Békés Megyei Népújság, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-08 / 158. szám

1994. július 8. 6 Szerda Tűzvédelem a nyári munkák idején A tüzeli megelőzése és a tűz­károk elhárítása társadalmi ér­dek, tehát mindenkinek kötelessé­ge. A tűzrendészeti szabályok meg nem tartása esetén minden évszakban veszélyeztetve van a magántulajdon és a közvagyon, s különösen fokozódik a veszély a nyári meleg és száraz időszakban, amikor a legkisebb figyelmetlen­ség, gondatlanság is nagyon ko­moly károk előidézője lehet. Jelenleg melyek a legfontosabb feladatok a tűzkárok megelőzése érdekében? Mindenekelőtt fokozott figyel­met kell fordítani a vasútvonalak mellett levő gabonatáblákon a lá­bon álló és learatott kalászosok védelmére. A gőzmozdonyok szik­raszórása ugyanis jelentős ve­szélyt jelent. Az elmúlt év nya­rán például a szükséges megelő­ző intézkedések hiányában a Bánkúti Állami Gazdaság terüle­tén 1,5 hold lábon álló búza, a két- egyházi Béke Tsz-ben öt hold lábon álló árpa, az endrődi Búzaka­lász Tsz területén 85 kereszt leara­tott búza vált a tűz martalékává. A hasonló esetek megelőzése ér­dekében tehát a termelőszövetke­zetek vezetőinek fontos teendője a vasút mellett érésben levő, le­aratott és összehordott termények őrzésének biztosítása. Az őrzéssel megbízott személyeket ki kell ok­tatni feladataik ellátására, és biztosítani kell részükre a tűzol­táshoz szükséges eszközöket. A la­kott területtől, illetve hírhálózat­tól távol eső területeken rendsze­rint gondot jelent a legközelebbi tűzoltóság gyors értesítése. Ezért célszerű, ha az őrzéssel megbízott személyek megfelelő közlekedési eszközzel rendelkeznek. Az aratást helyes a vasúthoz közelebb eső részen megkezdeni, és a sínektől a keresztet legalább 60, asz tagot legalább 100 méter távolságra elhelyezni. Ha erre nincs lehetőség, akkor a terményt a learatással egyidőben el kell szállítani a helyszínről. A vasút­vonal és az összehordott kalászos termény között szükséges a ter­ménytől 8—10 méter távolságra az aratással egyidőben legalább négy barázda szélességű, az egész tarlón végighúzódó védőszántás készítése. Nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy a termények összehor­dására kijelölt szérű a tűzrendé­szeti követelményeknek megfelel­jen. Közelében 500 méteren belül megfelelő mennyiségű oltóvíz áll­jon rendelkezésre. A szérű akkor van biztonságban, ha nem éghető tetőhéj azatú téglaépülettől és erősáramú szabadvezetéktől leg­alább 25, közúttól és éghető tető- aljazatú épülettől legalább 60, gazdasági épülettől, vasúttól leg­alább 100, állomástól, vasúti ki­es bejárati váltótól legalább 200 méterre fekszik. A termények elhelyezése kama­tozási terv szerint történjen a szérűn, melynek területét a gaztól meg kell tisztítani. Itt gyerme­kek és illetéktelen személyek nem tartózkodhatnak, s dohányozni, valamint tüzet rakni tilos. Minden két asztag, illetve kazal után a behordástól a cséplés befejezésé­ig egy 200 literes vízzel telt hor­dót és két vedret keU elhelyezni. Aratási, behordási, cséplési, va­lamint szalmaösszehúzási mun­kában csak a tűzrendészeti köve­telményeknek megfelelő erőgép vehet részt, tehát fontos az, hogy az erőgépek hatékony szikrafogó­val legyenek ellátva. Az