Békés Megyei Népújság, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-23 / 171. szám

im. Hűim 23. 6 Csü törtök = TUDOMÁNY — TECHNIKA = Villamos készülékek Közlekedési S , mezőgazdaságban mozaik bzalhtas —- szántás — tárolás — nyírás Az elektromos szállítóberende­zések előnyeit a markolóemelők, a pneumatikus széna- és zöldta- kaamány szállítók, trágyadaruk hasznát nem kell különösebben bizonygatnunk. A munkaórákban elért megtakarítás meggyőzően szól az ilyen szállítóeszközök al­kalmazása mellett. De ott is, ahol minőségtartásról és javításról, az időjárási kockázat csökkentéséről vagy gábonaszárításról van szó, a villanymotorok, s a villamos me­legítőkészülékek rendkívül hasz­nos segítőeszközök. A félszáraz széna, mélyet mint­egy 40 százalék nedvességtarta­lommal szállítanak be, mezőgaz­dasági ventillátorokkal történő tető alatti szárítással értékesebbé válik, tápanyagai jobban meg­maradnak. Elmarad a nedves szé­nánál fenyegető öngyulladás. A gyümölcstároló helyiségek részleges klimatizálása az elek­trotechnika újabb segítség a me­zőgazdasági termékek minőség­tartásához, illetve növeléséhez. A gyümölcstárolás klímatornyai Az istállókban jól beválnak a hatékony infralámpák. A sertések fehérjeellátásában nagyon sokat segít egyik legfon­tosabb takarmánynövényünk, a lucerna. Eddig ez a fehérjében, karotinban és ásványi anyagokban gazdag növény télen lucernaliszt formájában, nyáron pedig zölden etetve egészítette ki a sertések abrakadagját. Most az Állatte­nyésztési Kutató Intézetben szer­zett kedvező tapasztalatok alap­ján egyre több termelőszövetke­zetben a hízó sertésekkel és te- nyészkocákkal pépesített zöldlu- cemát etetnek. A lucernapép ete­tésével jelentős mennyiségű ab­rak takarítható meg, és ez teszi olcsóbbá a hizlalást. De igen nagy előnye a lucemapép etetésének az is, hogy a lucerna így sokkal gazdaságosabban használható fel, mintha szálasán etetnék. A szá­las lucernából a sertés elég sokat — mint ahogy mondani szokták — „kibagóz”, elpocsékol, viszont a pépesített lucernát szinte telje­sen elfogyasztja; Az eredményes lucemapép ete­tésének természetesen megvannak a feltételei: O A pépes ítésre szánt lucer­na friss, fiatal, zsenge, vé­kony szárú legyen. Éppen ezért már az arasznyi nagyságúra nőtt lucerna kaszálását meg kell kez­deni. (Arra ügyelni kell, hogy ne legyen túl a zöldbimbós állapoton a pépesítésre szánt lucerna.) © Lehetőleg a lucernát köz­vetlenül etetés előtt kaszál­ják és akkor mindig friss pép ké­szülhet. Ha ez nem oldható meg és csak a napi egyszeri kaszálás­ra van lehetőség, akkor leghe­megforgatják, megnedvesítik és tisztítják a levegőt, szükség esetén a melegítésről is gondoskodnak azzal a céllal, hogy az illő aroma­anyagokat a levegőből eltávolítsák, egy meghatározott széndioxid szintet tartsanak, s nagy levegő nedvességtartalmat biztosítva te­gyék lehetővé a kedvező +0°C és +4°C közötti levegőhőmérsékle­tet. A mezőgazdasági tárolóeszkö­zök közül ma már nem lehet ki­hagyni a hűtőszekrényt és a gyorsfagyasztó berendezéseket sem — ezek a gyors lehűléssel javítják a fagyasztott áru minő­ségét; Ismeretes, hogy a huzatmentes, friss levegő a tehénistállóban nagy jelentőségű a szarvasmarhák egészsége és teljesítőképessége szempontjából. A modem istálló- széllőztetők légvezető aknákkal vagy csatornákkal gondoskodnak a szénsav, ammóniák és a légned­vesség szükséges eltávolításáról. Fontos segítőtárs a növendék ser­tés nevelésénél az infravörös su­gárzó. Természetesen csak védő­készülékkel együtt szabad elhe­lyezni, hogy elkerüljük a tűzve­szélyt. Az állatápolás további értékes segédeszköze a cserélhető nyíró­fejű állatnyíró gép, amellyel egy munkafolyamatban lehet csuta­kolni, továbbá