Békés Megyei Népújság, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-10 / 160. szám
B64. július 10. 4 Péntek Hatezer forintos beruházás — 112 ezer forintos kötbér — Kinek a zsebére? Szakszervezeti napot és a társadalmi munka politikai jelentőségéről ankétot rendeznek Szarvason Másfél év óta tart a vita Székesfehérvár és Békéscsaba között s ameddig a végére ér — ha így halad továbbra is —, rámegy a Békéscsabai Lakatos és Gépjavító Ktsz ez évi „várható” tervezett nyeresége. De legyünk pontosabbak: nem a két város párharcáról van szó. A lakatos szövetkezet, mint alvállalkozó, a Székesfehérvári Tatarozó Vállalat megbízásából az ottani megyei könyvtár berendezésének átalakítását és egy kézi könyvtári felvonót készített el még tavaly. A két „létesítményt”, bár együvé tartozik, mégis külön kell választanunk. A berendezést ugyanis megcsinálták a csabaiak. A felvonóval azonban sok huzavona volt már az elkészítés előtt, s azóta is ez az oka a vitának. A nevezett átalakítást a székes- fehérvári beruházó csak úgy adta kivitelezésre a csabai ktsz-nek, ha ezek elvállalják a felvonó elkészítését is. Tervdokumentációt azonban nem küldtek hozzá. A szövetkezet — ezt levélben közölte annak idején a beruházóval — enélkül nem kezdhette el a felvonó építését. Sürgette tehát a tervrajzokat. Végül ezt a Fejér megyei Tervező Iroda készítette el. Ennek alapján kellett hozzákezdeni a munkához. Igen ám, de a tervrajzból már előre látható volt, hogy a három emeletre tervezett felvonó kézi működtetéssel nem lesz üzemképes. Az iroda 15 kilogrammos teherbírásra szabta meg a kivitelezést, ám a tervezés nem biztosította erre a súlyra az üzemképességet. Ezt látták a szövetkezetben és még a munka elkezdése előtt levélben közölték észrevételüket a megrendelővel. Erre olyan választ kaptak, hogy nem érdekes ez az észrevétel, csinálják csak meg a felvonóberendezést a tervrajz alapján, mert a könyvtár ünnepélyes átadásának napjára annak is készen kell lenni. Ha pedig valami hiba jelentkezik majd az üzemeltetésben, azt menet közben kijavítják. Végeredményben tehát a csaknem negyedmillió forintos össz- beruházás megtartása miatt (fentebb említettük, hogy a könyvtárberendezés átalakítását összekötötték a felvonó készítésével) belement az alkuba a szövetkezet vezetősége. Azt is meg kell mondani mindjárt, hogy helytelenül, és ennek most „issza meg a levét”. Helyesebb lett volna kereken megtagadni a rossz terv végrehajtását, bár az általuk küldött levél tanúsítja, hogy több ok miatt kifogásolták a tervrajzot. Többek között azért is, mert a biztonság-technikai követelmények sem szerepeltek abban. Végül is a kívánt tervrajz alapján elkészítette a szövetkezet a felvonóberendezést. Megvolt az ünnepélyes átadás, ám kiderült, hogy a lift nem működik. Kézi erővel lehetetlen üzemeltetni, munkavédelmi szempontból pedig súlyos mulasztásokat követtek el a tervezői. Ettől függetlenül azonban az utókalkuláció alapján megállapított mintegy 15 ezer 600 forint értékű kivitelezői díjat kifizették a szövetkezetnek. És most jön a bukfenc. 