Békés Megyei Népújság, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-07 / 157. szám

1964. július 7. 2 Kedd Eredményes béliéül A zoknak a legmagasabb szintű ** látogatásoknak a sorozatá­ban, amelyek úgy látszik, az idei nyár egész diplomáciai program­ját kitöltik, kétségkívül a legfon­tosabbak' a szovjet miniszterelnök látogatásai, s ezeknek sorában különös jelentősége van a skandi­náviai körútnak. A színes epizódok sokasága mellett, amelyek Hruscsov láto­gatását tarkították, amelyeknek bő teret szentel a világsajtó, az általános figyelem középpontjába azok a kérdések kerültek, ame­lyek nem csupán a Szovjetuniót és az érintett skandináv orszá­gokat érdeklik közvetlenül, ha­nem az egész európai helyzet ala­kulásával kapcsolatosak, s részét képezik az általános békének. Kezdettől fogva ebből a szem­pontból ítélte meg a világ közvé­leménye Hruscsov skandináviai körútját, s ezért is keltett olyan nagy figyelmet az egész világon. A világlapok elküldték képvise­lőiket erre az alkalomra Dániába, Svédországba és Norvégiába, hogy helyszíni tudósításokban számoljanak be nem csupán a szovjet miniszterelnök és a skandi­náv államférfiak között folytatott tárgyalásokról, hanem Hruscsov egész útjáról, látogatásairól dán, svéd és norvég üzemekben, kultu­rális központokban és — mint ahogy erre több ízben sor került ■— egyszerű munkásemberek ott­honában. U a egyetlen olyan mozzanatot 11 keresünk a rendkívül sok­oldalú és nagy terjedelmű sajtó- visszhangban, amely jellemző a Hruscsov-látogatás általános ér­tékelésére, úgy azt kell kiemelni, hogy úgyszólván valamennyi lap hangoztatja: Hruscsov utazása a skandináv országokban a békés együttélés politikájának újabb megerősítését jelenti. Több lap hangoztatja azt is, hogy Hruscsov látogatása az észak-európai orszá­gokban jelentős hozzájárulás a nemzetközi helyzet javulásához, s alkalmas arra is, hogy az európai biztonság és béke továbbfejlesz­téséhez új tényezőkkel járuljon hozzá. Mindenki tudja, milyen szerepet játszik a Szovjetunió és személy szerint Hruscsov minisz­terelnök annak a politikának gya­korlati alkalmazásában, amelyet a békés egymás mellett élés elvei határoznak meg, amelynek az elmúlt időszakban igen jelentős sikerei voltak. Több nyugati lap is szükségesnek tartja, hogy em­lékeztessen a moszkvai aton> esend-egyezmény aláírására és az ebből következő újabb egyezmé­nyekre, amelyek kivétel nélkül amellett tanúskodnak, hogy jó­akarattal a legbonyolultabb nem­zetközi kérdésekben is meg lehet találni a megoldást és hogy a vi­lághelyzet valóban megérett c lyan gyakorlati lépésekre, amelyek közvetlen a béke megszilárdítását szolgálják. /összegezve az eddigi eredmé- nyékét, azt is meg lehet ál­lapítani, hogy ma már a nyugati országokban is számos híve van egy olyan reálpolitikai irány­vonal kialakításának, amely eltávo­lodást jelent a hidegháborútól és gyakorlatilag a hidegháborús kö­rök elszigetelésére vezet. A meglátogatott országok kö~ " zül kettő — Dánia és Nor­végia — tagja a NATO-nak, a harmadik, Svédország pedig a semlegességi irányzat egyik leg­régibb képviselője. Azonban hoz­zá kell tenni, hogy Dánia és Nor­végia NATO-tagsága nem jelent olyan merev elkötelezettséget egy agresszív irányzat mellett, mint példának okáért a Német Szövet­ségi Köztársaságé. Jellemző ebből a szempontból, hogy Dánia és Norvégia kormánya visszautasítja azt a NATO-követelést, hogy ide­gen csapatokat és rakétatámasz­pontokat helyezzenek el