a szőrt, a szeny- nyeződéseket és az élősdieket el­távolítani. lyesebb hajnalban, harmaton ka­szálni az egész napi szükségletet. (A sertések korától, hasznosításá­tól és étvágyától függően egy-egy jószágnak a napi átlagos fejadag­ja másfél-két kilogramm.) O Bármilyen harmatos is a lucerna, akármilyen nagy is a nedvességtartalma, a pépe- sítőgépbe való rakás előtt mindig lucskosra kell nedvesítem. Ezen­kívül, amikor a pépet az abrak­hoz keverik, akkor még annyi vi­zet célszerű hozzáadni, mint amennyit az abrak nedvesítéséhez egyébként is felhasználnának. O A lucemapép minősége ak­kor jó, ha benne a levelek­nek mintegy 95 százaléka, a szárnak pedig a kétharmada fel- ismerhetetlenségig összezúzódott. Ha a pép nem ilyen, akkor a pé- pesítőgép kiömlőnyüását kell sza­bályozni és érdemes a pépet a gé­pen ismételten átereszteni. © Minit minden új takar­mányféleséghez, úgy a lucemapéphez is fokozatosan kell hozzászoktatni a ser­téseket. A gyakorlatban jól beválik, ha az 50 kilogramm kö­rüli hízók kezdő napi fejadagja fél kiló lucemapép; ezt az adagot a falka étvágyának szem előtt tartásával fokozatosan lehet emelni. Feltétlenül figyelembe kell venni, hogy a lucemapép fehérjetartalma jelentős, ezért elsősorban szénhidrátokban dús abrakféleségeket kell hozzákever­ni. dr. Fehér Károly A vasútépítés ügyét hazánkban első ízben az 1825/27. évi ország- gyűlés tárgyalta meg. A kereske­delem fejlesztéséről szóló határo­zatban kimondották, hogy ,,a ma­gánosok vagy társaságok a keres­kedelem emelésére és a lakosság kényelmének előmozdítására szol­gáló hidak, vasutak vagy csator­nák építésére megszabott díj mel. lett szabadalmat kaphatnak”. * * * Az első vasút építésére 1827-ben aláírási ívek kibocsájtásával akar­ták a tőkét összegyűjteni. Az el­gondolások szerint 19 ezer forint­ba kerülő próbavasút Pest váro­sától Szolnok felé 3900 ölnyi tá­volságra készült volna el. Amikor kiderült, hogy ez a kis út is a ter­vezettnek duplájába kerül, a tár­saság feloszlott és a már megépí­tett vasútvonalat is lebontották... * * * Ugyanebben az évben, 1827-ben elkészült Budapesten az első úgy­nevezett lebegővasút; Kőbányá­tól a Kerepesi útig közlekedett. A kocsik fagerendákra erősített síneken függve, kerekeken futot­tak. Tulajdonképpen iparvasút volt, de személyszállításra hasz­nálták. A lovak az út mellett húz­ták a kocsikat. * * * Az első sínen járó lóvasút-vonat 1865-ben épült meg. Az egyik végállomás a Calvin téren, a má­sik Újpesten, a mai összekötő vasúti híd lábánál volt. Az uta­zásért első osztályon 20, a másodi­kon 15 krajcárt kellett fizetni, s a kocsik mindenütt megálltak, ahol fel- vagy leszálló akadt..; * * * Hazánkban 1895-ben jelent meg az első benzinautó; egy budapes­ti optikus hozatta Németországból. Nagy feltűnést keltett a jármű, pedig ebben az időben már futot­tak Budapesten a Bánki—Csonka­féle háromkerekű motorkerékpá­rok. * * * Az első „gőzkocsit” Angliából hozatta Friederik Voigtländer bé­csi mechanikus és Pesten, egy Duna-parti deszkabódóban állítot­ta ki, ahol a közönség 20 krajcár lefizetése ellenében reggel 8 és este 7 óra között megtekinthette. A 65 mázsás, fakerekű gőzkocsin hat személy fért el. * ♦ * Az első vasút Magyarországon 1846. július 15-én indult el Pest— Vác 34 kilométeres útvonalon. A következő évben Pestről Szolnok­ra is lehetett már vonaton utazni. * * * 1887 novemberében indult első útjára Budapesten a villamos, út­vonala a Nyugati pályaudvartól a mai Majakovszkij utcáig terjedt. Összesen három kocsija volt, amelyből kettőt járattak, egy pe­dig a pályaudvar melletti üres telken, egy pajtában tartalékként vesztegelt. * * * A hegyvidéki kirándulások Bu­dapesten főleg a fogaskerekű vas­úttal kezdődtek. A vasút első sza­kaszán egy bádeni mérnök építette meg a „gőzmozdonyú vaspályát” 1874-ben. Az egész világon idő­rendben a harmadik volt a buda­pesti fogaskerekű vasút. (Csak né­hány évvel korábban épült meg a Rigi Bahn és a bécsi Kahlenberg vasút.) 