Békés Megyei Népújság, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-21 / 169. szám
t 1864. július 21. 4 Kedd Forintban ezreket Jelent először a kézi szedőteremben dőlAz elgondolásból újítás lesz Botyánszki Pál, a Kner Nyomda igazgatója kimutatást tesz az asztalra és ismerteti a kézi szedés önköltségének alakulását. Március..április..., május.... június,.., >— sorolja az adatokat, A szocialista címért küzdő négytagú Gutenberg btigád tagjai elgondolkozva hallgatják. Az eredmény bizony nem válik a szedő termi osztály dicsőségére. Azért is jöttek össze az igazgató szobájában, hogy beszéljenek arról, hogyan lehetne a bajon segíteni. Mert a szocialista cím elnyerésének az alapvető feltétele mégiscsak az eredményes termelés. Enélkül értelmetlenség lenne más célok megvalósítására törekedni. Tulajdonképpen már előbb tudták, hogy hányadán áll a szedőtermi osztály, amelyhez ők is tartoznak. Kutatták is az okát, de ez nem ment máról holnapra. Tapasztalatokat szereztek és először csak maguk között vitatták meg a dolgokat. A vélemények alapján aztán kialakult a javaslat, amit pontokba foglaltak. Ezt kellene megvalósítani. A Gutenberg brigádnak azonban nem áll módjában, hogy szervezési vagy más kérdésekben intézkedjen, de a javaslatot továbbíthatja az igazgatónak. Kértek tehát, hogy szakítson időt és hallgassa meg őket. Botyánszki Pál örömmel tett eleget a kérésnek. Jól ismeri a brigád tagjait, tudja, hogy mindnyájain nagy gyakorlattal rendelkező, a nyomdász szakma minden titkát ismerő emberek. Közülük Erdei László, a brigád vezetője, továbbá Blahut Pál és Zvolenszki György kiváló dolgozók, Éliás Mihály sem áll messze ettől a kitüntető címtől. Azt is tudja, hogy éppenséggel nem az ő közvetlen feladatuk a szedőtermi osztály termelési eredményének a megjavítása, hiszen azért vannak a vezetők és a műszakiak, hogy ezzel törődjenek. De megoldható-e ez a gond a munkások segítsége nélkül? Elsősorban pedig a szocialista címért küzdő brigádra lehet támaszkodni. Melyik az igazi érdek? r Ä nyári hónapokkal megkezdö- Öött a íagylaitszezon. Sokan szeretik, nagy hát a forgalmuk a cukrászdáknak, büféknek, utcai árusoknak egyaránt. Az utóbbi miatt azonban több belyről reklamációk is érkeztek. Észrevételeiket néhá- nyan levélben közölték szerkesztő- bégünkkel. Sokan kifogásolják, hogy utcai 'árusoknál nem lehet csak gyü- tnölcsfagylaltot kapni, holott a vanília, puncs, csokoládé és más — fej alapanyagú r- fagylalt is kelen- &ő. A rekMmálók hivatkoznak a dolgozók érdekére, vagyis arra, hogy azokj akik például falun a mezőn dolgoznak, öltözetük és felszerelésük (kapa, gereblye stb.) miatt nem ülhetnek be a cukrászdába, hogy a kedvenc fagylaltot elfogyaszthassák. Az okot keresve levélben felkértük a Békés megyei Vendéglátóipari Vállalatot és választ kértünk a reklamációra. A választ el kellett fogadni, hiszen éppen a lakosság érdekében szüntették meg e fagylaltok utcai árusítását, mivel gyorsabban romló, ezért gondosabb kezelést igényel. Az utóbbi elhanyagolása miatt több mérgezés történt már korábban. A két érdek közül tehát természetesen a fontosabbat kell figyelembe venni. Ügy hisszük, az igazi érdek mégiscsak az emberek egészségének védelme. K. J. A szépen berendezett igazgatói szoba tárgyalóasztalánál most Erdei Lászlóé a szó. A brigád nevében beszél: — Július 8-án határoztuk el közösen... — kezdi. Elmondja, hogy a gyomai nyomdával való kooperálása óta a szakmunkásoknak (magas órabérrel) sokszor segédmunkát kell végezniük. Egy segédmunkás beállításával jelentősen növelhető lenne a termelékenység és csökkenthető az önköltség. Aztán a „térző”-anyagok házilag történő pótlását javasolja. V — Csak egy alkatrészt kellene beszerezni Monotype-szedőgép- hez — mondja és szakmailag is megmagyarázza az elgondolását A társadalmi munka kerül sorra. Aki munkaidőn túl kiszed valamit, tartsa kötelességének, hogy azt szét is szedje, és helyre rakja. Ne várja, hogy másra maradjon ez a feladat. A brigád véleménye szerint az országos árkalkuláció