Békés Megyei Népújság, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-26 / 174. szám
1964. július 26. 2 Vasárnap A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság 1964 első félévi fejlődéséről 1964 első hat hónapjában a népgazdaság fejlődését, a lakosság jövedelmét és kulturális helyzetének alakulását a következő adatok jellemzik: Ipar — építőipar Az állami ipar 1964 első fél évében két százalékkal túlteljesítette a féléves tervidőszak teljes termelési előirányzatát és a napi átlagos termelés 10 százalékkal volt több, mint 1963 első felében. A termelés nagymértékű növekedésében szerepet játszott az is, hogy ez év elején a termelést nem befolyásolták olyan kedvezőtlenül a rendkívüli időjárási viszonyok, mint tavaly az év elején. Ebből adódott az, hogy az év első negyedében a napi átlagos termelési színvonal 12 százalékkal, a második negyedben mintegy 8 százalékkal múlta felül a múlt év azonos időszakainak szintjét. A nehéziparon belül a széntermelés 4 százalékkal, a kőolajtermelés 7 százalékkal múlta felül az 1963 első félévi termelési színvonalát. A gépipar, meüyneik termelése jelentős részben kivitelre kerül, 10 százalékkal többet termelt, mint a múlt év azonos időszakában, termelési tervét azonban nem teljesítette. A vegyipar 2 százalékkal több nitrogénműtrágyát, 8 százalékkal több foszforműtrágyát és 22 százalékkal több gyógyszert termelt, mint 1963 első fél évében. 1964 első fél évében a könnyűipar körülbelül 8 százalékkal termelt többet, mint 1963 megfelelő időszakában. Jelentősen nőtt a bútoripar termelése. Egyes típusokból azonban továbbra sem tudták kielégíteni a keresletet. Mezőgazdáság — felvásárlás 1964-ben a vetésterület szerkezete némileg megváltozott. A kenyérgabona vetésterülete 15 százalékkal, a takarmánygabonáé 5 százalékkal nagyobb, a kukoricáé 6 százalékkal kisebb volt, mint az 1963. évi vetésterület. Tovább nőtt a műtrágyafel- használés: 1964 első fél évében a nfbzőgazdaság részére szállított műtrágya mennyisége 860 000 tonna volt. Az állatállomány növelése, illetőleg csökkenésének megállítása érdekében hozott kormányintézkedések hatékonyaknak bizonyultak: az 1964. március 31-én végrehajtott állatszámlálás adatai szerint a szarvasmarha-állomány mindössze egy százalékkal volt kisebb, a sertésállomány pedig 17 százalékkal volt nagyobb, mint 1963 tavaszán. A vágó állatok és az állati eredetű termékek felvásárlása körülbelül 5 százalékkal kevesebb volt, mint 1963 első fél évében, ezen belül a tej-, a tojás- és a baromfifelvásárlás növekedett. A fél év folyamén kevesebb vágó állatot exportáltunk, mint 1963 első fél évében. 1964 első fél évében a burgonya, a zöldség- és a gyümölcsfelvásárlás kissebb volt, mint 1963 első felében-. A zöldség- és a gyümölcsárak az idény kezdetén — alapvetően a tavalyinál kisebb termés és felvásárlás következtében — magasabbak voltak, mint a múlt év azonos időszakában. Kőstlehedés A közlekedési vállalatok áruszállítási teljesítménye 1964 első fél évében körülbelül 16 százalékkal volt nagyobb, mint a múlt év első hat hónapjában. A nagyarányú növekedésben szerepet játszott az is, hogy 1963 elején — az ipari termeléshez hasonlóan — a szállítási teljesítmények is alacsonyak voltak. A tehergépkocsi-közlekedés teljesítménye 22 százalékkal, a vasúté 15 százalékkal volt nagyobb, mint 1963 első fél évében. A szállítási kapacitások bővülése nem tartott lépést a megnövekedett igényekkel. A távolsági személyszállítás — 1964 első fél évében — 6 százalékkal, a városi közlekedés utasforgalma 4 százalékkal volt nagyobb, mint 1963 megfelelő időszakában* A lakosság jövedelme és vásárlásai 1964 első fél évében részben központi intézkedéseikből, részben az átlagkereset és a foglalkoztatottak számának növeléséből