Békés Megyei Népújság, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-21 / 169. szám

6 Kedd »64. Július 21. Pénz, jelvény, ékszer Látogatás az Állami Pénzverdében C'' IM» ff J^MWAJWljP«V^nocIfMMC Valamelyik bajnokunk kapja majd ezt a sportérmet, amit Hofbauer Gyula készit. Egy tál húszfilléres. Gyártotta: Szabó Sándorné. A boltban ő is kopott pénzzel fizet... Kiselőadás az anyagi érdekeltségről Kedves Hallgatóim, önök bizonyára so. kát foglalkoztak már az anyagi érdekeltség kérdéseivel. Anyagi érdekeltségnek azt nevezzük, hogy egy dolgozónak 1600 fo. rmt az alapbére, ha nem csinál semmit, és 1650-re is felmegy, ha nap-nap után, megfe_ szítéit 8 órai munká­val, maradéktalanul teljesíti a tervét. Ez az 50 forint kü­lönbség hivatott sar­kallni a dolgozót, hogy tervét egyenle­tes erőfeszítéssel, munkaidejét és ter­melőenergiáját jól ki­használva, havonként teljesítse. Mert, ha nem teszi ezt, akkor nem kapja meg az 50 forintot, csak az 1600-at. Jól megjár­jál Vannak még, persze, nálunk öntudatlan dolgozók, akiknek ez az ösztönzés nem használ, mert anyagi­akban az ösztönzés­nek csak a másik fe­le, az önzés ragadja meg a fantáziájukat. Inkább nem teljesí. tik a tervet, hanem beérik az 1600-zál, fusivai rávemek még három este 500-ért, s megvan nekik a 2100. Az ember nem is érti őket, hogy miért nem tartják öntudatosabb dolognak, ha napi 1 forint 60 fillérért a tervükre vernek rá, nem a munka fene­kére! Hiába, a fejlő­dés, az emberek tuda­tának átalakulása nem halad előre olyan gyorsan, mint szeretnök, és azt is meg kell mondanunk, hogy az ilyen maga­tartás már nem az anyagi érdekeltség, hanem az anyagias­ság kategóriájába tar­tozik. Amellett a gyárban váló fusizás az egészségre is ká­ros, mert folyton les­ni, izgulni kell, hogy a főnök jön-e, nem jön-e, ha jön, meg­látja-e vagy nem, és ha meglátja, beszáll-e a buliba vagy nem száll be? Hogy valakinek többet jelentsen 500, mint 50 — elképesz­tő! Öntudatos dolgo­zó, kedves hallga­tóm, nem lehet anya­gias! Öntudatos dol­gozónak elég az 50. A múltkor is kint járt a lakásomon a házkeze- lőségtől egy vízszere­lő, az is öntudatos volt, mert elég volt neki az 50. Ha hú­szast adok, azt mond­ja, az borravaló, ön­tudatos dolgozó pedig nem fogad el borra­valót. Igaza van. Alföldi Imre Nyugtalan teremtés a pénz, nem tud sokáig egy helyben maradni, még ha olyan kicsi is, hogy csak fillér a neve. Kézből kézbe, zseb­ből zsebbe, tárcából tárcába ván­dorol. Amíg új és fényes, megfor­gatjuk ujjaink között, megcsillog­tatjuk egy pillanatra, aztán a töb­bi közé tesszük, s észre sem vesz- szük, már elillant tőlünk, tovább vándorolt. Folyton bolyong a pénz, ám nem örökké mégsem. Sorsuk, életük van a pénzeknek is. Születnek, aztán élik mindennapi életüket, majd, ha megkoptak, megsápadtak már, elenyésznek va­lahol; egy részük — a fémpénzek — olvasztókemence tüzes gyomrá_ ban fejezi be pályáját. S onnan in­dulnak megint új életre. Hol „születik” a pénz? A pénz­verdében. Zajos prések formálják a csillogó érméket, olaj szagú gép­ből hullik a húszfilléres, a forin­tos. S aki a gép mellett ül, annak nem újdonság a vadonatúj forint, legfeljebb, ha vásárláskor a visz- szajáró apró között feltűnően fé­nyes darabot is talál, megforgatja ő is ujjai között: „ezt vajon mi­kor készíthettem?...” Hogy állunk, fiatalember? A nagy sikerrel bemutatott új magyar film másodszor is felkerült a békéscsabai Szabadság mozi műsorára. Ezúttal július 21-től 22-ig játsszák. * # s » * mmtm» m mmm&sm m Forog a pénz, éli mindennapi életét. Ám ahonnan útrakél, ott — s ezt már kevesen tudják — sok minden más is készül. Ctvösök, vésnökök dolgoznak itt, nyers­anyaguk bronz, arany, ezüst, drá­gakő. Érmék, plakettek, jelvények, ötvösmunkák, gyönyörű ékszerek kerülnék ki az Állami Pénzverdé­ből. Havonta mintegy négyszáz- ezer