Békés Megyei Népújság, 1964. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-16 / 192. szám

Testalkat és jellem

Vincze László és Vincze Flóra a közelmúltban megjelent, s a tudományos és széles olvasókörökben nagy érdeklődést kiváltó Testál, kát és jellem című könyve (Medicina Egészségügyi Könyvkiadó) olyan tudómé, nyos polémia leírása, amely nemcsak pszichológiai állásfoglalásai, de minden korábbi hasonló témával foglalkozó szakirodalmi írás mellett nagyszerű ötvözetét adja a pszichológiai fejtegetéseknek és a következetes dialektikus materialista gondolkodásmódnak.

A könyv, amely éles kritika alá veszi Emst Kreisch. mer német pszichiáternek az emberek testalkatának és jellemének szoros összefüggését hirdető elméletét, valamint az 1962-ben Szondi Lipótnak, a Pedagógiai Szemlében megjelent Sorselemzés című nagy vitát kiváltó értekezését, annak a mind erősebben megmutatkozó tudományos harcnak a terméke, amely a pszichológiában — éppen Kretschmer nyomán — a húszas évektől napjainkig elevenen ható destruktív yszichhodó- giai irányzatnak a felszámolására törekszik. Bírálják a pszichológiában a valóságtól elszakadt, a filozófiában a régen az idealizmus szolgálatába szegődött biológizmusba tévedt pszichiátert. A német tudós az 1921-ben megjelent Testalkat és jellem című sok kiadást megért, valamint az ugyanebben az évben kiadott Orvosi pszichológiája, s az 1958-ban már ötödször kiadott Zseniális emberek című munkája, amint a mostani két bírálója könyvének bevezetőjében megállapítja: „— Elveinek ad abszurdum alkalmazása, népszerű kifejtése — az úgynevezett „művelt nagy- '"közönséget”, értsd: laikusok tömegeit megejtő olvasmánnyá lett.” A művek hallatlan gyors népszerűségének magyarázatát, a bennük kifejtett tannak most mintegy összegezett forrnájes kritikáját Kretschmer- nek. Azonban a leglényegesebb kérdésekben az ellent, mondások felszínre hozásával és helyes magyarázatadással hozzásegítik az olvasót, a divatos, alkattavi

megállapításokból jellemre következtető, pszichológiát kreáló téves felfogások felismeréséhez, Világosan kimutatják nemcsak Kretschmer rendszerének erőszakos komstruáltságát, a gyakran csak külsőségekből, mellékes pszichológiai momentumokból következtetve „tudományt” teremtő tételednek tarthatatlanságát, de újra és újra hangsúlyozzák a irányt vevő

pszichológiával szemben az egyén életében, pszichikumának kialakulásában döntően jelen lévő exogén-kül- ső, társadalmi tényezők szerepét.

Bár a két szerző nem sorakoztat fel olyan és annyi statisztikát, mint maga Kretschmer, aki szisztematikusan próbálta bizonyítani vulgáris, biológista állás- foglalásait; mégis a valóság egyedi példáival, a rendelkezésükre álló gazdag tapasztalatot felhasználva — dialektikus materialista alapom sikeresen cáfolják a hamis pszichológiai tételeket

Wegroszta Sándor

Nyár van, s a mozi-szakemberek, propagandisták, közönségszervezők tudják legjobban, hogy ez az évszak nem a komoly múzsáké, hanem könnyűvérű húgaiké: mozijegyet legszívesebben a zenés, táncos, színes, kalandos filmekhez, vígjátékokhoz vált ilyenkor a néző. S az Ének az esőben amerikai revűfilmet

Ünnepi Játék! — összetett fogalom — szép frigy.

Két tényezőt házasít össze.

Mindkét tag, az ünnep, s a játék, kedves az emberi nemnek s mindkettő mintegy meghatározza a rendező szervek munkájának minőségét, hőfokát, jellegét

Magam is szívesen játszom, s ünnepelek, ezért kerestem» fel ez év július 26-án a szép zene közeli Mekkáját, Szegedet a Dél-AlfŐld fővárosát. S az, hogy ünnepnapom részszépségei ellenére miért nem sikerült tökéletesen — úgy érzem — nem magánügy. Ezért írom meg.

