Békés Megyei Népújság, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-26 / 174. szám
I9M. Július 26. 6 Vasárnap CSAIAD-QTTHQN I , . 1 ' Mit mond a tudós a helyes nyári étrendről? Dr. Tarján Róbert professTior, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet igazgatója az egészséges nyári étrendről nyilatkozott az MTI munkatársának A helyes táplálkozás követelményei nyáron egészen mások, mint télen — mondta többek között A gyomor befogadóképessége természetesen változatlan, ezért a jóüakotteág érzéséhez nyáron is körülbelül ugyanolyan mennyiségű táplálékot kell magunkhoz vennünk, mint más időszakban. Lényeges azonban, a különbség a szervezet igénye és a táplálék összetétele tekintetében. Jói bizonyítja ezt, hogy kánikulában, 30—32 fokos külső hőmérsékletnél a 37 fokos testhőmérséklet fenntartásához mindössze 5—7 kalória szükséges kilogrammonként. Télen viszont, mondjuk mínusz 20 foknál, ugyanehhez 57 kalória keil. Ezért fogyasztunk télen kaióriadús anyagokat, többek között zsíros ételeket. Nyáron ez nemcsak felesleges, hanem bizonyos mértékig kóros 1st •— A meleg időszak a zöldségfélék, főzelékek, saláták idénye. Ez lehetővé teszi, hogy tömegében változatlan, de kalóriában szegényebb táplálékot vegyünk magunkhoz, egyszersmind pótoljuk a télen nélkülözött ásványi anyagokat és vitaminokat. Az ásványi anyagok elektrolit-oldatban vannak jelen szervezetünkben. A vér nagy része — épp úgy sejtek között keringő folyadék — elektrolit- oldat. Húsz fok körüli átlagos hőmérsékletnél szervezetünk a verejtékezéssel, a lehelettel, a vizelettel összesen három és fél liter-L. Egy nyári kérdés: Miért téli a téliszalámi? A Jóérzésre, hogy miért téR a téliszalámi, a szakember lakon l kus rövidséggel válaszol. Egyszerűen azért — mondta —, mert régen télen készítették. Csak télen készíthették. S hogy miért, a vá3aszt már a bonyolult gyártási folyamat ismertetése adja meg. t , , Először azt kell rögzíteití, hogy a szalámi töltelékanyagát nem főzik; ellentétben más kolbászféleségek töl- teiacanyagával. Szikkasztják:. Az öreg sertés húsát — sohasem használják fel a fiatal sertéshúst; mert annak túl nagy a víztartalma — először kicsontozzák, intalanítják. megtisztítják a zsiradéktól. Az így megtisztított húst egykilós, másfél kilós darabokban 0 fok felett; de plusz 5 fok alatt vesszökosarakban pihentetik. Ügy mondják, csurgatják a húst. Utána nagy tálcákon szikkasztják 24 óta hosszat, ugyancsak hasonló hőfokon; így azután enyhén fagyos réteg burkolja. Ezután tőrén munkálják meg, közben fűszerezik. A húshoz kon- zervsót, kétféle — fekete és fehér — borsot, fokhagymát, cukrot kevernek megfelelő arányban; amit a szalámi- mester, no meg a több százados hagyomány és tapasztalat szab meg. A tökén rizsszem nagyságúra vágott húst a pihentető teknöben tartják 4—3 nat pig, ugyancsak 0—3 fok között; utána pedig a gép lóbélbe tölti. Vörös Felhő parancsot ad o Képesregény 18 folytatásbein írta: KUCZKA PÉTER Rajzoltai: CSANÁDI ANDRÁS Ezután kezdődik meg S lassú hideg füstölés. A füstölőt a fa égetésekor keletkezett füst nem melegítheti fel 10—15 fok fölé. Tehát a füstölőt Is állandóan hűteni kell, erre pedig régen csak a természetes hideg adott lehetőséget. Ezután az énlelőrak- tárban pihen a szalámirúd, mégpedig elég soká; néhány hétig, meglehetősen hűvös temperatúrában. Itt kapja meg a természetes penészburkolatot; l megfelelő hőmérséklet és megfelelő páratartalom hatására. Ez a penész penicillin-származék. Ez biztosítja a szalámi tartósságát, őrzi finom ízét. S régebben, ha már melegedett az idő, a szalámirudakat a pincékbe szál- litották, a hideg pincékbe, hogy ott érlelődjék tovább. Minden technika! folyamatot tehát kemény hideg időben kellett el- 'végezni, ezért téli a téliszalámi. Ma már azonban ez a jelző kissé elavult, mert a korszerű szalámigyárban mesterségesen temperált helyiségben készítik a finom csemegét, igaz viszont, ; hogy ugyanolyan gyártási megoldásokkal, mint száz évvel ezelőtt, atni- ] | kor Magyarországon olasz mesterek ., útmutatása nyomán megkezdődött a szalámigyártás. ■4 « «♦ « >ÍH4M»4rHt«0«444 elektrolit-oldatot veszít, tehát nemcsak víz, hanem élettani szempontból fontos ásványi anyagok ie távoznak testünkből. Az elvesztett folyadék mennyiség pótlására naponta átlag másfél liter folyadékot iszunk és ugyanannyi kötött elektrolit-oldatot veszünk magunkhoz főzelékekben, gyümölcsökben és más táplálékokban. A hiányzó fél liter a cukornak a szervezetben