felülvizsgálatára is szükség lenne. Ez természetesen központi intézkedést kíván. Néhány más szakmai kérdés is felvetődik, aztán így fejeid be a brigádvezető: — Bánt bennünket a lemaradás <fs mindent elkövetünk, hogy a második fél év eredményesebben járuljon. I I Az igazgató nem szól bele Erdei László fejtegetéseibe. Hadd mondja bátran, minden feszélye- gettség nélkül. Így alakulhat ki a teljes kép előtte. De jóformán minden szót feljegyez, közben — látom — néhány hozzáfűzés is a papírra kerül. — Még Blahut Béla, a szedőtermi osztály vezetője mondja el a véleményét a hallottakról. Helyesli a brigádvezető beszámolóját. Ezután veszi át a szót Botyánszki Pál, aki lényegében ugyancsak egyetért a hallottakkal, de : — Ne haragudjon, bejöttem és még a nevemet sem mondtam [ meg. Koltai Vera vagyok. Kezet nyújtott. Én is felálltam és bemutatkoztam. Ha akkor ; nem nyílt meg alattam a föld, S akkor már soha nem is fog... : Ezután pár szót beszéltünk. Vera megkérdezte, hová való vagyok, én pedig megtudtam jj róla, hogy a VIII. általános is- • kólába jár. Feriék nemsokára visszajöttek és mi elbúcsúztunk a lányoktól. : A haragom elpárolgott, nem vi■ tatkoztunk, de azt hiszem, nem is sokat beszéltünk hazáig. Attól kezdve vége lett a nyugalomnak, szüntelen ez a lány járt az eszemben. Minduntalan magam elé akartam idézni az ■ arcát, az alakját, de nem sikerült. Ez a hiábavaló erőlködés még jobban űzött, hogy ismét ■ lássam. Néha már arra gondol- : tam; az egész csak rossz mánia. Az arcát nem is tudtam magam élé képzelni, de arra emlékez- ! tem, hogy nem különösen szép. Mégis a hangja, a nézése, a : mozdulatai úgy maradtak meg bennem, mint egy jó álom, ! amelyből nagy szomorúság föl■ ébredni. Mindennap elhatároztam és 5 minden órában újból megfo- ; gadtam, hogy elmegyek hozzá. gőzök hibáira mutat rá. Nyíltan, őszintén. Tájékozott az üzem életéről, tudja, hogy a munkafegyelem szempontjából nincs minden rendben. Elsősorban ezen kell változtatni. A munkaidő jó kihasználása a legfontosabb. A jegyzetét nézi, gondolkozik. — A javaslatok még alaposabb vizsgálatot kívánnak, csak azután intézkedhetünk — mondja végül. Nem lehet elhamarkodott lépést tennie a vállalatnak, de a hasznos elgondolások jó támpontot nyújtanak a vezetőknek ahhoz, hogy megtalálják a hibák kiküszöbölésének a módját. Megköszöni a brigád segítségét. A rövid félórás tanácskozás igen hasznosnak bizonyult. A javaslatok — jegyzet formájában — most még az igazgató asztalán fekszenek, de tartalmilag már befészkelődték az agysejtekbe is. A Gutenberg brigád kollektívájának, négy kitűnő szakembernek az elgondolása elindult útjára, hogy elhárítsa a termelés eredményességét gátló akadályokat. Még kemény ütközetek várhatók, de ahol megvan a bizalom a munkások és a vezetők között, ott a győzelem bizonyosra vehető. Ez a győzelem pedig forintban ezreket jelent. Pásztor Béla Több újfajta társasjáték készítését kezdték el a Szarvasi Papír- és Műanyagfeldolgozó Ktsz-ben. Az év folyamán 3300 úgynevezett Kína sakk-társasjátékot exportálnak Svédországba, s ezenkívül mintegy kétezer a Mégse tudtam rászánni magam. Mit szólna? Hol találnám? Nem lehet szépíteni, egyszerűen gyáva voltam. Feri az egészből semmit sem vett észre. Pénteken már nem bírtam tovább és megkérdeztem, megy-e ismét a menyasszonyához? Láttam, nem érti a dolgot, de rögtön mondta, hogy menjek én is. Az úton odafelé úgy izgultam, mint még soha. A szobában ott állt Vera. A falnak dőlve, kezét hátul összekulcsolva ringatta magát a sarkán. Most néztem csak meg alaposabban. Magasabb volt, mint gondoltam. Copfba font szőkésbarna haja a mellén kacskaringózott, ahogy himbálta magát. Pipaszár lábaira mindent lehetett mondani, csak azt nem, hogy csinos. Az arca? Nem volt azon semmi különösen szép. Hosszúkás, tiszta arc. De ahogy nézett ... Egyszer úgy láttam, hogy valamiért szomorú — már éppen meg akartam kérdezni, nincs-e valami baja. A másik pillanatban meg az volt az érzésem, hogy jókedvében mindjárt elneveti magát. Pontosan