Békés Megyei Népújság, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-03 / 154. szám

BBSS HEGYE! Világ proletárjai, egyesüljetek1 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP JA - \ NÉPÚJSÁG 1964. JÜLIUS 3., PÉNTEK Ara 60 fillér XIX. ÉVFOLYAM, 154. SZÁM Hogyan tovább? | Ki miért dolgozik a nyáron? | A békési kosárfonók gondja | A rádió műsora | A hőmérséklet emelkedik Befelezték az őszi árpa aratását MyronySian Lovakkal is húsát fák a komba jussaimat Mesőberényben — Disstiilerek as aratógépek nyomában Kamuton —Növényápolás a békési járásban Ülést tartott a Minisztertanács * A kormány Tájékoztatási Hivatala közU: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Határozatot ho­zott arra, hogy az országgyűlés legutóbbi ülésszakán elhangzott javaslatokat az érintett állami szervek vezetői megvizsgálják, a szükséges intézkedéseket megtegyék, illetve a saját hatáskörük­ben nem rendezhető kérdésekben a kormányhoz előterjesztést te­gyenek. A kormány megvitatta és elfogadta a pénzügyminiszter 1963. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentését, s úgy ha­tározott, hogy az Elnöki Tanács elé terjeszti. A Minisztertanács meghallgatta és tudomásul vette a föld­művelésügyi miniszternek az őszi Országos Mezőgazdasági Kiál­lítás és Vásár előkészületeiről szóló tájékoztatóját. A kormány jóváhagyta a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság második félévi munkatervét, majd napi ügyeket tárgyalt. (MTI) Cj félév kezdetén Három napja új félévet kezd­tünk. A mostani napok, hetek mindenütt a számvetés idejét je­lentik. A vállalatoknál és az üze­mekben összegezik az elmúlt há­rom hónap eredményeit, tapasz­talatait, s ezzel együtt kialakul az idei első félév végleges mér­lege is. Nem állnak még rendelkezésre kétségbevonha tatlan pontosságú statisztikai adatok. Így hát — a tények teljes ismerete nélkül — korai lenne még ítélkezni, mesz- szemenő következtetéseket levon­ni. Néhány vállalat előzetes ada­tainak ismeretében azonban még­is keresztmetszetet készíthetünk az első félévről, s így máris szól­hatunk egy-két eredményről, gondról. Amint már lapunkban gyorsjelentésben beszámoltunk róla, a Békéscsabai Kötöttáru- gyárban az első öt hónap és a jú­niusi részeredmények alapján mintegy 108 százalékos tervtelje­sítés várható. Ez azért örvende­tes, mivel korábban ebben az üzemben bizony elég sok gonddal, bajjal küszködtek. Nem akarjuk ezzel azt mondani, hogy most már megszűnt minden fejfájásuk. Nem, a mostani gondok azonban már más természetűek, amelyek mindenütt jelentkeznek, ahol termelnek, dolgoznák. Külön fi­gyelmet érdemel, hogy a kötött­árugyáriak szinte megkülönböz­tetett gondot fordítottak az ex­porttermelésre. Ezt a kötelezett­ségüket az előzetes adatok sze­rint 115—116 százalékra teljesítet­ték. lOj félév kezdődött hol több, hol kevesebb gonddal. A Békés megyei T|gla- és Cserépipari Vál­lalatnál bőven altad min elgon­dolkozni. Az építőanyagipar olyan, amelynek munkájára, eredményességére nagyon is ki­hat az időjárás. A kedvezőtlen, szeszélyes időjárásról ugyanany- nyit tehetnek azonban, mint bár­ki más. Őket azonban rendkívül kedvezőtlenül érintette az első negyedévben és áprilisban. A