1890-ig a Svábhegyig (a mai Szabadságbegyig) járt. A fo­gaskerekű villamosítására 1929- ben került sor, A lucernapép szakszerű használatáról 1aJru " ~ jnrm ****** WlMßiRAvb m m ßWJXMWwwyr**sw**m****** „Kék az ég, enyém a nyár” — dalolja a tamburás, és a nézőt elragadja Páger Antal remekmívű alakítása. (A filmet a bé­késcsabai Terv mozi vetíti 1964. július 23—26-ig.) A következő esztendőkben is megrendezik Békéscsabán a Katonafilmek Fesztiválját Békéscsabán 1962-ben került első ízben megrendezésre a Ka­tonafilmek Fesztiválja. Akkori nagy sikere alapján született meg a rendező szervek, vagyis a vá­rosi KISZ-bizottság és a Fegyve­res Erők Klubja vezetőiben a gondolat, hogy helyes lenne ezt az eseményt rendszeressé tenni. Így került sor 1963-ban és most idén is a megtartására. A Ka+onafilmek Fesztiváljának ez évi dátuma július 11, 12, 13 és 14-e volt. Három film, az Al­ba Regia, a Szállnak a darvak és a Tiszta égbolt került vetítésre. Mindhárom nagy sikerű, díjnyer­tes alkotás. Igaz, hogy éppen a legnépszerűbb film, a Szállnak a darvak műsorra kerülésének napján elromlott az idő és a kö­zönség a Fegyveres Erők Klub­jának mindössze 250 férőhelyes mozitermébe szorult, ennek elle­nére a felsorolt napok alatt ösz- szesen 5300 ember szórakozott kellemesen. A program változa­tossá tételében közrejátszott a csabai helyőrség fúvószenekara Szabadtéri táncparkett Kötegyánban Felföldi Albert, a kötegyáni községi KISZ-bizottság titkárának kezdeményezésére szabadtéri táncparkettet létesítenek az új ifjúsági ház belső udvarán. Ter­vükben szerepel az is, hogy a be­ton táncteret hordozható, színes, jelképes kis léckerítéssel választ­ják el az udvar egyéb területei­től. A község ifjúságának terve még az is, hogy már az idei nyáron táncolhassanak rajta a szórakozni vágyó leányok és fiúk — mégpe­dig minden este — munka után. A zenét sok és válogatott hang­lemezzel a lemezjátszó, illetve a község amatőr könnyűzenei együt­tese atUa. is, mely a fesztivál tiszteletére színvonalas hangversenyt adott. A nagy közönségsiker a rendező szerveket arra késztette, hogy a már hagyományossá vált Katona­filmek Fesztiválját ezentúl min­den esztendőben — egyre gazda­gabb műsor keretében — meg­ismételjék; — új —* Gyulai Várszínház műsora Július 23-án, este fél 9 érakor Vic­tor Hugo: HERNANI JÜLIUS 23. Békési Bástya: Vigyázat, feltaláló! Békéscsabai Brigád: Most és halálom óráján. Békéscsabai Szabadság: Né- mó kapitány. Békéscsabai Terv: Hattyúdal. Gyomai Szabadság: Gá­zolás. Gyulai Petőfi: Rózsák az ál­lamügyésznek. Mezőkovácsházi Vörös Október: Amikor jön a macska. Orosházi Partizán: A Trubadúr. Sar- kadi Petőfi: Vízkerészt vagy amit akartok. Szarvasi Táncsics: Folytassa, admirális. Szeghalmi Ady: A kandúr és a sisak. A tv műsora július 23-án, csütörtökön 17.53 Hírek. 18.00 Bagolyéi*. (6—9 éveseknek). 1. Jakab bemutatkozik. 2. Mit eszik a teknősbéka? 3. Ki le­gyen a kapitány? 18.30 A Magyar Hirdető műsora. 18.40 Házunk tája. Háztáji biztosítás. 18.45 A jövő hét műsora. 18.55 Telesport. 19.20 Esti mese. 19.30 TV-Híradó. 19.45 Mai ven­dégünk: dr. László Imre tanszékve­zető docens, a Marx Károly Közgaz­daságtudományi Egyetem oktatási rektorhelyettese. Riporter: Kovalik Károly. 19.55 Parabola. 20.15 Aggle­gények klubja. Magyarul beszélő len­gyel film. 21.45 Arcképek, találkozá­sok. Beszélgetés Dávid Károly Kos- suth-díjas építésszel. 22.15 TV-Hír- adó. 2. kiadás. (MTI) (h; gy.)

Next

/
Thumbnails
Contents