1963 elején kezdődött a vita, hogy kinek a hibájából nem jó a felvonó, ki köteles üzemképessé tenni, illetve fedezni az erre fordított újabb költségeket. A szövetkezet azt mondta: ő a tervrajz alapján készítette el a liftet, de még előtte felhívta a beruházó figyelmét, hogy hiba lesz az üzemképességével. A ter- ivezőiroda emberei viszont azt állították: igaz, hogy terv szerint készült el a felvonó, de súlyos minőségi hibákkal és emiatt nem működik. Harminchét levélváltás történt Békéscsaba és Székesfehérvár között. A szövetkezet képviselői nem egy ízben voltak ott személyesen, hogy helyrehozzák az esetleges, saját hibájukból eredő mulasztásokat. De nem tudtak mit csinálni, mert lényegében műszakilag senki sem állapította meg a hibát. 1963 október elején aztán megyei döntőbizottság elé került az ügy Székesfehérvárott, amelyre meghívták az alpereseket, s a felperest, mint beruházót, de ezen a tárgyaláson érthetetlen módon csak a csabaiak jelentek meg. Ennek ellenére az ügyben mégis döntés született. Érthetetlenül és törvénytelenül azt állapították meg, hogy a Békéscsabai Lakatos Ktsz-nek a kézi felvonó előállítási díjából (15 500 forint) vissza kell fizetnie 9503 forintot, mert csak ennyibe került a felvonó. Ugyanakkor a megyei döntőbizottság kötelezte a szövetkezetét az üzem- képtelen felvonó után (mivel az az átadás napjától nem működik) 112 663 forint kötbér kifizetésére. Maga a beruházás tehát a döntő- bizottság megállapítása szerint hatezer forintba került, a kötbér pedig ennek csaknem hússzorosa, 112 ezer forint. Több felől is törvénytelennek lehet minősíteni ezt a határozatot. Egyrészt azért, mert az októberi. tárgyalás óta egyszer sem hívták meg a szövetkezetei, hogy tisztázzák a dolgot és amit lehet, békésen elintézzenek. Másrészt azért, mert addig hat hónap telt el, ameddig az MDB meghozta ezt az érthetetlen döntést. Sőt, kötelezte a szövetkezetét, hogy amennyiben július 1-ig nem hozzák rendbe a liftet, úgy a teljes rendbe hozásáig naponta 500 forint kötbért kell fizetniük. Ha tehát még két hónapig tart ez az ügy, mint mondottuk, kötbérre fizetheti a szövetkezet a tervezett nyereségét. Elsősorban azonban azért törvénytelen a határozat, mert műszaki véleményezés nélkül született a döntés, csak a Fejér megyei Tervező Iroda véleménye alapján. Ez a szerv pedig — amely maga is alperes — nem illetékes arra, hogy megállapítsa: jó volt-e a tervdokumentáció vagy sem. Erre egyedül illetékes a Magyar Felvonógyár műszaki képviselete, amelyet pedig nem vont be a vizsgálatba a Fejér Művelődési otthonná alakítják át a zsadányi postahivatal épületét. A tervezett költség 360 ezer forint. A községi tanács 200 ezer forintot ajánlott fel községfejlesztési alapjából az építkezéshez. A művelődési otthonná alakítandó épületben kap két helyiséget Zsa- dány négy KISZ-alapszervezete is: a területi, a Szabadság Tsz, megyei döntőbizottság. A harminchét Békéscsabáról küldött levél közül nem egyben kérték a szövetkezetből, hogy szakemberekkel vizsgáltassák meg a terv alapján elkészített felvonóberendezést és, ha ez a szakvélemény őket marasztalja el a lift üzemképtelensége miatt, akkor vállalják is a következményeket. Kérték: ha a kivitelezett munkát minősítik selejtnek —természetesen szakvélemény alapján — akkor ezt hivatalosan közöljék a ktsz-szel s akkor egy új felvonóberendezést is hajlandó készíteni a selejtnek minősített helyett. Azonban a többszöri kérés, javaslat ellenére sem fordult szakemberekhez a bizottság, ehelyett kirótta ezt a hússzoros