Békés Megyei Népújság, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-08 / 158. szám

BÉKÉS HEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA NÉPÚJSÁG 1964. JÚLIUS 8., SZERDA Ara 60 fillér XIX. ÉVFOLYAM, 1S8. SZÁM Többet tudni... | Aratási történet | Építőipari tapasztalatok a SzsvjeViitiöMf és Finnországból | Sport | A hőmérséklet emelkedik Látogatásunk a béke és barátság missziója volt Hruscsov beszéde skandináviai látogatásáról A felnőttoktatásról és a fogyasztói érdekvédelemről tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága Moszkva Hruscsov szovjet kormányfő kedden a moszkvai televízióban beszédet mondott « skandináv államokban tett hivatalos látoga­tásáról. — Dániában, Svédországban és Norvégiában hasznos megbeszélé­seket folytattunk — mondotta. E megbeszélések lehetővé tették, hogy jobban megismerjük egymás álláspontját. — Skandináviában mindenütt szívélyes vendégszeretettel fo­gadtak bennünket. Hruscsov rámutatott arra, hegy a skandináv államok népeinek a Szovjetunió népei iránt érzett barátsága élénken megnyilvánult látogatása folyamán. — A skandináv országokban járva közvetlenül érezhettük, mi­lyen mély törekvés hatja át a dá­nokat, svédeket és a norvégeket a béke fenntartására, Észák-Euró- pa békeövezetté való változtatásá­ra. — Az említett országokban folytatott megbeszélések kö­zös fő szempontja volt a bé­ke fenntartásának, az új vi­lágháború megakadályozásá­nak kérdése. — A skandináv államok vezető­ivel folytatott tárgyalások során élintettünk néhány olyan politikai és ideológiai kérdést is — muta­tott rá a szovjet kormányfő —, amelyekben nézeteink eltérnek egymástól. Ebben az összefüggésben Hrus­csov hangsúlyozta, hogy állami látogatásról volt szó és az állam­közi kapcsolatok körébe vágó kérdéseket vitattak meg. — A Szovjetunió szilárdan a más államok belügyeibe való be nem avatkozás elvéhez tartja ma­gát — jelentette ki a továbbiak­ban. — Abból indulunk ki, hogy minden népnek magának kell meghatároznia, milyen társadal­mi rendszert tart a legmegfele­lőbbnek a maga számára. Termé­szetesen nem állt szándékunkban, hogy a megbeszélések során kom­munistává tegyük a dán, a svéd, és a norvég kormány élén álló szociáldemokratákat. Ök viszont megértették, hogy ők sem tudná­nak bennünket, kommunistákat, hogy úgy mondjam, szociáldemok­rata hitre téríteni. A szociáldemokrata pártokkal való kapcsolatok kérdéséről szólva Hruscsov ismételten kijelentette: „Kommunista pártunk a mun­kásosztálynak, a munkásosz­tály minden osztagának és tömegszervezetének egységé­ért száll síkra. Ez az egység rendkívül fontos a dolgozóknak életbevágó jogaikért, a békéért és a társadalmi haladá­sért folytatott harcában. A béke­harcban egyesíteni kell a kommu­nisták, a szociáldemokraták, min­den jó ajtaratú ember erőfeszíté­se»!;”. Hruscsov kijelentette, hogy ko­moly hozzájárulás a béke megszi­lárdításához a dán és a norvég kormánynak az az állásfoglalása, hogy nem enged elhelyezni nukle­áris fegyvert országa területén és nem hajlandó részt venni a NATO sokoldalú nukleáris haderejében. A szovjet kormányfő megállapí­totta, hogy a békés együttélés el­vét mind általánosabban a kü­lönböző társadalmi rendszerű ál­lamok közötti kapcsolatok reális alapjaként ismerik ed. A skandináv országokban ál­landóan hangsúlyozták, milyen nagy szolgálatot tesz a Szovjet­unió a béke megszilárdítása és a nemzetközi