izzófejes erőgépeken csak az MSZ 19116— 56 számú szabványnak megfelelő szikrafogó használható. Az erőgé­pet csak a megbízott gépkezelő üzemeltetheti, s eközben helyét nem hagyhatja el, ellenőriznie kell naponta az erőgép üzem­anyagtartályának és vezetékének tömítettségét, s a villamos beren­dezések állapotát. Köteles szük­ség szerint, de legalább naponta egyszer a lerakódott karomréteget a kipufogó-vezetékből és a szik­rafogóból kitakarítani. Cséplés idején az erőgép 5 mé­teres körzetében éghető anyagot elhelyezni nem szabad. Az erő­gép legalább nyolc méter távol­ságra legyen az asztag, kazal szé­létől. Csépléskor a vontatásra al­kalmas erőgépet lánccal vagy sodronykötéllel a cséplőgéphez kell kapcsolni úgy, hogy tűz ese­tén a cséplőgép azonnal kivontat­ható legyen a veszélyeztetett te­rületről. A vontatás irányában közlekedést akadályozó tárgyat vagy anyagot nem szabad elhe­lyezni. Üzemanyagfeltöltés a ga­bonatáblán nem végezhető. A tüzek megelőzése jelentős mértékben függ attól, hogy a be­takarítási munkálatokban részt vevők mennyire ismerik a tűz­rendészeti szabályokat. Különös figyelmet kell fordítani az erőgé­pek kezelőinek alapos felkészíté­sére, hiszen a felügyeletükre bí­zott dolgozók, a munkacsapat tag­jainak rendszeres kioktatása is az ő feladatuk. A kalászos termények tűzvédel­mének biztosítása mellett nem szabad megfeledkezni a gazdasá­gi épületek és létesítmények vé­delméről sem. A gazdaságvezetők személyesen és a tűzrendészeti hálózat útján rendszeresen ellen­őrizzék, illetve ellenőriztessék a szabályok megtartását. Különös figyelmet igényel a dohányzás, a nyílt láng használatára vonatkozó tilalmak megtartása, s a tilalomra figyelmeztető jelzőtáblák kifüg­gesztése. Mellőzni kell a szabály­talan világítóberendezések hasz­nálatát és a különféle erőgépek tűzveszélyes környezetben történő üzemeltetését. Ügyelni kell arra, hogy tűzgyújtó eszközhöz ne jus­sanak a gyermekek, mert játék közben nagy tűzkárokat okozhat­nak. A községi tanácsok a gazdasá­gok vezetőivel szervezzék meg a tűzoltófelszerelések gyors szállítá­sának, vontatásának lehetőségét, s meg kell oldani azt, hogy táv­beszélő útján a legközelebbi álla­mi és önkéntes tűzoltóegységek rövid idő alatt értesíthetők le­gyenek. A tanácsok végrehajtó bizottsá­gai mellett és irányításuk alatt működő tűzrendészeti bizottsá­gok, az állami és önkéntes tűzol­tóságok a szükséges intézkedése­ket megtették. Az elkövetkező időben fokozniuk kell ellenőrző, segítő munkájukat. A gazdaság­vezetőkkel és a dolgozókkal szo­rosan együtműködve azon kell lenni, hogy minél kevesebb tűzkár érje a magántulajdont és a köz­vagyont. Várhegyi Ferenc tűzoltóőrnagy Várszínházi pillanatok A bélyeggyűjtés modern formája a motívumgyűjtés A régi gyűjtési forma az „or. szággyűjtés”, amely egy ország összes bélyegeit foglalja magába, ma már idejét múlta, tekintve a rengeteg új bélyegkibocsátást, s azok kigyűjtése a lehetetlenséggel határos, így került előtérbe a mo­tívumgyűjtés. A motívumgyűjtés iránt viszont mindinkább erősödik az érdeklő­dés. Tág teret ad a gyűjtő ízlésé­nek, ismereteinek, hajlamainak, érdeklődési körének. A motívum, gyűjtés csak egy kiválasztott mo­tívum vagy téma körébe tartozó, vagy eszmeileg tartalmazó