Békés Megyei Népújság, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-21 / 169. szám
^ 1964. július 21.__________________________________________ ________________________2___________________________ Kedd A z sfrikai csúcstalálkozó üléséről Négyszázötven éve felparázslott „Dózsa trónja” Egy emlékezetes évfordulóra Kairó Vasárnap két plenáris ülést tartott az afrikai állam- és kormány, fők kairói értekezlete. Nkrumah ghanai elnöik másfél órás beszédben igyekezett meggyőzni az értekezlet résztvevőit egy afrikai egységkormány létrehozásának történelmi szükségességéről. Élesen bírálta az Afrikai Egységszervezet úgynevezett fel- szabadítási bizottságát, amely nem segíti kellően az afrikai népek felszabadító mozgalmát. Végül felhívta azokat, akik készek az afrikai egységkormány megalakítására, hogy bármilyen kevesen vannak is, teremtsék meg ezt a kormányt. Ben Bella nagy érdeklődéssel várt beszédében inkább Izrael kérdésével és Algéria saját belső problémáival foglalkozott. Izraelt Dél-Afrikálhoz hasonlította és hangoztatta: Izrael a neokolonia- lizmus eszköze az afrikai kontinensen. Ben Bella a továbbiakHanoi Hanoiban nagygyűlésen emlékeztek meg az indokínai kérdésben kötött genfi egyezmények aláírásának 10. évfordulójáról. A gyűlésen Hoang Quoc Viet, a hazafias arcvonal elnökségének tagja, az általános munkásszövetség elnöke kijelentette, hogy az 1954. évi genfi egyezmények az indokínai népek, a nemzeti felszabadító mozgalom és a nemzetközi békemozgalom nagy győzelmét jelezték. Washington Ma kezdődik az amerikai fővárosban az Amerikai Államok Szervezetének külügyminiszteri értekezlete. Elsőnek Borges venezuelai külügyminiszter érkezett a helyszínre, hiszen a tanácskozást Venezuela kezdeményezte. A Kuba-ellenes gyülekezet szervezői azt remélték, hogy különösebb nehézség nélkül megszerezhetik majd a diplomáciai és gazdasági szankciók elfogadásához szükséges kétharmados szavazattöbbséget. Bizonyos jelek azonban most arra utalnak, hogy az amerikai és venezuelai diplomatáknak igencsak meg kell izzadniuk, ha latin-amerikai kollégáikat meg akarják győzni Kubával fenntarPárizs Az algériai kormány közölte a külföldi olajtársaságokkal, hogy a jövőben a szaharai olajból származó bruttó jövedelmüknek legalább a felét Algériában kell felhasználniuk. A tőke- és a devizakivitel korlátozásáról hozott korábbi rendszabályokat eddig az olajüzletekre nem alkalmazták, mert az eviani egyezmény kiváltságos ban hangoztatta, az afrikai országoknak tanulmányozniuk kell az egységkormány gondolatát még akkor is, ha e gondolat megvalósításának akadályai vannak. Az afrikai egységkormány a végső cél és nincs jogunk ahhoz, hogy egyszerűen félretegyük ezt a kérdést — mutatott rá az algériai elnök. Apithy dahomei elnök indítványozta, létesítsenek gazdasági testületet az afrikai országok gazdasági elszigeteltségének megszüntetésére és együttműködésük fokozására. Líbia küldötte bejelentette az értekezleten, kormánya tárgyalásokat kezdett az angolokkal és amerikaiakkal a Líbia területén levő katonai támaszpontok felszámolására. Ö is felhívta az afrikai vezetők figyelmét az izraeli milita- rizmus veszélyére. A kairói értekezlet kedden, július 21-én fejezd be munkáját. (MTI) A Szovjet Békebizottság és a Szovjet Afro-ázsiai Szolidaritási Bizottság küldöttségének vezetője, I. Szmimov is felszólalt a nagygyűlésen. Kijelentette, hogy a szovjet kormány, amely az 1954. évi genfi értekezlet társelnöke, minden lehetőt megtesz azért, hogy a genfi egyezmények valóra váljanak. Követeli, hogy az amerikaiak szüntesisék meg a délvietnami belügyekbé való beavatkozásaikat. (MTI) tott diplomáciai és gazdasági kapcsolataik megszakításának szükségességéről. „Első csapásként” Mexikó jelentette be, hogy nem küldi el külügyminiszterét Washingtonba, amit