adódóan a lakosság részére folyósított összes munkabér 81 százalékkal volt nagyobb, mint 1963 első fél évében. A termelőszövetkezeti parasztság munkaegységeire 17 százalékkal több készpénzt fizettek ki, mint 1963 megfelelő időszakában. A növekvő pénzjövedelmek hatására a kiskereskedelmi forgalom 1964 első fél évében 8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, és 2 százalékkal volt nagyobb a tervezettNehézgépkezelői jogosítvánnyal rendelkező dolgozókat « AZONNALI FELVÉTELRE KERES a SARKADI CUKORGYÁR. JELENTKEZÉS UGYANOTT. nél. A fél év folyamán a kiskereskedelem forgalma élelmiszerekből 10 százalékkal, ruházati cikkekből 4 százalékkal, vegyesiparcikkekből 8 százalékkal nőtt. A lakosság mintegy 10 százalékkal többet költött a különféle szolgáltatásokra és javításokra, mint a múlt év első felében. A takarékbetét-állomány a fél év folyamán 3,2 milliárd forinttal nőtt és a fél év végén meghaladta a 15,5 milliárd forintot. Népesség — népmozgalom Az ország lakossága 1964. június 30-án kereken 10120 000 fő volt. 1964 első fél évében az él- veszületések aránya változatlanul alacsony volt (13,7 ezrelék). A természetes szaporodás mértéke ugyanakkora volt, mint 1963 első felében (2,9 ezrelék). Tovább csökkent a csecsemőhalandóság: 1964 első fél évében ezer élveszülöttre 41 egy éven aluli meghalt jutott. Kulturális ellátottság 1964 első felében körülbelül 2000 könyvet adtak ki, mintegy 21 millió példányban. Az idei ünnepi könyvhéten 10 százalékkal nagyobb összegért vásároltak könyvet, mint az 1963. évi könyvhéten. A mozilátogatók száma 1064 első fél évben 56 millió volt, lényegében ugyanannyi, minit 1963 azonos időszakában. A színház- és operalátogatók száma 3,5 millió volt, 200 000-rel több, mint az előző év első felében. A televízióelőfizetők száma a fél év folyamán 76 OOO-rel szaporodott és a fél év végén elérte a 548 000-et. Idegenforgalom Az év első felében 365 000 külföldi állampolgár, a tavalyinál 110 százalékkal több járt hazánkban. A fél év folyamán félmillió magyar utazott külföldre, 166 százalékkal több, miint 1963 azonos időszakában. Budapest, 1964. július 26. Központi Statisztikai Hivatal TÖRHETETLEN HŐSÉGGEL Húsz éve halt hősi halált Ságvári Endre Húsz éve, 1944. július 27-én fasiszta csendőmyomozókkal folytatott tűzharcban revolvergolyóktól találva, egy Budakeszi úti cukrászda udvarán halt hősi halált Ságvári Endre, a magyar ifjúság egyik kiemelkedő vezetője. Életéről, küzdelmeiről, önfeláldozásáról csaknem mindent elmondtak már az egykori harcostársak. Ha most, két évtized múltán, magunk elé idézzük Ságvárit, az Országos Ifjúsági Bizottság titkárát, a párt fiatal funkcionáriusát, az illegális „Béke és Szabadság’' szerkesztőjét, elgondolkoztató, tanulságos a kép: egy életvidám, nyílt tekintetű, magas hamlokú fiatal férfi tekint ránk. Mindig barátságos, kedves és megértő, tele részvéttel és segítőkészséggel, ha fájdalmat, szenvedést, igazságtalanságot lát. Kemény, elszánt, irgalmat nem ismerő, ha a gyűlöletes ellenséggel áll szemben. Az üldözött párt nagyszerűen konspiráló harcosa hónapokig, éveikig illegálisan dolgozott Budapesten, miközben a csendőmyomozók kiterjedt apparátusa eredménytelenül kutatott utána. Azt hihetnénk, álruhában járt, elváltoztatott külsővel. Valójában éppen fez volt sajátos magatartásában és munkamódszerében, hegy a tömegbe olvadt, a fiatalok között elvegyülve tudott olyannyira láthatatlan lenni, mint környezetében talán senki más. Láthatatlannak maradni ellenség számára, s egyidejűleg láthatónak lenni mindenki előtt, aki tanácsért, segítségért* bátorításért fordult hozzá. Endri! Így ismerték a fiatalok százai, akiknek barátja volt, akik között népszerűsége páncélnál erősebb védőpajzsnak bizonyult. A legendabeli Anteushoz volt hasonlatos: a nácik által megszállt országban a küzdelem rendkívül megnehezült, bonyolult követelményei arra kényszerítették, hogy ő is a legszigorúbb illegalitásban dolgozzék. Már nem mehetett túrákra, nem ülhetett le beszélgetni a fiatalok hol egyik, hol másik csoportjával. Az országban, ezeréves történetének mélypontján, űzött vadak lettek a legigazab- bak, a legbecsületesebbek, a hazafiak legjobbjai. Akkor, 1944 nyarán, ezért teríthették le a csendőrgolyók. Ha röviden kellene felelni arra, mit tartunk élete legmaradandóbb tanulságának, azt kellene felelnünk, amit a párt mondott róla gyászjelentésében: Égy halt meg, ahogy élt, harc közben. Akkoriban már nem bizonyult egymagában elegendőnek az ellenállás semmilyen* korábban bevált formája. Az ellenség mögött folyammá dagadt a kiöntött vér, a szovjet hadsereg és a szabadságukért harcoló népek csapásai alatt a fasiszta fenevad eszeveszetten őrjöngött, pusztított, rombolt, gyújtogatott. Ságvári szóban és írásban hirdette, szervezetileg is előkészítette a küzdelem új formáját, a fegyveres partizán- harcot. Azok közé tartozott, akiknél a szavak mindig egyeztek a tettekkel, akik, ha seregüket harcba vitték, ők maguk mindig az első vonalban voltak. Ságvári azt vallotta, hogy megtagadni a fasiszta parancsok végrehajtását már nem elegendő, amikor azt mondta, már kevés, ha csupán a kiürítési utasításoknak nem teszünk eleget, már támadni kell: s ezért nem engedelmeskedett maga sem, a megadásra felszólító parancsnak, nem mérlegelte, mentheti-e életét másképpen — kezében eldördült a fegyver. Ahogy élt, úgy halt meg: harc közben. Ahogy beszélt, úgy cselekedett — mondatnánk összefoglaló tanulságként. Vadász Ferenc A paragrafus képtelenségei Egy furcsa ítélkezésről számoltak be tavaly a lapok. A szaúd- arábiai fővárosból jelentették, hogy az uralkodó parancsára börtönbe vetették az udvari csillagjóst. A letartóztatás oka az volt, hogy a derék Szaid Manzi nem látta és jelentette előre, hogy a legfényesebb orcájú uralkodó egyik repülőgépe lezuhan majd az európai Alpesekben. Nemrégiben azonban salamoni ítélet híre érkezett: az ügyet tárgyaló bíróság ártatlannak nyilvánította a horoszkópok helyi mesterét, s a felmentés indoklásául azt hozta fel, hogy'Szaid Manzi csupán az ország hafárain belül köteles előrelátni és megjósolni az eseményeket ... Kutya a villamosszékben Bizonyára sokan jót nevettek a történeteken,-s a hókusz-pókuszo- zó mester históriáját a közép-keleti középkor számlájára írták. S ebben igazuk is volt, mert az Arab félsziget egyes országaiban még ma is olyan törvények és rendelkezések érvényesek, amelyek a mi szemünkben már reges- régen elavultak és porosaknak hatnak. De vajon csak az úgynevezett civilizációtól elzárt és elzárkózó országokban élnek a középkor tilalmai, büntetési formái? Akármilyen hihetetlenül is hangzik, nem is olyan régen, csak a múlt esztendőben ítélt halálra az amerikai Virginia államban a gilesi bíróság egy juhászkutyát, a villamosszékbe juttatást legfelsőbb fokon az Egyesült Államok legfelsőbb bírósága is jóváhagyta. A fantasztikus história előzménye az volt, hogy a Pearis- burg-i Jim Laing — Ricky nevű juhászkutyája állítólag széttépett egy juhnyájat. A tulajdonos azonnal kártérítési pert indított, s ez alkalmat adott a vaskalapos virginiai jogászoknak arra, hogy egy régesrégi törvény alapján szabályszerűen megidézzék, majd bíróság elé állítsák a kutyát. Minthogy a törvényt időközben elfelejtették hatálytalanítani, semmi kiutat nem találtak a védőügyvédek, s így a képtelen paragrafus értelmében érvényt kellett szerezni a gilesi bíróság verdiktjének. Mikor tilos a feleség elnáspágolása ? Az érvényben maradt ósdi törvények többnyire inkább nevetségesek, mint veszélyesek. Mert
