Békés Megyei Népújság, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-22 / 170. szám
1961. július ZZ, 6 Szerda A pedagógus írja t Gondolatok a nyári napközi otthonokról Az idei nyáron első ízben töltöttem el három napot inspekciózással egy falusi napközi otthonban. A falu — neve nem lényeges, nevezzük N.-nek — egészen új település. Körülötte a tsz és az állami gazdaság földjei terülnek el végtelen tábláikban. Ezt azért fontos megemlíteni, hogy tudjuk: a közelben nincs kirándulóhely, erdő, folyó, park, ahová esetenként egy kis változatosság kedvéért, lelki-testi felüdülés céljából el lehetne vinni a gyerekeket. Ilyen hely sok van az Alföldön, s így az alsó tagozatos tanítóknak még az iskolaévben is nagy gond a környezetismerethez szükséges tanulmányi sétákat megszervezni. Ezek a majdnem tanyai gyerekek jobban ismernek minden dűlőt, istállót, mint a nevelők. A napközi otthon a szép, modem iskolában kapott helyet. Tanítási időben 50—60-an is vannak. Így nyáron 20—25-re csökken le a létszám, csupa sokgyermek« családból levő tanulókra. A legkevesebb a hat, a legtöbb tizenhárom testvér. Hogy az ott eltöltött három napot ne vegyem csupán kötelességteljesítésnek és ne féljek a napi nyolcórai ottléttől, hanem érdeklődéssel figyeljem, kérdezgessem, szórakoztassam a gyerekeket, arra egy kartársnőm odavetett mondatai vezettek rá: „Helyettesíteni mész? Találj ki valami jó, új szórakozást szegényeknek! Hiszen ők egész nyarukat a napköziben töltik el!” Igen, ott töltik el, és nem is rosszul! Elsősorban jó kosztol kapnak: tízórait, ebédet és uzsonnát, legtöbben napi egy forintért. Van nagy, ha még egyelőre eléggé kopár udvar, miniatűr futballpályával, van homokdomb, nagy fadézsák, amiket ők telehúznak vízzel; és a nagy melegben pancsolhatnak ben^e. Ha esik az eső, egy tanterembe szorulnak, s a rossz idő még a családban is nehézzé teszi a gyerekek foglalkoztatását. Hát még egy meszelés előtt álló tanteremben zsivaj gó, 20 különböző korú gyermekkel lenni — ez nem csekély feladat. Igaz. ilyenkor el kell kérni a játékszekrény kulcsát és van baba, kocka, társasjáték, építőszekrény, de mesekönyv is (ami senkinek sem kellett, még felolvasva sem, az esős, hideg napon). Mi hát az, ami hiányzik ezeknek a gyermekeknek, mi az, ami nem, pótolja az otthont? A közvéleménykutatás, amelyet a kötelező délutáni alvás idejében ejtettem meg, és amelynek az volt az első kérdése: Szeretsz-e járni a napközibe? Száz százalékban „nem” volt a felelete rá 7— 13 éves, 20 gyereknek. Illetve egy nagyobbacska leány korrigálta a választ és azt mondta: „Azért jó itt a napköziben, mert akkor nem bosszantjuk beteg anyukánkat...” A második kérdés: „Miért lenne jobb otthon, és mivel töltitek el a vasárnapot?” „Otthon azért jó, ímert szabadok vagyunk — hang- Izott a felelet — járjuk a határt, sátrat építünk az erdősávban, madártojást keresünk stb.” Egyszóval, élik a falusi gyermekek szabad és romantikus életét. És most el is érkeztünk oda, amiért ez a cikk íródott. A napköziseknek hiányzik a „szabadság”, az izgalmas élmények, a romantika. Félreértés ne essen, én nem csak itt, az N.