sze­szélyes időjárás következménye az lett, hogy a félévben a nyers­téglagyártási tervben 14,4 millió, az égetésben 11 millió, az égetett cserépnél 400 ezer, a középfalazó­blokknál 400 köbméter volt a le­maradás. A nyers cserépnél ked­vezőbb volt a helyzet, mert ezt 2 millió 300 ezerrel túlteljesítet­ték. Nem könnyű hát a dolguk, még­sem sopánkodnak. A vállalat ve- 2 tősége az eddig szerzett tapasz­talatok alapján, műszaki intézke­dési tervet dolgozott ki, amely meghatározza, hogyan pótolhat­ják a lemaradást Kiszámították, hogyha a terv előírásainak eleget tesznek, s ha az időjárás is ked­vez, akkor az óvatos és előzetes becslés szerint nyers téglából, égetett cserépből, középfalazó­blokkból törleszthetik az adóssá­got. Égetett cserépből pedig mintegy 1 millióval fúl is teljesít­hetik az éves tervet. Égetett tég­lából azonban a lemaradást — a kemencék kapacitása miatt — nem tudják teljesen pótolni. Becs­lésük szerint a mostani 11 mil­lióból év végére még mintegy 6 milliónyi megmarad. Középfala- zó-blokknál, ami iránt igen meg­növekedett az igény, a lemara­dás ellenére is igyekeznek kielé­gíteni a szükségleteket. Termé­szetesen úgy, hogy az első fél­évben keletkezett adósságot is pó­tolják. Nem mindenütt indulnak tehát egyforma eséllyel és lehetőséggel a második félévi tervek teljesíté­sének. Mindenütt megvan a sa­játos gond és feladat, ami csak határozott és előrelátó vezetéssel, az adottságok és lehetőségek meg­fontolt mérlegelésével, és az ezt követő részletes intézkedések tel­jesítésével oldható meg. Szüksé­ges még jobban szót érteni az em­berekkel, kérni támogatásukat, igényelni kezdeményezésüket. Erre pedig olyan jó alkalmak kí­nálkoznak, mint a közeljövőben sorra kerülő műszaki értekezle­tek és termelési tanácskozások, ahol közösen és sokoldalúan vi­tathatják majd meg a tennivaló­kat. A feladatok munkahelyekig, sőt munkapadokig kiterjedő is­meretében a munkás is jobban fel tudja mérni saját erejét, s ha üzemének érdeke úgy kívánja, akkor többet is adhat, mint amennyit esetleg elvártak tőle. Még egy teljes fél esztendő van hátra. Ez idő alatt még nagyon so­kat lehet szépíteni és javítani, ahol a terveken szépséghiba esett az első félévben. Erre szükség is lesz, hogy megyénk ipara be­csülettel teljesítse a népgazda­ságból reá háruló feladatokat. r. *■ A Mezőberényi Gépjavító Állo­más 33 kombájnja és 13 aratógé­pe látott hozzá a munkához. Az aratást késlelteti a gyakori eső­zés, de a kombájnosok és arató- gépkezelők szinte égnek a munka- vagytól, s amint lehet, aratnak. A muronyi Lenin Tsz-ben befe­jeződött 260 holdon az őszi árpa aratása, s Kamuton is csak 50 hold áll még lábon a 310 hold árpából. A gépjavító körzetében hétfőn estig 1100 hold kalászost arattak le. Kezd kialakulni a kombájnosok élcsoportja: Tóth József 115, ősi Bajos 85, Zsíros György pedig 70 hódat aratott, csépelt el három-négy nap alatt. A gépjavító körzetében hétfőn estig 300 hódról húzatták le a kombájnszalmát. Nagyon dicsé­retes, hogy a mezőberényi Előre Tsz-ben a gépek mellett lovakkal is húzatják a táblákról a kom- báj «szalmát, hogy szabaddá vál­jon az út a talajművelő gépek előtt. A lehúzott szalmát nyom­ban kazalozzák. Lehetőleg mind