Békés Megyei Népújság, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-25 / 173. szám
1964. július 25. 3 Szombat Régi magtisztítókkal dolgoztatnak A legtöbb szövetkezetben cséplőszekrényekkel tisztíttatják a kombájnok által aratott gabonát. Az okányi Alkotmány Termelőszövetkezetben úgy döntötteK, hogy három régi típusú magtisztítót javítanak ki és állítanák be a szérűre. A malmi rendszerrel működő három gép 24 óránként 500 mázsa gabonát tisztít meg. ■MHHniimminnnnminiitiiiiiiiMUiiiiiinimiimiiimiiiiiiuimtiiiiiiuiiiiuiiitiiMiiuiHimmiimiiHmiiniiniiiiMiiiiiiimiimmmiimtHii:> Megyénkből 20 tsz és 3 állami gazdaság vesz részt az Országos Mezőgazdasági Kiállításon Megyénk több termelőszövetkezete és állami gazidasága, mint minden évben, az idén is már jó előre készült az Országos Mező- gazdasági Kiállításon való részvételire. Van olyan termelőszövetkezet is, mint a csárdaszállási Pe_ tőfi, valamint az újkígyósi Aranykalász, amely első ízben mutatja be termékeit egy ilyen országos kiállításon. Az újkígyósi Aranykalász Termelőszövetkezet többek között görögdinnyét mutat be. Több termelőszövetkezetünk már az előző években is igen jól szerepelt az országos mezőgazda- sági kiállításokon, s az idén is legkiválóbb termékeit juttatja el. Az eleki Lenin Termelőszövetkezet tavaly első díjat kapott kiváló növésű és minőségű rostkenderére. A nagyszénási Dózsa és a Lenin Tsz híres dohánytermeléséről, a kiállításon tehát ezzel szereped. A füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz lucemamagot, a békéscsabai Május 1 étkezési hagymát mutat be a kiállításon. Az állami gazdaságok közül a mezőhegyesi, a gyulai és a felsőnyomási viszi el termékeit. A Mezőhegyesi Állami Gazdaság különösen kitett magáért az idén is. Növényekből a Bezosztája búzát, valamint kukoricát, gyümölcsből almát és szilvát, az állatok közül juhokat, teheneket, lovakat, üszőket és egyéb állatokat visz el. Ott lesz a tehenek között „Görgő”, a híres jól tejelő tehén, amely 6498 kilogramm tejet ad évente és a tej zsírtartalma 3,85 százalékos. A Szabadkígyósi Tangazdaság uborkát, paprikát és cukorrépát mutat be. Érdekessége lesz a kiállításnak a csanádapácai Haladás Termelő- szövetkezet 5,2 mázsás hízott sertése is, különösen azért, mert az előző években csak állami gazdaságok mutattak be ilyen súlyú sertéseket. A tótkomlósi Viharsarok Termelőszövetkezet 4,8 mázsás hízott sertését akarja elvinni a kiállításra. Az idén szintén valószínű, hogy jó néhány termelőszövetkezet, valamint a három állami gazdaság termékei, állatai közül nem egy díjat is kap. K. J. heti ki a dolgozó embereink természetes igényét. Mert az is rossz úton iár, aki csak az öntudatra apellál. Aki csupán áldozatvállalásokra, lemondásra kész csodalénynek szeretné látni az embereket, olyanoknak, akiknek nem kell a pénz, akiket csupán önzetlen lelkesedés sarkall jó munkára. Ilyen emberek leginkább csak a mesében élnek, s a mi társadalmunk nem is kívánja senkitől sem a felesleges lemondást, sem az ok nélküli önzetlenséget, sem az asz- kétizmust. Ami valakinek jár, ami őt megilleti, attól ne fossza meg semmiféle okoskodás. Szép és nagy dolog a fejlett öntudat, de, amint mondani szokás, a boltban mindig kiderül, hogy pénzre is szükség van, még a mi társadalmunkban is... A közösen vállalt nagy erőfeszítések is csak akkor megalapozottak, ha figyelembe veszik az egyéni érdekeket is. Ha a közösség minden tagja azt érzi és azt tapasztalja, hogy ő is jól jár, ha a közös ügyet segíti sikere vinni. Barátunk, akinek panasza e gondolatsort elindította, azzal érvel, hogy sokszor lemondana egy- egy célprémiumról, ha ehelyett kezet szorítanának vele, és azt mondanák neki: „Derék ember vagy, büszkék vagyunk rád”. Teljesen érthető ez a magatartás, hiszen ember nem élhet az emberi szó melege nélkül. De az is igaz, hogy fiatal barátunk akkor is elégedetlen volna, ha szorgalmas munkáját csupán dicséretekkel, szavakkal jutalmaznák. Ha csupán a fényképe díszelegne a faliújságon, az önzetlenségét magasztaló újságcikkek közepén, de anyagi megbecsülés hiányában mindennapi gondok kínoznák. Jó szóra, a jó munkának kijáró tiszteletre és a lét megalapozott biztonságára, tehát anyagi és erkölcsi megbecsülésre van szükség, mert a kettő együtt jár. Jó munkára, helytállásra, a jövendőért vívott kemény küzdelemre a kettő csak együtt ösztönöz. Kékesdi Gyula Szervezettebb talaj erőutánpótlást T ermelőszövetkezeteink szinte kivétel nélkül megelégedéssel nyugtázzák a cséplési eredményeket. Ilyen jó gabona- termés legalább egy évtizede nem volt megyénkben. Kétségtelenül a tavaly őszi szakszerű és időbeni vetés, a téli fejtrágyázás, a hatványozott vegyszeres gyomirtás eredménye ez. Azonban a legfőbb termést növelő tényező a kedvező időjárás volt az idén a gabonánál, de a különböző kapásnövényeknél is. Ha az időjárás ugyanis nem kedvez, kiütközött volna a gazdálkodós jó néhány gyengesége. Többek között az, hogy termelő- szövetkezeteink földjeinek jó része nincs megfelelő erőben, mert nagyon lassú a talajerő visz- szapótlása. Ennek egyrészt az az oka, hogy kevés az állatállomány, s azért kevés, mert nem rendelkezünk még megyénkben megfelelő takarmánybózissal. S azért nem rendelkezünk megfelelő takarmánybázissal, mert nem jut elegendő trágya a szemes és szálas takarmányt termő földeikre sem, nemhogy legelőink jó részére is. A műtrágyaadag évről évre növekszik ugyan, de még soká érjük él a kívánatos mennyiséget. Különben is a műtrágya csak a szerves trágyával jó táperőben tartott földeken fejti ki megfelelően termést növelő hatását. Mindez, az öntözésbe vomt földek növekedése is követeli a szerves trágyával való jobb gazdálkodást, s azt, hogy a készletek megfelelő időben rendeltetési helyükre, vagyis a talajba kerüljenek. Megyénkben évről évre is-, métlődik az, hogy a kívánt 20—22 százalék helyett a szántóföld 13 Már a múlt évben is az országos hiánycikkek listáján szerepelt a szovjet gyártmányú, ZSK-típusú kehdararató kombájnok gurtnija. Megyénk gépállomásai közül az orosházi vállalkozott arra, hogy a rendelkezésére bocsátott anyagok, bői a megye szükségletére, sőt azon túl is, gyárt ilyen cikket. A múlt évben nem is volt különösebb fennakadás a kender aratásában. Ez elsősorban az Orosházi Gépállomás dolgozóinak köszönhető, mert az aratás időszakában szinte éjt nappallá téve készítették a gurtnikat. Megyénk gépállomásain és termelőszövetkezeteiben összesen 138 kenderarató kombájn van. Ezek gurtniigénye 500 méter. Országos szinten az AGROKER A felszabadulás előtt megyénk a libatartásban igen jó helyet foglalt el. Akkoriban az Alföldön honos kis testű, különböző parlagi fajtájú ludakat tartották és tenyésztették. Néhány évvel ezelőtt a libatartás minimálisra csökkent, mert a háztáji gazdaságok nem szívesen foglalkoznak ezzel az állatfajtával. Két év óta a megyei szervek fokozatos erőfeszítéseket tettek a libatenyésztés hagyományainak megfelelő pótlására. A múlt évben mindössze néhány —14 százalékára terveznek a szövetkezetek szerves trágyát, de még ezt a keveset sem teljesítették soha. Az idén sem valami nagy az ígéret. Ez évre csaknem 70 ezer hold megtérítését irányozták elő üzemterveikben megyénk szövetkezetei, de július végéig mindösz- sze 6324 holdat terítettek meg. Az igaz, hogy eddig az aratásra, a cséplésre, a gabona tisztítására, szállítására fordították szövetkezeteink a figyelmet, az emberi és gépi energia zömét. De igaz az is, hogy a trágyázásra csak helyenként fordítottak megfelelő figyelmet. Jó néhány szövetkezet még csak a napokban húzatta el a szervestrágya -szórókat javítás céljából a gépállomásokra. Csak kevés olyan szövetkezetről tudunk, mint a dombegyházi Petőfi, amely most az aratással, csépléssel párhuzamosan 360 holdat terített meg jól szervezett, főleg éjszakai munkával. A csabacsűdi Lenin Tsz is a gabona betakarítására fordította az erő nagy részét, azonban most az egyik szomszédos szövetkezettel összefogva, négy szórógéppel és egy markolóval látott hozzá éjjel-nappali műszakban a trágyaszóráshoz, ó módszer az, hogy a szövetkezetek összevonják az erőket, mert így gyorsan kikerül a szerves anyag a földekre és szánthatnak a traktorok. A szántást természetesen megkezdték csaknem az aratással egyidőben szövetkezeteink, ha