úgysem lehet azt r’mondani, mindenesetre én még olyan kedves, szép arcot sohasem láttam. Olyan túlságosan nyugodtan himbálgatta magát tovább, miKicsi a formózótér, kevés az öntőszekrény és hamarosan megkezdik a húsdaráló tömegben való gyártását is a Szarvasi^Vas-, Fémipari Ktsz öntödéjében Valamilyen megoldást kellene találni... Erről beszélgetett már hetekkel ezelőtt Horváth Ferenc részlegvezető-helyettes Udvari József mintakészítővel. — Próbáljunk meg egy szekrényben két csempekályha-ajtót önteni — vetette fel a gondolatot Udvari József, aki azelőtt Pes-I tan, az egyik nagy öntödében dol-l gozott és sok tapasztalatra tett! szert. Mert a jó megoldásokat ott sem ezüst tálcán vitték a munkások elé. Lerajzolták az elképzelésüket, vitatkoztak rajta. Néhány napig alig esett másról szó közöttük, csak erről. Nemegyszer munkaidő után is bent maradtak az üzemben, hogy még csiszolják, javítsák a tervbe vett eljárást. Kényes dolog az öntés, sok összetevőből ered a siker. Amikor aztán úgy látták, hogy már lehetne kezdeni a munkát, a többször módosított rajzot bemutatták Kepenyes Pálnak, a termelési osztály vezetőjének. belföldi kereskedelembe is kerül majd. Több igen szellemes társasjáték közt — amelyet a ktsz-ben készítenek — egyik legérdekesebb a Szerencsés utazást elnevezésű, amiből háromezret készítenek a hazai gyermekek számára. —We— kor beléptünk, amiből biztosan tudtam, hogy várt. Van, alcik- nek tetszik az ilyen játék, de ón mindig olyan lányra vágytam, aki, ha megtetszem neki — és természetesen viszont is — akkor bújócskázás nélkül megmondja. Számomra az ilyen őszinteség izgalmasabb, mint a hosszú taktikázás. Lehet, hogy ez azért van így, mert az ember olyan gyakran hall hazugságot, hogy a legjobban az őszinteségnek tud örülni. Mintha kihallgatta volna a — Csinálják, pénz és idő van rá! — adott utasítást, amikor megbeszélte velük a tervet és látta, hogy milyen lehetőség rejlik benne, ha megvalósul. Mindjár1 munkalapot is adott a kísérletre. Udvari József elkészítette a mintát. Horváth Ferenc pedig az első öntvényt. A próba elég jól sikerült. Még egy egészen kevés változtatás szükséges és kezdődhet a gyártás. A szövetkezet rendelkezésére álló 60 szekrényben ezentúl kétszer annyi kályhaajtó készülhet, mint eddig. Egy beöntőnyilást képeznek ki, ami meggyorsítja, köny- nyebbé, gazdaságosabbá teszi a munkát. A szövetkezet évenként 10 ezer kályhát készít, melyek mindegyikéhez egy hamu- és egy tüzelőajtó szükséges. Rónai Tibor mérnök az újítás eredményességének bizonyítására papíron rövid számvetést végez: — Egy év alatt körülbelül 100 ezer forint a megtakarítás — mutatja a végösszeget. Ez csak előzetes kalkuláció. Ha ugyanezt az eljárást más öntvénynél is sikerrel alkalmazhatnák, akkor a gazdasági eredmény még növelhető lenne. — Most már nem hagyjuk abba — mondja a két újító. Még nagyobb kedvvel fognak hozzá az újabb feladatok végrehajtásához. A szövetkezet vezetői és dolgozói érdeklődve figyelik a munkájukat, aminek végeredményben az egész közösség hasznát látja majd. De a különjutalom sem marad el Udvari József és Horváth Ferenc részére, s ennek velejárója a nagyobb erkölcsi megbecsülés. — Maga csak úgy jött... ? — Nem — válaszoltam meglepetten. — Talán miattam? — kérdezte éppen olyan nyugodtan, mint az előbb. — Igen, maga miatt jöttem. Emlékszem, úgy hallottam visszhangozni a saját hangomat, mintha utcai mikrofonból szólna. Alikor azután leültünk egymás mellé a sezlonra és beszélgetni kezdtünk. Lehet, hogy értelmetlenségnek tűnik, de én akkor minél hamarabb szerettem volna eljönni onnan. Egyedül akartam maradni. Hamarosan elbúcsúztam és Ferit meg sem várva, egyedül indultam haza. Azontúl minden szombaton vagy vasárnap találkoztunk, de többé már nem Marikáéknál, hanem egyenesen Verához men gondolataimat, nem törődve a tem. Szülei nem éltek. A többiekkel, nyugodtan a sze- nagyanyja nevelte, membe nézve, megkérdezte; (Folytatjukl Újfajta társasjátékokat készítenek a Szarvasi Papír- és Műanyag feldől gozó * Ktsz-ben
