Békés Megyei Népújság, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-04 / 155. szám

MM. Július 4. 5 Szombat rítik a napközis konyhát Orosházán Orosházán, az általános iskolák és óvodák napközis konyháján szeptember 1-től már ezer gyermek részéire főznek. Cukrász- üzem, nyersáruátvevő és raktár is épül. „Bor-olimpia“ augusztus 10—20 között Négy világrész borai versenyeznek Budapesten KELL - AZONNAL A Kertészeti Kutató Intézet bu- datéitényi központjában július 8— 10 között rendezik meg az orszá­gos borversenyt, amelyre a 12 me­gyében nemrég lezajlott verse­nyek 800 legjobb borát küldték el az állami és szövetkezeti pincé­szeteik, egyéni termelők. Csak az országos verseny „baj­nokai” kerülhetnek be majd az augusztus 10-én Budapesten kez­dődő „Bor-olimpiára”, ahol négy világrész legjobb boraival mér­kőznek. A hazánkban rendezett eddigi nemzetközi borversenyeket az idei minden tekintetben túlszárnyalja. Az 1962. évi legutóbbi nagy vetél­kedőn 300 hazai és 669 külföldi bor rajtolt. Most viszont már ed­dig 1046 borral nevezett be négy világrész 24 országa. Jellemző például, hogy a nálunk most elő­ször bemutatkozó uruguayi borok 44, az argentínaiak 126 változat­ban szerepelnek a versenyen. A tüzes dél-európai nedűk képvise­letében 41 portugál, 16 spanyol, 63 olasz, 3 görög, 15 török, 81 bol­gár és 11 jugoszláv bor kerül a bírálók asztalára. A fekete-tenge­Válasz helyett az öregúr se­lyempapírba burkolt lapos cso­magot vett elő a hóna alatt szo­rongatott aktatáskájából. Óva­tos-gyengéden kibontotta. Bgy könyv volt benne: „Dr. Gálfi Zoltán: A műszálgyártás múltja, jelene és lenyűgöző távlatai Ma. gyarországon.” — Legkedvesebb olvasmányom — mutatta fel a csodálatos ki­állítású nyomdaipari terméket. — Csak dedikáltatni szeretném a szerzővel. Ezért villamosoztam át Budáról. Ennyit biztosan meg. tesz egy tisztelőjének. — Tessék ideadni — nyúlt a könyv után a titkárnő. — Foglal­jon helyet, beviszem. Emiatt ta­lán nem haragszik meg. — És indult a szentélybe vezető, pár­názott ajtó felé. — Egy pillanatra — állította meg ijedten a látogató. — Ha le­hetne... ha Gálfi úr lenne szíves ezzel a gólyóstollal írni be a ne­vét.. Püspöklila színű a tintá­ja... Ez a kedvenc színem. A titkárnő vállat vont, átvette a tollat, és besietett főnökéhez. — Milyen bogaras némelyik vén. ember — gondolta magában. A magára hagyott látogató kö­rülnézett a titkárságon. Figyel­me a fali hirdetőtábla egyik pla­kátján akadt meg. „Mindazon kartársaik, akik a Magyarország—Kleindorf válo­gatott labdarúgó-mérkőzés szer­éit délutáni televíziós közvetíté. «(& a nagy tanácsteremben m«”' ri partvidékről 60 szovjet és 42 ro­mán bor érkezett. Az alacsonyabb alkoholtartalmú, de ízanyagokban, finom zamatokban rendszerint ! gazdag északi bortípusokat a Né­met Demokratikus Köztársaság 33, a Német Szövetségi Köztársaság 215, Ausztria 124, Svájc 22, az Amerikai Egyesült Államok 10 és Kanada 5 bora reprezentálja. A nagyszabású nemzetközi ver­seny után az Országos Mezőgazda- sági Kiállításon nemzetközi bar- pavilan működik majd, ahol — magyar borok cseréjével szerzett készletekből — a látogatóközönség számára borkóstolót rendeznék. Emblémával ellátott kis poharak­ban mérik a földkerekség legjobb borait, körülbelül 4 forintos áron, 6 a poharakat emlékül adják a borok kedvelőinek. Ugyanitt ren­dezik meg a világ borcímke-kiállí. tását is — erre eddig több mint 1000 címke érkezett — továbbá a bor- és szőlőtémájú bélyegek ugyancsak nemzetközi kiállítását, valamint egy magyar származású lengyel gyűjtő Ex libris rajzainak bemutatóját is. (MTI) akarják nézni, jelentkezzenek a bizalmiaknál, fy kieső másfél órát még aznap le kell csúsztat­niuk. Szakszervezeti Bizottság.” Hl. Hókai Felícián alig várta, hogy végre hazatérjen. Nem reagált Muki szeretetteljes farkcsóválá­saira, hanem lebodta magáról a kabátot és izgatottan sietett be a szobába. — Minden azon mú­lik — mormogta —, hogy nem érintette-e