-i iskolában hiányolom a színesebb, szórakoztatóbb napokat a nyári szünidőben. Bár úgy hiszem, ez mindenütt így van, ahol nincs közeli kiránduló- hely, strand vagy más szórakozóhely. Nehezíti még a helyzetet az, hogy az állandó napközis tanár szabadsága idején, a helyi adottságok szerint, 2—5 napot töltenek helyettesítéssel a nevelők. Ez idő alatt sokszor a nevüket sem jegyezhetik meg a gyermekeknek, és egy-két új játék, mese, egy kis tanuláson kívül nincs lehetőségük érdekes programot kidolgozni. Mi lenne hát a megoldás, mit lehetne tenni, hogy az amúgy is nehéz anyagi helyzetben levő gyermekeknek szebb nyarat biztosítsunk, s a testi kényelmen, ellátottságon felül lelki élményt is nyújtsunk nekik. Feltétlenül dolgozzunk ki egy nyári tervet még a tanév folyamán! Kérdezzék meg az inspekcióra beosztott nevelőket, kik vállalkoznak szülők segítségével egy- egy nagyobb kirándulásra Csabára, Gyulára, talán pénz is akadna valamilyen kasszában útiköltségre. Ezen az egy-két nagy kiránduláson kívül lehetne aztán akár minden héten sétálni a faluban, a határban, benézni a műhelyekbe, istállókba, táborozni a kiserdőben, hacsak 2—3 őrá hosszat is, együtt gyűjteni virágot, csigát, bogarat, s ezeket a kirándulásokat összefüggésbe hozni az iskolai tanulmányokkal. Emlékeztetni őket arra, hogy majd ősszel meséljék el tanítójuknak, /hol és merre jártak a nyáron, milyen megfigyeléseket tettek a falu, a határ nyári életéről. Ha csak ezeket a kis sétákat is megvalósítjuk, nem is beszélve az utazással járó „igazi” kirándulása ról, egészen biztos vagyok benne, hogy a nyári napközis gyerekek kevésbé lesznek „rosszak”, nem fogják kellemetlen kötelességnek felfogni az ott töltött időt és a Nyári terveim és Nyári élményeim című tanév végi és eleji fogalmazások nem lesznek olyan i egyhangúak, és vágyakozással teljesek az igazi nyári időtöltések jjtán. Huszár Istvánná Mélyépítésben jártas MŰVEZETŐT, VILLANYSZERELŐT ÉS SEGÉDMUNKÁSOKAT FELVESZ A HÍDÉPÍTŐ VÁLLALAT Békés megyei Építésvezetősége. Cím: Békéscsaba, Temető sor 2. Jelentkezés: ugyanitt. 99196 Értelmiségi klub létesül Gyulán és Orosházán A megye városaiban és járási székhelyein a műszaki és más értelmiségiek számának növekedése egyre időszerűbbé teszi értelmiségi klubok létesítését. A múlt esztendőben alakult szarvasi járási pedagógus klub élő példája annak, hogy ilyen kulturális góc mennyire pezsdítő hatású lehet és éppen ezért közhasznú is. A TIT megyei szervezete hasonlóképpen arra törekszik, hogy Békéscsabán és másutt létrejöjjenek értelmiségi találkozóhelyek. A megyeszékhelyen a TIT és a METESZ helyiségeiben már működik az orvosklub, de a többi szakosztály tagjainak, családtagjainak, ismerőseinek is rendelkezésére áll a jól felszerelt, otthonosan berendezett társalgó, A csabai példa alapján még az 1964—65. évadban létesít a TIT Gyulán és Orosházán értelmiségi klubot, ahol a helybeliek értekezhetnek, konferenciákat tarthatnak, tudományos előadásokat hallgathatnak és rendszeres klubéletre is lehetőség nyílik. I Vidám repülős film, sok szórakozással, szerelemmel, és egy sláger, mely még most is üdén hat. (A gyulai Erkel mozi játssza 1964. július 22-én.) Nagyobb könyvpropaganda — sok új olvasó A Szákszervezetek Megyei Tanácsának elnöksége 1962-ben tüzetesen megvizsgálta az üzemi könyvtárak helyzetét, látogatottságát, forgalmát és arra hívta fel a szakszervezeti bizottságok vezetőinek figyelmét, hogy többet törődjenek az olvasás megszerettetésével, fejtsenek ki hathatósabb könyvpropagandát az üzemekben, a dolgozók körében. A felhívás nyomán a Textilipari Dolgozók Szakszervezetének A kötegyáni fiatalok vállalása Július 21-étől 18—24 óráig — a betakarítási munkálatok során •— minden este négy