biztonság ügyének. Hruscsov elmondta, hogy a dán, a svéd és a norvég kormány, és üzleti körök részéről nagy érdek­lődést tapasztalt a Szovjetunió­val való gazdasági együttműködés és kereskedelem további fejleszté­se iránt. A gazdasági kapcsolatok bővítésére nagy lehetőségeink vannak — tette hozzá. — Van mit szállítanunk a skandináv államokba és ezek az országok is egész sor olyan árucikkel rendelkeznek, ame­lyek bennünket érdekelnek. A dán és a svéd mezőgazdaság eredményeiről szerzett benyomá­sairól szólva Hruscsov kijelentet­te: „A skandináv államokban tett körutam szemléltetően alátámasz­totta, mennyire helyes pártunk Központi Bizottságának a mező- gazdaság belterjessé tételére és a műtrágyagyártás nagyarányú fo­kozására kitűzött irányvonala”. — A skandináv sajtó — folytatta — többször megállapította, mi­lyen baráti fogadtatásban része­sültünk, kiemelte, hogy látogatá­sunk a Szovjetunió külpolitikájá­nak sikere, az északi országok né­pei részéről a szovjet nép iránit érzett megbecsülés további bizo­nyítéka, sok más ország lapjai is ezt írták. Hruscsov megállapította, hogy a dán, a svéd és a norvég kormány­nyal a kérdések széles köréről folytak tárgyalások és megbeszé­lések. Ezeket az eszmecseréket az őszinteség és a tárgyilagosság lég­köre jellemezte. — Norvégia és Dánia vezetőivel folytatott megbeszéléseink során természetesen őszintén kifejezés­re juttattuk felfogásunkat a NATO-ról, azt a nézetünket, hogy a NATO-ban való részvétel nagy terheket ró Dánia és Norvégia népeire. Nyíltan kijelentettük, hogy a szóban forgó országok népei­nek biztonságát leginkább a semlegess égi politika biztosí­taná. Hruscsov elmondta, hogy a tárgyalások során kifejtette a né­met békerendezés kérdésére vo­natkozó szovjet álláspontot is. — Kijelentettük — mondotta —, hogy amíg nincs aláírva a né­met békeszerződés, addig bajosan lehet számítani a leszerelés prob­lémájának megoldására, a nem­zetközi légkör lényeges megvál­tozására, mert Európa közepén nagy mennyiségű haderő és fegy­verzet összpontosul, a nyugatné­met revansisták pedig egyre na­gyobb befolyást igyekeznek sze­rezni a NATO-ban és hozzá akar­nak férkőzni a nukleáris fegyve­rekhez. — Ha reálisan nézik a ténye­ket — mondottuk a skandináv kormányok vezetőinek — akkor el kell ismerni, hogy két német állam van és ezen az alapon kell megoldani Nyugat-Berlin kérdését is oly módon, hogy Nyugat-Berlinit demilitarizált szabad várossá nyilvánítják. A világ más részeiben fennálló helyzetről folytatott eszmecserék­ről szólva Hruscsov kijelentette: „ismételten kifejtettük, hogy ha­tározottan elítéljük az amerikai katonai klikk provokációit, Kuba légiterének megsértését. Kijelentettük, hogy maradék­talanul támogatjuk a hős ká­bái népet abban az igazságos harcban, amelyet hazája szu­verenitásának biztosításáért, forradalmi vívmányainak as imperialista merényi etekkel szemben való megvédéséért vív”. — A skandináv államok kormá­nyai és közvéleménye helyesen értékelték úgy, hogy látogatásunk a béke és a barátság missziója volt, amely előmozdította a Szov­jetunió és a skandináv országok között kialakult jó kapcsolatok erősödését. Azt is megállapítot­ták, hogy ez a látogatás kedvező hatással lesz az egész nemzetközi légkörre — mondotta Hruscsov, majd a továbbiakban hangsú­lyozta: — Mindenütt hallottuk annak a ténynek elismerését, hogy a Szov­jetunió bókeszerető külpolitikája kedvező befolyást gyakorol a bé­ke ügyére. Nem titkolom, öröm­mel hallottuk ezt. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió, az összes szocialista országok erejének és hatalmának növekedése tette lehetővé, hogy más országokban is elismerik a békés együttélés elvét. — Skandináviai kőrútunk so­rán jóleső érzéssel győződtünk meg arról, hogy jelentősen növe­kedett a Szovjetunió külpolitiká­jának befolyása, országunk nem­zetközi tekintélye. Ez újabb bizo­nyítékot szolgáltatott arra, hogy helyes országunk külpolitikájá­nak lenini irányvonala, amelyet az SZKP XX. és XXII. kong­resszusa, valamint az SZKP programja szabott meg — jelen­tette ki befejezésül Hruscsov. (MTI) Tegnap, július 7-én tartotta rendes ülését a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Az első na­pirendi pont kapcsán a művelő­désügyi osztály jelentése alapján megtárgyalta a felnőttoktatás és a szakmunkásképzés tapasztalata­it. A jelentés pontos adatokkal, kimutatásokkal illusztrálta a je­lenlegi helyzetet. Külön kitért az iskolán kívüli oktatás helyzetére, amelyben a legnagyobb helyet a TlT-előadások képezik. A szak­munkásképzéssel kapcsolatosan a jelentés hangsúlyozta: a termelő­szövetkezetek vezetői mind job­ban látják a szakmunkásképzés jelentőségét. Ebinek tudható be, hogy a most befejeződött oktatá­si évben 64 egyéves tanfolyam indult be, 1600 hallgatóval. A tan­folyamokon július X-ig mintegy 770 termelőszövetkezeti dolgozó tett szakmunkásvizsgát. Mindennek ellenére a végrehaj­tó bizottság tagjainak általában az volt a véleményük, hogy a szakmunkásképzés, elsősorban a mezőgazdaság területén, jelenlegi rendszerében nem megfelelő. Kü­lönösen vitatták azt, hogy a szak­munkás-oklevél megszerzéséhez nem kapják meg a megfelelő ál­talános műveltséget a hallgatók. Mint az egyik vb-tag hangsúlyoz­ta, ez is oka annak, hogy a fia­talok inkább az ipar felé vonzód­nak. A végrehajtó bizottság megtár­gyalta tegnapi üléséin a fogyasz­tói érdekvédelem helyzetét is, amelyhez a jelentést a kereskedel­mi osztály adta. Értékelte a je­lentés a Belkereskedelmi Minisz­térium és a SZÖVOSZ közös rein- delete alapján a vásáriéi kifogá­sok intézését. — A bolti dolgozók mindinkább magukévá teszik a rendelet be­tartását — hangsúlyozta a beszá­moló —, amit bizonyít az is, hogy például a békéscsabai 6-os számú Ruházati Boltnál április—május hónapban 14 fogyasztói reklamá­ciót intéztek el, míg a múlt év azonos időszakában mindössze hetet. A békéscsabai 11. számú cipőboltnál ez a szám 18:4 arány­ban alakult. A beszámoló megemlítette, a vita pedig megerősítette, hogy né. hány élelmiszercikk ellátásában hibák vannak — elsősorban Bé­késcsabán. Bár a tej korlátlan mennyiségben áll a kereskedelem rendelkezésére, vasárnaponként mégis tej nélkül maradnak sokan. Bírálták a vb-tagok azt is, hogy amióta megnyílt a megyeszékhe­lyen a halüzlet — azóta nem lehet halat kapni. A kenyérellátásban előforduló zavarok miatt mind a sütőipari vállalatot, mind a ke­reskedelmet bírálat érte. Tárgyalta a végrehajtó bizottság e napirenden belül a minőségvé­delmet, a különböző szolgáltatáso­kat, társadalmi és vállalati ellen­őrzések helyzetét, valamint a kü­lönböző ldtáreredményéket. Fontos határozatot hozott ezen­kívül a rét- és legelőgazdálkodás­sal kapcsolatosain ia V. X. Baénpcní. A háraotagú magasát a Dötarentei téren.

Next

/
Thumbnails
Contents