meg előbb az a női Cerberus. Ha így történt, akkor hiába dobtam ki tizenhat forin­tot. Ennyit kért ugyanis az antik­várius Gálfi eredetileg 120 fo­rintos, nemrég megjelent remek­művéért. Az öregúr egy csipesszel fino­man kiemelt a golyóstoll nyomó- rúdjának végéből egy kurta, opálfényű lamellát. Behelyezte a Mukátorba, és kapcsolt. Hosszú állú, szemüveges férfi jelent meg a képernyőn. Meg-, nyerő mosollyal magyarázott valamit fejetlenül is nagy ér­deklődést mutató hallgatóinak. — Nem csak az enyém — mon­dotta —, mindnyájunk közös ér­deke, hogy megfeszített mun­kával sikerült végre elérnünk... — Príma! — dörzsölte össze kezét vidáman az öregúr, és a kapcsolót ismét a nulla- jelzés­hez csavarta. — Lépvesszőn a jómadár! (Folytatjuk) Az óra nem is ketyeg. A nyitott ablakon a szél meglebbenti a füg­gönyt és a cigarettafüst olyankor kiszáll az utcára. Egy asszony hümmög a hátsó sorban, egy má­sik pedig az asztal felé kiált. — Ez úgyse ide tartozik... — menjen a bíróságra. — Nekem azt mondták, hogy majd itt a bizottság segít — szól, aki odaült az asztal elé, sapkáját idegesen forgatja a kezében, vá­rakozóan néz a bizottság felé, ott halk suttogás és az elnöklő asz- szony igy foglalja össze a véle­ményt: — Tényleg jobb lenne, ha ezzel a panaszával akár az igazgatási osztály szabálysértési előadóját vagy pedig a bíróságot keresné meg. Lakók és tulajdonosok Békéscsabán már több mint egy hónapja minden héten kedden nyilvános ülést tart a lakást el­osztó társadalmi bizottság. La­punkban beszámoltunk arról, hogy a korábban hozott vb-hatá- rozat szerint ennek a 11 tagú bi­zottságnak a feladata a lakás­igénylők panaszainak meghallga­tása után dönteni arról, hogy kit milyen sorrendben sorol majd az épülő lakásokba. Szükségességét az is bizonyítja, hogy ezzel egy helyre kerül a la­kások elosztása. így tehát ezután más szerv nem is foglalkozik ez­zel a feladattal. Mit mutat az első hónap? A társadalmi bizottság előtt a Békéscsabán nyilvántartott majd­nem háromezer kérvényező közül már megjelent ezer! És itt jön a meglepetés: a többség lakással rendelkezik! Igaz, ezek a lakások nem álla­miak, hanem magántulajdonban vannak. — Kérem, a tulajdonos állandó­an fenyegetődzik — mondja az asszony, és a bizottság egyik tagja megjegyzi: — Én is ismerem a Szarvasi úton lakó B. A. tulajdonost, aki újabban már nem is borotválko­zik, szinte ijesztő jelenség, maga­tartásával feltételezhetően nehe­zíti lakója helyzetét. — Segítsenek! — tör fel K. M- néból a sírás. — Már nem tudunk így lakni tovább. Félünk ... A másik panaszos, albérlő. — Kérem, én már tíz év alatt 35 ezer forintot fizettem ki albér­leti díjként. És költözködünk a városban egyik helyről a másikra. Az első albérletem csak egy üres szoba volt, oda bútort is kellett yennem, Azóta ez a bútor kese­ríti meg az életemet, hiszen így még nehezebb szobát kapni. A tulajdonosoknak felnőnek a gye­rekei, megnősülnek, férjhez men­nek, kell az „én szobám”. Mit csi­náljak? Már nem vagyok 18 éves, laknom kell. Tíz éve dolgozom a pamutszövőben... — Hallotta, itt milyen panaszok vannak? Nem ígérhetünk magá­nak. — Ha lehet... segítsenek. És jönnek a panaszosok sorban. A többség nagyjából elfogadható körülmények között lakik, de azokról a tulajdonosokról, akikről itt szó esett, inkább az ördöghöz hasonlatosak. Keserű órákat sze­reznek bérlőiknek, felrúgják az együttélés szabályait. S a bizott­ság egyelőre ezekkel a panaszo­sokkal nem sokat tud „kezdeni.” Kell — azonnal... Az asszony már sírva ül az asz­talhoz. Az elnöknő vigasztalja. — Nyugodjon meg, s mondja el panaszát, hátha tudunk segíteni. — Kérem, négy évvel ezelőtt költöztünk a városba... albérlet­be.. Ahonnét jöttünk, ott leadtuk a tanácsnak a lakásunkat, ezt tudjuk igazolni is. Két felnőtt gyermekem van. Én ápolónő va­gyok. — Tudnak a kórházban lakás- helyzetéről? — Nem. De én ott nem is mer­tem elmondani. — Pedig meg kellett volna ten­nie, hiszen már így kapott