nem is valami nagy erővel, ha kevés két műszakos géppel is. A trágyázás azonban csak döcög. A megyei tanács mezőgazdasági osztályának egyik, a szövetkezetek talajerőgazdálkodását évek óta jól ismerő dósát kérte az i|>artól. A kért anyag azonban ez ideig nem jutott el a ZSK-kombájnokra. Ha egyszer Orosházán, a múlt esztendőben jó eredménnyel készítették a gurtnikat és ezek beváltották a hozzájuk fűzött reményeket, akkor az országos hiánycikk megszüntetésére megfeldő anyagok rendelkezésre bocsátásával az Orosházi Gépjavító Állomás egy héten belül megyénk valamennyi ZSK- kombájnjára, két-három héten belül pedig az ország valamennyi kenderarató gépére megfelelő mennyiségű gurtnit tudna szállítani. Érdemes lenne ezzel talán így is foglalkozni. —sik száz, az idén már 30 ezres létszámú rajnai lúd naposlibákat szállítottak az ország különböző vízi- számyas-telepeiről megyénkbe, hogy a következő évtől kezdve több százezer libát nevelhessenek a közös gazdaságokban. A törzslibák termelőszövetkezetekbe kerültek. A békési járás ötezret, a szarvasi, a mezőkovácsházi járás szintén több ezer, az orosházi Űj Élet Tsz pedig kereken tízezer libát állít ebben az évben tenyésztésbe. ......................... - , a dója elmondotta, hogy termelő szövetkezeteink több mint 80 eze: számosállata évente mintegy 6 és fél millió mázsa szerves hatóanyagot termel. Ebből azonban eddig még minden évben tönkrement, semmivé vált a hanya kezelés, a földre való ki neír szállítás következtében minteg' 17 ezer holdra való. Anny. amennyi legalább a tervezett 1 százalékos trágyázást biztosítót',: volna. Az idő telik. Bárhogy számoljuk, jószerével csak augusztus hónap az, amikor szövetkezeteink a gépi és fogaterő jó részét a trágyakészletek kiszállítására fordíthatják. Egy hónap alatt csak mintegy 18 ezer holdat tudnak megteríteni, s bizony ez túlságosan kevés. Kevés, mert az őszi mélyszántás idején megint kénytelenek az emberi és gépi erőt a kukorica, a cukorrépa és az egyéb kapásnövények betakarítására összpontosítani. A legjobb megoldás természetesen az lenne, ha rohamosan sikerülne megnövelni szövetkezeteinkben az univerzális traktorok, a trágyaszóró pótkocsik és a markológépek számát. E gépek számának növelése azonban korlátozott, lassú folyamat, amelynek ’ beteljesedését nem várhatják tétlenül szövetkezeteink. Nem, mert szövetkezeteink földjeinek egy része 8—10, vagy még több éve nem kapott szerves trágyát, s leginkább azért, mert az egyéb fontosabbnak vélt munkák lefoglalták az emberek munkaerejét és a szállítógépeket. Legfőbb ideje, hogy szövetkezeteink mindent megtegyenek a jövő évi bőségesebb termés megalapozásáért, a közös és háztáji gazdaságokban fellelhető minden szerves anyag kihordásáért. Ha nem is túl sok. de van megyénkben jó néhány markológép a különböző vállalatok és gazdaságok birtokában, amelyeket kölcsönözni vagy bérelni lehet. Természetesen ezeket csak akkor lehet eredményesen kihasználni, ha éjjel-nappal dolgoztatják, s ha a háztáji gazdaságokban levő készletek kihordását főleg csak kézi erejű rakodásra és fogaterőkre szervezik meg. J ermelőszövetkezeteink vezetői, szakemberei nagyon jól tudják, hogy a talajerőutánpótlás elhanyagolása milyen terméscsökkentő következményekkel jár. Tudják, de az eddigi évek gyakorlata azt bizonyítja, hogy nem árt a figyelmeztetés, mert hajlamosak megfeledkezni, s csak egy-egy részmunkára fordítani a gondot, az emberi és a gépi energiát. Kukk Imre 25 ezer naposkacsa, 430 ezer naposcsibe A földművesszövetkezetek az orosházi járásiban kitűnően szervezték meg a naposbaromfi értékesítését az idén. A tavalyi év első felébe mintegy 388 ezer naposcsibét értékesítettek, az idén július 30-ig 430 ezret. Naposlibából a múlt évi 7 ezerrel szemben tíz és fél ezerrel, naposkacsából pedig a csaknem tízezres tavalyi értékesítést több mint két és félszeresen szárnyalták túl. összesen 25 ezer naposka. csát adtak el az idén az első hónapokban. Országos hiánycikk — Orosházán már gyártották Ötszáz méter ZSK-gurtni hiánya nehezíti a kender betakarítását Tröszt 1100 méter gurtni gyártáRajnai Iádból 30 eures törés a megyében
