Békés Megyei Népújság, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-28 / 175. szám
19«4. július 28. 4 Kedd Vigyázzunk magunkra és munkatársainkra! Rendőrségi jegyzőkönyvek szomorú tanulsága Három műszakosok A rendelkezésre álló statisztika szerint az állami mezőgazdasági üzemekben az idén csökkent a balesetek száma. Ennek vaUameny- nyien szívből örülünk. Annál aggasztóbb, hogy ugyanakkor a termelőszövetkezetekben sokat rom. lőtt a helyzet. Naponta közöl a sajtó és á rádió híreket súlyos, gyakran halállal végződő balesetekről. Utasokkal felboruló vonta, tők és tehergépkocsik, árakba dőlt traktorok, a működésben levő gépek okozta sérülések, egyes növényvédőé zenéktől keletkezett mérgezések jelzik a szaporodó tragédiákat. Ha belelapozunk a rendőrségi jegyzőkönyvekbe, rendszerint az derül ki, hogy az italozás, a felelőtlen bravúros kod ás és a meggondolatlanság szüli a legtöbb balesetet. Az ittas és a bravároskádé vezető rendszerint megfeledkezik arról, hogy a vontató nem versenyautó, s a dűlőút nem versenypálya. Most, a mezei munkák dandárjában különösen nagy szükség van az óvatosságra és az éberségre, hiszen a kombaj nősek; és traktorosak 12—16 árát töltenek a gépek nyergében. Ha a vezető egyetlen pillanatra is elveszni uralmát a kormány felett, nemcsak a saját testi épsége forog kockán, hanem a gépet kiszolgáló, a gépen vagy a gép mellett dolgozó embereké is. Az eddigi tapasztalatok azt mu_ tátják, hogy a termelőszövetkezetekben a balesetelhárítás és az elhárítással kapcsolatos ellenőr, zés még eléggé kezdetleges. Gyakran a legszükségesebb védőberendezések is hiányoznak. S ha vannak is, sok helyen nem használják azokat. A növényvédősze- rek tárolására kijelölt méregkamrák sem felelnek meg mindenütt az előírásoknak, s ebből is (sok baleset származik. A növény- yédelmi felelősök ne csak papi- ion, hanem ténylegesem is legyeitek! felelősiéi azoknak az előírásoknak, amelyeknek betartáséra a törvény is kötelezi őket. 1 A mezőgazdasági üzemekben, Sajnos, nemcsak a felnőtteket, ha. nem a gyermekeket is gyakran •éri baleset. A közelmúltban történt, hogy M. Lajos tsz-traktoros ittas állapotban átadta a gép kormányát a mellette ülő 11 éves fiáinak. A következmény: a traktor egy kanyarban felborult, maga alá temette az apát és a fiát is. Mindketten életükkel fizettek a szerencsétlen traktoros gondatlanságáért. A szülők is legyenek szigorúbbak, s ne engedjék meg, hogy a gyermekek mozgásban levő gépekre kapaszkodjanak. A termelőszövetkezeti vezetők, de a gépkezelők is éberen őrködjenek azon, hogy hozzá nem értő munkás a gépeket ne babrálhassa; a gyerroeÖtszáz garnitúra konyhabútort készítenek i Battonyai Asztalos Kisipari Termelőszövetkezetben a második fél évben. Ezenkívül 175 díványt és 750 szólóágyat szállítanak a BÜ- TORÉRT-nek. A készárutermelésen túl a lakosság részére kisebb javításokat végeznek. A termelési érték az év második felében 1 millió 600 ezer forint. keket pedig lehetőleg ne enged jük a gépek közelébe. Az a traktoros, illetve kombáj- nos, aki hozzá nem értő, traktoros- vizsgával nem rendelkező dolgozóknak akár egy fordulóra is átadja a rábízott gépet, akkor is megérdemli a felelősségre vonást, ha baleset nélkül végződik a dolog. A termelőszövetkezeti vezetőknek saját hatáskörükben is van lehetőségük arra, hogy a mások és saját maguk testi épségét kockáztató, könnyelmű vezetőket megbüntessék. A munkaegység- levonás rendszerint érzékenyen érinti a szabálysértőket. Ha a helyénvaló figyelmeztetés nem használ, akkor habozás nélkül ezt is alkalmazni kell. A balesetelhárítás csak akkor vezet igazán eredményre, ha azt mindenki komolyan veszi és be is tartja. Jó példáját láttuk a szigorú ellenőrzésnek az egyik somogyi szövetkezetben, ahol a határszemlén levő elnök nem volt rest és a dűlő másik végén dolgozó traktorost azért vonta felelősségre, mert hagyta, hogy a gépre — a nyereg mellé — még egy ember felkapaszkodjon. Igaza volt az elnöknek: a traktoron csak egy személynek van helye, s aki ezt nem veszi tekintetbe, megérdemli