fiatal segít Kö- tegyánban a magtisztítási munkákban. A kötegyáni KlSZ-szer- vezet kezdeményezésére nem csupán a község fiataljai, hanem a tanácsi dolgozók is segítenek. Esténként négy fiatal tevékenykedik, s mindennap másik négy cserél azzal, aki az előző nap dolgozott. így — mivel sok a jelentkező — ritkán kerül sor a szorgalmas fiatalokra. A mozgalom kezdeményezői közül külön ki kell emelni négy fiatalt: Székely Margitot, Papp Sándort, Virág Piroskát és Molnár Lajost. megyei bizottsága versenyt hirdetett meg a textiles üzemek könyvtárosai, szakszervezeti bizottságai részére. A versenybe öt üzem nevezett be. Az eredményeket eddig kétszer értékelték, legutóbb néhány nappal ezelőtt. Egyéves szorgalmas munkájáért és elsőségéért a Békéscsabai Kötöttárugyár könyvtárosát, szakszervezeti bizottságának titkárát és könyvtári aktivistáját pénzjutalomban részesítették. Ebben az üzemben 1962-ben még csak 367 esetben, 1963-ban már ?210 esetben kopogtattak be a dolgozók a könyvtárba, s 3628 könyvet kölcsönöztek ki. Az egy olvasóra jutó kivitt könyv egy év alatt nyolccal emelkedett. A rendszeresen cserélt és propagált könyvek szinte kézről kézre jártak. A verseny második helyezettje a Pamuttextilművek csabai gyárának könyvtárosa lett. Ebben az üzemben Nagy Istvánná könyvtáros és Fekete Józsefné szb-titkár szervezte a legtöbb új olvasót. A harmadik helyen a Gyulai Harisnyagyár könyvtárosa, Duska Erzsébet végzett. 1963 októberétől ez év áprilisáig 35 új olvasót toborzott, s ezek — főleg fiatalok — mindannyian beneveztek a József Attila olvasómozgalomba. A verseny tovább folyik. Zenés klub nyílik Sarkadon A sarkadi járási művelődési otthon szem előtt tartja a község fiataljainak szórakozási, művelődési igényeit. A napokban a község fiataljainak segítségével átalakítási munkálatokat végeztek a művelődési otthon egyik helyiségében, ahol július 23-án, csütörtök, kön zenés klub nyílik meg. A termet ünnepélyes keretek között adják át Sarkad fiataljainak. Meghatározott szórakoztató, nevelő műsor szerepel programjukban: hetenként háromszor a KISZ-fia- talok könnyűzenei együttese ad szórakoztató műsort, emellett filmvetítés, irodalmi műsor, ismeretterjesztő előadás, társasjáték s egyéb szórakoztató, nevelő rendezvények elégítik ki a sarkadi fiatalok kultúrigényeit. Gyulai Várszínház műsora Július 22-én, este fél 9 órakor Victor Hugo: HERNANI JÜUUS 22. Békési Bástya: Párizsi kaland. Békéscsabai Brigád: Az utolsó tanú. Békéscsabai Szabadság: Hogy állunk, fiatalember? Békéscsabai Terv: A leglassúbb vonat. Gyulai Erkel: 2x2 néha 5. Orosházi Béke: Mr. Hobbs szabadságra megy. A tv műsora JÜLIUS 22-ÉN, SZERDÁN 9.90 Tv-Híradó (ism.). 9.40 Kitüntetés a csodagyerekeknek. Magyarul beszélő nyugatnémet film (ism.). (Tíz éven felülieknek). 11.00 Tánc és harmónia. Balettfilmösszeállítás (ism.). 17.58 Hírek. 18.05 „Így Is lehet ..Befejeződött a diósgyőri rekonstrukció. 18.25 A szabad Lengyelország húsz éve. 1. És Varsó mégis él. Francia dokumentumfilm. 2. Beszélgetés Jan Kiljanczykkal, a Lengyel Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetével. 3. Edyta Wasylewska énekel, Halina Czerny-Stefanska zongorázik. 19.15 A Tv Olvasóterme jutalomsorsolása. 19.20 Esti mese. 19.30 Tv-Hfradó. 19.45 Napi jegyzetünk. 19.50 Nő a barakkban. Tv-játék (ism.). 21.15 Helló, nagyvilág! Zenés, táncos amerikai film. 22.05 A XVin. olimpia előtt. Kb. 22.45 Tv-Hiradú 2. kiadás. tMXt)
