Békés Megyei Népújság, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-30 / 177. szám
TO64k július 30. 5 Csütörtök Egyre többen utaznak költőidre Háromszázhatvanötezer külföldi hazánkban Az idén magasra szökött nálunk is az utazási láz. A Központi Statisztikai Hivatal legújabb adatai szerint az év első felében majdnem háromszor annyian utaztak külföldre, mint a tavalyi év hasonló időszakában. Januártól júliusig félmilló magyar utazott külföldre, (közülük csaknem 400 ezer Csehszlovákiába). A múlt év első felében még csak 187 ezer hazánkfia vágott neki a nagyvilágnak. A most elkészült félévi adatok szerint, márciusban majdnem annyian (százezerén) utaztak külföldre, mint 1962 első öt hónapjában (107 ezren). Megnőtt a hazánkba látogató külföldiek száma is. Az év első felében 365 ezren érkeztek hazánkba, a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva (174 ezer) több minit kétszer annyian. Két évvel ezelőtt az év első hat hónapjában még csak 150 ezer külföldi vendégünk volt. A Magyarországra érkező külföldiek száma májusban ugrott meg; ebben a hónapban 107 ezren látogattak hozzánk, legtöbben (57 ezren) Csehszlovákiából. A júniusi 119 ezer külföldi vendég kp- zül is 67 ezer volt csehszlovák. Sokan keresték fel hazánkat a Szovjetunióból, Romániából és a Német Demokratikus Köztársaságból is. A kapitalista országok közül legtöbben Ausztriából jöttek hozzánk látogatóba. Az utóbbi időben megnőtt a Német Szövetségi Köztársaságból érkező vendégok száma, szívesen jönnek Magyarországra a franciák és az angolok is. A külföldi vendégek elsősorban a Balatont, a fővárost és Sopront keresik fel. M. F. Az „Egy kosár humor” a Dunántúlon A békési járási Munkácsy Mihály Művelődési Ház művészeti csoportjának tagjai már többször jártak Dunántúlon, ezúttal harmadszor. A napokban a Bakony néhány községében: Káptalantó- tin, Tördemicen, Szigligeten, Ne- ,mesgulácson és Zalahalápon mu- jltatták be Egy kosár humor című esztrádműsorukat Molnár Lajos művészeti vezető irányításával. Az együttes tagjai mindenütt sikert aratlak, a közönségnek mindenütt a Totón nyert boldogság és a Kié a gyerek? című vidám jelenet tetszett legjobban. A bemutatott társas táncok közül az angolkerin- gőnek, a csacsacsának és a sam- bának volt nagy sikere. Takács Zsuzsanna táncdalok éneklésével és Mucsi József saját költeményeinek előadásával — amely a műsorok szerves kiegészítője volt — megnyerte a közönség tetszését. Ahogyan a csabai gimnázium igazgatója látja Megkezdték az anyagszállítást a Petőfi ligetbe A tisztaságra sokat adnak: ilyen ivókút van az udvatron és a teremben is. Nagy Pista és Gaál Pista megszomjazott, a Dunántúlon 500 lakosú községek léteznek, akkor ez három ilyen község népességének felel meg egyetlen gimnázium keretei közé zsúfoltan! Ebből 430 az első osztályos. összesen 26 tanterem áll az iskola rendelkezésére, melyben már az előző évben, amikor pedig egy kicsit jobban álltunk, 30 osztályt kellett tanítanunk. Ez csak úgynevezett „vándoroltatással” volt megoldható. Idén az érdeklődés a gimnázium iránt az előző évinél is nagyobb volt. Csak elsősök részére 10 osztályt kell nyitnunk, ez egymagában is óriási követelményt támaszt tanerő és tanterem dolgában egyaránt. A szülők és a diákok is érzik, tudják, hogy általános műveltség és szakmai ismeretek dolgában a mai szocialista gimnázium messze felette áll a tegnap hasonló iskolatípusának és ráadásul a dolgozó tömegek gyermekei számára tárva a kapu. Az sem közömbös, hogy iskolánk nemcsak az egyetemre készít fel, hanem szakközépiskolai osztályai lévén, kész szakmát ad tanulói egy részének. — Választanunk kellett — folytatta Böőr Ferenc igazgató —, vagy minden jelentkezőt felveszünk, vagy csak egy részét. A tantestület jól tudta, mit jelent az adott tárgyi nehézségek közepette 10 első osztály tanításának igen-igen felelősségteljes gondját vállalni, de azzal is tisztában voltak, milyen gyötrelmet okoznának azoknak, akiket mellőzni kellene. Bizony voltak viták, de mikor döntésre került a sor, senki sem bizonytalankodott. — Mit kell tulajdonképpen szűk helyen, kevés erővel megvalósítanunk? Mindenkinek jusson osztály, minden diáknak. Minden osztályban a tantervnek megfelelően rendszeres tanítás folyjék. Ennek egyetlen megoldása, az úgynevezett „két műszaknak”, a délelőtti és délutáni tanításnak a bevezetése. Ez a szükségmegoldás nem csabai ötlet, Pesten és más- sutt is alkalmazzák átmenetként, de csakis ilyen célból, mint ahogy nálunk sem lehet egyéb, mint átmeneti tanítási mód. Különben az