hazájuk földjén. Ez mindenesetre olyan jellemvonása a dán és norvég po­litikának, amely lehetővé teszi egy bizonyosfajta meghittebb légkör kialakítását'a Szovjetunió és az északi országok között. Természetesen nem lehet fi­gyelmen kívül hagyni, hogy veze­tő NATO-országok — s minde­nekelőtt a Német Szövetségi Köz­társaság 1— igyekeznek nyomást gyakorolni Dániára és Norvégiá­ra, hogy szorosabban zárkózza­nak fel ahhoz az irányvonalhoz, amelynek Bonn a legmarkánsabb képviselője az atlanti közösségen belül. Eltekintve attól, hogy Nor­végiában igen erős ellenzéke van egy olyan politikénak, amely teljesen kiszolgáltatná az országot a nyugatnémet militaristáknak, Norvégiának józan következtetés seket kell levonnia abból a tény­ből, hogy közös határa van a Szovjetunióval. Tágabb értelem­ben egyébként nemcsak Norvégia határos a Szovjetunióval, hanem valamennyi skandináv ország, mivel ezek az országok a Keleti­tenger térségében fekszenek. W alamennyi skandináv or- ” szágnak érdeke tehát mi­nél szorosabb baráti kapcsolatok kiépülése a keleti-tengeri népek között, s ebben természetesen fő­leg a Szovjetunióval való megértő és baráti kapcsolaton van a hang­súly. Ez egyébként egész Európá­ban mindenkinek érdeke, a nyu­gatnémeteknek is, kivéve azokat a hidegháborús politikusokat, akiknek kétségkívül változatlanul nagy befolyásuk van a Német Szövetségi Köztársaságban. A vi­lágsajtó legtöbb lapja egyetért ab­ban, hogy Hruscsov skandináviai látogatása jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy Észak-Európa béke­övezetté alakuljon ét. Mégis a legfontosabb az, hogy a tárgyalások folyamán néhány, a béke fenntartása szempontjából döntő jelentőségű alapelvet szö­geztek le. Valamennyi tárgyalá­son megállapították a feszültség enyhülésének tényét, mint olyan örvendetes jelenséget, amely a vi­lág népeit bizalommal töltheti el a nemzetközi ügyek fejlődését il­letően. Megállapították azonban azt is, hogy további lépésekre van szükség az enyhülés teljes kibontakozásához, s ebből a szem­pontból különleges jelentősége van annak, hogy a világ vezető hatalmai valamennyien elismer­jék a nemzetközi kérdések békés megoldásának elvét. Ez a tárgya­lásos irányzat végső győzelmét jelentené, amire annál inkább megvan a remény, mert ez az irányzat már eddig is komoly eredményeket hozott. Nagy jelentősége van annak, hogy a skandináv országokban folytatott tárgyalásokon úgyszól­ván minden megvitatott kérdés­nél előtérbe került a békés együtt­élés elvének hasznossága, külö­nös tekintettel az atomkorszak­ban felmerülő problémákra és azokra a lehetőségekre, amelyek kizárják a háborús konfliktust. Közös vonása volt még mindhá­rom tárgyalásnak, hogy hangsúlyt kapott az Egyesült Nemzetek Szervezetének fontossága, vala­mint az általános és teljes lesze­relés megvalósításának reménye. Ez a remény most annál reáli­sabbnak látszik, mert a genfi le­szerelési értekezlet végül is olyan témákat tárgyal — a katonai költségvetések csökkentését és a tömegpusztító fegyverek elterje­désének korlátozását —, amelyek­ben megvan az egyetértés kiala­kításának lehetősége a világ ve­zető nagyhatalmai között. L| indezeket figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy Hruscsov a közvetlen személyes tárgyalások diplomáciájával, ami már eddig is sok sikert aratott, egy lényeges lépéssel megint előbbre vitte a béke ügyét. Paál Ferenc Dél-Vietnam háromnegyed része a szabadságharcosok kezén van Román pártküldöttség