különféle jelvény, gomblyuk, ba tűzhető néhány forintos apró­ság. De készül itt ezreket, tízezre­ket érő cizellált ötvösremek is, amely vitrinek díszeként hirdeti a világ sok táján a magyar meste­rek ügyességét. Nehéz présekből 10—20 fillére­sek, forintosok hullanak; készül az aprópénz. Az ötvösök könnyű kalapácsai alól szépen munkált ékszerek kerülnék ki; ezek nagy pénzt, értékes valutát hoznak az országnak. A. K. Évadzáró társulati ülés a Jókai Színházban Változatlan sikerrel folytatódnak a gyulai várszínház előadásai Vasárnap délelőtt 11 órakor tar­totta meg évadzáró társulati ülé­sét a Békés megyei Jókai Színház. A társulat a színház klubhelyisé­gében hallgatta meg Vass Károly [igazgató-főrendező beszámolóját taz elmúlt évadról, mely emléke­zetes a színház történetében azért |s, mert a belvárosi épület tata­rozása, átépítése miatt ebben az jvadban a Trefort utcai kultúrott- honban játszottak. A közönség az évad második felében már meg­szokta ezt a helyzetet; ez a láto­Árpád-kori kardot találtak Mezőkovácsházán A júliusi nap sugarai forrón ontották a meleget, amikor He- tényi Imre mezőkovácsházi lakos felkereste a Szántó Ko­vács János Múzeumot, és egy rozsdás vaskardot tett Nagy Gyula múzeumigazgató aszta­lára. Elmondta, hogy Mezőko- vácsháza határában — 50 cen­timéter mélyen lapjára fordít­va — találta. Az egyenes pengéjű, kétélű kard hegyének háromnegyed része hiányzik. A megmaradt rész 52 centiméter hosszú pen­géjének legnagyobb szélessége 5 cm, középen széles vércsator­nával. Markolata végét nagy­méretű, kettős csonkakúp alakú vasgomb zárja le, a pen­ge felől pedig szegletes kereszt­metszetű, egyenes keresztvas helyezkedik el. Az ilyen típusú kardokat mintegy 800 évvel ez­előtt használták. Ekkor az ural­kodó katonanemesi réteg fegy­vere már a nyugati lovagok felszerelésével egyezett, mert a nehéz páncélosok elleni küz­delem új harci eszközöket kí­vánt. SZEGEDI SZABADTÉRI JÁTÉKOK 1964. július 24—augusztus 20. Ünnepélyes megnyitó előadás július 24-én este fél 8 órakor' Erkel: Hunyadi László Felvilágosítás, jegyárusítás az IBUSZ-kirendeltségeknél. Egyéni vasúti kedvezmény 33 százalék. 127 gatottság növekedésében is kifeje­ződött. A társulati ülés végén Püski Gábor, a megyei tanács művelő­désügyi osztálya népművelési cso­portjának vezetője adta át a terv­teljesítési prémiumokat, majd Vass Károly a művészeti munka kitüntetettjeinek nyújtotta át ju­talmukat. A társulat tagjai közül többen csak július 26-a után kezdik meg nyári szabadságukat, addig tart ugyanis a gyulai várszínház programja. Az eddig megtartott előadások nagy sikert hoztak; a várszínház vezetőitől nyert tájé­koztató szerint az Hernanitelt há­zakat vonz a várba, ahol még hol­nap, július 22-én, majd 23-ánj 25-én, és 26-án, vasárnap lesz elő­adás. JÜLiIUS 21. Békési Bástya: Párizsi kaland. Bé­késcsabai Brigád: Az utolsó tanú. Bé­késcsabai Szabadság: Hogy állunk fi­atalember? Békéscsabai Terv: A leg­lassúbb vonat. Gyomai Szabadság: Láng az utcákon. Gyulai Erkel: 2x2 néha 5. Gyulai Petőfi: Vigyázat, fel­találó. Mezőkovácsházi Vörös Októ­ber: Honfoglalás I.—II. Orosházi Bé­ke: Mr. Hobbs szabadságra megy. Orosházi Partizán: Akik meghódítják az egot. Sarkadi Petőfi: Bakaruhá­ban. Szarvasi Táncsics: Germinál. Szeghalmi Ady: Rangon alul. A tv műsora július 21-én, kedden 17.43 Hírek. 17.50 Kedves ismerő­sünk. Fekete István (ism.). 18.15 Len­gyel tájak és tények. Dokumentfilm. 18.25 Tessedik városa — ma. Riport­film Szarvasról. 18.45 Gyűjtök és bé­lyegek. Közvetítés a Magyar Bélyeg- gyűjtők Országos Szövetségéből. 19.20 Esti mese. 19.30 TV-Hiradó. 19.45 Nap­ló. 1954 Genf. 19.50 A „Vadrózsák" Egyiptomban. 20.20 Barátnők. Magya­rul beszélő olasz film. (Csak 16 éven felülieknek!) 22.00 TV-Hiradó. 2. ki­adás. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents