Békés Megyei Népújság, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-26 / 174. szám

1964. július 26. 2 Vasárnap A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság 1964 első félévi fejlődéséről 1964 első hat hónapjában a népgazdaság fejlődését, a lakosság jövedelmét és kulturális helyzetének alakulását a következő adatok jellemzik: Ipar — építőipar Az állami ipar 1964 első fél évében két százalékkal túlteljesí­tette a féléves tervidőszak teljes termelési előirányzatát és a napi átlagos termelés 10 százalékkal volt több, mint 1963 első felében. A termelés nagymértékű növeke­désében szerepet játszott az is, hogy ez év elején a termelést nem befolyásolták olyan kedve­zőtlenül a rendkívüli időjárási vi­szonyok, mint tavaly az év ele­jén. Ebből adódott az, hogy az év első negyedében a napi átlagos termelési színvonal 12 százalék­kal, a második negyedben mint­egy 8 százalékkal múlta felül a múlt év azonos időszakainak szintjét. A nehéziparon belül a szénter­melés 4 százalékkal, a kőolajter­melés 7 százalékkal múlta felül az 1963 első félévi termelési színvonalát. A gépipar, meüyneik termelése jelentős részben kivi­telre kerül, 10 százalékkal többet termelt, mint a múlt év azonos időszakában, termelési tervét azonban nem teljesítette. A vegy­ipar 2 százalékkal több nitrogén­műtrágyát, 8 százalékkal több foszforműtrágyát és 22 százalék­kal több gyógyszert termelt, mint 1963 első fél évében. 1964 első fél évében a könnyű­ipar körülbelül 8 százalékkal ter­melt többet, mint 1963 megfelelő időszakában. Jelentősen nőtt a bútoripar termelése. Egyes típu­sokból azonban továbbra sem tudták kielégíteni a keresletet. Mezőgazdáság — felvásárlás 1964-ben a vetésterület szerke­zete némileg megváltozott. A ke­nyérgabona vetésterülete 15 szá­zalékkal, a takarmánygabonáé 5 százalékkal nagyobb, a kukori­cáé 6 százalékkal kisebb volt, mint az 1963. évi vetésterület. Tovább nőtt a műtrágyafel- használés: 1964 első fél évében a nfbzőgazdaság részére szállított műtrágya mennyisége 860 000 tonna volt. Az állatállomány növelése, ille­tőleg csökkenésének megállítása érdekében hozott kormányintéz­kedések hatékonyaknak bizonyul­tak: az 1964. március 31-én vég­rehajtott állatszámlálás adatai szerint a szarvasmarha-állomány mindössze egy százalékkal volt kisebb, a sertésállomány pedig 17 százalékkal volt nagyobb, mint 1963 tavaszán. A vágó állatok és az állati ere­detű termékek felvásárlása körül­belül 5 százalékkal kevesebb volt, mint 1963 első fél évében, ezen belül a tej-, a tojás- és a baromfi­felvásárlás növekedett. A fél év folyamén kevesebb vágó állatot exportáltunk, mint 1963 első fél évében. 1964 első fél évében a burgonya, a zöldség- és a gyümölcsfelvásár­lás kissebb volt, mint 1963 első felében-. A zöldség- és a gyümölcsárak az idény kez­detén — alapvetően a tavalyinál kisebb termés és felvásárlás kö­vetkeztében — magasabbak vol­tak, mint a múlt év azonos idő­szakában. Kőstlehedés A közlekedési vállalatok áru­szállítási teljesítménye 1964 első fél évében körülbelül 16 száza­lékkal volt nagyobb, mint a múlt év első hat hónapjában. A nagy­arányú növekedésben szerepet játszott az is, hogy 1963 elején — az ipari termeléshez hasonlóan — a szállítási teljesítmények is alacsonyak voltak. A tehergépko­csi-közlekedés teljesítménye 22 százalékkal, a vasúté 15 százalék­kal volt nagyobb, mint 1963 első fél évében. A szállítási kapacitá­sok bővülése nem tartott lépést a megnövekedett igényekkel. A távolsági személyszállítás — 1964 első fél évében — 6 száza­lékkal, a városi közlekedés utas­forgalma 4 százalékkal volt na­gyobb, mint 1963 megfelelő idő­szakában* A lakosság jövedelme és vásárlásai 1964 első fél évében részben központi intézkedéseikből, rész­ben az átlagkereset és a foglal­koztatottak számának növelésé­ből adódóan a