Békés Megyei Népújság, 1964. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-16 / 192. szám

Világ proletárjai, egvesüljetfik! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1954. AUGUSZTUS 16., VASÁRNAP Ára 80 fillér XIX ÉVFOLYAM, 192. SZÁM I KISZ KB felhívása I Interjú a megyei döntőbizottság vezetőjével | Család—otthon | KÖRÖSTÁJ | Sport Táblás agrotechnikát! ' A megye két cukorgyárának felkészüléséről tárgyalt az ÉDOSZ megyei bizottsága A Sarkadi Cukorgyárban műszakok közötti versenyt szerveznek A kenyérgabona termesztése az idén váltakozó eredményt hozott; A szövetkezeti emberek, járási, megyei vezetők kutatják annak okát; miként lehetséges, hogy két egymással szomszédos táblán, azo­nos élővetemény és talajmunka esetében 4—5 mázsa szemtermés­eltérés tapasztalható; A múlt év őszén a sarkadi já­rás mezőgazdasági osztálya több­ször elmarasztalta a vetés vi­szonylagos lassú üteme miatt az okányi Alkotmány Tsz-t. Ugyan­akkor az okáftyi Petőfi Tsz-t a gyors vetésért méltatták. Hogy az ősszel melyik tsz járt el helyesen, azt lényegében a cséplési ered­mény döntötte el. Az Alkotmány Tsz-ben sok búza termett annak ellenére, hogy a vetés ütemének többszöri szorgalmazására így vá­laszoltak: inkább két-három nap­pal később fejezzük be, de a ve­tés előkészítése és minősége meg­felelően alakuljon! A másik tsz- ben pedig, hogy az elsők között fejezzék be a vetést, diszüllere- zett talajba is szórták a magot. Az okányi példa nem egyedül­álló. A vetés október végéig való befejezését sürgető párt- és kor­mányhatározatok végrehajtásához többségükben már hozzánőttek az állami gazdaságok, a gépállomá­sok és a termelőszövetkezetek; Mégis előadódik — legtöbb eset­ben becsvágyból —, hogy egyik­másik gazdaság a többieket meg­előzve, néha egy héttel korábban fejezi be a vetést, mint ahogyan azt beütemezte; A munka hevé­ben hajlamos az ember a ráhú- zásra, történetesen a vetés előké­szítésénél a 26 centis szántás he­lyett a 10—12 centis disztillerezés- re. ősszel a vetés időszakában ez olcsó siker, az aratásnál a termés- eredmény látóin pedig az össze­csapott munka kesemyéssége ér­ződik a tsz hangulatán, mert a vártnál kevesebb a termés. Volt időszak, amikor a kenyér­gabonavetés mihamarabbi befe­jezésében csak a bevetett holdak domináltak, s nem volt ritka az olyan célkitűzés sem, hogy no­vember 20-ig a megye teljesítse vetéstervét. A mezőgazdaság ak­koriban sok megoldatlan gonddal küszködött. A feladatokhoz kevés volt az emberi akarat, a gép is meg a műtrágya is. Tavaly már más volt a helyzet. Bár a statiszti­kai jelentések arról tanúskodnak, hogy a termelőszövetkezetek tag­jai egyre korosabbak, a múlt esz­tendőben mégis sikerült a kenyér- gabonát — igaz rendkívüli nagy erőbevetés árán kisebb hibáktól eltekintve — október végéig el­vetni. A munkák előrelátó szervezése meghozta a kívánt eredményt. A búza a korábbi évekénél lényege­sen jobb körülmények között ke­ltát a többségében kiválóan elő­készített talajba, s ezt a gondos­ságot a cséplési eredménynaplók igazolják. Nem ártana ezeket a feljegyzéseket a múlt évben vég­zett vetéselőkészítéssel egybevet­ni tanulságok levonására, hogy a közös gazdaságokban már most táblánként határozzák meg a ve­tés előtti teendőket; Mivel a megye vetésszerkezete továbbra is úgy alakul, hogy a tsz-efc kénytelenek területük je­lentős részén búzát búza után ter­meszteni, a terméseredmények tartására ezekre a táblákra éppen úgy, mint a később letakarításra várókra, meg kellene határozni a betakarítás és a vetéselőkészítés agrotechnikáját; Sok mindenre kell ügyelni, mert a búza egymás utáni termesztése következtében rohamosabban szaporodnak a kár­tevők. Ezek éllen már most a ve­tés előtt ajánlatos védekezni. A szükséges vegyszer az aldrines szuperfoszfát beváltotta a hozzá­fűzött reményeket, így ezzel min­denhol kiválóan fertőtleníthető a talaj, s nem kell a továbbiakban tartani a talajt lakó futrinkalár­vától és a többi gabonakártevőtől. Hasznos és jó a táblánként agrotechnikai előírás azért is, mert, ha kukorica után kerül a búza, akkor jó előre kell meg­határozni, mi legyen a kukorica- szárral. Tavaly több tsz-ben Orkán tí­pusú silózóval vágták és szórtak szét a szárdarabokat. Nem sokat adtak a szántás mélységére, de műtrágyát sem igen adagoltak az ilyen területre. A 16—20 centis szántásban a szárdarabok egy ré­sze nem is kerülhetett megfelelő