Moszkvában Moszkva (TASZSZ) Hétfőn baráti látogatásra Moszk­vába érkezett a Román Munkás­párt Központi Bizottságának kül­döttsége. A küldöttség tagjai: Jón Gheorghe Maurer és Emil Bod- naras, a Központi Bizottság Poli­tikai Bizottságának tagjai, vala­mint Leonte Rautu és Alexand.ru Birladeanu, a Politikai Bizottság póttagjai. A vnukovói repülőtéren Nyiko- laj Podgomij, Alekszej Koszigin, Jurij Andropov és az SZKP Köz­ponti Bizottságának több más fe­lelős munkatársa fogadta a kül­Hanol A dél-vietnami szabadsághar­cosok felszabadították és ellenőr­zésük alatt tartják az ország te­rületéinek háromnegyed részét — jelenti a vietnami . -koztató iroda. A jelentés szerint a szabadság- harcosok az év első hat hónap­jában ragyogó győzelmeiket arat­tak, s csapásaik alatt az ellenség 42 000 halottat vesztett, ezek kö­zül 511 amerikai „szakértő”. A partizánok lelőttek és súlyo­san megrongáltak 498 repülőgépet, megsemmisítettek 278 kétéltű és más katonai járművet, elsüllyesz­tettek vagy megrongáltak 84 ha­dihajót. A dél-vietnami kormány­csapatok 29 000 katonája megszö­kött alakulatától. A jelentés arról is beszámol, hogy a szabadságharcosok fél év alatt 14 000 támadást indítottak és másfélszer annyi ellenséges állást foglaltak él, mint tavaly. Két alkalommal egy hajszálon múlott, hogy William C. Vestmo- reland, a Dél-Vietnamban állomá­sozó amerikai fegyveres erők új főparancsnoka elkerülte a halált — hangzik a vietnami tájékoztató iroda jelentése. (MTI) A törvény életbe lépett döttséget. Az algériai békebizottság ülése Algír Ben Bella algériai köztársasági elnök az algériai békebizottság háromnapos országos értekezle­tének megnyitó ülésén mondott beszédében hangoztatta a Föld­közi-tenger környéke atomfegy. vérmentes övezetté tételének szükségességét. „Az atomfegyve­rek teljes eltiltása azon elvek kö­zé tartozik, amelyekben hiszünk, amelyeket meg akarunk valósíta­ni, minthogy e fegyverek eltiltása megfelel politikánknak és ideoló­giánknak”. (MTI) Atlanta Miután Johnson elnök aláírta a polgárjogi törvényt, az amerikai Délen a néger lakosság a hét vé­gén hozzálátott, hogy kipróbálja jogait. Texas északkeleti részén, Texarkans városában, egy tenger­parti fürdőhelyen 150 néger helyi lakos a strandon élt egyenjogú­ságával, amíg kétszáz fehér faj­védő meg nem rohanta őket. Csak­hamar lövések dördültek, az egyenjogúsított strandon három néger megsebesült. A rendőrség 16 négert letartóztatott. A New York-i rendőrség na­gyobb dicsőségére most újabb diplomáciai botrány körvonalai kezdetnek kibontakozni. Ezúttal két ugandai egyetemistát vertek meg, egyiküknek eltörték a kar­ját. Egy New York-i rendőrjárőr ugyanis a hét végén „igazoltatás” címén brutálisan bántalmazta a két ugandai diákot és közben re­volverrel is fenyegetőzött. A rend. őrök balszerencséjére ez esetnek az ugandai követség egyik tisztvi­selője is tanúja volt. (MTI) Csőmbe alakít kormányt Kongóban Elutazott a kínai nagykövet Csei ce-Mina, a Kínai Népköz- társaság budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete pén­teken végleg elutazott Magyaror­szágról. (MTI) Oo!dw»!er ismét eimantíjs, hogyan robbantaná fel a világot Rio de Janeiro •Goldwater receptje, hogy mi­ként robbantaná fel a világot, ha az Egyesült Államok elnökévé vá­lasztanák, vasárnap új megfogal­mazásban került a világ elé. A szélsőjobboldali arizonai szenátor a Brazíliában megjelenő Diario de Noticias című lapnak adott leg­utóbb politikai