Békés Megyei Népújság, 1964. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-14 / 190. szám
5 P2nfefi !w '*%'* " Y 5564. augusztus 14. A pedagógus írjat Gondolatok 99A magatarfásról“ című cikk olvasása közben Valóban sokat vitatott, és a pedagógiai gyakorlatban sok problémát okozó témát kapott tollvég- re a cikkíró, amikor a tanulók magatartásának értékelését fejtegeti a szülők szemszögéből. Sajnos, tényleg az a helyzet, hogy amikor a szülők felkeresik az iskolát, és érdeklődnek gyermekük előmenetele felől, az érdeklődés középpontj álban nem annyira a tantárgyi érdeklődés áll, hanem a gyermek magaviseleté, magatar. tása. Egy-egy ilyen beszélgetés végén az esetek 90 százalékában nem azzal válik el szülő és pedagógus egymástól, hogy melyik tárgyból, hogyan, milyen közös összefogással lehetne jobb eredményt elérni, hanem azzal, hogy csak tessék a gyermeket szigorúan fogni, ha rosszalkodik, megbüntetni. Ez azzal is magyarázható, hogy nagyon sok szülő gondolatvilágában valahogy eggyéforrt a jó magatartás és a jó tanulmányi eredmény fogalma. Sokan úgy képzelik el, hogyha a gyermek jól viselkedik, akkor már jól is tanul, s ezért elég csak a magatartást állandóan szemmel kísérni, s az ott mutatkozó kilengésekre azonnal reagálni, sokszor nem is éppen elfogadható módon. Pedig a kettő — a magatartás és a tanulmányi eredmény — egyáltalán nem következménye egymásnak. Akinek kifogásolható a magatartása, az még lehet jó tanuló, s nem egy nagyon jó magatartásé tanuló igen gyenge tanulmányi előmenetelt tanúsít. Éppen ezért igen nehéz dolga van a pedagógusnak akkor, amikor egy-egy tanuló féléves, vagy éppen éves magatartását teszi mérlegre. A rendelkezésre álló öt érdemjegyből ki kell választani azt, amely a legjobban egyensúlyban van a szocialista erkölcs követélményeinek mérlegelésével, a tanuló akarati és jellembeli tulajdonságaival, cselekedeteivel, fegyelmezettségével és rendszerete- tével, szorgalmával és kötelességtudáséval. Emellett nagyon sok egyéni szempont is helyet kap egy- egy osztályzat megállapításánál, melyek a tanulók személyiségéből, a közösségen belüli egyéni bánásmódból származnak. A pedagógus nemcsak tényeket tesz mérlegre, hanem viszonyít, figyeli a fejlődést, az esetleges visz. szaesést, a gátló és serkentő tényezőket. Ilyen munka után születik meg az osztályzat, mely számszerűen tartalmazza egy egész nevelőtestület értékelését a tanulóról. Ezen az elég bonyolult értékelési formán igyekszik segíteni a szeptembertől megjelenő új rendtartás, mély különválasztja a magatartást és a szorgalmat a tanulók elbírálásánál. Reméljük, így az új tanévben már egyre több lesz azoknak az eseteknek a száma, amikor szülő és pedagógus egy véleményen tesz a gyermek magatartását illetően, akkor is, amikor osztályzásra kerül a sor. Szilárd Adám Bucsa „A fakir gombot varrta bőrére..." Diákok a Balaton között partján Megyénk KISZ-fiataljai közül ez év nyarán is több százan töltöttek két hetet a csárdaszállási, kerek!, mezóhegyesi és pusztasző- lősi ifjúsági önkéntes munkatá- tbonban. Valamennyien kukoricát címereztek. De nemcsak megyei gazdaságokban dolgoztak. Az idén először eljutottak — mintegy félezren — a „magyar tenger” partjára is. Főként azok, akik Békésben már dolgoztak, s „veterán” táborozók... A fiúk Balatonsza- badiban utat építettek, a lányok Balatonbogláron barackot szedtek és osztályoztak. Felkerestük őket. Ismerősök a 7-es melleit Délelőtt 11 óra. A déli parton, a 7-es számú országos útvonalon a személygépkocsik szinte egymást érik. Szabaditól pár kilométerre Siófok irányában, a műút mellett sötétbarna bőrű fiúk serénykednek. Csatornát ásnak. Ügyes mozdulatokkal, szinte ütemre dobják a földet halomra. Ismerősnek tűnnek... — Fiúk, ti sarkadiak vagytok? — kérdem. Megkezdték a kék iskolaköpenyek és az olcsó iskolacipők árusítását A kereskedelem is felkészült az 1964/65-ös tanévre Tejivót a strandra A melegebb napokon ötezren Is felkeresik a békéscsabai strandot. Az Idén már korszerűsített, szépen kibővített, betonozott tereken játszadozhatnak a fürdőzők, s a tavalyi bárom medence helyett négyben élvezhetik a melegebb vagy a hű- sebb hullámokat. A körülményekhez képest elmondhatjuk, hogy a megyeszékhely sem vall már szégyent a strandjával. Mégis van olyan dolog, amiben még máig Is elmarad. Gyulán, Orosházán, nem Is beszélve más, nagyobb város strandjáról, mindenütt találnak a fiatalok az igényeiknek megfelelő csárdát is. Tejivót. Nem tudni, hogy Békéscsabán miért nincs ilyen. A statisztikai kimutatások szerint pedig az ötezer strandolóból háromezer kiskorú. A strandon felállított büfékben csak sört, legfeljebb bambit lehet kapni. Helyes lenne, ha az ugrálás közben megszomjazó gyerekek az amúgy is drága hűsítő ital helyett két, esetleg három deci tejet Ihatnának kedvükre, —V. A Körös Állami Áruház illetékeseinek tájékoztatása szerint megérkeztek, s már vásárolhatók az új típusú isíkolaköpenyek és az úgynevezett „iskolacipők”. Az eddig forgalomban levő fekete színű, fehér díszítéssel és rávarrott gallérral ellátott Éva-kö- penyt felváltották az új típusú, a célnak inkább megfelelő iskolaköpenyek. Az új köpeny fehér műanyag gombjaival, sötétkék színével, rágombolható fehér nylon- gallérjával sokkal tetszetősebb a im fekete színű köpenyeknél. A Körös Állami Áruház augusztus közepétől számít nagyobb forgalomra, s hogy a vásárlásban fennakadás ne történjen, a kereskedelem bő készlettel látta el az áruházat, mintegy négyezer darab iskolaköpeny álla vásárlóközönség rendelkezésére. Egy újdonság: a kereskedelem végre gondoskodik az úgynevezett „iskolacipők” ellátásáról is. SzeKözületek munkaerőigénye A Békés megyei GFV békéscsabai István-malmi üzeme állandó munkára 5 férfit segédmunkásnak felvesz. x 18 és 35 év közötti férfi dolgozókat kőműves átképzős szakmára vesz fel az GM Békés megyei Állami Építőipari Vállalat. Jelentkezés és bővebb felvilágosítás Békéscsabán, a központi iroda munkaügyi osztályán, Orosházán a kórházépítkezési irodában. 99350 Beruházási előadót építőipari technikumi végzettséggel felvesz a TÜ- ZÉP Vállalat. Békéscsaba, Tanácsköztársaság útja 33., emelet. 99451 reszelővAgAst és pataráspoly-készítést minden mennyiségben rövid határidőre vállalunk. Cím: LAKATOS ÉS GÉPJAVÍTÓ KTSZ BÉKÉSI TELEPE, Békés, Szarvasi út 14. Telefon: 58. ges, varrott, bőrtalpú iskolacipők kaphatók a nyár folyamán és az új tanévben. Minőségük a forgalomban levő más típusú cipók minőségével megegyezik, csupán árban térnek el azoktól, mivel lényegesen olcsóbbak. —esik. — Igen, a gimnáziumból — válaszol egy szőke hajú, s csákányával tovább vájja a talajt. K. Szabó Béla brigádvezető bemutatja a fiúkat, mindegyikről mond valamit. Elújságolja, hogy hatan már tavaly is és azelőtt is dolgoztak táborban Karcagon és Mezőtúron. Az idei jutalomféle, hiszen közülük többen még nem látták a Balatont. A távolban egy magas, izmos férfi tűnik fel, Jónás József, a tábor vezetője. — Hogyan dolgoznak a sarkadiak? — vallatom. — A Békés megyeiék köziül a legjobban. A tábori versenyben a harmadik helyen állnak. Eddig ötszáz köbméter földet ástak ki. Az útmenti vízlevezető árkot készítik... A brigádvezető a munka utáni időtöltésről így beszél: — Sokat fürödtünk. A szórakoztatásunkról is megfelelően gondoskodtak. Sokat tapsoltunk a székesfehérvári és siófoki tánc- zenekarnak. Fociátunk a Budapesti Vasas vegyescsapata ellen. Egyszer valamelyikünk felvágta Bundzsákot, utána még a közelébe se mertünk menni... Motorzúgás hallatszik. Jönnek az ebéddel. Befejezik a munkát. A menü zöldbableves, sült hús krumplival. Ebéd után irány a tó, aztán pedig készülődés a búcsú- tábortűzre, mert holnapután már hazafelé viszi őket a vonat... Telnek a kosarak Szabadihoz negyven kilométerre van Balatonboglár, s az ottani Kállai Éva Leánytábor, ahol Békés megyei diáklányok is szedik a barackot. A lengyeltóti üzemegységben gyulaiakkal találkozom. Tasnádi Erzsiké, a 42-es brigád vezetője. Gyári klubélet Gyulán A GYULAI HARISNYAGYÁR Jókai Mór Művelődési Otthonának igazgatója, Valent Zoltán, a „Kiváló Népművelő” kitüntetés tulajdonosa ül vélem szemben, akinek személye megyeszeríe közismert a népművelők körében. Így az sem meglepő, hogy a negyvenkét éves kultúrházi igazgató KISZ-tag, olyan született vezetői, szervezői képességekkel, aki nemcsak arra büszke, hogy a művelődési otthon vezetőségének az elnöke maga a vállalati főkönyvelő, hanem arra is, hogy a vezetőségben külső tag is található, egy igen aktív kőfaragómester személyében. AMI A KULTŰRHAZI munka sokrétűségét illeti, arról nehéz lenne egy riport keretében beszámolni. A színjátszó együttes, a bábjátszó csoport, a fúvószenekar — ami közös a városi kul- túrházzal —, a munkásakadémia, a kilenc ifjúsági szakkör mindegyike mind szokványos szekciói az üzemi kulturális munkának. A Jókai Mór Művelődési Otthon munkájából inkább az a rész kívánkozik a nyilvánosság elé, ami ezen túl jellemző az itteni munkára; a fejlett klubélet, amelynek társadalomformáló ereje az otthon falain tűi is érezteti jótékony hatását a város társadalmi életében. A MŰSZAKI KLUB — amelyet dr. Sipos Sándor főmérnök vezet — a vállalat műszaki dolgozóinak ad lehetőséget nemcsak a gyártási feladatok problémáinak széles körű megvitatására, hanem szakmai továbbfejlődésükre is. A művelődési otthon ifjúsági klubja, a KISZ-klub az ifjúság széles rétegeinek találkozóhelye, amelynek klubestjein, ifjúsági vitaestjein, szellemi vetélkedőin mérik össze szellemi erejüket ideológiai, gazdasági, művészeti kérdésekben. A klub összejövetelein egyaránt találhatók vállalati dolgozók és középiskolai tanulók. A gyermekklub népszerű intézménye viszont a gyermekek részére nyújt igen kedvelt vasárnapi foglalkozást, játékkiáll í fásai pedig felnőttek, szülők, pedagógusok