történő elégetésekor keletkezik. — Nyáron a fokozott verejtékezéssel leadott folyadékmennyiség 6—7 literre is felmehet, alaposain megnő tehát az elektrolit-veszteség. Téves az a hiedelem, hogy a különben kellemes, hideg üdítő vízzel pótolhatjuk az elvesztett folyadékot. Nagyobb vízfogyasztás következtében szervezetünkben még jobban eltolódik a különböző ásványi sók koncentrációja. A szervezet ezt a zavart igyekszik kiküszöbölni, tehát újból verejtékezünk. Éppen ezért a víznél előnyösebbek a gyümölcslevek és a limonádék, mert ezekkel az italokkal a szervezet magnéziuma, káliumszükségletét pótolni tudjuk. — A gyümölcs-, főzelékfogyasztás mellett világszerte egyre inI kább terjed a hideg, erjesztett tejes italok, a yoghurt, a kefir, az aludttej fogyasztása. Ezek a szükséges folyadékmennyiségen kívül bőségesen tartalmaznak ásványi anyagokat is. •— Elmondhatjuk, hogy a helyes nyári táplálkozással valósággal felújul szervezetünk. Közrejátszik ebben az ie, hogy a téh vitamin- hiány helyett vitaminbőség van, s még az átlagfogyasztó is kétszer, háromszor annyi vitamint vés® magához, mint amennyi normális szükséglete; Ez azért is jó, mert a szervezet így vitaminokkal feltöltődik, könnyebb a későbbi vitaminszűk idők „átvészelése”. ■— A táplálkozás rendjét a napsugárzás is befolyásolja. Különösen a napfény ultraibolya sugarai fokozzák a fehérje-anyagcserét, gyorsítják a fehérjék lebomlását és beépülését. Ez ismét a tejes tejtermékek fogyasztása mellett szól, amelyek a kötött elek- trilitekem kívül nagy mennyiségű értékes fehérjéket is tartalmaznak. Tavaszra, nyárra, őszre. Az élő KRESZ Nem, a cím nem tévedés. Valóban alkalmam vőkt látni — sőt, tanulmányozni! — az élő KRESZ-t. Meg kell vallanom, felettébb tetszett, s ezért javasolom, hogy a kitűnő módszert vezessék be a száraz szakirodalmak legkülönbözőbb területein. Állítom, a tanulmányi eredmény ugrásszerűen javul majd— De hadd mondjam él a történetet a dolgok logikus sorrendjében. Az írásom tárgyát képező jelenséget a díváit kreálta. Mármint az olyannyira változatos női nyári divat. Már évekkel ezelőtt feltűnt, hogy hölgyeink levetkőzték, a hagyományos pettyes, rózsás, csíkos szoknyákat, s egészen más formátumú kreációkban tündökölnek az aszfalton. Kezdetben még élénk figyelmet keltett a kacér szoknya, amelyen a New York Timestől a Békés megyei Népújságig, úgyszólván valamennyi világlap címszövege fellelhető volt. S oly élethűen, hogy az ember olykor szinte majdnem belelapozott— Megszoktuk. Aztán jött egy másik változat, amely a világ élenjáró cigaretta-különlegességeit volt hivatva propagálni. A Lucky Stricke-tól a Kossuthig. A történelmi hűség okából nem hallgathatom el, hogy egy ilyen szoknyán még finánclábat is láttam— Am a divat fejlődése nem. ismer határt. Űjabb és újabb variációk váltották egymást, precízebben: hölgyeink váltogatták azokati. Egy idő múltán figyelni kezdtem e jelenséget és direkt vadásztam a legfrissebb különlegességek után. Rosszmájú ismerőseim igyekeztek ezért a szoknyavadász színezetében feltüntetni. Pedig engem kizárólag. ‘a szoknyák színezete érdekel... A megszokás ellenére is tetszenek nekem ezek a blúzhoz kombinált aljak. Nemrégen is igy bókoltam hölgyismerösöm- nek: tetszik nekem ez a sötétaljas megoldás... Hanem, a minap ugyancsak meglepődtem. Olyan változatot fedeztem fel, amilyet eleddig még sohasem láttam. Autóbuszra szálltam s — szentséges Máriám, mit láttam: — az egyik szoknya telis-teli KRESZ-jelzé- sekkel. Valóságos élő KRESZ! Már hátulnézetben is feltűnt a fordított V-alakbam. ívelő nyíl: „zsákutca”— Oldalt közelítettem meg a hölgyet, s mellette leblokkoltam. De ijedten kaptam fel a fejem az újabb jelre: „megállni tilos!” Szempillantás alatt megkerestem a „gyalogos átkelőhelyet”, s a hölgy másik oldala mellett leültem. Vesztemre, mert ott is KRESZ-tábla fogadott: „parkírozni tilos!” Szeretem a szabályokat betartani, gyorsan előresomfordáltam. Ám kíváncsiságom korántsem nyugodott, vissza-vissznpillan- tottam a hölgyre, most már szembenézetben. Nem tudhatom, tetszett-e neki, hogy must- rálgatom, de a pillantásából körülbelül ezt olvashattam ld: „út elzárva”. S hogy ennek még nagyobb nyomatéket adjon, táskáját, amelyet eddig maga előtt tartott, kissé oldalt húzta el. S elébem tárult az újabb váratlan jelzés: „behajtani tilos!”.— Végem volt! Hanyatt-homlok menekültem az éppen fékező buszról, és szédelegve kapaszkodtam meg a legelső KRESZ- táblában... Kazár Mátyás /