Tetszett, hogy a helyi idegenforgalmi szervek, s az ország IBUSZ-kirendeltségei előzetes programot adtak ki, s terjesztették széles e hazában. De... nem tetszett, hogy a műsorváltozásokra, menetrend-módosításokra vonatkozó információk. egymástól, s a valóságos programtól is széles ívben eltértek.

Tetszett az, hogy a Dóm előtti orgonahangversenyre az idegenforgalmi hivatalban is kaphattam jegyet De... az már kevésbé, hogy nem is volt aznap délelőtt orgonahangverseny.

Tetszett, nagyon tetszett, hogy az IBUSZ megbízottai minden órára ígértek MAHART sétahajó járatot. De... az ígéret szép szó, viszont mit ér, ha a hajó mégsem szeli minden órában a szőke Tiszát?

Tetszett az is, hogy mikrobusz-járat kiegészíti a Klauzál térről induló városnéző buszjáratokat. De;.. lehangolt, hogy a mikrobusz indulási helyét még a közlekedési rendőr (igaz, hogy Pestről importálták) sem tudta megmondani ar jámbor utazónak, holott ez is a Klauzál térről indul, s tudvalévőén ez a pont a Játékok időszakában a Dóm tér mellett a város szívének számít.

Tetszett az esti előadásra tolongó néző-zarándoklat. De... meg sem érthető, hogy miért engedik meg, hogy belföldi vendégek, (tehát nem éppen abban a pillanatban érkezett s apró csomagú, hátizsákos, külföldi turisták, kiknek háton a házuk, keblükön a kenyerük) porosán, fésületlenül, sportszerű öltözékhez is rendetlenül foglalhassanak helyet a nézőtéren.

Szegedi szilánkok

Tetszett a művészet méltó fogadására ünnepet játszani fevonult 1 nézősereg. De... gondot okoz, hogy válhat a tömegnyi látogató széppé, ápolttá, ha az egész napot Szegeden töltötte? A vidékről érkezők hol helyezhetik el kézi csomagjaikat? Hói bújhatnak a nők a „tűsarkúba”? — Kérdés, kérdés. De feleletet vár. A felelet például több nyilvános mosdóban, automata csomagmegőrzőben rejlik. Nem- könnyű válasz, hisz óriásiak a méretek. Néző ezredek vonulnak ide — de| épp ezért kellene keresni a megoldást;

*

Mindez azonban előjáték. Az este a döntő!

S ím, felcsendül a várt dallam. Szeged híres város ... Elindulnak az ősszegedi professzor urak, muzsikál az óra. Ez már játék... ez már az ünnep.

Hangol a zenekar, megfakul a fényfüggöny és kezdődik az előadás. Erkelt idézik a hangszerek. Ma a Hunyadi Lászlót halljuk — Szeged hagyományos fesztivál-operájával tiszteleg a magyar nemzeti zeneköltészet előtt. Fesztivál-mű, évenkénti műsorra tűzésében része van a Dóm adottságain túl annak a nerh vitatható, helyes célkitűzésnek, hogy ezen a helyen egy-két este a saját múltunkhoz nyúljunk vissza, méltó emlékezéssel és igazat, szépet, művészetet magyarul kapjon a kül- és belföldi közönség.

De.;. ez a Hunyadi előadás nem volt ilyen felemelő! Nem reprezentálta operakultúránkat. „Megcsalódtunk” — mondaná rá Móra.

Impressziók között illetlenség volna, avatottabb tolira is vár (egyelőre vár) annak kihüvelyezése, mi Okozta ezt a kisiklást? Az azonban tény, hogy el kell ezen is gondolkodni. Az Ünnepi Játék társasjáték, s a vendégváró város ezen az estén csalódást okozott á játszótársaknak. Sokan duzzogva félre is állhatnak emiatt — mondva, nem játszom tovább. — De... játszani jó, lemondani róla nehéz, a harag igazi partnerek között ezért ritkán lehet örök. Csak vigyázni kell a játékmodorra. Nem szabad, hogy sűrűn előforduljon ilyen július 26, amikor ennyi kedvetlénítő momentum várta a látogatókat. ,

Mert ez is ellenkezik a játékszabályokkal.

Szabad Olga

nézve örömmel állapíthatjuk meg: végre, nem okoz csalódást egy táncfilm,

mely saját műfaját — jó színvonalon képviseli.