összes lehetőségeket figyelembe véve csupán öt osztályban lesz délutáni oktatás. Mivel vidéki tanulók esetében tekintettel kell lenni a vasúti és autóbuszmenetrendre, az öt délutáni osztály diákjai csabaiak lesznek. Szeretnénk az üzemekkel megegyezni, hogy az 5+1-es osztályok közül a szombat délutánosok délelőtt részesüljenek gyakorlati oktatásban és akkor délutánjuk szabad marad. Lesz-e végleges megoldás és miként? A csabai gimnázium gondjairól nem ma esik először szó. A megyei tanács művelődésügyi osztályán elmondották: tisztában vannak azzal, hogy ilyen nagy létszámú intézetben, átlag 45-ös osztályok esetében, a negyvenegy- néhány pedagógus nagyon kevés. Ezen a kilátásba helyezett 16 új státusz sem segít alapvetően. Ám, ha lehet, még ennél is nagyobb baj a tanteremhiány, melyen alapvetően az új 10 tantermes épület változtat majd, mely a Petőfi utcai általános iskola szomszédságában lesz. A legfrissebb hír ezzel kapcsolatban, hogy a felvonulás és az anyagszállítás megkezdődött Enyhít idővel a gondokon az is, hogy Jaminában, az újonnan épülő általános iskolában 1965 őszén két tantermet kap a gimnázium; bár ennek a régi munkásnegyednek, ahol ma 16 ezer ember él. nem lenne terhére egy nyolctantermes, önálló gimnázium sem. Huszár Rezső QljjjájMWL a Ixittőiujai napköziben Határozatok háza írta: Vlada Bulatovics VIB Egy gondolái bánt enge- met: VALÓRA ICELL VÁLTANI A HATÁROZATOKAT! A határozatott itt zsongnak a fülemben, egymást kergetik agyamban. De mit keresnek a fül &mben, a fejemben, ha egisiszer valóra kell váltani őifaet? És mégsem akarnak ltiköltözni sem a fülemből, scynn a fejemből —■ pedig az egyetlen hely, ahol jól érziifo magukat: a jegyzőkönyve k. Mit csinálni úz mások a határozatokkal?* Elhatározzuk és határozottak. Határozaté tkkal hizlalják a fiókokat és polcokat. Asztalaink egyre kövérebbek, határozataink egyre hájasabbak. A gondolat azonban tovább is bánt: VALÓRA KELL VÁLTANI A HATÁROZATOKAT . . . Ha pedig ezt nem lehet, akkor váltsuk határozatokká a valóságot. Adjunk határozottság helyett határozatokat az embereknek. Vasútaink járjanak határozatokon. Miért nem világítanak éjszakánként a határozatok? Vásároljunk részletre határozatokat. Állapítsunk meg normát a határozatokra — így nagyobbak és kövérebbek lesznek. Gyermekeinknek mondjunk mesét a határozatokról: — Az Óperenciás tengeren át, hetedhét országon túl, hetedhét konferencián túl élt egyszer egy jegyzőkönyv, a jegyzőkönyv szivében egy frázis, a frázis szívében egy határozat.., Adjuk össze a határozatokat — vonjuk ki a termelékenységet! Határozzuk el gyárak építését — gyártsunk határozatokat! Osszuk el a határozatokat —i szorozzuk meg az ígéreteket! Mert a gyenge értekezleteknek mindig erőteljes határozataik vannak. Végül pedig gondolkodjunk el azon: meg lehet-e enni a határozatokat ebédre? Értesüléseim szerint még nem eszünk határozatokat. Attól még a határozatok megehetnek bennünket. (Ford: Péter Zsuzsa) A baittomyai általános iskolák központi napközi otthonában szervezett, tervszerű az élet nyáron is. A kisebbek és nagyobbak egyaránt — a játék mellett — hasznos beszélgetéssel, olvasgatással is töltik az időit. Év közben 160-an tanulnak és étkeznek itt, most nyáron 60 gyerek maradt állandó lakónak. A napközi otthon helyiségeit hamarosan átfestik: készülnek az őszre, a tamévnyitásra. Ebben a munkában sokat segít a szülőd munkaközösség, mélynek Kiss Béiláné a vezetője. Délelőtti meseolvasás a kicsiknek. A tanító néni: Nagy Istvánná. (Fotó: Demény Gyula) Szegvari Istvánnál és Tímár Istvánná mosogatás közben. Van úgy, hogy 890 tányért is elmosnak egyetlen nap. A labdajáték mindig tetszik. Ezúttal Borsos Béláné pedagógus vezeti. A középiskolai beíratásokat megelőzően a csabai szülők körében olyan — nem is egészen alaptalan — aggodalom támadt, hogy a már régóta tanerő- és tanterem- hiánnyal küszködő gimnázium képtelen lesz befogadni az elsőbe jelentkezők tömegét. Azóta ez az aggodalom megszűnt, az intézmény minden odakívánkozót befogadott. Ismerve azonban a már említett nehézségeket, érthető, hogy számtalan szülőben ma is ott lappang a kérdés: vajon képes lesz-e megbirkózni a tantestület, a tanerő és helyiség dolgában magára vállalt feladattal? Röviden: mi lesz iskoüanyátás után? Az igazgató véleménye Ferenc, a gimnázium igazgatója a szünetben, a nyár kellős közepén is az iskolájának él. Nem tartja tehát pihenése megzavarásának, mikor felkeressük az ügyben. Így vázolja a helyzetet: — Másfél ezernyi diákkal kell számolnunk. Ha azt vesszük, hogy
