Békés Megyei Népújság, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-23 / 171. szám

1964. július 23. 3 Csütörtök Lánctalpas traktorok idénye A különböző tavaszi és nyári munkák közben meghibásodott a lánctalpas traktorok egy része. Javításuk háttérbe szorult, mivel először az aratásban részt vevő erő- és munkagépek ke­rültek a javítószalagra. Több helyütt most javítják a lánctal­pasokat, s ezzel is magyarázható, hogy még kevés a két mű­szakban dolgozó erőgépek száma. Tizennyolc nap alatt befejezték 5,5 ezer holdon az aratást a szarvasi ÖRKI-ben' A Szarvasi öntözési és Rizster­mesztési Kutató Intézet 22 ezer holdas határában hétfőn estig 5,5 ezer holdon befejezték az ara­tást. Az esős napokat leszámítva mindössze 18 napon át dolgoztak az arató-cséplő gépek. A munká­ban 18 szovjet és 10 magyar gyártmányú kombájn vett részt végig. A gyors eredmény titka: olyan nagy gonddal javították ki a gé­peket Szarvason, hogy géphiba miatt a 18 nap alatt egy órát sem álltak. A gyakorlott kombájno- sok hajnaltól késő estig dolgoz­tak, s a jó idő minden percét ala­posan kihasználták. A gazdaság­ban naponta ötször a gabonatáb­lákra kivitték a friss ételt és hű­sítő italt, hogy a kombájnosok fe­leslegesen ezzel se pazarolják az időt. A kombájnosok közül Pecse- nya János, Molnár Sándor 45—47 vagon gabonát takarított be, és Varjú Imre AC—400-as magyar gyártmányú kombájnjával 30 va- gonos teljesítményt ért el. Szarvason nem volt még arra példa, hogy ilyen rövid idő alatt, ilyen nagy termést arassanak le és csépeljenek el. Őszi árpából például a tisztított termés hol­danként 16,5 mázsa átlagosan. Búzából ennél is jobb eredményit értek el. A bő termésű Bezosztája búzafajtából például 350 vagon nemesített vetőmagvat adnak az államnak. A szarvasi ÖRKI-ben jelenleg több tucat gép hord trágyát, vág­ják a silókukoricát, a traktorok pedig hasítják a friss tarlót. Az aratással párhuzamos a tarlóhántás és a szalmalehúzás a csabacsüdi Lenin Tsz-ben A csabacsüdi Lenin Termelő- szövetkezetben a beütemezés sze­rint aratnak. Eddig 5 kombájn és 7 aratógép vágta a gabonát. Júli­us 17-én leállították az aratógé­peket és most miár csak a kom­bájnok dolgoznak. Hátra van még 806 hold búza aratása. Eddig 400 holdról húzták le a szalmát és 440 holdon végezték el a tarlóhántást. A tsz tagjai közül 140—150-en dolgoznak a kévehordásban és a szalmalehúzásban. A cséplést jú­lius 20-án kezdik meg. A szövetkezetben befejezték 100 hold borsó felszedését, cséplését július 17-én kezdték meg. Nyolcszáz hold öntözött legelő a sarkadi járásban Igen sokat fáradoztak a sarkadi járás vezetői a takarmánygazdál­kodás gondjainak könnyítésén. Végül is igen jó megoldást talál­tak: a járásban levő nagy kiter­jedésű szikes legelők egy részét öntözéssel bírják magasabb fűho­zamra. A járásban több község­ben úgynevezett rétegvonalas ön­tözést valósítottak meg az ősgye­peken. A legnagyobb kánikulában sem pusztult ki a fű, sőt előrelát­hatóan a tél beálltáig dús mezőn tarthatják a szövetkezetek álla­taikat. A kötegyáni Vörös Csillag Tsz- ben megszervezték a kukorica egynyári öntözését is. akkor pedig a gondatlan vállala­tot, vagy személyeket mentesíte­né a felelősség alól. A bognár tsz-tagsága Egy villanyerőre berendezett műhellyel rendelkező bognármes­ter az egyik tsz-be tagként belé­pett. A szövetkezet vállalta, hogy a műhelyért külön fizet és a vil­lanyfogyasztás díját is megtéríti. Amikor azonban ennek a kötele­zettségének nem tett eleget, a bognár pert indított. A járásbíró­ság végzésében úgy döntött, hogy a követelés bírói úton nem érvé­nyesíthető és az iratokat áttette a szövetkezet közgyűléséhez. Ezt a végzést a székesfehérvári megyei bíróság helybenhagyta. Álláspontját azzal indokolta* hogy a törvény értelmében a tsz- be lépő tag — a