az amerikai lapok joggal értékelnek tiltakozásként az értekezlet céljai ellen. Amerikai sajtójelentésekből kiderül továbbá, hogy Chile, Argentína és Uruguay sem óhajtja támogatni a Kuba-ellenes szankciókat. A Washington Post szerint a felsorolt országokon kívül Bolívia, Brazília és Haiti is azon tanakodik, ne helyezkedjék-e hasonló negatív álláspontra az amerikai— venezuelai tervekkel szemben. (MTI) helyzetet biztosított a külföldi olaj társaságoknak. Az algériai kormány intézkedése most arra kényszeríti a tkülföl- di társaságokat, hogy jövedelmük egy részét Algériában ruházzák be. Ez elősegíti az ország iparosodását és javítja Algéria devizakereskedelmét. A kormány további célja az, hogy az olajkitermelést a kutatástól az értékesítésig ellenőrzése alá vonja. (MTI) — Mihelyt Báthory, Dózsa buzogánya által mellén találva lováról hanyatlani kezdett, társai egyszerre segítségére rohantak, s vezérüket hátrálni kényszerítették; de bátorságuk meg Vala törve. Magukkal ragadva sebesült Bá- thoryt vad rendetlenségben futottak szerte szét a mezőn, hol sokakat utóiért bosszuló fegyverünk; mások a Maros habjaiban találták halálukat; s mi győzelmünk ünnepére Csanádot gyújtottuk fel, hogy vörös lángjai az Alföldön a szabadság hajnalát hirdessék ... Így beszél harcaikról Eötvös József „Magyarország 1514-ben” című regényében a krónikás. A hajdani történetíró pedig végső csatájuk emlékét idézve, Mészáros Lőrincznek, Dózsa papjának küzdelemre buzdító szózatát eleveníti fel. „Ez a nap, ez a harc lesz az, mely nekik és utódaiknak nagy dicsőségére fog válni, ha bátran és győzedelmesen küzdenek; de ha elkorcsosodva a gyalázatos félelemnek adnak helyet és megfutamodnak, úgy száműzetés, nyomor, bilincs, bitófa s oly büntetés vár reájok, mi a halálnál is rosszabb.” Négy és fél évszázaddal ezelőtt, 1514 júliusában teljesedésbe ment Lőrincz pap tragikus jövendölése, íme a drámai kép, ahogy a ma élő költő látja: Homlokán a harag rőt [koszorújával s szinte tántorogva nehéz [igazával indul Temesvárra süllyedni [jeltelen szörnyű mocsaradba, magyar [történelem! Nemcsak Illyés Gyulát, az írók egész seregét ihlette meg Dózsa nagyszerű alakja, mártíruma, az első magyar parasztháború névtelen bőseinek történelmi tette, le- bírhatatlan igazsága. A székelyföldi fiatal szabadság- harcos vitézi tetteinek híre korán szárnyra kelt. Erdélyi szegények, magyar és román felkelők élén le-lecsapott az elbizakodott, kegyetlen, népnyúzó nemesekre. Később, mint lovagi tornák győztes bajvívója hívta fel magára a figyelmet. A királytól nemességet kapott, Bakócz Tamás esztergomi érsektől megbízatást: induljon a keresztes hadak vezéreként a fenyegető török sereg ellen! A zászlói alá gyülekező jobbágyok elhozták magukkal a keserűségüket, lázadásukat, mert elviselhetetlen volt a robot, a dézsma, a rájuk nehezedő földesúri önkény. Harci gerjedelmüket a zászlós urak nem tudták lecsillapítani. Félelmükben tehát arra utasították Dózsát: oszlassa fel a keresztes sereget, hadnépét küldBERLIN A Német Demokratikus Köztársaságban július 20-án egyes közszükségleti árucikkek új ár- leszállítása lépett életbe. Így például a dederonból készült harisnyák ára átlagosan 37 százalékkal, a paplanoké pedig 20 százalékkal csökkent. BUKAREST A Tomomi Narita vezette japán szocialista párti delegáció a Román Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására vasárnap Bukarestbe érkezett. LONDON Jugoszláv gazdasági küldöttség érkezett Londonba, hogy tárgyalásokat folytasson a két ország árucsereforgalmából eredő kérdések szabályozásáról és más gazdasági kérdésekről — jelenti ,a Tanjug. (MTI) je vissza szolgálatukra. Dózsa azonban akkor már a parasztok vezére volt, nem engedelmeskedett az országvesztő főuraknak, elindult a török ellen. A földesurak