a figyelmeztetésit, ha pedig ez nem használ, a büntetést. A mezőgazdasági üzemi balesetek csökkentése persze nemcsak az ellenőrzésen múlik. Min- denkinék érdeke, sőt kötelessége az óvatosság, sőt az is, hogy másokat figyelmeztessen, visszatartson a meggondolatlanságtól. Mindent összevetve: szigorúbb ellenőrzésre, nagyobb józanságra, felelősségérzetre és lelkiismeretességre van szükség, hogy elkerülhessük a baleseteket. Mit tagadjam, nagyon örültem a látogatásuknak. Mégse csekélység, hogy annyi dolguk között találtak időt, hogy eljöjjenek hozzám. És érdekes, utólag eszméltem rá; a balesetemről, a rossz lábamról nem is esett szó. Ügy látszik, nem is olyan nagyon szomorú az én helyzetem. Ügy beszélgettünk, mintha semmi különösebb bajom nem lenne, mintha a jövő héten mehetnék vissza. Csakugyan, mikor is megyek én vissza a bányába? Várjunk csak, hogy is van ez? Ekkor jutott ilyen határozottan először eszembe. Egyáltalán mi lesz? Visszamehetek-e valaha is? * Megérdemelnéd, hogy kétszer jó alaposan nadrágon billentsenek — szidtam magamat. Nemhogy örülnél: három nap múlva feleségül veszel egy világszép lányt (nekem a Vera az), megvan mindened. Nem feledkeztek meg rólad. Még mi kell? Mit szóljon a Zoli bácsi? Itt fekszik melletted, mindkét lába térdből hiányzik. Az asszony havonta egyszer jön be hozzá. Negyvenöt éves. A legrosszabb. Már nem remélhet semmit, de még húsz évet is elkínlódhat. Ö panaszkodhat... nem én, akiA munkaideje már régen lejárt Duska Istvánnénak, amikor a munkahelyén, a Gyulai Harisnyagyárban kerestem, mégis munka- 1 köpenyben fogadott. — Még mindig bent?... — Gyűlés... meg egy kis brigádösszejövetel volt — tárta szét karjait. Léman Béla, a gyár szak- szervezeti titkára, akinek szobájában beszélgettünk, néhány sokatmondó szóval mutatta be a fiatal munkásasszonyt. — Ö ami egyik legjobb szocialista brigádunk vezetője, fáradhatatlan szakszervezeti aktivistánk és ... és családanya is. — Kérde- zősködés nélkül, az előbbi bemutatást mottóul használva indult a beszélgetésünk. Mint ilyenkor lenni szokott, ha „hivatalosan” kell nyilatkoznia a brigádvezetőnek, először a gyári munkájáról, brigádjáról, no meg a sokféle társadalmi megbízatásról esett szó. Arról, hogy a gyári fejelőben dolgozó hattagú brigádja háromszor nyerte el a szocialista címet Tervteljesítés és családi ügy A jó közéleti aktivisták maga- biztosságával beszélt a fiatalasz- szany. Csak akkor volt kissé zaA Mezőkovácsházi Építőipari Ktsz dolgozói az év első hat hónapjában jelentősen — mintegy 350 ezer forinttal — túlteljesítették a tervüket. Becsületes helytállásra van szükség a második fél évben is, mert a szövetkezet termelési terve 7 millió 200 ezer forint. A ktsz vasipari részleggel bővül, üt kap helyet a kismotorszervizállomás. A műhelyeket, raktárakat és az irodát augusztus 10-ig felépítik. A közeljövőben nek mindkét lába megvan, ha darabokban is, de megvan, ól... és meggyógyul. Ügy felvidultam, hogy már nem is értettem az előbbi rossz kedvemet. Az esküvőig hátralevő idő az én ugratásommal és az össze- stoppol á som mai telt. Ezt a kifejezést az alorvos úr használta. Bejött, megállt az ajtóban és nevetve kérdezte: — Na, hol kezdjük összestoppolni ezt a férjjelöltet? Jószágé, vidám áprilisi napon jött értem a mentőautó. Szerettem volna nekiiramodni a szédítő tavaszi világnak. Futni, futni, azután megállni és nagyokat fújtatva belehunyorogni a napba. Nagy vigyázatosan támogattak lefelé a néhány lépcsőn. A fel«iél az öcskös és a barátja — akit magával hozott — megunták a kínlódást és egyszerűen a hónaljamnál fogva felemeltek. Már mindent előkészítettek. Vera a tanácsháza előtt várt. Bementünk a titkár szobájába, aki elmondta a szöveget. Föltette Verának a kérdést, akar-e a feleségem lenni. Vera hangosan, határozottan kimondta az igent. A nagymamánál tartottuk a vacsorát. Az én szüleim Is odajöttek. Azért rendeztük így, varban, amikor az eredményeik sorolása mellett nem hallgathatta el a szerinte újságba „nem kívánkozó” dolgokat sem. — Ha