volna segítséget. — Most segítsenek. Már a vil­lanyt is leszerelték nálunk és az egyetlen szoba négyőnknek na­gyon kicsi. Kell a lakás ... Azon­nal ... És sír az asszony tovább. Való­ban nehéz körülmények között élnek, tényleg segíteni kell. És segíteni kell még jó néhány száz nagyon rossz körülmény kö­zött élő családnak. Egyik helyen szakad a mennyezet, másik he­lyen nincs kémény a lakáson, és — „dőlnek” a panaszok, szinte vég­telenül. Van, aki gyermeket vár, s már azért volna sürgős a lakás, a másik helyen azért nem leheti Pénteken délelőtt a Magyar Sajtó Házában sajtótájékoztató keretében ismertették a tv veze­tői a televízió harmadik negyed­évi — július, augusztus, szeptem­gyerek, mert csak egyetlen szobá­juk van. És sok az albérlő, a be­teg, sokszor a tehetetlen is. A jegyzőkönyv lapjai telnek, az óra­mutató jár, a függöny időnként meglebben, és az emberi sorsok most itt a bizottság előtt megol­dást várnak. Megoldás ? A bizottság dolgozik. Felméri a lehetőségeket és bizonyára a leg­rászorultabbak kapnak majd la­kást. De néhány dolog már most leszögezésre vár: Bebizonyosodott, hogy a válla­latok által beadott lakásigénylő lapok rendszere elavult és sokszor téves. Sok esetben rosszabb lakás- körülmények között élőket sor­rendben hátrább helyezett el. Ez semmi esetre sem nyújthat segít­séget a bizottság munkájához. Véleményünk szerint nincs szük­ség felülvizsgálatukra, hanem a meglévő lakáskérelmek alapján és a bizottság e'.6tt történő megjele­nés alapján \ ilágos és egyértelmű besorolást kell készíteni. Olyat, amely mindenki számára nyil­vánvalóvá teszi, hogy ki miért ka­pott lakást. Ezzel elkerülhető az is, hogy megszűnjön az a hang, hogy „ha valaki ebbe a városba költözik, azonnal kap lakást.” Igen, előfor­dul: ha ezt a népgazdaság érdeke úgy kívánja, ha a város egészség- ügyi ellátása vagy kulturális szükséglete indokolja. A város fejlődésiben van, új műszaki ká­derekre, orvosokra, pedagógusok­ra van szükség. Más városban már meglevő egzisztenciával ren­delkezőket kell új helyre, azaz Békéscsabára telepíteni. Ez ter­mészetszerűleg növeli az igényjo­gosultak számát- De azt is meg kell mondani, hogy az életveszé­lyes, embertelen körülmények kö­zött élők lakásgondját velük együtt kell megoldani. Nehéz feladat vár a következő években még a bizottságra. Mun­kájuk majd azzal könnyebbül, hogy egyre több lakás épül és egyre több esetben lehet azt mon­dani a kérelmezőnek: — A következő lakáselosztás- an lakásra számíthat. Dóczi Imre A labdarúgó NB I. mérkőzé­sei közül előreláthatólag 11-et közvetítenek, annak ellenére, hogy a mérkőzések gyakran va­sárnap este vagy az estébe nyúló órákban lesznek. Tárgyalások folynak arról, hogy a jövőben ne élőre meghatározott program sze­rint közvetítsék a találkozókat, hanem mindig a nagyobb érdek­lődést figyelembe véve. A labdarúgáson kivül nyolc sportágból lesz még helyszíni közvetítés, mégpedig atlétika, tor­na, úszás, kézilabda és kosárlab­da 2—'2 alkalommal, vízilabda és ökölvívás 1—1 alkalommal kerül a képernyőre. Néhány érdekesebb közvetítésre kerülő sportesemény: Magyarország—Anglia ökölvívó- mérkőzés, Magyarország—Svédor­szág úszóviadal, Magyarország— Franciaország kézilabda-mérkőzés és a női kosárlabda EB. Az olimpia jegyében folytatják a kerekasztal-beszélgetéseket is, ezenkívül megkezdődik a felké­szülés az olimpiai közvetítésekre és ezek növekvő teret kapnak a Telesport adásában. <V'rT' béri — sportközvetítési tervét. STABIL KAZÁNHOZ vizsgázott fűtőt FELVESZÜNK AZONNAL. SZÖNYEGSZÖVÖ Békéscsaba, Tanácsköztársaság út 41—43. x A Békéscsabai Állami Mezőgazdasági Gépjavító Állo­más elektromos részlege felvételre keres: villanyszerelő, motortekercselő, járműelektromos szakmunkásokat és a fenti szakágakhoz segédmunká­sokat. Fizetés megegyezés szerint. Érdeklődni: Fekete Béla részlegvezetőnél. _________________________ 1953 A tv harmadik negyedévi sportközvetítéseiről

Next

/
Thumbnails
Contents