közgyűlés hatá­rozatának megfelelő térítés elle­nében — köteles a közös gazdál­kodás céljára a szövetkezet tulaj­donába adni a saját és a vele kö­zös háztartásban élő családtagok tulajdonát képező összes főbb gazdasági eszközöket. Ez vonat­kozik a tsz-be lépő kisiparos és családja tulajdonában lévő olyan gépre és felszerelésre is, ami a tsz által folytatott üzemi tevé­kenység körébe tartozik. A bog­nár köteles volt felszerelési tár­gyait a tsz-be bevinni, tehát a műhely használatáért járó díja­zásra vonatkozó bérleti szerződés érvénytelen. Egyébként a bognár követelése a tagsági viszonnyal kapcsolatos igény. Márpedig a tsz és tagja közötti ilyen vita el­döntésére — ha a követelés érté­ke a 300 forintot meghaladja — kizárólag a közgyűlés jogosult. Az igény tehát bírói úton nem érvé­nyesíthető. Drága méhek Egy termelőszövetkezet növény- védelmi munkát: permetezést és porozást végeztetett. Megbízottja útján a községi tanácsnál bejelen­tette, hogy másnap permetezés lesz, ezért a méhészek méheiket három napra zárják el. A községi tanács hivatalsegéde a méhésze­ket még aznap értesítette; azok a felhívásnak eleget tettek és a mé- heket csak három nap eltelte után engedték ki. Ennek ellenére nagy részük elpusztult. Mint a szakértő bizottság megállapította, negyednap hajnalban HCH ideg­méreggel a virágzásban lévő lu­cernást bepermetezték és ez okoz­ta a méhek elhullását. A megindult kártérítési perben a Pest megyei Bíróság a szövet­kezetei 50 százalékos kártérítésre kötelezte. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a kármegosztás arányát a méhészek javára 90:10 százalékban állapította meg. A határozat indokolása szerint a méhészek az államigazgatási szervtől kapott közlésben — jog­gal — megbíztak, és ez felelőssé­gük súlyát lényegesen csökkenti. Rosszul sikerült halastó Sok kár éri a tsz-eket azért, mert szavatossági igényüket elkés­ve érvényesítik. Egy ilyen ügy került nemrég a Legfelsőbb Bíró­ság elé. Egy szabolcsi termelőszövetke­zet részére 86 katasztrális holdon halastó épült. Később kiderült, hogy a tó lecsapoló csatornája el­iszaposodott. A szövetkezet veze­tői ezt különböző tervezési hibák­nak tulajdonították, s ezért a tervező vállalat ellen kártérítési pert indítottak. A nyíregyházi megyei bíróság helyt is adott a keresetnek, de a Legfelsőbb Bíró­ság elutasította. Az ítélet szerint a szövetkezet kártérítési igényét a tó átvétele után 14 hónappal nyújtotta be. Ha a hiba felismerhető — mondta ki a Legfelsőbb Bíróság —, a megrendelő 8 napon belül köteles a másik félhez írásban be­jelentést tenni. Ha felhívása nem jár eredménnyel, az átvételtől számított hat hónapon belül pert kell indítania. Amennyiben a hi­ba használat közben vagy hosz- szabb idő után ütközik ki, tehát rejtett, a megrendelő a felisme­réstől számított hat hónapon be­lül érvényesítheti szavatossági jo­gát. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár. Ebben az eset­ben is ez történt: a tsz nem ta­vasszal adta be keresetét, amikor a hibát felismerte, hanem csak tíz hónappal később, s így köve­telésével elkésett, H. E. Bevált a prémiumrendszer Korszerű gépekkel jobban dolgoznak — A családtagok is segítenek a békéscsabai Lenin Tsz-ben A Békéscsabai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága az elmúlt héten megtartott ülésén értékeltei a Lenin Termelőszövetkezet első' félévi munkáját. A vezetőség beszámolójában is­mertette az egyesülés okozta vál­tozásokat, az eddigi eredménye­ket és a további terveket. A szö­vetkezet jelenleg, a tagok háztáji területével együtt, 6277 holdon gazdálkodik, ebből 4963 a szántó­föld. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az egyesülés a gazdálkodás menetében nem oko­zott különösebb nehézséget. A tsz tagsága egyöntetűen és aktívan vesz részt a közös munkában. Ezt elősegítette az is, hogy a premi­zálási rendszert valósítsák meg, mely ösztönzőleg hat. A szövetkezetben kétfajta premi­zálási rendszert alkalmaznak. Ä nagyobb kézimunka-igényes nö­vényeknél a többtermelés után 20—40 százalékig terjedő premi­zálást vezettek be. Kukoricából célprémiumként az összes termés öt százalékát kapják e növény megművelésében és betakarításá­ban részt vevő tagok. A cukorré­pából 1—10 százalékot. Az állat- tenyésztésben alap- és ered­ményességi javadalmazást állapí­tottak meg, ami annyit jelent, hogy a gondozásért munkaegysé­get írnak jóvá, a hozamokért pe­Szépek a pulykák Kilencezer pulykát nevelnek a kondorosi Lenin Tsz-ben. Kom- lovszky Máriának és gondozó­társainak kiváló munkáját di­cséri a súlygyarapodásban el­ért eredmény, öthetes korra a pulykák elérték a 80 dekás súlyt. dig készpénzben havonta fizetnek prémiumot. A szövetkezet gépállománya je­lentősen fejlődött ebben az évben és fejlődik a második fél évben is. Több pótkocsit, MTZ-t, széna- szárító berendezést és egyéb, a munkát megkönnyítő berendezé­seket vásároltak és vásárolnak az elkövetkező hónapokban. A tsz- nek 48 erőgépe és 28 Univerzál- gépe van. Ezenkívül a szállítás le bonyolítására az erőgépekhez 26 pótkocsi és három tehergépkocs­in rendelkezésre, öt esőztetőbe- rendezéssel is rendelkezik a szc vetkezet, mellyel jelentős terüle öntözését is tudják biztosítani. Nagy gondot fordítanak a tsz- ben a szakmai képzettségre, illetve a továbbtanulásra is. Az egyetemet végzett főagronómusqi kívül hat függetlenített vezetőnek, van középiskolai végzettsége, a többinek különböző szakiskola képzettsége. Az idén a vezető: közül egy felsőfokú mezőgazdasá­gi technikumban, kettő pedig kö­zépiskolában tanul tovább. A premizálási rendszer és a folyamatos gépesítés eredménye­ként a tagság munkakedve is megnőtt. Jelenleg a növényter­mesztésben öt, a kertészetben ket­tő, az állattenyésztésben pedig három brigád dolgozik. A két üzemegységben külön-külön létre­hoztak egy-egy traktorosbrigá­dot, ezenkívül egy 13 géppel ren­delkező központi szállítóbrigád is dolgozik a szövetkezetben. A közös munkákban rendszeresen segítenek a családtagok is. A szövetkezet vezetősége számot ad az 1965-ös évi tervről is. Kü­lönösen nagy jelentőséget tulaj­donít az öntözéses gazdálkodás jó megszervezésének és a kapaci­tás teljes kihasználásának. Jelen­leg nincs állandó kezelőszemély­zet az öntözésnél és a gépekre előre meghatározott területet sem állapítottak meg. A jövő évben ezzel lényegesen többet törődik a tsz vezetősége. Nagy gondot for­dít az öntözést jól megháláló ku­korica, lucerna, őszi takarmány- keverék és napraforgó termeszté­sére. Kísérletként a hármas termesz­tést is tervezik, vagyis istálíótrá- gyázott őszi takarmánykeverék után napraforgót, csalamádét, en­nek letakarítása után pedig ta­karmánykáposztát vetnek. A mun­ka szervezését az 1964. évinél job­ban akarják megoldani. Minden gépre előre meghatározzák a te­rületet és kijelölik az állandó em­bereket, hogy amikor az idő en­gedi, megkezdhessék a munkát és folyamatosan dolgozhassanak. Ezeknek az embereknek az okta­tásáról a tél folyamán gondosko­dik a tsz vezetősége. 1965-ben töb­bet törődnek a kertészet korsze­rűsítésével, melegágyi telep kiala­kításával és tervezik egy üvegház építését is. Kasnyik Judit Termékbemutató Békéscsabán Termékbemutatót rendez au­gusztus elsejétől 7-ig a békéscsa­bai iparitanuló-intézet Lenin ut­ca 3. szám alatti kiállítótermé­ben. A termékbemutatón a Békés megyei Kisipari Termelőszövet­kezetek legújabb mintapéldányait tekinthetik meg a látogatók. A többi között részt vesz a kiállítá­son az építőipari, textilipari, bőripari, faipari, papíripari, műanyag- és játékipari, valamint a szolgáltató ktsz.

Next

/
Thumbnails
Contents