vala­mennyi országból származó bélyeg gyűjtését jelenti. Az érdekes és szemet gyönyörködtető rajzú bé­lyegek mellett tudományos és esz­mei tartalmat is kifejező ábrájú bélyegek gyűjtése nemcsak a szépérzéket, hanem az ismerete­ket és a felfogást, világnézetet is neveli, fejleszti; Legismertebb motívumterület például: állatok (ezen belül halak, madarak, rovarok); növények (fák, bokrok, virágok); zene (zeneszer­zők, hangszerek); képzőművészet (festészet, szobrászat, építészet); néprajz (népviselet, háziipar, népi táncok); sport (különböző sport­ágak), és ha átgondoljuk, máris látjuk mennyi szépség, érdekesség rejlik egy-egy témakör bélyegei­nek összegyűjtésében... Az esztétikai, szépségi szempon­tokon túl ideológiai tartalom úm. munkásmozgalmak, Lenin, októ­beri szocialista forradalom, fél. szabadulás, továbbá megemlítendő még az űrhajózás, technika, tudo­mány, közlekedés, melyek szintén a motívumgyűj téshez tartoznak. Vas Tibor Hernani — „1831. február 25! Ez a dátum égő betűkkel van felírva elménk mélyén: az Hernani első bemutatójának dátuma” — írja Teophile Gautier, a szabályokba merevedett régi irodalom és az új romantikus irány hívei közötti tettlegességig fajuló nézőtéri vita egyik részese. A vita akörül folyt, hogy van-e létjogosultsága a szín- padi romantikának? Az ún. „Hemani-csatában” a fiatalok győztek, amire válaszként néhány arisztokrata-barát — és az iroda­lomban maradi nézeteket valló — drámaíró az uralkodóhoz for­dult: parancsolja le hatalmi szó­val a Comedie Francaise színpa­dáról Hugo „királygyalázó” művét! A feszült politikai helyzetben Lajos Fülöp nem vállalta a nép­szerű darab betiltásának kocká­zatát, s kitérő választ adott: „Nem tehetem, uraim! A szín­házban nekem is ugyanúgy egy földszinti helyem van csak, mint bármelyik más francia polgár- nak.’? • Egy érdekes próba. Délelőt­tönként a színház próbatermében készül a bemutatóra az Hernani együttese, este pedig Gyulán, a várban folyik a próba: a rendező ott finomítja, alakítgatja tovább azoknak a szereplőknek a mono­lógjait, kisebb jelenet-egységeit, akik éppen nem „tájolnak” A ka- méliás hölgy-gyei. Kívülálló szá­mára ritkán adódó élmény egy- egy ilyen részpróba megtekintése. Ha a színész halkan, látszólag erőtlenül és szinte oda sem fi­gyelve pergeti a szöveget, akkor ez a „művészietlenség” azt jelenti, ho-gy a jelenet megoldásával a művész már megbirkózott, s a részpróbán elegendő a jelzés­szerű ismétlés. Amikor azonban teljes hangerőt, szenvedélyes gesztusokat látni a színésztől — „úgy, mint az előadáson” — ak­kor ez a lázas hevület azt jelzi, hogy éppen ezen a jeleneten dol­gozik leginkább, ez van még nyers, kidolgozatlan állapotban. Közület munkaerőigénye A Békés megyei Moziüzemi Vállalat békéscsabai lakosú hálózati ellenőrt keres külszolgálatos munkakörbe, számviteli képesítéssel. Jelentkezés személyesen vagy írásban, a vállalat központjában Békéscsaba, Tanácsköz­társaság útja 21. 