Az Ének az esőben rendezője, koreográfusa és főszereplője, a világhírű Gene Kelly tudja, hogy a zenés táncfilmbe — egyszerű,

nem? — jó zene, és jó tánc kell, s hozzátehetjük még, hogy a film annál jobb lesz, minél kevésbé veszik komolyan az alkotók a többit, a táncszámokat összekötő kerettörténetet, mert hiszen az amúgy is csak ürügy. S ezt a „nem vesszük komolyan”, féle ironikus hangot szerencsésen találták el a film elején. A húszas évek Hollywoodjában találjuk magunkat egy filmfogadáson. Az utcán a rendőrkordonnal körülvett, összesereglett né. zők tombolva ünneplik az autókból kilépő sztárokat, a lisztes arcú, vonagló végzet asszonyát, a csintalan, szertelen kis szőke bakfist, s mikor a legnagyobb férfisztár — Don, a film főszereplője — menyasszonyába karolva megjelenik, egy nő a nézők közül ájultan omlik a rendőr karjaiba...

Később a kerettörténet, a táncszámokat kitöltő jele. netek hangvétele komolyabbá — érzelmesebbé válili, amely nem tesz jót a filmnek, ezért azonban , pótol bennünket Gene Kelly — mert táncolni, azt aztán tud ez a markáns alkatát meg- hazudtolóan könnyed, méltán világhírű művész! — és partnerei. Ne kérjük hát számon a filmtől — amit revűről és vígjátékról lévén szó, azért sajnálunk, hogy kimaradt — a húszas évek Amerikáját hangulatában oly jól visszahozó két ele- , met, a /fanyar burleszksze- rűséget, és a „négerebb" jazzt, a dixie-t, mely a filmbeli melódiákban nem tér vissza, hanem megelégedve az Ének az esőben erényeivel, üdvözöljük örömmel ezt a jó, flott, tempósan per. gő, ügyes revűfilmet.

Padányi Anna

£(/g bikini is

ban kapjuk keresztmetszetét a Kretschmerrel polemizáló szerzőtől. Könyvük fejezeteiben igyekeznek legalábbis átfogó képet adni a pszichológia alaptételei körüli kretschmeri szemléletű felfogásról. Kimutatják a híres, s immár hírhedté vált Kretschmer-tételnek, az alkat humorális — hormonális meghatározottságáról: a testalkat, jelien; és pszichózis összefüggéséről szóló elmélet ellentmondásait. Olyan rendkívül érdekes témakörökben végzett kutatásoknak bírálatát és korrekcióját végzik él a német tudóssal szemben, mint a típusok: alkat-jellem-temperamentum összefüggése; a kretschmeri magyarázó elvek, az emberi lelki élet fejlődésében nagy szerepet játszó exogén faktorok; a kri- minái-pszdchológia, s ezen belül például a retardáltság problémája, az alkat és lángelme és faj korelláció- ja kérdésében kifejtett hamis nézetek. Az érintett témakörök viszonylagos széles skálája ellenére a szerzők távolról sem adják telHa kánikula van, akkor

megért a kedves Olvasó, ha meg hűvösre fordult az idő, akkor csak mosolyogjon fanyalogva, hogy minek is annak az elmúlt szubtrópusi hőségnek akkor hőhót csapni? Volt, elmúlt, majd visszajön, elvégre a meteorológia megjósolta, hogy a tízéves időjárásváltozási periódus meleg szakaszába érkeztünk, illetve az idei év volt ennek a drága melegperiódusnak a második éve. Mi lesz itt jövőre? Meg azután? Tehát felesleges any- nyit rémüldözni a kánikulán, van, és kész. Akinek nem tetszik, annak ne legyen melege.

Feltételezem, hogy a nyájas Olvasó, miután túljutott a nyári hőgutákon, és ez az írás már a kellemesebb nyárutó valamelyik szelíd délutánján kerül a kezébe, ezt mondja. De én, aki most írom, és izzadok közben (becsületszavamra kijelentem, hogy a melegtől!) nem tudok másra gondolni, csak arra a nyomorult melegperiódusra, amit tíz esztendeig viselhetünk olyan kollektivitással, amilyenre nem volt még példa ezen a magyar térmezőn. Bár az évek múlásával egyre több embernek le&z a

lakásában fridzsi'der, és hűlhetik magukat, a zöm ugyebár, a döntő többség, a gerinchad az kérem még nagyon sokáig fog kínlódni a meleg miatt, bújhat akár- hová.

Erről jut eszembe Janka néni esete a bikinivel.

Az egészhez tudni kell, hogy Janka néni, a meghatározhatatlan korú hölgy (a finomság kedvéért) nyáron Siófokon nyaralt, bár a nyaralást már ő is a divatos „üdülés” szóval cserélte fel. Szóval, Janka néni Siófokra utazott üdülni, és egyszemélyes beutalójával négyszemélyes szobában kapott helyet, három fiatal hölgyike társaságában, akik közül kettő barna volt, egy pedig vörös. Janka nénit azonnal megválasztották szobaparancsnoknak, amit ő kitörő lelkesedéssel fogadott. Cicus, Vicus és Gizus, a három kis lakótársnő megígérték, hogy apróra elmesélik üdülésük kalandjait, amitől aztán Janka néni egészen beléjük szeretett, és megengedte nekik, hogy kishúguknak szólítsák. Cicus, Vicus és Gizus cserébe

csupán azt kérték, hogy jöjjön ki velük a strandra, és őrizze ott a holmijaikat, amíg ők a selymes vizű Balatonban pancsikálnak, és izgi kis flörtjeiket szövögetik.

Már az első nap birtokba vették a strandot: Cicus, Vicus és Gizus, valamint a holmik gardedámja: Janka néni, akin 25 év előtti fürdőruha feszült, bár az, hogy feszült, ebben az esetben szatirikus túlzás... A múzeumi ritkaságú divatcikk nagy sikert aratott, a férfiak kocsányon lógó szemmel bámulták Janka nénit, fordulhatott akármerre, mindenütt csak bámulták, elölről bámulták, hátulról bámulták, ha lekuporodott’ a homokba, akkor is bámulták, ha árnyas ernyő alá feküdt, akkor még jobban bámulták — szó ami szó: a három hölgyike leégett Jan- kuci mellett, de nem a nap sugaraitól, hanem egészen mástól; Janka néni pedig kivirult, és elhatározta, hogy másnap egy piros művirágot is feltűz a fürdőruhájára, a legmegfelelőbb helyre, hogy még jobban vonzza a íérflszemeket.

Cicus, Vicus és Gizus ezt már nem tudták elviselni, és összeesküvést szőttek. Rábeszélik Jankucit — határozták el —, hogy másnap bikiniben menjen ki a strandra, hiszen olyan isteni alakja van, lám, a strandon minden férfi csak őt nézte.

Amikor meglepték egy vadonatúj bikinivel, Janka néni majd elájult a gyönyörűségtől. Azonnal felpróbálta, és tagjait lengetve vonult végig a szobán. Szédületes látvány volt! Gizus majdnem elröhögte magát, de aztán csuklást csinált belőle, és még Janka néni itatta meg gyorsan egy pohár vízzel.

A másnapi bikini-premier három súlyos és tizenöt könnyebb sérüléssel végződött. Ugyanis, amikor Janka néni az ösztövér karcsúságú bájait alig takaró bikiniben kivonult a strand csillogó homokjára, ol^an meglepetést váltott ki a férfinemben, hogy egy fiatalember elvesztette lélekjelenlétét, s a nyakába ugrott egy másiknak, és mindkettőjüket úéky húzták ki a

vízből; egy sűrűn oldalt pislogó deli családapa pedig felszisszent ijedtében, mire a neje alaposan képen törölte, mert azt gondolta szegény, hogy ,nem mindennapi bájak elismerése volt férje részéről ez a szisz- szentés; a többi 15 köny- nyebb sérülés a röhögőgörcs nevű roham hirtelen tombolásától keletkezett.

\

Janka néni azonban mit sem látott és hallott ebből, hiszen a hölgyikék kijelentették, hogy ezen a nyáron csak ő lesz a Szépek Szépe, és a siófoki szépségkirálynő, hiszen mellette a Brigitte Bardot is csak második lehetne.

...Hogy miért jutott eszembe a melegről, és a fridzsiderről Janka néni Hete a bikinivel? Megmondom azt is.

Egy aforizmát akartam elsütni, de hogy ne olyan rövid legyen (mit fizet azért a szerkesztő?!) hát írtam hozzá egy kis mesét is. Az aforizma pedig szól élképpen: „Ha azt a rengeteg energiát, amit egyes emberek feltűnési viszke- tegségük érdekében kifejtenek, másra fordítanák, az lenne igazán feltűnő.”

éuM Emim