mélységbe. Így érthető, hogy az ide vetett búza holdanként! ho­zama jóval nyolc mázsa alá szo­rult. Az ősziek vetése előtt tehát mindenféleképpen indokolt a táblánkénti agrotechnikai utasí­tás összeállítása, hogy a legna­gyobb hajrában is tudja a tsz elnöke és agronómusa, mit kell tennie a 15—16 mázsa holdan­ként! kenyérgabona-termésért. A járási szervek segítsék a szövet­kezeteket az őszi kampányfel­adatok tervének összeállításában, s ezek következetes megvalósítá­sában. Ebben a munkában ta­núsítsanak indokolt türelmetlen­séget és szívós, felvilágosító mun­kával hassanak oda, hogy a búza vetését egyik tsz-ben se csapják össze. Amint a cséplési eredmé­nyek is mutatják, a gabonater­mesztés hozamainak növeléséhez még további jelentős tartalékok­kal rendelkezünk. Pupsi Károly , Az EDOSZ megyei bizottsága a békéscsabai kenyérgyár kultúr­termében tartott ülésén először a megye két cukorgyárának a ter­melésre való felkészülését vizsgál­ta meg. Foglalkoztak többek kö­zött a munkaerő-helyzettel. A ne­héz fizikai munkára különösen Mezőhegyesen kevés a jelent­kező, emiatt átszervezésre és a gépesítés fokozására van szükség. Sarkadon a gyártás első napjai­ban a létszám kiegészíthető lesz. Az a törekvés, hogy a könnyebb munkaköröket nők töltsék be. Az ülésen tárgyaltak a munka­védelmi előkészületekről. A mun­kások még a felvétel előtt (az orvosi vizsga idején) balesetvédel­mi oktatásban részesülnek és bemutatnak részükre egy 25 pier­ces oktatófilmet. Az idén a segédmunkások és egyes szakszám alatt besorolt dol­gozók órabérét átlag 30 fillérrel emelték. A Sarkadi Cukorgyárban gon­dot okoz, hogy a kazánház tápál­lomásának újjáépítése, valamint két kazán átalakítása pakurafű­tésre — szeptember 1 helyett — csak 15-re fejeződik be. Mezőhe­gyesen a 2-es számú Garbe-kazán falazása nem történik meg időre. Ugyanitt nem megfelelő az öltöző, fürdő, és nincs biztosítva kellő­en az ivóvíz. Sarkadon szeptem­ber elsején korszerű fürdőt és öltözőt adnak át, ahonnan üvege­zett és fűthető vasúti felüljárón közelíthető' meg a munkahely. Így a balesetveszély is csökken. Ugyancsak Sarkadon félmillió fo­rint költséggel mérlegszereiő és traktorjavító műhely (szociális lé­tesítménnyel és központi fűtéssel) épült. A két cukorgyár dolgozói éves viszonylatban mintegy 11 millió forint gazdasági eredménytöbblet­re tettek felajánlást, amit szerve­zéssel, gondosabb munkával és a szocialista brigádok versenyválla­lásaival akarnak elérni. A Sarka­di Cukorgyárban már a termelés megkezdésekor műszakok közötti versenyt indítanak. Megérkeztek a KGST-országok képviselői az Országos Mezőgazdasági Kiállításra Az Országos Mezőgazdasági Ki­állítás három nagy nemzetközi bemutatójára már napok óta ér­keznek a „kiállítási tárgyak”. A hét KGST-ország 10 000 négyzet- méfernyi területen 483 mezőgaz­dasági gépet, egy 1400 négyzet- méteres pavilonban és egy kisebb szabad területen csaknem 1500 műszert mutat be, s összesen 2400 négyzetméternyi fedett és nyitott területen szemlélteti takarmány­gazdálkodási módszereit, s az ezekhez felhasznált különböző termékeket. A külföldi szocialista országok eddig 86 vagonnyi gépet és műszert szállítottak a kiállítás­ra. A hét végén megérkeztek az Országos Mezőgazdasági Kiállí­tásra a KGST-országok küldöttei is. A bolgár, csehszlovák, lengyel, német, román és szovjet szakem­berek már be is kapcsolódtak a közös munkába. Egyelőre a gépek, műszerek kicsomagolását és ösz- szeszerelését irányítják, s a jövő hét elején megkezdik a nemzetkö­zi bemutatók pavilonjainak be­rendezését. (MTI) Az ülés második napirendi pontjaként az Országos Hűtőipari Vállalat békéscsabai hűtőháza dolgozóinak a versenyfelhívása alapján elért eredményeket érté­kelték. Megállapították, hogy a megyei élelmiszeripari üzemek a termelési feladatukat eddig ösz- szességükben teljesítették, azon­ban a Békéscsabai Konzervgyár­nál 25 százalékos lemaradás mu­tatkozik. Ennek oka főként a nyersanyaghiányból ered, de egye­lőre más termelést gátló okok is vannak. <F) Sfl/WWWVW^«/VWWWWWWWWWVWWWWVWWWWWWWWW»e/WVW>«W' Csatornázás Békéscsabán 28 milliós költséggel folyik a város alapközművének, a csatornának az építése. Ké­pünk a Tanácsköztársaság útján készült, ahol gépekkel, szivattyúkkal dolgoznak. A csatorna el­készülése után kerül sor a Tanácsköztársaság útjának végleges rendezésére is. {Fotó: Kocziszky) \

Next

/
Thumbnails
Contents