99074 FIGYELEM! FIGYELEM! Megkezdődött a szerződéskötés az 1965. évi sertéshizlalási akcióban. Szerződés köthető minden hizlalásra alkalmas sertésre, me­lyet legkorábban 1965. január 1-től kezdődően kell átadni. A sertésekért a következő vételárat fizetjük: fehér hússertés 100—120 kg 15,70 Ft/kg 120 kg felett 16,50 „ hús- és húsjellegű 100—130 kg 15,30 „ 130 kg felett 16,20 * zsír- és zsírjellegfi 120—140 kg 15,20 „ 140 kg felett 16,— ,, tenyésztésbe fogott koca 170 kg felett 14,50 „ Mezőgazdasági termelőszövetkezetek naptári negyedéven be­lül legalább 20 darab hízott sertés átadása esetén a vételáron felül 2 Ft/kg nagyüzemi felárban részesülnek. Háztáji és egyéni termelők sertés-darabonként 400 Ft előleget és 150 kg állami áron való vásárlásra jogosító takarmányutalványt kapnak. Amennyiben a háztáji és egyéni szerződők á 150 kg takar­mányt nem veszik igénybe, a szerződés feltételei szerint át­adott sertés után, a szerződött vételáron felül kg-ként 1,50 Ft árkiegészítést kapnak. Részletes felvilágosítást az állatforgalmi vállalat fel­vásárlói adnak. BÉKÉS MEGYEI ÄLLATFORGALMI VÁLLALAT A színház sok paradoxonja közül ez az egyik. A próbamunka előrehaladásá­ról vall, hogy már most, a bemu­tató előtt két héttel is egyre több a látszólag „elsietett”, a valóság­ban azonban már tökéletesen ki­munkált jelenet. * Gyulai epizód. Az Hernani népes statisztagárdája a gyulai gimnázium diákjaiból került ki. Az előzetes felhívás nyomán két­szeres-háromszoros túljelentkezés volt a különböző „szerepkörökre”. Jeges Sándor, a gimnázium igazgatója és Miszlay István, a darab rendezője válogatták ki a jelentkezők közül a legszebb szál „katonákat”, a legmarkánsabb arcú „útonállókat”, a legmaga­sabb, legfeketébb hajú spanyol „udvarhölgyeket”. A válogatás után bátortalanul jött a „zsűri” elé egy aprócska termetű kislány: — Tudom, hogy én alacsony va­gyok, de nagyon szeretem a szín­házat és nagyon igyekeznék. Tes­sék engem is beválogatni! — De hát a darabban csak fel­nőtt hölgyek szerepelnek... Há- nyadikos vagy most? — Elsős. — Akkor jelentkezz majd jövő­re! — De biztos, hogy megnövök?! Egy táncos „drága lábai‘e Lionel Blair, az ismert angol táncművész 46 ezer fontra bebiz­tosította lábait és ezért évente 140 font biztosítási díjat kell fi­zetnie. Mégsem sajnálja a pénzt, mivel egy évvel ezelőtt autóbal­eset érte és akkor rádöbbent, mi­lyen szörnyű katasztrófa lenne, ha többé nem tudná a lábait használni. Egyébként is megen­gedheti magának a költséges biz­tosítást, hiszen gázsija nem keve­sebb, mint heti 400 font. műsora Július 8-án, 20.00 árakor, Eleken: A VÁNDORDIÁK JÜLIUS 8. Békési Bástya: Jánosik II. Békés­csabai Brigád: Bakaruhában. Békés­csabai Szabadság: A Kolumbusz hajó inasa. Békéscsabai Terv: Az utolsó le­hetőség. Gyulai Erkel: Rangon alul. Orosházi Béke: Mandrin kapitány. A tv műsora július 8-án, szerdán 9.30 Tv-híradó (ism.). 9.40 Angyallal nyaraltam. Magyarul beszélő cseh­szlovák film (ism). 10.55 A pelikánok világában. Román kisfilm (ism.). 18.13 Hírek. 18.40 A mindenlátó szem: Izotó­pos vasútbiztosító berendezés. Közve­títés a Technika Házából. 18.40 Várak és tájak. Filmösszeállítás. 19.10 Újdon­ságok, érdekességek a mezőgazdaság­ban (ism.). 19.20 Esti mese. 19.30 Tv- híradó. 19.45 Napi jegyzetünk. 19.50 A barangolás tárlata. 20.05 Vihar a Sycamore utcában. Tv-játék (ism.). 21.15 Döntések végrehajtói. Riportmű­sor. 21.30 Egy kis könnyűzene. Film­összeállítás. 21.55 Tv-híradó — 2. ki­adás. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents