyítése. En­nek módszerét egy kéthetes tan­folyamon jól el tudják sajátítani a juhászok. Tavaly kilenc vénén, az idén pedig százötvenen vettek részt ilyen, a megyei tanács és a mesterséges megtermékenyítő ál­lomás által rendezett kiképző-tan­folyamon. A tavaly tanfolyamon járt ju­hászok eredménye kiváló. Többek között a füzesgyarmati -Vámos Lajos 240 bárányt választott le 184 mesterségesen termékenyített anyajuhtól. Kezdeti jó eredmény­nek számít Nagy Györgyé is, aki a sarkadi Haladás Tsz-ben 300 anyajuhtól 321 bárányt választott le úgy, hogy azok kilenohetes ko­rukban átlag 21 kiló súlyúak vol­tak. A megye második ötéves terve azt írja elő, hogy 1965-re minden 100 anyajuhtól legalább 105 bá­rányt válasszanak le a szövetke­zeti juhászok. Ehhez a célhoz ren­delkezésre állnak a feltételek, hi­szen sokat javult a legelőgazdál­kodás, jobb a takarmánytermelés, s magasabb a juhászok szakkép­zettsége is. Ezeket figyelembe véve biztosítottnak látszik, hogy jövő­re, az 1960. évi 18 helyett 20,7 vagy ennél még több juh jut me­gyénkben minden 100 hold szán­tóföldre. Kongresszusra készülnek a KISZ-szervezetek. A készülődés négyéves munkájuk önvizsgálatán túl a jelen és a jövő feladatainak jó végrehajtása jegyében telítődik meg tartalommal. Hogyan valósít­ja meg ezt a munkát, mind a ter­meléshez való nagyobb hozzájáru­lással, mind pedig a szervezeti élet felélénkítésével egy üzemi KISZ-szervezet? Erre kértünk vá­laszt Kiszely Páltól, a Békéscsabai Faipari Ktsz KISZ-titkárától. — Van-e külön vállalásuk a kongresszus tiszteletére a terme­lésben? — Van, és ezekben a vállalá­sokban a KISZ Központi Bizott­ságának irányelveit valósítjuk meg. Két szocialista címért küzdő brigád vállait védnökséget a má­sodik fél évben bevezetésre kerülő új technológiai eljárás, a kárpi­tosiparban eddig még nem hasz­nált polyuretán alkalmazása fe­lett. Üzemünk ebben az évben áttért az „A” fázis gyártására. Ez komoly szakmai problémákat oko­zott, s hogy minél hamarabb meg­oldódjanak ezek a nehézségek, az asztalosüzemben dolgozó KISZ- brigádok vállalták a Szikra-búto­rok „A” fázisához szükséges Ze- zena készítését. Sikerrel, mérteb­ben, és más munkákban is a mi­nőségi kifogást minimálisra csök­kentették. — Üzemük az első féléves ter­vet nem teljesítette teljes egészé­ben. Hogyan járulnak a KISZ-fia- talók az elmaradás pótlásához? — Az asztalosiparban sok beta­nított munkást foglalkoztatnak. A szakma elsajátíttatása velük igen fontos feladat. Nem mindegy, hogy mennyi idő alatt tanulják meg a szakmát. A KISZ-szervezet ezért vállalta, hogy segít a beta­nításukban. Ezenkívül elhatároz­tuk, hogy 1400 társadalmi mun­kaórával járulunk az új kárpitos üzemház építésének meggyorsítá­sához. Az új üzemház növeli majd üzemünk kapacitását. Mind­ezek mellett a kongresszus tiszte­letére azt is megfogadták K1SZ- brigádjaink, hogy havi tervüket rendszeresen 102 százalék felett teljesítik. — A szervezeti életben hozott-e változást a kongresszusi készülő­dés? — Hozott. Az alapszervezetek élére ambiciózus fiatalokat állítot­tunk, akik márciusban négyhetes titkárképző iskolán vettek részt. Nagyon hasznos volt az iskola, és ez látszik a szervezeti élet meg­élénkülésén is. Sorozatosan ren­dezünk jól sikerülő, magas szín­vonalú klubesteket. Általában két—három-hetenként. Legutóbb például a csabai ruhagyárral kö­zös színjátszó csoportunk, vala­mint a Balassi színjátszó csoport adott műsort. A társadalmi mun­kával épített, szökőkúttal ■ díszí­tett „sörkertünkben” kulturált kö­rülmények között hangulatosan, jól szórakoznak fiatalok és idő­sebbek egyaránt. Szerveztünk né­hány hasznos autókirándulást is, amelyeken még inkább összefor­rott a kollektívánk. — A fiatalok tudatformálását a kulturált szórakozáson túl, ami szintén segít ebben, hogyan igye­keznek előmozdítani? Mezőgazdasági termelőszövet­kezeteink óv közben is készítenek mérleget. A féléves mérleg a gyakorlati munkához feltétlenül szükséges segédeszköz. Az újkí- gyósi Aranykalász Tsz használja is ezt a segédeszközt. | Á féléve» mérleg adata alap­ján megvizsgálták a segédüzemek költségeinek alakulását. Meg­vizsgálták a szövetkezet tulaj­donában lévő 46 erőgép üzem- anyagfelbasználási és javítási költségeit is. A vizsgálattal az voűit a cél, hogy