csak jót mondanék rólunk... a munkatársnőimről, nem lennék igazságos. Mert tavaly úgy an megtartotta brigádunk a szocialista címet, de a gyár vezetői — jogosan — nem javasoltak bennünket a cím újabb elnyerésére. Baj nem volt a munkánkkal, de nem sikerült eredményeinket sem javítani. Pedig mi a legfontosabb, ha nem ez?... — Az asszonyok megértették, mit várunk tőlük — folytatta a szakszervezeti titkár. — És maguk mondták, nincs szükségük csupán formailag a megtisztelő címre, ha nem érdemlik meg... Az idén már másként áll ismét a helyzetük. Egymás -után teljesítik túl vállalásaikat. A beszélgetők egyetlen szava sem hangzott hihetetlenül vagy dicsekvésnek. A kíváncsiság, hogy a munkán kívül milyen emberek lehetnek azok, akikről Duska Istvánná csak elismeréssel beszélt, s milyen ő maga, újabb kérdéseket adott. Hogyan jut ideje, ereje, Kever mesen egy szolgáltatóház, Medgyesegyházán pedig szolgáltatókombinát építését kezdik meg. A két létesítményt — ami összesen 850 ezer forintba kerül — az év végéig átadják rendeltetésének. A MÉK mezőkovácsházi ki- rendeltségének raktárait, színeit 2 millió 500 ezer forintos költséggel felújítják. Mezőhegyesen a kórházat hozzák rendbe, s decemberig 14 ikerházat is felépítenek. hogy meglegyen annak a jószívű öregasszonynak az akarata. Este kilencig minden szép simán ment, éppen úgy, mint más lakodalmakban. Ha csak azt nem számítom, hogy Vera, amiért velőn nem táncolhatott, mással se ment el. Az talán csak nekem tűnt fel, hogy hozzám mindenki kissé túl hangosan, túl vidáman szól. Nem tudom, hogy valóban így volt-e, mert az ember ilyen átkozott helyzetben képzelődik. Kilenc tájban a megerőltetéstől szédülni kezdtem. Ha visszagondolok rá, nem is volt olyan hogy a munkája mellett egyszerre lásson el olyan feladatokat, amik néha igen távol esnek a gyári munkától és ami a szakszervezeti titkár szerint három ember foglalkoztatására is elegendő lenne? — Aktivisták vagyunk valamennyien, akik együtt dolgozunk — mondta a világ legtermészetesebb hangján a fiatalasz- saony. — És ... ne vegyék túlzásnak, nemcsak a szakszervezeti vagy más társadalmi munkában, de mindenben együtt vagyunk a brigád tagjaival, amiben segíteni kell egymásnak. Itt van mindjárt az egyik brigádtagunk esete, akinek válópert ügyét közösem is megbeszéltük... Segítségre volt szüksége... Kiállni mellette a bíróságon... ilyenkor nem lehet „csak” hivatalból állást foglalni munkatársunk mellett — fűzte hozzá. — És hadd essék szó arról is, hogy brigádvezetőnőnk nemrégen bekerült a gyári vezetésbe is — termelési felelős lett —, ami újabb pluszmunkákat jelent számára... — vette- át a szót ismét a szakszervezeti titkár. Fiatalember, de majdnem másfél évtizede dolgozik az üzemben és hosszú évek óta vezetője a gyári szakszervezetnek. Átérzi a brigádveaetőnő áldozatvállalását. — Sokan teljesítenek a gyárban hármas műszakot, mint Duska Istvánná is — mondta Léman • Béla. Tulajdonképpen nincs benne semmi különös. — Egyszerre munkásnők, aktivisták... és sok közülük családanya, mágia.. — Folytatás nélkül megértettük, amit még mondani akart. Ezért tisztelik, becsülik egymást a gyárban dolgozók és lesznek olyanok, mint a gyári szövőgépek orsóin futó fonalak — megmunkálás közben egyre ellenállóbbak. Wegrosxta Sándor tréfa dolog órákon át mereven előrenyújtott lábbal ülni. A szobában meleg volt. Mozogni nem tudtam. Igaz, eleinte ötpercenként kérdezték, hogy érzem magam, de én mindig azt mondtam, hogy prímán. Sőt, már untam is az aggódást. Így Vera kivételével lassan megfeledkeztek rólam. Vera csaknem végig szorította a kezemet és szüntelenül kérdezte az aggódó tekintetével: „hogy vagy... hogy bírod”? Talán ez tette még nehezebbé a dolgot. Sok erőmet emésztette föl, hogy Vera semmit se vegyen észre. — Szünet nélkül biztatóan mosolyogtam és még annyit se mozogtam, amit a helyzetem megengedett volna, mert ha moccantam, Vera felugrott, segíteni akart. (Folytatjuk) D. J. A második fél évben 7 millió 200 ezer forint értékű munka vár a mezőkovácsházi építőkre