számára is élményül szolgálnak. Ha mindezt kiegészítjük még azzal, hogy a kultúrház helyiségeit rendszeresen több gyulai üzem is igénybe veszi, különböző tanfolyamok rendezéséire, teljes képet kapunk róla, hogy ez az intézmény milyen társadalmi összefogó erőt képvisel a városban. Mindehhez még az is hozzákívánkozik, hogy a művelődési otthon családi ünnepségek, lakodalmak, névnapok megrendezésének is kedvelt helye. A feljegyzések szerint például 1964 május havának minden szombatján lakodalom volt náluk. A MŰVELŐDÉSI OTTHON és a gyár dolgozóinak, a város lakosainak jó kapcsolatára, barátságára utal ez is. Hegedűs Edit, Paulik Ili, Barna Ági és a többi fürdő ruhás lány füleskosárral vesz birtokba egy- egy barackfát. Telnek a kosarak. — Egy kicsit elfáradtunk a két hét alatt — mondja az egyik fa meghajtó ágáról valaki. — A heti versenyben harmadikok voltunk. Holnap már megyünk haza, nincs sok kedvünk „hajtani”... Az üzemegység vezetőjének éppen felénk van útja. — Hogy mennyi barackot szedett a 430 lány két hét alatt? — kérdez vissza mosolyogva. — Tizennyolc vagonnyit. A mostani turnus dolgozott eddig a legjobban... — Igaz is, jól dolgoztunk... — nyugtázza Gabi. — A csomagoló- ban osztályoztunk: kis angol, nagy német, export, belföldi, így neveztük el a szállítmányokat. — Ne csak a munkáról beszélj, volt itt más is — szól közbe Edit. — Itt van például a kultúr- és sportélet. A „Ki mit tud?” énekversenyt Ili nyerte, a pingpong- bajnokságban Kovács Klári, a szarvasi gimiből a második lett. — Ez még semmi! — harsogja az egyik fa csúcsáról Ili. — Itt voltak az MTK röplabdásai. Azok hogy tudtak! Emellett különféle kultúrcsopiortok szórakoztattak bennünket. És az a fakir, háát!... Gombot varrt a bőrére... Hogy mi volt még? Jutalomból táncolni mehettünk a Boglárka-piresszóba. A vándorzászló nyertesei A kiadós ebéd után mindenki fürödni sietett. A táborparancsnokság tagjai sietve dolgoztak: értékelték az iskolák és brigádok közötti versenyt. A táborzárón az oroszlányi diáklányok öröme az egekig csapott: elsők lettek... Aztán... aztán még egyszer utánaszámoltak a teljesítményeknek, pontoknak és kiderült, hogy mégsem ők a nyertesek, mert egynegyed pxmttal a Békés megyeiek megelőzték őket! A csabai köz- gazdasági technikum lányai. Az oroszlányiak meglehetően szomorúan adták át a csabaiaknak a KISZ Közpxmti Bizottságának vándorzászlaját. A brigádok között a legjobb eredményt a csabai gimnázium 26-os brigádja érte el... A jutalmak, könyvek kiosztása után már alkonyodott. A lányok körülvették a tábortüzet, s énekelni kezdtek... Aztán elbúcsúztak a simogató víztől, a szőlőt, gyümölcsöt érlelő domboktól, a barackosoktól, ismerőseiktől, a tábortól. S természetesen egymástól, ilyenformán: — Viszontlátásra, jövőre! Dékány Sándor Új bölcsőde épül Dobozon Mintegy 180 ezer forintos költséggel új bölcsőde építését kezdték el az elmúlt hetekben Dobozon. A költségek jelentős részét, mintegy 80 ezer forintot, a helyi tanács biztosítja. A többi pénzt az Egészségügyi Minisztérium adja az építkezéshez. Az új intézmény tervei már elkészültek, az építési munkákhoz a tanács házi kőművesbrigádja hozzáfogott. Előreláthatóan még az idén átadják rendeltetésének a bölcsődét. Surányi Sándor