a normálholdak önköltségót az év végére 70 fo­rintról 60 forintra csökkentsék. Megállapították, hogy van mód az önköltségcsökkentésre, külö­nösen az üzemanyag félhasználá­sánál. A jövőben fokozottabb mértékben kötelezik a traktoro­sokat az üzemanyag-normák be­tartására. Dekádonként ellenőr­zik a felhasználást, s amennyiben normán felüli felhasználás jelent­kezik, azonnal intézkednek. A szövetkezet azt tervezi, hogy az éves egymillió forint értékű üzemanyagnak mintegy 10 száza­lékát, vagyis körülbelül 100 ezer forint értékűt takarít meg. Az újkígyóei Aranykalász Ter­melőszövetkezet gondoskodott a termények betakarításáról. Külö­nösen áll ez a szerződéses zöld­ségfélék időbeni és szerződésben megállapított minőségbeni beta­karítására. Mégis előfordult, hogy a Békéscsabai Konzervgyár há­rom vagon zöldséget I. osztály helyett XI. osztályban szándéko­zott átvenni. Ez 18 ezer forint bevételi kiesést jelentett volna a tsz-nek. A tsz szakértőt hívott, s annak véleménye alapján I. osz­tályú áruként vette át a konzerv­gyár a terméket. Az ilyen elke­rülhető minőségi viták munka­kiesést okoznak mindkét félnek, és felesleges kiadásokat is. A le­szedett áru minőségromlása, au­tóállás stb. ez esetben is elke­rülhető lett volna. Itt említjük meg, hogy a szövetkezetnek má­sik nagy vevőjével — melynek hárommillió értékű árut szállít — Az elmúlt oktatási évben 14 fiatal vett részt üzemünkből álla­mi oktatásban. Sajnos, a középis­kolára jelentkezettek egy része ki­maradt, mert nem segítettük őket eléggé. Ezen a jövőben változta­tunk, s ezt rögzítettük második féléves munkatervünkben. ^^A KISZ-oktatásban hatvan, a párt­oktatásban 11 fiatal vett részt, és hogy mennyire hatott ez gondol­kozásukra, arra jellemző a követ­kező. Ma már összesen 12 brigá­dunk küzd a szocialista címért, és noha az üzem csak 99,9 százalék­ra teljesítette féléves tervét, a KlSZ-brigádok összesítve 104 szá­zalékot értek el. — A kongresszusi versenyt egyébként a legszélesebb nyilvá­nosság előtt rendezzük. Hangos híradót szerkesztünk, mely heten­ként egy alkalommal jelentkezik, ebben tájékoztatjuk az üzem va­lamennyi dolgozóját arról, hogy a fiatalok hogyan állnak helyt a szavukért. —, a Békéscsabai Hűtőházzal igen jó a kapcsolata. | Á szövetkezet a tervezett gabonaféleségeknél kiesésre nem számít. így a tavalyi jégverés mi­att fennálló 35 vagon búzaadót is ki tudja egyenlíteni az idén. Az éves 20 milliós bevételi tervet, melynek 50 százaléka a kertészet­ből kerül ki, ügyesen alkalmazott prémiumrendszerrel is biztosítja a tsz. A premizálás egyéni telje­sítmények szerint történik, a mi­nőségek és a gyors betakarítás figyelembevételével. Egy-egy ker­tészetben dolgozó tag prémiuma 5—8 ezer forintra is felmehet. A gyors szedés, s így a pénzügyi kiesés elkerülését biztosítja az is, hogy a paradicsom, uborka lesze­désének muhkadíjáit pénzben ad­ják. | Áz állottenyétitési^ ^ ál_ lati termékek bevételi terve éves szinten 9,5 millió forintot irányoz elő. Ennek a fél évre jutó részét teljesítették, kivéve a hizó mar­hából tervezett árbevétel-kiesést. A szövetkezet a II- félévben a betervezett 480 kilogrammos hízó­marha-súlyt 500 kilogrammra tel­jesíti, s így éves szinten a kiesés megtérül. A terv 3280 hízott ser­tés eladását írja elő, ebből 1400- at átadtak az első fed évben. A második fél évben megnövelik a tenyészsüldő és tenyészkan érté­kesítést 100 darabbal. Ez 100 ezer forint bevételi növekedést ered­ményezi I ^ tervei végrehajtásához növelni kell a beruházásokat is. Ez évben befejezik a 15 ezer fo­rintos költséggel épülő 60 férő­helyes fiaztatót. Fejlődik a ker­tészet is: 8000 melegágy! ablak felhasználásával 15 blokkház épül 350 ezer forintos költséggel. Ezekben a kora * tavaszi időben is folyamatosan tudnak primőr­árut termelni. Az újkígyósi Aranykalász Tsz nem bízza a véletlenre bevételi alakulását. A féléves elemzés al­kalmával okos intézkedésekkel pótolja a kieséseket R. 1» K. I. A Gyula és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet I. számú te­lepe a tojásfelvásáriási tervét 300 százalékra teljesítette. Ké­pünkön látható: Veress Józsefn j felvásárló tojást vesz át Szilá­gyi Lajosnétól, Pótolja a bevételi kieséseket az újkígyósi Aranykalász Tsz

Next

/
Thumbnails
Contents