zsoldosokat toboroztak, de nem az ország letiprására gyülekező ozmán hadak ellen, hanem a jobb életre, több jogra, embertelenségre áhítozó jobbágyok „megbüntetésére”. Dózsa megütközött a Báthoryak, a Csákyak és a többi oligarcha fegyvereseivel, seregéhez ezrével csatlakoztak a szökött jobbágyok, akik sokszor kaszával, cséphada- róval szálltak szembe a páncélba öltözött, állig felfegyverzett zsoldos lovassággal. A küzdelem országos méretű jobbágyfelkeléssé, öldöklő parasztháborúvá, az akkori Európa egyik legjelentősebb antifeudális megmozdulásává szélesedett. Dózsa György népe diadalmas csatákat vívott, a jobbágyság kemény elégtételt vett sanyargatóin. Ám végül felülkerekedett a zsarnokság: a parasztok hősi megmozdulását vérbe folytatták, Dózsa Temesvárnál Szapolyai János erdélyi vajda fogságába esett. Tüzes trónon megégették, testét felnégyelték, s közszemlére a városok kapujára helyezték, örök tanulságul... Aztán jött Mohács: a földesurak által elárult,’ kifosztott, elvérzett ország többé nem tudta útját állni a török hódítóknak. Dózsa Györgynek és paraszthadainak dicsőségét,1 r4S0 év előtti hősi áldozatukat népünk emlékezete örökre megőrzi és számon tartja. V. F. Csak a fényképek maradtak A hófehér hajú, vékony kis öregasz- szony eres, reszkető kezével helyet mutatott a kopott bőrdíványon. — Üljön le, kedves — mondta, s nem kérdezte miért jöttem. Nem ritkaság nála a látogató. Nincs olyan nap, hogy legalább ketten-hárman ne nyitnának rá ajtót. Egyedül él a kis falusi házban, s még sincs egyedül. Hozzátartozói az egész falu, szeretik őt, a nyugdíjas öreg tanítónőt. Jönnek tanácsért, vigasztaló szóért hozzá, a vigasztalhatatlanhoz. A kis szobában kopott, öreg bútorok. Sehol semmi dísz, csak a rengeteg fénykép, feherre meszelt fal. Legtöbbjük egy barna, göndör hajú fiút, s egy kerek arcú, mosolygós szemű leányt ábrázol. Egész kicsi kortól, a felnőtt korig. — A fiam meg a kislányom, amott az a szőke a vejem — mutat egy távolabb függő képre. Munkaszolgálatos egyenruhás férfit ábrázol. A néni feláll, az éjjeliszekrényhez tipegett. Egészen kicsi amatőr képet hozott — ez meg itt az unokám, Gáborka. Egy év körüli dun- di fiúcska képe mosolyog rám. — Huszonegy éves lenne. — Az öregasz- szony szeméből könnycsepp hull a fényképre. Mindenkit elraboltak tőle. A férjét bomba ölte meg, a lányát mellette lőtték agyon, a fia és unokája sorsát nem tudja, csak sejti. Egyedül a veje tért vissza. De nem telt el egy év, megőrült. A falu bolondja lett, míg el nem vitték zárt intézetbe. Ott halt meg szegény, most a télen, öt egy jószívű osztrák család mentette meg. Bújtatták hosszú hónapokig a saját életük kockáztatásával. Súlyos betegen tért haza. Hogyan? Maga sem tudja. Az akarat legyőzte a test gyengeségét. Haza akart jönni, mert re_ mélte, hogy szeretted közül is csak visszatér valaki. Tévedett... Csak a fényképek maradtak meg neki, a falon. Mindezt úgy mondta el, mintha nem is a saját, hanem valami idegen történetet mesélne. Nem szóltam, mit is mondhattam volna. Arra az újságcikkre gondoltam, amelyben az áll, hogy bíróság elé állítanak egy volt náci tábornokot, több százezer ember gyilkosát. De miért csak most, húsz év után? És mi lesz a többiekkel, akik lapulva bújnak meg gyanútlan emberek között, s készítik elő az új borzalmakat. És mi lesz- az újakkal, akik ezután akarják elkövetni ugyanazt a szörnyűséget? A kis öregasszony az ablakhoz lépett, s engem is odahívott. A szemközti napközi otthonból hazafelé mentek a gyerekek. — Nézze — mondta s megfogta a kezemet. — Nézze, milyen szépek, milyen kedvesek. Ilyenek voltak az enyémek is. Nem maradt más, csak a fényképek... Lé—ca Nagygyűlés Hanoiban Az Amerikai Államok Szervezetének értekezletéről Az algériai kormány korlátozza a külföldi olaj vállalatok kiváltságait