egy szálig meg akarják becsülni annak ellenére, hogy — Koka- uvszki Mihály, az Előre Tsz egyik fogatosa szerint — 1951 óta nem volt ilyen sok szalma. Kamuton, a Béke Tsz-ben az őszi árpa, mel­lett nagyobb területről learatták már a búzát is. Gyors ütemben halad a kévék összerakása, a ka- parék felszedése, s a disztillere- zés is. Hántatlan tarlót csak imitt-amott lehet látni a szövet­kezet határában. A kamuti Béke Tsz-ben egy csóplőszekrénnyel és egy kom­bájnnal csépelik a borsót. Ezt a kombájnt kiselejtezték és haszna­vehetetlennek minősítették. A gépjavító állomás néhány száz forint költséggel azonban átala­kította, s nemcsak a borsót, ha­nem a babot is sikerrel csépeli majd a körzet termelőszövetke­zeteiben. A sok talajmunka és az elég kevés erőgép arra készteti a szövetkezeteket, hogy ahol le­het, villamos energiával üzemel- 2ssék a magtisztító cséplőszekré­nyeket. A gépjavító állomáson két kiselejtezett ezüstszelektör-vázá- ra egy-egy villanymotort szerel­tek s az egyiket már ki is hú­zatták a mezőberényi Előre Tsz kombájnszínjére. A gördülő váz­ra szerelt, könnyen szállítható vil­lanymotor nagy előnye, hogy a szövetkezetek daráló és szecska­vágó meghajtására is használhat­ják. A csárdaszállási Petőfi Tsz-ben találkoztunk az egyik legelégedet. lenebb aratógépkezelőyel, Bakk Gyulával. Az időjárással elégedet­len, amely gyakran gátolja abban, hogy naponta legalább tíz holdat Június 29-én a szarvasi járás­ban elkezdték az aratást. Tizen­három szovjet és 32 magyar gyártmányú kombájnnal és több aratógéppel vágják a gabonát. Vindnoverrel is aratnak. A kom­bájnok munkáját jól szervezték. A 193 traktorból a kombájnok ki­szolgálására állították az univer­zális gépeket. A szállítási fel­adatnak még így is csak igen ne­hezentudnak a traktorosok eleget learasson. A gyakori esőzés elle­nére elég jól halad, hiszen két és fél nap alatt 40 holdon került ké­vébe gépe nyomán a búza. Azaz, hogy keresztbe, mert a szövetke­zet tagjai gyors ütemben rakják össze, mivel 30 keresztenként egy munkaegység jár. Az idős Zagy­va Mihályné is összerak naponta 90 keresztet, ha csak igyekezeté­ben nem gátolja az eső. Bakk Gyula egyébként azért türelmet­len, mert az idén is szeretné meg­ismételni a korábbi évek teljesít­ményét, a 260—300 hold aratását. Segítője Bobály Pál azzal dicseke., dett, hogy hat éve dolgoznak együtt, s nemcsak Gyula szorgal­mas nagyon, hanem a bátyja, Bakk László traktoros is, akivel együtt az idén 1170 hold különbö­ző növényt kultivátoroztak meg. Egyébként a békési járás csak­nem minden termelőszövetkezeté­ben kapálják a növényeket, ame­lyeket az eső következtében az el_ gyomosodás veszélye fenyeget tenni, noha a szállítótraktorokat két műszakban üzemeltetik. A kombájnok kiszolgálása és az egyéb szállítási feladatok ellá­tása az univerzális traktorok ka­pacitását teljes egészében leköti, s így a tarlóhántásra, nyári mély­szántásra csak lánctalpas traktort tudtak beosztani. A 46 lánctalpas traktorból 30 disztillert vontat, négy DT és 12 Sz—80-as, illetve Sz—100-as pedig szánt. A szarvasi járásban kevés az univerzális traktor. Kevés az univerzális traktor — lánctalpasokkal hántják a tarlót

Next

/
Thumbnails
Contents