lakosság részére folyósított összes munkabér 81 százalékkal volt nagyobb, mint 1963 első fél évében. A termelő­szövetkezeti parasztság munka­egységeire 17 százalékkal több készpénzt fizettek ki, mint 1963 megfelelő időszakában. A növekvő pénzjövedelmek ha­tására a kiskereskedelmi forga­lom 1964 első fél évében 8 szá­zalékkal haladta meg az egy év­vel korábbi szintet, és 2 száza­lékkal volt nagyobb a tervezett­Nehézgépkezelői jogosítvánnyal rendelkező dolgozókat « AZONNALI FELVÉTELRE KERES a SARKADI CUKORGYÁR. JELENTKEZÉS UGYANOTT. nél. A fél év folyamán a kiske­reskedelem forgalma élelmisze­rekből 10 százalékkal, ruházati cikkekből 4 százalékkal, vegyes­iparcikkekből 8 százalékkal nőtt. A lakosság mintegy 10 száza­lékkal többet költött a különféle szolgáltatásokra és javításokra, mint a múlt év első felében. A takarékbetét-állomány a fél év folyamán 3,2 milliárd forint­tal nőtt és a fél év végén meg­haladta a 15,5 milliárd forintot. Népesség — népmozgalom Az ország lakossága 1964. jú­nius 30-án kereken 10120 000 fő volt. 1964 első fél évében az él- veszületések aránya változatlanul alacsony volt (13,7 ezrelék). A természetes szaporodás mértéke ugyanakkora volt, mint 1963 első felében (2,9 ezrelék). Tovább csök­kent a csecsemőhalandóság: 1964 első fél évében ezer élveszülöttre 41 egy éven aluli meghalt jutott. Kulturális ellátottság 1964 első felében körülbelül 2000 könyvet adtak ki, mintegy 21 millió példányban. Az idei ünnepi könyvhéten 10 százalék­kal nagyobb összegért vásárol­tak könyvet, mint az 1963. évi könyvhéten. A mozilátogatók száma 1064 el­ső fél évben 56 millió volt, lé­nyegében ugyanannyi, minit 1963 azonos időszakában. A színház- és operalátogatók száma 3,5 mil­lió volt, 200 000-rel több, mint az előző év első felében. A televízió­előfizetők száma a fél év folya­mán 76 OOO-rel szaporodott és a fél év végén elérte a 548 000-et. Idegenforgalom Az év első felében 365 000 kül­földi állampolgár, a tavalyinál 110 százalékkal több járt hazánk­ban. A fél év folyamán félmillió magyar utazott külföldre, 166 százalékkal több, miint 1963 azo­nos időszakában. Budapest, 1964. július 26. Központi Statisztikai Hivatal TÖRHETETLEN HŐSÉGGEL Húsz éve halt hősi halált Ságvári Endre Húsz éve, 1944. július 27-én fa­siszta csendőmyomozókkal foly­tatott tűzharcban revolvergolyók­tól találva, egy Budakeszi úti cukrászda udvarán halt hősi ha­lált Ságvári Endre, a magyar if­júság egyik kiemelkedő vezetője. Életéről, küzdelmeiről, önfelál­dozásáról csaknem mindent el­mondtak már az egykori harcos­társak. Ha most, két évtized múltán, magunk elé idézzük Ságvárit, az Országos Ifjúsági Bizottság titká­rát, a párt fiatal funkcionáriu­sát, az illegális „Béke és Szabad­ság’' szerkesztőjét, elgondolkoz­tató, tanulságos a kép: egy élet­vidám, nyílt tekintetű, magas hamlokú fiatal férfi tekint ránk. Mindig barátságos, kedves és megértő, tele részvéttel és segítő­készséggel, ha fájdalmat, szenve­dést, igazságtalanságot lát. Ke­mény, elszánt, irgalmat nem is­merő, ha a gyűlöletes ellenséggel áll szemben. Az üldözött párt nagyszerűen konspiráló harcosa hónapokig, éveikig illegálisan dol­gozott Budapesten, miközben a csendőmyomozók kiterjedt appa­rátusa eredménytelenül kutatott utána. Azt hihetnénk, álruhában járt, elváltoztatott külsővel. Való­jában éppen fez volt sajátos maga­tartásában és munkamódszeré­ben, hegy a tömegbe olvadt, a fiatalok között elvegyülve tudott olyannyira láthatatlan lenni, mint környezetében talán senki más. Láthatatlannak maradni ellenség számára, s egyidejűleg láthatónak lenni mindenki előtt, aki taná­csért, segítségért* bátorításért fordult hozzá. Endri! Így ismerték a fiatalok százai, akiknek barátja volt, akik között népszerűsége páncélnál erősebb védőpajzsnak bizonyult. A legendabeli Anteushoz volt ha­sonlatos: a nácik által megszállt országban a küzdelem rendkívül megnehezült, bonyolult követel­ményei arra kényszerítették, hogy ő is a legszigorúbb illegalitásban dolgozzék. Már nem mehetett tú­rákra, nem ülhetett le beszélgetni a fiatalok hol egyik, hol másik csoportjával. Az országban, ezer­éves történetének mélypontján, űzött vadak lettek a legigazab- bak, a legbecsületesebbek, a ha­zafiak legjobbjai. Akkor, 1944 nyarán, ezért teríthették le a csendőrgolyók. Ha röviden kellene felelni ar­ra, mit tartunk élete legmara­dandóbb tanulságának, azt kelle­ne felelnünk, amit a párt mon­dott róla gyászjelentésében: Égy halt meg, ahogy élt, harc közben. Akkoriban már nem bizonyult egymagában elegendőnek az el­lenállás semmilyen* korábban be­vált formája. Az ellenség mögött folyammá dagadt a kiöntött vér, a szovjet hadsereg és a szabad­ságukért harcoló népek csapásai alatt a fasiszta fenevad eszeve­szetten őrjöngött, pusztított, rom­bolt, gyújtogatott. Ságvári szóban és írásban hirdette, szervezetileg is előkészítette a küzdelem új formáját, a fegyveres partizán- harcot. Azok közé tartozott, akik­nél a szavak mindig egyeztek a tettekkel, akik, ha seregüket harcba vitték, ők maguk mindig az első vonalban voltak. Ságvári azt vallotta, hogy megtagadni a fasiszta parancsok végrehajtá­sát már nem elegendő, amikor azt mondta, már kevés, ha csu­pán a kiürítési utasításoknak nem teszünk eleget, már támadni kell: s ezért nem engedelmeske­dett maga sem, a megadásra fel­szólító parancsnak, nem mérle­gelte, mentheti-e életét máskép­pen — kezében eldördült a fegy­ver. Ahogy élt, úgy halt meg: harc közben. Ahogy beszélt, úgy cse­lekedett — mondatnánk összefog­laló tanulságként. Vadász Ferenc A paragrafus képtelenségei Egy furcsa ítélkezésről számol­tak be tavaly a lapok. A szaúd- arábiai fővárosból jelentették, hogy az uralkodó parancsára börtönbe vetették az udvari csil­lagjóst. A letartóztatás oka az volt, hogy a derék Szaid Manzi nem látta és jelentette előre, hogy a legfényesebb orcájú uralkodó egyik repülőgépe lezuhan majd az európai Alpesekben. Nemrégi­ben azonban salamoni ítélet híre érkezett: az ügyet tárgyaló bíró­ság ártatlannak nyilvánította a horoszkópok helyi mesterét, s a felmentés indoklásául azt hozta fel, hogy'Szaid Manzi csupán az ország hafárain belül köteles elő­relátni és megjósolni az esemé­nyeket ... Kutya a villamosszékben Bizonyára sokan jót nevettek a történeteken,-s a hókusz-pókuszo- zó mester históriáját a közép-ke­leti középkor számlájára írták. S ebben igazuk is volt, mert az Arab félsziget egyes országaiban még ma is olyan törvények és rendelkezések érvényesek, ame­lyek a mi szemünkben már reges- régen elavultak és porosaknak hatnak. De vajon csak az úgynevezett civilizációtól elzárt és elzárkózó országokban élnek a középkor tilalmai, büntetési formái? Akármilyen hihetetlenül is hangzik, nem is olyan régen, csak a múlt esztendőben ítélt ha­lálra az amerikai Virginia állam­ban a gilesi bíróság egy juhász­kutyát, a villamosszékbe juttatást legfelsőbb fokon az Egyesült Álla­mok legfelsőbb bírósága is jóvá­hagyta. A fantasztikus história előzménye az volt, hogy a Pearis- burg-i Jim Laing — Ricky nevű juhászkutyája állítólag széttépett egy juhnyájat. A tulajdonos azon­nal kártérítési pert indított, s ez alkalmat adott a vaskalapos virginiai jogászoknak arra, hogy egy régesrégi törvény alapján szabályszerűen megidézzék, majd bíróság elé állítsák a kutyát. Minthogy a törvényt időközben elfelejtették hatálytalanítani, semmi kiutat nem találtak a vé­dőügyvédek, s így a képtelen pa­ragrafus értelmében érvényt kel­lett szerezni a gilesi bíróság ver­diktjének. Mikor tilos a feleség elnáspágolása ? Az érvényben maradt ósdi tör­vények többnyire inkább nevetsé­gesek, mint veszélyesek. Mert

Next

/
Thumbnails
Contents