kötbérezést, amely ellen jogosan tiltakozik a szövetkezet. Több tanulságot is levonhatunk az ügyből. Egyrészt, hogy nemcsak a termelőmunkában, hanem az ügykezelésben meglévő hanyagság, felelőtlenség is milyen károkat okozhat a vállalatoknak. A Fejér megyei döntőbizottság, ahelyett, hogy az októberben nem sikerült tárgyalás után gyorsan pontot tett volna az ügy végére és szakszerűen megállapította volna, hogy ki hibás az üzemképtelenségért, húzta-halasztotta a kivizsgálást, s kényelméből egy hatezer forintos beruházás utáni kötbér 112 ezer forintra nőtt. Mi ez, ha nem súlyos felelőtlenség a döntőbizottság részéről is! Nem beszélve arról, hogy a fenti ítéletet a békéscsabai szövetkezet ez év június 4-én megfellebbezte és egy hónap elteltével sem értesítette a döntőbizottság a szövetkezetei arról, hogy fellebbezését megkapta, újra foglalkozik az üggyel vagy pedig továbbította a központi döntőbizottsághoz. Pedig törvény van arra, hogy egy hónapon belül választ kell küldeni ilyen esetekben. Másrészt az is tanulság, hogy a szakterületeken elkövetett mulasztások tárgyilagos megállapítására nem illetékes egy társadalmi szerv. Ezt csakis annak a szakterületnek a jó ismerői, szakemberei tudják megtenni. Az ő véleményük alapján születhet csak döntés ilyen ügyekben, s javaslatunk, hogy ezen az alapon állapítsák meg újra: kit terhel a felelősség. Végül pedig az is tanulság, hogy a már eleve rossznak minősülő tervdokumentációkait nem szabad szolgaian elfogadni! Készítőivel vitázni, érvelni kell, mielőtt a beruházást realizálni kezdik. Hiszen úgy is a saját zsebünkről van szó, hogy a hasznot nem hozó beruházásból vagy az egyik, vagy a másik vállalatnak származnak anyagi kárai, és úgy is, hogy akármelyik „fizet rá”, az improduktív munka, az elherdált forintok mindenképpen deficitet okoznak a nemzeti jövedelemben. Varga Dezső a Búzakalász Tsz és az állami gazdaság KISZ-szervezete. A sarkad! járás KlSZ-bizottsá- ga javaslata alapján a megyei KISZ-bizottság 20 ezer Ft-tal járul hozzá az átalakítási, felújítási munkálatokhoz. A berendezés megvásárlásához pedig tízezer forinttal, amelyen a két helyiségbe asztalokat, székeket, üveges szekrényt és függönyt vásárolnak} A szarvasi járás és különösen Szarvas község, egyike a megye leggyorsabban fejlődő vidékének. A községek fejlesztésében az elmúlt években fontos szerep jutott ebben a járásban is a lakosság társadalmi munkavállalásainak. Az új létesítményeknél, s a legkülönbözőbb közérdekű munkák elvégzésére létrejött összefogások a közelmúltban minden eddiginél jobb eredményeket hoztak. A megyei tanács és a Hazafias Népfront értékelése alapján a járás első a községfejlesztési társadalmi munkák teljesítésében. Az eredményt példázzák az olyan számok és megvalósított községi létesítmények is, amelyek a múlt évben és az idei év első felében születtek. Szarvason a tanács a Hazafias Népfront kezdeményezésére nagyarányú vízműépítkezést kezdett három évvel ezelőtt, amelynek eddigi négymillió forintos költségeihez a lakosság 525 ezer forint tás megnyitására kerül sor a Békés megyei KISZÖV rendezésében. A kiállítással kapcsolatban László Antalnál, a KISZÖV műszaki osztályának vezetőjénél érdeklődtünk,'' mint a kiállítás főrendezőjénél, aki elmondta, hogy ilyen nagyszabású kiállítást ezelőtt öt évvel rendeztek. Méreteiben azonban az idei lényegesen nagyobb lesz. Elmondta, hogy a megye 37 szövetkezete mutatja be legszebb termékeit. Ezek jelenleg gyártás alatt vannak, de olyan termékek bemutatására is sor kerül, ami csupán prototípus és lehetőség Villanyvilágítást kap Dévaványa-Újtelep Több éve húzódó ügyét oldják meg hamarosan a dévaványa-új- telepi lakosoknak. Az itt lakók szinte minden évben panaszt emeltek a rossz köz- világítás miatt. A legutóbbi tanácstagi beszámolók alkalmával ismét kérték a helység közös ügyének megoldását. Kérésük visszhangra talált. Tanácsi határozat született, amely intézkedik arról, hogy még az idén a harmadik negyedévben megfelelő villanyvilágítást kapjanak az utcák. értékű társadalmi munkával járult. A munkálatoknál összesen 2700-an vettek részt. Ugyancsak szép példája a lakosság összefogásának a kondorosiak ténykedése, akik a tanácstagok kezdeményezésére maguk végeztek el számos munkát a helyi vízvezetékek építésénél — több mint 330 ezer forint értékben. A széles körben megnyilvánult társadalmi összefogásban kétségtelenül a legnagyobb szerepe annak a jól alkalmazott szervező módszernek volt, amelyet az évközben lezajlott párttaggyűléseken, népfront-bizottsági aktívaüléseken, tanácsi üléseken, valamint tanácstagi beszámolókon a lakosság köréből beérkező kezdeményező javaslatok megvalósításánál, illetve népszerűsítésénél alkalmaztak. A társadalmi munka tapasztalatait augusztus 29-én a közalkalmazottak szakszervezeti napján, ankéten vitatják meg. —We— volna gyártásukra, ha a kereskedelem igényelné. Ennélfogva, mint mondotta, a kiállítás kettős jellegű lesz. Újdonság lesz a bútoripari résznél, hogy bemutatják az újszerű Varia-bútorokat is, melyek a mai modern lakásberendezést könnyítik meg. A vasipari résznél bemutatásra kerül az exportra készülő vákuumfonmázó. Érdekessége lesz akiállításnak az úgynevezett „etázs” fűtési rendszer bemutatása, továbbá a Szarvasi Vasipari Ktsz híradástechnikai, hőtechnikai készülékei, műszerei. A Gyulai Fa-, Fém Ktsz camping-felszerelést, valamint modern ülőbútorokat mutat be, fa- és fémváza® változatban. Az építőipari ktsz-ek maketteken, fényképeken mutatják be a ma modern kislakásépítésének lehetőségeit, míg a textil- és bőripari ktsz-ek a méretes tevékenység körében készült legszebb termékekkel lépnek a nyilvánosság elé. Elmondta László elvtárs azt is, hogy az előkészületeket már megkezdték, s a kiállítás augusztus 1-én nyílik meg. Egy héten át tekinthetik meg az érdeklődők Békéscsabán, az iparitanuló-isko- la új épületszámyában kiállított termékeket, amelyek a megye fejlődő szövetkezeti iparát lesznek hivatottak bemutatni. H. F. A Várpalotai Szénbányászati Tröszt FÉRFI MUNKAERŐT VESZ FEL 18—45 ÉVES KORIG MÉLYSZINTI BÁNYAMUNKÁRA. Kedvezményes munkásszállást és napi háromszori étkezést biztosítunk. Nős és családfenntartók évente 64 mázsa ahydrált szenet kapnak térítés nélkül. Útiköltséget felvétel esetén megtérítjük. Felvételhez szükséges: rendezett munkakönyv, két hétnél nem régibb tanácsi igazolás és katonakönyv. Jelentkezni lehet szeptember 30-ig A VÁRPALOTAI SZÉNBÁNYÁSZATI TRÖSZT MUNKAÜGYI OSZTÁLYÁN. 990 Művelődési otthon építését támogatja a zsadányi tanács Több száz gyártmányt mutatnak be a KISZÖV kiállításán Rövidesen nagyszabású kiállí-