nyilatkozatot. Egyebek között kinyilvánította, hogy az Egyesült Államoknak meg kell szakítania a diplomáciai viszonyt minden kommunista or­szággal, beleértve a Szovjetuniót. „Célom: győzelem a hidegháború­ban — nem csupán hidegháborús győzelem, hanem totális győze­lem”. Ezután így folytatta: „Ha­bozás nélkül ki kell nyilváníta­nunk, hogy nem tűrjük ezen a féltekén egy kommunista kor­mány létét, hogy Fidel? Castro rendszerét likvidálni kell”. Gold­water ezután a lap New York-i tudósítójának kijelentette: „Azt hiszem, vagyunk olyan helyzet­ben, hogy gazdasági blokádot vonjunk Kuba körül és háború nélkül szabaduljunk meg Castró- tól”. Harry Goldwater végezetül ki­fejtette, hogyha elnökké választ­ják, „képes lesz felmondani” a moszkvai részleges atomcsend- szerződést is. (MTI) Leopoldville Kongó átmeneti kormányának megalakítására — mint várható vol,t — Katanga tartomány egy­kori szakadár vezetője, Moise Csőmbe kapott megbízást Kasza- vubu elnöktől. Az erről szóló be­jelentés a kijelölt miniszterelnök­től, Csomóétól származik, aki Kaszavubu döntését hétfőn dél­előtt sajtóértekezleten hozta az újságírók tudomására. Csőmbe azt Athén Vasárnap Görögországban köz­ségtanácsi választásokat tartottak. Mint a belügyminisztérium va­sárnap este közölte, a választá­sok — amelyéken több mint öt­millió szavazó járult az urnákhoz — rendben zajlottak le. A meg­választottak augusztusban veszik át tisztségüket és 1968. december 31-ig maradnak hivatalukban. A községtanácsi választásokról PÁRIZS: Vasárnap a rendőrség hivatalosan közölte, hogy kézre került a titokzatos gyermekgyil­kos, aki több mint öt héten át fantasztikus fenyegetéseivel ré­mületben tartotta a párizsi szülő­ket. Május 27-én a Szajna menti Verrieres erdőben fojtotta meg 11 éves áldozatát, a kis Luc Taron-t, azóta szinte nap mint nap terjen­gős levelekkel árasztotta el a rendőrséget, a bulvárlapok szer­kesztőségét. Mind újabb és újabb részleteket árult el arról, hogyan hajtotta végre szörnyű tettét és újabb gyilkosságokat helyezett ki­látásba. Nemegyszer a telefon használatát is meekeekáaUttai tani a „nemzeti megbékélés” kor­mányát — egy korábbi nyilatko­zata szerint erre 14 órán belül is képes lesz. Az átmeneti kormány létreho­zásáról egyébként már a napok óta folyó kongói népszavazás hi­vatott dönteni. Ha Csomóénak a kabinetet sikerül összeállítani, az hat-kilenc hónapig, az új parla­menti választásokig maiad hiva­talban. (MTI) eddig beérikezett nem teljes je­lentések az EDA (Egységes De­mokratikus Baloldali Párt) előtö- rését mutatják — különösen nagy­városokban — a kormánypárt ro­vására. Athénben például az EDA — amely az 1960. évi községta- nácsi választásokon a szavazatok 17 százalékát szerezte meg — most több mint 30 százalékot kapott. (MTI) felhívta áldozatának szüleit és szenvtelen hangon mondotta el, miként végzett a kisfiúval. A gyilkos a napokban egy, a rendőrséghez intézett levelében azzal ^dicsekedett el”, hogy ellop­ta Lucien Léger kórházi ápoló gépkocsiját. A rendőrség beren­delte az autó tulajdonosát. A 27 éves ápoló megerősítette, hogy ko. csija eltűnt. Kihallgatása közben azonban feltűnően viselkedett, s miha­mar ellentmondásokba keve­redett. A nyomozók keresztkérdéseinek füzébe végül is bevallotta, hogy ő a keresett és titokzatos gyermek- gyilkos. állította, hogy meg tudja alakí­Baloldali előretörés a görög községtanácsi választásokon Rendőrkézre került a párizsi gyermekgyilkos

Next

/
Thumbnails
Contents